Az angolkór vagy rachitis a fiatal, gyorsan növekvő szervezet kalcium- és foszforanyagcseréjének összetett zavara, melyet elsősorban a D-vitamin hiánya okoz. Ez a csontozatot érintő gyermekbetegség, amely kezelés hiányában felnőtt korban is súlyos következményekkel jár.
A szervezet számára nélkülözhetetlen D-vitamin felelős a csontok szilárdságáért. Ha ez nincs vagy nagyon alacsony a szintje, akkor különböző csontdeformitások alakulhatnak ki már csecsemőkorban.
Az angolkór vagy más néven rachitis fokozottabb előfordulását a XX. század elején észlelték, elsősorban Anglia területén. A betegség eredete a XVIII-XIX. század napfényben szegény, füstködös Angliájára vezethető vissza. Azt vették észre, hogy a gyermekek jelentős részénél a csecsemőkor előrehaladásával különböző csontdeformitások alakultak ki: görbe lábak, karok, puha koponyacsont stb. Később rájöttek arra, hogy ennek az egyik oka az, hogy a gyerekek nem kaptak megfelelő mennyiségű napfényt.
Mi is az angolkór valójában?
Az angolkór kialakulásának leggyakoribb oka a növekvő szervezet elégtelen D-vitamin-ellátottsága. Ez egy kóros D-vitamin hiányos állapot, mely kisgyermekeknél jelentkezik és többféle okból is következhet.
Az egyik lehet az, hogy a gyermek nem eszik olyan táplálékot, melyben megfelelő mennyiségű D-vitamin lenne vagy a D-vitamin nem megfelelő felszívódása is lehet a kórkép oka. A kórkép oka lehet felszívódási betegség, amikor a D-vitamin nem tud megfelelően felszívódni a bélrendszerből.
Máj- és vesebetegségek is kiválthatják az angolkórt, mivel a D-vitamin aktív formává alakításában ez a két szerv fontos szerepet játszik. Ezen kívül léteznek olyan örökletes betegségek, illetve egyes epilepszia elleni gyógyszerek, melyek a D-vitamin hasznosulásának zavarát okozzák.
A napoztatás hiánya miatt kialakuló rachitis magyarázata az, hogy a D-vitamin azon túl, hogy táplálékkal bevihető a szervezetbe, normális esetben a napsugárzás UV-B sugarainak a hatására a bőrünkben is képződik egy ott meglévő természetes anyagból. A D-vitamin előanyagát ugyanis a szervezet a nap ultraibolya (UVB) sugárzásának hatására állítja elő a bőrben, majd annak a májban és a vesében történő átalakulásából képződik a tényleges D-vitamin.
Nagyvárosokban különösen a téli hónapokban a napfény csak elenyésző mértékben fejtheti ki D-vitamin-képző hatását a nagyfokú légszennyeződés, az épületek árnyékoló hatása miatt. A levegőt szennyező anyagok nagyobbrészt azokat a sugarakat szűrik ki, amelyek a leghatékonyabban befolyásolják a bőrben lejátszódó folyamatokat melyek a természetes, vagy "saját" D-vitamin előállításához szükségesek. A betegség olykor a Közel-Keleten, napos régiókban is előfordulhat, ahol a kisgyermekeket nagymértékben betakarják és távol tartják a napfénytől.
A D-vitamin szerepe a szervezetben
A D-vitamin felelős a csontok megfelelő szilárdságának a kialakításáért. Ezt úgy éri el, hogy fokozza a vesékből és a belekből a csontok szilárdságáért felelős kalcium, illetve foszfor visszaszívását, azaz gátolja kiürülésüket a széklettel, vizelettel és azokat hormonok segítségével beépíti a csontokba. A D-vitamin létfontosságú szerepet játszik a kalcium és a foszfor felszívódásában a szervezetben.
