A szoptatás hihetetlen előnyei anyának és babának

Az anyatej a természet csodája, amely számos előnnyel jár mind a csecsemő, mind az anya számára. Bár ma már egyre jobb csecsemőtápszereket lehet kapni, ezek egyike sem nyújt az anyatejhez hasonló előnyöket. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) legalább hat hónapig ajánlja a kizárólagos szoptatást, majd hozzátáplálás mellett a szoptatás folytatását legalább a gyermek egy éves koráig.

Az anyatej ereje: Védelem és fejlődés a babának

Az anyatejet sokan csodaszernek tartják, és Reinhold Kerbl professzor, a MAM-szakértő szerint is számos oka van annak, hogy miért ez a legjobb a babáknak. Az anyatej élő immunanyagokat tartalmaz, amelyek segítik a csecsemő fejletlen védekezőrendszerét. Ezek az immunanyagok aszerint változnak, illetve módosulnak, hogy az anya környezetében milyen kórokozók és fertőzések fordulnak elő. Ha például az anya náthás lesz, az ellenanyagok rövid időn belül megjelennek a tejében is, így a szoptatott csecsemő vagy el sem kapja, vagy enyhe formában vészeli át a betegséget. A szoptatás az allergiás megbetegedések kockázatát is csökkenti.

Immunvédelem

• Az anyatej laktoferrin nevű fehérjéje megköti a vasat, így a szaporodásukhoz vasat igénylő kórokozók (pl. kóli, sztafilokokkusz, sztreptokokkusz) nem tudnak elszaporodni.
• Az anyatej gyulladáscsökkentő és antimikrobás összetevői arra is alkalmassá teszik, hogy alkalmanként orrcseppnek, szemcseppnek használjuk.
• Az immunoglobulin A, a szekretált iG-forma, amely megvédi a fület, orrot, torkot, emésztőrendszert, nagy számban megtalálható az anyatejben az első évben.
• A kolosztrumban található meg a legnagyobb koncentrátumban a laktoferrin, de az első év során végig jelen van az anyatejben. Közvetlen antibiotikus hatása van olyan baktériumokra, mint staphylococcus és E. coli.
• Az anyatej tartalmaz lizozimet is (egy hatásos emésztő enzimet), harmincszor többet, mint a tápszerekben megtalálható mennyiség.
• Az anyatej speciálisan hozzájárul a laktobacillus mennyiségének növeléséhez, ami egy hasznos baktérium, mivel gátolni tudja számos fertőzést okozó, Gram-negatív bacillus és parazita szaporodását.

A szoptatott kisbabák kevesebb fertőzést kapnak el korai életszakaszukban, főként kevesebb hányás-hasmenés, mellkasi fertőzés és fülészeti fertőzés éri őket, mint a nem szoptatott kisbabákat. A fejlődő országokban, ahol a hasmenés a vezető halálok a csecsemők körében, a nem szoptatott, 2 hónapnál fiatalabb babák 25x nagyobb eséllyel halnak meg hasmenés következtében, mint a kizárólag szoptatott csecsemők.

Fejlődési előnyök

• Az anyatejben a vastartalom biológiai hozzáférhetősége például 50 százalékos, vagyis jóval magasabb, mint a tápszerekben (csak 7 százalék), vagy a csecsemőknek adott gabonatermékekben (4 százalék).
• Az anyatej kalciumának 75 százaléka szívódik fel a csecsemő szervezetében, míg a tehéntejalapú tápszer esetében ez csak 50 százalék.
• Az anyatej összetétele egyetlen szoptatáson belül és a szoptatási időszak folyamán is változik, mindenkor a csecsemő, a kisgyermek igényeihez alkalmazkodik.
• A koraszülöttet világra hozó anya teje speciális összetételű, a legjobb védelmet nyújtja olyan, akár halálos állapotok ellen, mint a szepszis, a krónikus tüdőbetegség vagy a nekrotizáló enterokolitisz (NEC).
• A szoptatás nemcsak a gyermekkori elhízás és az asztma kialakulásának kockázatát csökkenti, hanem összefüggésbe hozható az agyi fejlődéssel is.
• A mell szívása segíti az állkapocs és az arcizmok fejlődését, ami később a baba hasznára válik, amikor enni és beszélni tanul.

