Egyre többen szenvednek különböző tünetektől - fejfájás, krónikus fáradtság, hajhullás, vérszegénység, végtagzsibbadás, akaratlan hízás vagy fogyás -, amelyek hátterében gyakran a gluténfogyasztás állhat. Sokan döntenek úgy, hogy száműzik étrendjükből a gabonafélékben található fehérjét, amely a búza, a rozs és az árpa egyik összetevője.
A glutén elhagyásával vannak, akik észrevehető javulásról számolnak be, mások azonban továbbra is ugyanazokkal a tünetekkel küzdenek. Ekkor döntenek úgy, hogy kivizsgáltatják panaszaikat, ami azonban számos buktatóval járhat, különösen, ha a tesztek negatív eredményt hoznak, miközben a tünetek fennállnak.
A gluténnel összefüggő betegségek és a diagnózis
A glutén okozta betegségek közé tartozik a cöliákia, a búzaallergia és a nem-cöliákiás gluténérzékenység. Fontos, hogy ezeket a betegségeket nem szabad összetéveszteni, mivel a kivizsgálási és kezelési módjuk eltérő, bár tüneteik hasonlóak lehetnek.
- Cöliákia (lisztérzékenység): Ez egy autoimmun betegség, amely genetikailag meghatározott. A glutén fogyasztása során a szervezet ellenanyagot termel saját szövetei ellen, ami a vékonybélbolyhok pusztulásához vezet. Ez felszívódási zavart, tápanyaghiányt és súlyos szövődményeket okozhat. Bármely életkorban kialakulhat. Jellemző tünetei a krónikus hasmenés, puffadás, nagy tömegű, zsírfényű széklet, valamint vérszegénység, fáradtság, bőrtünetek, neurológiai problémák és meddőség.
- Búzaallergia: Ez az egyetlen allergiás eredetű glutén-függő betegség. Az immunrendszer túlérzékenységgel reagál a búzában található gliadin fehérjére, és IgE antitesteket termel. Búzamentes étrenddel kezelhető.
- Nem-cöliákiás gluténérzékenység (NCGS): Ez a fajta érzékenység különbözik a cöliákiától és a búzaallergiától. Tünetei az autoimmun cöliákiához hasonlóak, de enyhébbek és a glutén fogyasztása után pár órával jelentkeznek. Lényeges különbség, hogy az NCGS esetén nem károsodik a vékonybél, nincsenek társuló betegségek, nincs genetikai eltérés sem, így a hagyományos cöliákiás vizsgálati módszerekkel nem mutatható ki, azok eredménye negatív lesz.
A diagnosztikai buktatók: Miért lehet negatív a gluténérzékenység teszt?
Dr. Sárdi Krisztina belgyógyász, gasztroenterológus, a Budai Allergiaközpont orvosa felhívja a figyelmet arra, hogy a gluténérzékenység pontos diagnózisának felállítása nem könnyű feladat, és a negatív teszteredmény nem feltétlenül jelenti azt, hogy kizárható a betegség.
A gluténfogyasztás hiánya
Az egyik leggyakoribb hiba, hogy a páciens még a vizsgálatok előtt gluténmentes diétába kezd. "Ha valaki hosszabb ideje nem fogyaszt glutént, a lisztérzékenységre szenzitív antitestek nem mutathatóak ki véréből" - magyarázza dr. Sárdi Krisztina. Nemcsak vérvétel során, hanem gyomortükrözésnél is könnyen álnegatív eredmény születhet, mivel gluténmentes étrend mellett a vékonybélbolyhok regenerálódnak. Ilyen esetben sajnos vissza kell térni a gluténtartalmú étrendre, legalább 6-8 hétig, hogy a vizsgálatok valós eredményt mutathassanak.
Tilos gluténmentes diétába kezdeni gluténérzékenység gyanúja esetén a korrekt cöliákia diagnózis előtt! Megkezdett gluténmentes diéta hatására téves diagnózis születhet!
IgA hiány
Az egyik leggyakoribb immunológiai probléma, hogy az A típusú immunglobulin (IgA) hiányzik. Ilyenkor hiába keresne a laborvizsgálat ilyen típusú ellenanyagot, az nem lesz kimutatható, hamisan negatív eredményt kaphatunk. Becslések szerint 100-ból két gluténérzékeny személynek nincs IgA-ja.