A D-vitamin ugyanis nem csupán a kalcium és foszfor beépülésében játszik szerepet, hanem közvetlen hatással van az immunrendszer működésére, a hormonális szabályozásra és bizonyos daganatok kockázatának csökkentésére is. A legújabb kutatások szerint a D-vitamin nem csupán a csontháztartás épségének fenntartásához szükséges, hanem - optimális vérszint esetén - számos betegséggel (tumorok, depresszió, cukorbetegség, stb.) szemben is védőhatást fejt ki.
Mi történik D-vitamin hiánya esetén?
Ha a növekedés időszakában D-vitamin-hiány lép fel a szervezetben és ez tartósan megmarad, akkor igen komoly következmények léphetnek fel. A szervezet számára nem lesz elegendő mennyiségű ásványi anyag: kalcium, foszfor.
A csontok fejlődnek, növekednek, de mivel a szilárdságukért felelős kalcium, foszfor nem tud beépülni a csontokba, így azok puhák lesznek. A normál terhelés hatására elgörbülnek, eltörnek, illetve a puha részek kidudorodnak. A D-vitamin hiánya maga után vonja a kalcium hiányát is, a fenti tünetek a csontok csökkent kalciumtartalma következtében alakulnak ki. A tartósan fennálló D-vitamin-hiány következményeként a csontban jelentősen lecsökken a kalciumtartalom, ami az angolkórra jellemző klinikai tünetek kialakulásához vezet.
Miért különösen veszélyes gyermekkorban? A gyermek szervezete a növekedés időszakában hatalmas mennyiségű ásványi anyagot igényel a csontok, a fogak és az izmok egészséges fejlődéséhez. Ha ebben az érzékeny időszakban hiányzik a megfelelő mennyiségű D-vitamin, a csontok nem tudnak megfelelően mineralizálódni, ami hajlott lábakat, csontfájdalmat, járási nehézségeket és később visszafordíthatatlan deformitásokat okozhat.
Az angolkór jellegzetes tünetei
Az angolkórnak rengeteg és többségükben jól felismerhető tünetei vannak, melyek jellegzetes csonttünetekkel és általános tünetekkel jellemezhetők. A tünetek gyakran fokozatosan alakulnak ki.
| Tünetcsoport | Tünet | Leírás |
|---|---|---|
| Koponya | Lágy koponyacsont, tág kutacs | Az angolkóros kisbaba koponyája a tarkó két oldalán pingponglabda szerűen benyomható. A koponya kocka alakú, hátul lapos (caput quadratum). A csecsemő kutacsa tátongó, sokszor még 2 éves korban is nyitva van (normális esetben 1-1,5 éves korra záródik). Homlokdudorok is megfigyelhetők. |
| Haj | Tarkótáji kopaszság | A gyermek fokozottan izzadékony, különösen a tarkótájon, ezért itt a gyermek a tarkóját dörzsöli, haja ezen a részen kihullik. |
| Mellkas | Rachitises olvasó, tyúkmellkas, tölcsérmell, Harrison-barázda | A bordaporcok kidudorodnak, és az egymás alatt elhelyezkedő dudorok gyöngyfüzérszerű alakot öltenek, amit rachitises olvasónak is neveznek. A szegycsont kidülledhet (tyúkmellkas) vagy besüppedhet (tölcsérmell), és kialakulhat a mellkason a VIII-IX. borda magasságában behúzódás (Harrison-barázda), ami miatt a mellkas harang alakzatot ölt. |
| Végtagok | Görbe karok és lábak, rachitises karperec | A karok és a lábak görbék, "O" vagy "X" alakúak, sokszor egyszerű terhelés hatására eltörnek. A csuklók és bokák mentén is kidudorodások láthatóak (rachitises karperec). |
| Izomzat | Izomgyengeség, pókhas | Nemcsak a csontok, de az ízületi szalagok is lazák, az izomzat is petyhüdtebb. A gyerekeknek nagy pókhasuk van a gyenge has- és bélizomzat miatt. A bordákat a nagy hastól éles barázda választja el. Izomgyengeség, izomfájdalom, lábfájás jellemző. |
| Fogak | Kései fogzás, szuvasodás | A fogfejlődés is késik, illetve a kialakuló fogak töredezettek, szuvasak, gyenge a fogzománc. |
| Egyéb | Fejlődés elmaradása, görcsök | A gyermekek későn állnak fel, későn kezdenek el járni, növekedési zavar figyelhető meg. Fokozottan izzadékonyak, ingerlékenyek, étvágytalanok és vérszegények lehetnek. A kalcium hiány időnként olyan nagyfokú lehet, hogy az életet veszélyeztető gégegörcs, epilepszia alakulhat ki, illetve a kéz és láb görcsös tartása is megfigyelhető. |
Rachitis felnőttkorban: az oszteomalácia
A D-vitamin hiánya a felnőtteket is fenyegeti. A betegség felnőttkorban jelentkező formáját oszteomaláciának (csontlágyulásnak) nevezzük. A csontlágyulás a felnőttek „angolkórja”.