Agy és kognitív fejlődés

Az anyatejben magas a zsírtartalom és azoknak a zsírsavaknak a mennyisége, amelyek az agy fejlődése szempontjából szükségesek. Az anyatej fontos és nélkülözhetetlen zsírsavakat tartalmaz, amelyek kulcsfontosságú energiaforrások és építőkövek, és amelyek segítik a csecsemő agyának fejlődését. A szoptatott csecsemőknek magasabb lesz az IQ-ja, és jobb az agyi és idegrendszeri fejlődése; a 8, 12 és 18 éves korosztálynál 10-12 pontos IQ előnyt figyeltek meg. A humán laktáció területén készült eddigi legnagyobb randomizált vizsgálatban az IQ 2,9-7,5 ponttal volt magasabb azoknál a csecsemőknél, akik részt vettek a szoptatást támogató kampányban.

Az anyatej összetétele és hasznosulása

Az anyatej mindig elérhető és megfelelő hőmérsékletű, valamint mindent tartalmaz, amire a babáknak az első hónapokban szüksége van - vitaminok, ásványi anyagok, egészséges zsír, szénhidrát, fehérje. A biohasznosulás egy manapság divatos kifejezés arra, hogy a szervezet számára mennyire könnyen hasznosítható az ételben található tápanyag. Az anyatej magas biohasznosulású tápanyagokat tartalmaz, ami azt jelenti, hogy a tápszerrel szemben az anyatejből a csecsemő még azokból a tápanyagokból is jobban részesül, amik alapjában véve kis mennyiségben vannak jelen az anyatejben.

Az anyatej összetétele egyetlen szoptatáson belül és a szoptatási időszak folyamán is változik, mindenkor a csecsemő, a kisgyermek igényeihez alkalmazkodik. Amikor mellre kerül a baba, először az úgynevezett elsőtej termelődik, ami oltja a baba szomját. A szoptatás során az elsőtej helyét átveszi a hátsótej, ami magas zsírtartalmú, és segít, hogy a baba jól lakjon, tovább érezze jóllakottnak magát.

A szoptatás előnyei az anyának: egészség és jóllét

Az anyatejes táplálásról már régóta ismert, hogy jótékonyan hat a baba egészségére és fejlődésére, de az már kevésbé köztudott, hogy az anya egészségére is számos pozitív hatással van, még évekkel a szoptatás után is. A szülést követő normális élettani állapot a szoptatás lenne, amit a terhesség negyedik trimeszterének is szoktak nevezni.

Fizikai egészség

• Súlykontroll: A szoptatás segít lebontani azt a zsírt, ami a terhesség során halmozódik fel a női szervezetben. Kutatások szerint a szoptatáshoz napi 480 extra kalória szükséges, és számos tanulmány bizonyítja, hogy a szoptatás hozzájárul ahhoz, hogy a kismama hamarabb visszanyerje szülés után az alakját. A Pittsuburghi Egyetem kutatói azt tapasztalták, hogy a szülés után nem szoptató nők derékbősége átlagosan mintegy 7.5 cm-rel volt nagyobb, mint a szoptató nőké.
• Cukorbetegség megelőzése: Minél többet szoptat egy nő a termékeny évei alatt, annál kevésbé valószínű, hogy 2-es típusú diabéteszben szenvedjen később. A terhességi cukorbetegségben szenvedő nőknél fokozott a kockázata a diabétesz későbbi kialakulásának, de a legújabb kutatások szerint azoknál, akik legalább 9 hónapig szoptatnak, ez a megnövekedett kockázat jelentősen csökken.
• Szív- és érrendszeri egészség: Posztmenopauzális nők vizsgálatánál azt tapasztalták, hogy azoknál a nőknél, akik korábban több mint 12 hónapon át szoptattak, 10%-kal kisebb a szív- és érrendszeri betegségek kialakulásának kockázata. A vérnyomás szignifikánsan magasabb azoknál a nőknél, akik nem szoptattak. A szoptató kismamáknak emellett magasabb a HDL-, az úgynevezett jó koleszterin szintjük a szoptatás alatt.
• Rákmegelőzés: A szoptatás talán legismertebb hatása az anyai szervezetre, hogy segít csökkenteni a mell- és petefészekrák kialakulásának kockázatát. Egy új kutatási eredmény szerint minden szoptatással töltött egy év 4.3%-kal csökkenti a mellrák kockázatát, azoknál a nőknél pedig, akiknek a családjában öröklődik a betegségre való hajlam, a szoptatás 60%-kal csökkenti a kockázatot. A petefészekrák 18 hónapnyi szoptatás után másfélszer kevesebbszer fordul elő, mint azoknál, akik nem szoptattak.

