Hazánkban a gyermek- és családvédelem a már alapintézménynek számító védőnői szolgálaton keresztül valósul meg. A védőnői szolgálat feladata napjainkban is az egészségvédelem, a betegségek kialakulásának megelőzése, valamint az egészségfejlesztés. A védőnők az egészségügy sajátos határterületén, a különböző társszakmák képviselőivel együttműködve látják el a törvények és jogszabályok, a módszertani útmutatók és a szakmai irányítás által meghatározott feladataikat.
Összetett, egészségmegőrző családvédelmi szolgáltatást biztosítanak: szoros kapcsolatot tartanak a gondozottjaikkal, tanácsot adnak a különféle - egészségügyi, szociális, mentálhigiénés - problémákban; szűrővizsgálatokat szerveznek; védőoltásokat készítenek elő; egészségnevelő és más egészségvédő közösségi programokat biztosítanak a gondozottak számára. A védőnők feladataival az egészségügyi alapellátásról szóló 2015. évi CXXIII. törvény és a 49/2004 ESzCsM rendelet foglalkozik.
A védőnői szolgálat története és jelentősége
1915-ben Stefánia belga főhercegnő javaslatára jött létre az Országos Stefánia Szövetség, majd az utódszervezete, a Védőnői Szövetség. Megalakulásának célja a kor népegészségügyi problémáinak - magas csecsemőhalandóság, anyák halálozásának magas száma, súlyos járványügyi helyzet (pl. tbc) - megoldása volt.
A magyar védőnői szolgálat különleges ellátási forma, a világban sehol nem találunk hasonlót. A védőnői rendszer uniós szinten nem szabályozott. A tagállamokban is létezik a magyar védőnői hálózathoz hasonló feladatokat ellátó rendszer, de nincsen ilyen átfogó jellegű, a születéstől 18 éves korig tartó, az édesanya és gyermekét érintő összehangolt egészségügyi ellátás. Magyarországon a védőnők magasan képzett, diplomás szakemberek - védőnői munkát csak védőnői szakon szerzett főiskolai oklevéllel rendelkező személy végezhet -, az unióban a végzettséget tekintve sincs egységes szabályozás. 2015-ben a 100 éves védőnői szolgálatot hungarikummá nyilvánították, az indoklás szerint „az európai ellátórendszerekben nincs ennyire komplex, a lakosság szinte teljes spektrumát érintő prevenciós ellátás", mint a magyar védőnői rendszer.
A védőnői feladatok jogszabályi keretei
A jogszabályok rendelkeznek a védőnői tanácsadás rendjéről, a kötelező családlátogatások gyakoriságáról, az ellátandó gondozottak számáról (jelenleg egy védőnő legfeljebb 250 tanköteles korú gyermeket gondozhat) és a dokumentációs feladatokról. A védőnői tevékenység szakmai felügyeletét a kormányhivatalok szervezeti rendszerében dolgozó vezető védőnők látják el járási és megyei szinten.
A legfontosabb védőnői feladatok a következők:
- család- és nővédelem, ezen belül a tanácsadás, a családgondozás;
- a 25-65 év közötti nők részére szűrővizsgálatok szervezése (pl. méhnyakszűrés);
- a várandósgondozás;
- a gyermekgondozás a születéstől a tankötelezettség megkezdéséig;
- az óvodai és iskolai egészségügyi ellátásban való részvétel;
- a gyermekvédelemben és a szociális alapellátásban való közreműködés.
A védőnői munka prevenciós szintjei
A hazai szabályozás szerint a védőnői munka a betegségek megelőzésén alapul, az alábbiak szerint:
- Elsődleges (primer) megelőzés: az egészségi állapot javítása, a rizikótényezők elkerülése/csökkentése, az egészséges életmódra és a mindennapos testmozgásra való nevelés stb.
- Másodlagos (szekunder) megelőzés: a rizikótényezők, az elváltozások, a megbetegedések korai felismerése és jelzése.
- Harmadlagos (tercier) megelőzés: a tartós megbetegedésben, fogyatékkal, hátrányos helyzetben élők gondozására, egészségi állapotuk és szociális helyzetük nyomon követése, segítségnyújtás.
A védőnői hálózat szintjei
A védőnők strukturálisan az egészségügyi alapellátás részeként működnek, de tevékenykednek oktatási intézményekben, részt vesznek a szociális alapellátásban, a gyermekvédelemben, a civil-karitatív szférában is. Szakmai tevékenységüket önállóan látják el.
- Területi védőnők: feladatuk az óvodai védőnői feladatok és a nővédelemmel kapcsolatos teendők ellátása.