A tesztek érzékenysége és specificitása
A szerológiai vizsgálat, amely az első lépés a diagnózisban, az esetek 10 százalékában álnegatív, 5 százalékban pedig álpozitív eredményt adhat (például Crohn-betegség megléte mellett). Diagnózis szempontjából tehát önmagában a laborlelet semmit nem jelent, azt minden esetben a beteg klinikai tüneteivel összhangban kell mérlegelni.
Genetikai vizsgálat
A HLA-DQ2/DQ8 genetikai variáns kimutatása segíthet a diagnózisban. Ha a genetikai vizsgálat negatív (mindkét variáns, a HLA-DQ2 és a HLA-DQ8 is), az abból a szempontból fontos információ, hogy innentől kezdve a gluténérzékenység gyakorlatilag kizárható, és nincs szükség további szűrésekre. Azonban ha pozitív, az nem jelenti automatikusan a betegség megjelenését, mivel a populáció körülbelül 30 százaléka hordozza ezeket a géneket tünetek nélkül.
A kivizsgálás lépései negatív teszt esetén is
Ha a gluténérzékenység gyanúja felmerül, de a szerológiai teszt negatív, a kivizsgálást tovább kell folytatni. Dr. Sárdi Krisztina hangsúlyozza, hogy az egyes vizsgálatok eredményeit és a beteg tüneteit nagyon fontos együttesen értékelni.
Vékonybél-biopszia
A szerológiai vizsgálat után, különösen, ha a tünetek fennállnak, a következő lépés a vékonybél-biopszia elvégzése. "A gyomortükrözés során a gyomron át a vékonybél kezdeti szakaszába vezetjük az endoszkópot. A vékonybélben látott ödémás, vizenyős nyálkahártya, csipkézett redőélek, illetve ellapult redőzet utalhat cöliákiára" - magyarázza a szakorvos. A biopszia során vett bélnyálkahártya-minta szövettani vizsgálatra kerül, melyet a Marsh-kritériumok alapján értékelnek 0-4-es skálán. A Marsh 0 érték a negatív lelet, ami normális bélnyálkahártya állapotot jelez.
Ez az a vizsgálat, amit nagyon sokan szeretnének kihagyni, pedig nem megkerülhető még akkor sem, ha például a szerológia kapcsán álnegatív eredményre gyanakszunk, mert a betegnek erősen cöliákiára utaló tünetei vannak.
Látens cöliákia és a terheléses teszt
Előfordulhat, hogy a szerológiai teszt pozitív, de a biopszia eredménye Marsh 0. Ezt nevezzük látens cöliákiának. Ebben az esetben a gluténmentes étrend segíthet a folyamat visszafordításában.
A harmadik eset, amikor minden vizsgálat negatív, ám a betegnek a glutén fogyasztásával összefüggő tünetei vannak. "Ilyenkor a kezelőorvos javaslatára megkezdi a gluténmentes étkezést, és figyeli, hogy tapasztal-e javulást" - mondja dr. Sárdi Krisztina. Ha javulás tapasztalható, majd a glutén visszaadása után a tünetek ismét jelentkeznek, akkor nem-cöliákiás gluténérzékenység a diagnózis.
Gluténérzékenység felismerése és hatékony kezelése | Prof. Dr. Papp János
Mit tehetünk, ha a tesztek negatívak, de a tünetek fennállnak?
Ha minden vizsgálat negatív eredménnyel zárul, ám a betegnek mégis panaszai vannak, akkor a kezelőorvos javaslatára megkezdi a gluténmentes étkezést és figyeli, hogy tapasztal-e javulást. Amennyiben igen, akkor nem-cöliákiás gluténérzékenység a diagnózis. Ilyen esetben a diétánál általában megengedőbbek lehetünk, hiszen a glutén fogyasztása nem okoz a cöliákiánál előforduló súlyos szövődményeket.
A pontos kivizsgálásra azért van szükség, hogy pontosan lássuk, valóban a glutén fogyasztása okozza-e a panaszokat, vagy más betegség - például tejcukor-érzékenység, búzaallergia, Crohn-betegség, IBS vagy pajzsmirigybetegség - tüneteit észleli a beteg. Ha bebizonyosodik, hogy a tünetek a glutén fogyasztásához köthetők, a vizsgálatokkal meg tudjuk állapítani, hogy milyen szigorú diétára van szükség és mennyi ideig. A cöliákia ugyanis nem gyógyítható, a diétát élethosszig kell tartani.
tags: #glutenerzekenyseg #negativ #teszt