Mentális és érzelmi jóllét

• Stresszcsökkentés: A szoptatás során felszabaduló oxitocin segít az újdonsült anyának megbirkózni a szülővé válással járó stresszel. A gyakori szoptatás által felszabaduló hormon segít a későbbiekben is a paraszimpatikus idegrendszer aktiválásában és a stresszel való megbirkózásban.
• Kötődés erősítése: A szoptatás az anya és gyermeke közötti bensőséges kötelék megerősítését is szolgálja. Az oxitocin elősegíti a csecsemő szocio-emocionális működését azáltal, hogy fokozza a pozitív tendenciákat (közeledés), és csökkenti a negatív tendenciákat (visszahúzódás és szorongás). Ez valószínűleg hozzájárul a jobb szociális fejlődéshez és az antiszociális és atipikus szociális viselkedés csökkenéséhez.
• Szülés utáni depresszió: Egyértelműen látszik, hogy a szoptatás csökkenti a szülés utáni depresszió kockázatát, amennyiben nincsenek szoptatási nehézségek. A szoptató anyák stresszszintje és a szülés utáni depresszió kockázata is csökken.

Szoptatási kihívások és támogatás

Statisztikai adatok szerint ennek ellenére szülés után az anyáknak csak mintegy háromnegyede kezd el szoptatni, a gyermek fél éves korára csak 42%-uk szoptat valamilyen szinten, és mindössze 12%-uk táplálja kizárólag anyatejjel gyermekét. Hazai kutatások alapján a 0-6 hónapos csecsemőjüket szoptató anyák 56%-a küzd / küzdött problémával a szoptatás során.

Gyakori problémák és megoldások

Sok esetben adódhatnak problémák, mint például ha érzékeny vagy sebes a mellbimbó, begyullad a mell, előfordulhat gombás fertőzés vagy szájpenész, mellgyulladás. Ezek a jelenségek gyakran kialakulhatnak. Ilyenkor javasolt, hogy minden felmerülő probléma esetén kérjen tanácsot elsősorban a védőnőjétől, háziorvosától vagy más, szoptatásban jártas egészségügyi szakembertől, aki az Ön speciális problémájának megfelelően tud tanácsot adni.

Szakemberek szerepe

A laktációs szaktanácsadó például olyan specialista, aki a szoptató anya és a szoptatott csecsemő különleges igényeit szem előtt tartva megelőzi, felismeri, illetve segít megoldani a laktációval, anyatejes táplálással kapcsolatos problémákat, és feladatköre kiterjed a gyermekvárás, csecsemőgondozás és családgondozás területére is. Fontos, hogy a kismamák már szülés előtt halljanak azokról a problémákról, amik esetleg felmerülhetnek, hogy felkészülhessenek azokra. A szoptatási szokásokat minden esetben egyedileg kell kialakítani, ahogyan az a kisbabának és a kismamának a legmegfelelőbb.

Tápszeres táplálás

Azonban néhány esetben nem megoldható az anyatejes táplálás. Ennek ellenére a társadalom negatív megítélése és a tápszerekkel kapcsolatos tévhitek miatt sok anyuka nem mer segítséget kérni, ha nem tud megfelelően szoptatni. Ugyan a szoptatott babák az anyatejjel élő immunanyagokat szívnak magukba, nem szabad figyelmen kívül hagynunk, hogy a tápszerek is tartalmaznak a baba szükségletének megfelelő mennyiségben ásványi anyagokat és vitaminokat, többek között D-vitamint is, mely hozzájárul immunrendszerük egészséges működéséhez. Ha bármilyen okból nem biztosítható a baba számára a kellő mennyiségű anyatej, átmeneti ideig vagy hosszú távon mindenképpen kiegészítő módszert kell alkalmazni, különben a baba nem fog megfelelően fejlődni, és éhezni fog. A korszerű és az életkori igényeknek megfelelően kifejlesztett tápszerek ugyan nem helyettesítik az anyatejet, de megfelelő alternatívát jelenthetnek, hiszen nagyon hasonló összetétellel rendelkeznek.

tags: #probalja #meggyozni #8 #honapos #terhes #baratnojet