- Iskolai védőnők: feladatuk a 6-18 évesek, valamint a 18 év feletti, középfokú nappali rendszerű iskolai oktatásban résztvevők iskola-egészségügyi ellátása; közreműködés az előírt orvosi vizsgálatok, szűrővizsgálatok, védőoltások lebonyolításában; a fokozott gondozást igénylők nyilvántartása, állapotuk nyomon követése, segítése.
- Kórházak szülészeti osztályán dolgozó védőnők: feladatuk a várandós és gyermekágyas anyák ellátása, az anyák segítése a szoptatásnál; az újszülött hazabocsátásának előkészítése és az egészségnevelés.
- Családvédelmi szolgálatban dolgozó védőnők: feladatuk az oktatási intézményen kívüli családtervezési ismeretek terjesztése, a válsághelyzetben lévő várandós anyák segítése, a terhességmegszakítás előtti és utáni tanácsadás biztosítása.
Védőnői feladatok az óvodában és az iskolában
Az egészségügyi alapellátás feladatai közé tartozik az iskola- és ifjúságegészségügyi (iskolaorvosi) ellátás, az iskolaegészségügyi ellátás az óvodákban is. Ennek jogszabályi hátterét elsősorban az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM-rendelet határozza meg. A jelenleg hatályos szabályozás szerint az iskolai-egészségügyi ellátást valamennyi nevelési-oktatási intézményben biztosítani kell. Az iskolaorvosi ellátás a gyermekek részére az óvodában, illetve iskolában nyújtott személyes és közösségi ellátást nyújtó szolgáltatás az egészségi állapotuk megőrzése, a betegségek megelőzése, korai felismerése, valamint egészségfejlesztés céljából. Az óvodás korosztály megelőző jellegű, az egészségügyi alapellátás keretében szervezett iskola-egészségügyi ellátásban való részvételéről az óvoda gondoskodik. Az iskola-egészségügyi ellátásban a rendelet 1. §-a szerint a 3 év feletti gyermekek vesznek részt.
Fekete Mária, kitüntetett tolnai védőnő
Az óvodai védőnő tevékenysége
Az iskolaorvos ellátandó feladatait a védőnői tevékenység egészíti ki. A védőnői ellátás olyan összetett ellátási forma, mely gondozási, tanácsadási feladatokat is magában foglal óvodában és oktatási intézményekben is. A BM EüK 2022/18. számú egészségügyi szakmai irányelve szól a védőnő feladatairól az óvodában. Az óvodát ellátó védőnő az óvodában végzendő tevékenysége havi minimum 1 óra, de gyermekek létszámától és szükségleteitől függően több is lehet.
Az óvodai védőnő feladatai a következők:
- A nevelési év kezdetekor tájékozódik a krónikus betegségben szenvedő gyermekekről, és egyéni gondozási tervet készít számukra.
- Segítséget nyújt az anafilaxiás rizikójú allergiás gyermekek ellátási rendjének kialakításában.
- Az intézményvezetők az iskolaorvos, védőnő és a szülők bevonásával alakítják ki az ellátási tervet (ehhez az érintett gyermek szakorvosa által kiadott egyéni sürgősségi terv minta lehet).
- Amennyiben az óvoda részéről felmerül a gyermek bántalmazásának gyanúja, erről az óvoda vezetője értesíti az óvodát ellátó védőnőt, orvost, a gyermek házi gyermekorvosát/háziorvosát.
- Részt vesz a megelőző tevékenységekben, például egészségnevelő foglalkozásokon, higiéniai tanácsadáson.
Az iskolaorvos és védőnő együttműködése
Az iskolaorvosi ellátás a gyermekek részére az óvodában, illetve iskolában személyes és közösségi ellátást nyújtó szolgáltatás, mely az egészségi állapotuk megőrzése, a betegségek megelőzése, korai felismerése, valamint egészségfejlesztés céljából történik. Az ifjúság-egészségügyi gondozás során biztosítani kell a szűrővizsgálatokat, és a beiskolázás előtti vizsgálatokat is. Az iskolaorvos feladata a gyermekek egészségi állapotának vizsgálata, és nyomon követése, a vizsgálatokat pedig a védőnő készíti elő.
Az iskolaorvos környezet-egészségügyi feladatai körében ellenőrzi az intézményi környezetet. Az ifjúság-egészségügyi gondozás keretében ellenőrizni kell a közegészségügyi, valamint a baleset-megelőzési követelmények érvényesülését, az elsősegélynyújtás feltételeinek (pl. eü-doboz) meglétét stb. Az iskolaorvos feladata a járványügyi előírások betartásának ellenőrzése, fertőző megbetegedések esetén járványügyi intézkedések elrendelése. Járvány esetén értesítenie kell az illetékes járási hivatalt, mert az óvodák, általános iskolák működésének felfüggesztését, működésének korlátozását, továbbá helyi jelentőségű rendezvények működésének megtiltását a járási hivatal rendelheti el.
