Szabó László Gyula életútja és tudományos munkássága

Szabó László Gyula 1942. március 28-án született Pécsett. Professor emeritus, gyógyszerész, kutató és egyetemi tanár. Szülővárosában a Széchenyi István Gimnáziumban érettségizett, ahol biológiatanára, Horvát Adolf Olivér ciszterci paptanár, egész életpályájára meghatározó személyiség lett.

1965-ben a Budapesti Orvostudományi Egyetem Gyógyszerész karán szerzett gyógyszerészi diplomát. Nős, felesége Kőszegi Ildikó könyvtáros.

Szakmai pályafutása:

  • 1965-től a Baranya megyei Gyógyszertár Vállalatnál, a sellyei gyógyszertárban dolgozott.
  • 1965-től 1972-ig az Országos Agrobotanikai Intézet tudományos munkatársa volt Tápiószelén, 1970-től a botanikai osztály vezetőjeként.
  • 1972-től 1984-ig az iregszemcsei Takarmánytermesztési Kutató Intézet bicsérdi telephelyén dolgozott tudományos főmunkatársként.
  • 1984-1985-ben a Gyógynövény Kutató Intézet tudományos főmunkatársa, a minősítési csoport vezetője volt Budakalászon.
  • 1985-től 1993-ig a Baranya megyei Gyógyszertári Központ Gyógynövény Laboratóriumának szaktanácsadó főmunkatársa, a gyógynövény-laboratórium vezetője.
  • 1994-től 2012-ig a Pécsi Tudományegyetem Természettudományi Kar Növénytani Tanszékén egyetemi tanárként tevékenykedett.
  • 2006-ig a növényélettan tantárgyfelelőse volt.
  • 1997-től 2005-ig tanszékvezetőként és a Botanikus Kert vezetőjeként is dolgozott.
  • 2006-ban a Növényélettani Tanszék alapító vezetője lett, és a Biológia Doktoriskola törzstagja.

Szabó László Gyula kutatási területei közé tartozott többek között a gyógynövények és kultúrnövények vizsgálata. Munkássága során számos publikációt jelentetett meg, többek között a "Magyarország kultúrflórája" sorozatban.

Publikációi többek között:

  • 2010: A csicsóka Helianthus tuberosus L., Magyarország kultúrflórája.
  • 1993: Az olajrepce - Brassica napus L. subsp. napus (VI/4.). Magyarország kultúrflórája (65).
  • 1989: A napraforgó - Helianthus annuus L. (VI/15.). Magyarország kultúrflórája (61).
  • 1987: A lucerna - Medicago sativa L. és rokonai (III/3.). Magyarország kultúrflórája (57).
  • 1987: A szója - Glycine max (L.) Merrill (III/18.). Magyarország kultúrflórája (58).
  • 1983: A ricinus - Ricinus communis L. (IV/20.). Magyarország kultúrflórája (53).
  • 1982: A zab - Avena sativa L. (IX/1). Magyarország kultúrflórája (52).
  • 1980: A borsó - Pisum sativum L. (III/17.). Magyarország kultúrflórája (49).

Tudományos és oktatói munkájának elismeréseként számos díjat és kitüntetést kapott:

  • 2012: Óvár Emlékérem I. fokozat - Felsőoktatási Tevékenység elismeréséért (Mosonmagyaróvár, Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar)
  • 2004: PAB Tudományszervezési Díj (Az MTA Pécsi Területi Bizottságának elnöke)

Szabó László Gyula 1970-ben a Semmelweis Orvostudományi Egyetemen szerzett doktori címet növénytan szakon, témavezetői Sárkány Sándor és Dános Béla voltak. Kutatási területe a "A balzsamjáratok kialakulása és a cserzőanyag lokalizációjának kérdése a Cotinus coggygria Scop."-ra irányult.

Portréfotó Szabó László Gyuláról

1994. június 21-től a Pécsi Tudományegyetemen (JPTE) tanított. Számos tudományos és közéleti pozíciót töltött be élete során, többek között az MTA Pécsi Területi Bizottságának elnöke volt.

Szabó László Gyula 2017-ben Pécsett egyetemi tanári tevékenységéért elismerésben részesült.

Munkássága elismeréseként:

  • 2016-ban a Szent István Tudományos Akadémia laudációt tartott tiszteletére.
  • Tagja volt az MTA köztestületének.
Illusztráció gyógynövényekről

Pályafutása során a gyógyszerészet, a növénytan és az agrobotanika területén egyaránt maradandót alkotott, jelentősen hozzájárulva a tudományos ismeretek bővítéséhez.

tags: #pte #szabo #laszlo #gy