Az iskola-egészségügyi ellátást az iskolaorvos teljes vagy részmunkaidőben, a védőnő teljes vagy részmunkaidőben, illetve a területi védőnő körzetéhez tartozó feladatként végezheti. Több teljes munkaidejű védőnő alkalmazása esetén az orvos által ellátott tanulólétszám legfeljebb 2400 fő lehet.
Az iskolaorvos és védőnő feladatainak részletesebb áttekintése:
| Feladatcsoport | Iskolaorvos feladatai | Védőnő feladatai |
|---|---|---|
| Gyermekek, tanulók egészségi állapotának vizsgálata, követése | Teljes fizikális vizsgálat, kórelőzmény és családi anamnézis ismételt felvétele, veszélyeztetett gyerekek kiszűrése, szakorvosi ellátásra irányítása. Krónikus beteg, valamint testi, szellemi, érzékszervi fogyatékos tanulók fokozott ellenőrzése, kiemelt gondozása. Szakértői bizottság elé utalás esetén adatszolgáltatás. | Testmagasság, testtömeg, a testi fejlettség és tápláltsági állapot hazai standardok szerinti értékelése, nemi fejlődés értékelése. Pszichés, motoros, mentális, szociális fejlődés és magatartásproblémák feltárása. Érzékszervek működésének vizsgálata (látás, kancsalság, hallás, színlátás). Mozgásszervek vizsgálata (lábstatikai problémák, gerinc-rendellenességek). Vérnyomásmérés. Pajzsmirigy tapintásos vizsgálata. Dokumentáció vezetése. |
| Alkalmassági vizsgálatok | Szakmai alkalmassági vizsgálatok elvégzése, pályaválasztási tanácsadás orvosi feladatainak elvégzése. | - |
| Közegészségügyi és járványügyi feladatok | Iskolai életkorhoz kötött és kampányoltások elvégzése és dokumentálása. Járványügyi előírások betartásának ellenőrzése, fertőző megbetegedések esetén járványügyi intézkedések elrendelése, járási hivatal értesítése. Étkeztetés ellenőrzése. | - |
| Egészségnevelési tevékenység | Részvétel az iskolai egészséges életmódra nevelésben, a Nemzeti Alaptanterv végrehajtásában. Egészségügyi információk közlése a szülőkkel és a pedagógusokkal. | Egyéni és csoportos egészségnevelő tevékenység folytatása (szájápolás tanítása, lepedékfestés, felvilágosító kiadványok terjesztése stb.). |
| Környezet-egészségügyi feladatok | Az intézményi környezet ellenőrzése, hiányosságok észlelése, intézkedések megtétele. | - |
| Kapcsolattartás | - | Kapcsolatot tart a tanulókkal, a szülőkkel, a nevelési-oktatási intézmények igazgatóival, pedagógusaival, az iskola-egészségügyi szolgálat munkatársaival. Részt vesz a csoportos szűrések, kezelések, megelőző foglalkozások szervezésében. |
Óvodai felvételi és kötelezettségi szabályok, a védőnő szerepe
A köznevelésről szóló törvény legújabb módosítása hangsúlyozza az óvodai nevelés pedagógiai feladatát. Az új rendelkezés szerint az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény, amely a gyermeket fokozatosan, de különösen az utolsó évben az iskolai nevelésre-oktatásra készíti fel.
A gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson köteles részt venni. Nem változott az az ágazati törvényi szabály, hogy a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a harmadik életévét betölti, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson köteles részt venni.
Az óvodai nevelés alóli felmentés változásai
Új elem ugyanakkor, hogy:
- az eddigi ötödik életév helyett csak a negyedik életéve betöltéséig adható számára a szülő kérésére felmentés a kötelező óvodai nevelésben való részvétel alól,
- a felmentés indokai némileg szűkültek: az a gyermek családi körülményei, valamint sajátos helyzete lehet, képességének kibontakoztatása nem,
- a felmentési kérelem benyújtásának szabályai szigorodnak,
- az új előírások szerint a szülő a kérelmét tárgyév május 25-éig nyújthatja be,
- amely alapján a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti, a kormány rendeletében kijelölt szerv (felmentést engedélyező szerv) felmentheti az óvodai foglalkozáson való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete indokolják.
Érdemi változás történt 2020. január 1-jétől a felmentést engedélyező hatóság hatáskörében. A jegyzőnek és a magánfenntartónak ez a hatásköre megszűnt, és a felmentés engedélyezése egy állami szervhez került át. A szerv kijelölésére A nemzeti köznevelésről szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 229/2012. (VIII. 28.) Korm.-rendeletben került sor a következők szerint: A kormányrendelet 38/B. § értelmében: Az Nkt. 8. § (2) bekezdése és 45. § (8) bekezdése szerinti felmentést engedélyező szerv a fővárosi és megyei kormányhivatal általános illetékességgel eljáró járási hivatala.
Új szabály, hogy amennyiben az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, akkor csak az óvodavezető vagy a védőnő rendelhető ki, és a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról. Az állami szerv döntése ellen bírósági jogorvoslatot lehet igénybe venni. Az ezzel kapcsolatos új rendelkezések szerint a közigazgatási pert a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet megindítani. Fontos eleme a szabályozásnak, hogy a felmentést engedélyező szerv döntését a bíróság nem változtathatja meg.
Meddig maradhat a gyermek az óvodában?
Érdemi változásokat vezet be a törvénymódosítás 2020. január 1-jével a tankötelezettség megkezdésével kapcsolatosan is. A köznevelésről szóló törvény 45. § módosított (2) bekezdése szerint a gyermek abban az évben, amelynek augusztus 31. napjáig a hatodik életévét betölti, tankötelessé válik. A tankötelezettség teljesítése a tanév első tanítási napján kezdődik. A szülő kérelmére a felmentést engedélyező szerv döntése alapján a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben vehet részt. A szülő kérelmét az iskolakezdés évének január 15-éig nyújthatja be a felmentést engedélyező szervhez.
Ha az eljárásban szakértőt kell meghallgatni, akkor csak szakértői bizottság rendelhető ki, és a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról. Ha a szakértői bizottság a szülői kérelem benyújtására nyitva álló határidő előtt a gyermek további egy nevelési évig óvodai nevelésben történő részvételét javasolja, a szülői kérelem benyújtására nincs szükség. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a felmentést engedélyező szerv a szülő kérelmére engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kora előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését.
Az óvodai beiratkozás és a védőnő szerepe az életvitelszerű ottlakás igazolásában
Az óvodai beiratkozásra a tárgyév április 20-a és május 20-a között kerül sor. A fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről, az óvodai jogviszony létesítésével összefüggő eljárásról a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a saját honlapján, kezdeményezi az óvoda honlapján, és tájékoztatja az óvoda működésének helye szerinti települési önkormányzatot.
A köznevelési törvény 49. § (3) bekezdése előírja, hogy az óvoda kötelezett az életvitelszerűen körzetében lakó gyermek felvételére, átvételére. A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 20. § (9) bekezdése szerint életvitelszerű ott lakásnak minősül, ha a gyermek a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében található ingatlant otthonául használja, és az ilyen ingatlan a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásában a gyermek lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként az óvodai beiratkozás első határnapját megelőző három hónapnál régebb óta szerepel. Ha ez nem teljesül, vagy ha bármely körülmény alapján arra lehet következtetni, hogy a gyermek a nyilvántartásban szereplő lakhelyén vagy tartózkodási helyén nem életvitelszerűen lakik, úgy az óvodavezető, illetve az óvodavezető vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult felszólítani az óvodába jelentkező gyermek szülőjét, hogy az életvitelszerű körzetben lakás tényét akként igazolja, hogy a felszólítás kézhez vételétől számított 15 napon belül bemutatja a területileg illetékes védőnőtől származó, a védőnői ellátás igénybevételét igazoló nyilatkozatot.
Ha az óvodavezető, illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság felszólítása ellenére a szülő a védőnői nyilatkozatot nem mutatja be, úgy az óvodavezető, illetve az általa vagy a fenntartó által szervezett bizottság jogosult az életvitelszerűen körzetben lakást családlátogatás kezdeményezésével ellenőrizni. Ha az óvodavezető, az általa, illetve a fenntartó által szervezett bizottság által javasolt legalább három időpont közül a gyermek szülője vagy törvényes képviselője egy alkalommal sem teszi lehetővé a családlátogatást, úgy vélelmezni kell, hogy a gyermek nem életvitelszerűen lakik a kötelező felvételt biztosító óvoda körzetében, és ennek alapján az óvodai felvétel megtagadható.
tags: #kotelezo #az #ovodai #vedononek #adatot #szolgaltatni