Míg gyermekeknél a csontok görbülésében és fejlődési zavarokban mutatkozik meg a hiány, felnőtteknél inkább a csontfájdalom, izomgyengeség és fokozott törékenység hívja fel rá a figyelmet. Gyakran összetévesztik a csontritkulással (oszteoporózis), de a két kórkép különbözik: az oszteoporózisban a csont szerkezete ritkul, míg oszteomaláciában a csont ásványianyag-tartalma nem megfelelő, „puhává” válik.
Időskorban a hormonális változások, a hiányos D3-vitamin-ellátottság és a kalciumszegény étrend csontritkuláshoz vezethet, ami nagymértékben megnöveli a csonttörések előfordulásának kockázatát.
Az angolkór diagnosztizálása
A diagnózis felállításában az előzményekből megállapított elégtelen D-vitamin-bevitelen kívül az orvosi vizsgálat nyújt segítséget. Az orvos nemcsak vérvizsgálattal, hanem modern képalkotó módszerekkel is alátámaszthatja a diagnózist.
A laboratóriumi vizsgálatok során a szérum kalcium, foszfor szintjét, enzimeket és egyéb paramétereket néznek. Emellett a laborban ellenőrzik a 25(OH)D-szintet, amely a D-vitamin raktárformáját jelzi, és a hiány diagnosztikájában a legmegbízhatóbb paraméter.
Röntgen vizsgálatokra is sor kerül, mely a normál csontosodás hiányát mutathatja. A röntgenfelvételek mellett egyre gyakrabban alkalmazzák a DEXA-mérést, amely a csont ásványianyag-tartalmát pontosan megmutatja. A diagnózis vizsgálatot foglal magában, amelynek során az orvos meglehetősen finoman megnyomja a gyermek csontjait, hogy ellenőrizze az esetleges rendellenességeket.
Kezelési lehetőségek
A betegség terápiája egyszerűnek tűnik: pótolni kell a hiányzó D-vitamint és ásványi anyagokat. A kezelésben nagyon fontos a D-vitamin folyamatos, naponkénti adása az előírt adagban.
Az angolkór kezelésének módja - a D-vitamin-hiány súlyosságától függően - a napi szükséglet többszörös mennyiségében adott D3-vitamin, valamint a kalcium és a foszfor pótlása. Ha az étrend nem elégséges, kalciumtabletta adható. Időnként többszöri nagy dózisú D-vitamint adnak nagyobb időközökkel, de ezt csak végszükség esetében alkalmazzák. Foszfáthiány esetén a foszfát gyógyszer formájában történő pótlására van szükség.
Röntgenfelvételen már 1-2 hetes kezelés után is látszanak a javulás jelei. A teljes javulás sokszor hónapokat vesz igénybe, sajnos néha a folyamat annyira előrehaladott, hogy a súlyos csonteltérések megmaradnak. Az anyagcserezavar rendezését követően bekövetkezik a csontok átépülése, és a csontgörbületek általában kiegyenesednek.
Természetesen, ha a betegség hátterében egyéb ok áll, például felszívódási zavar, akkor az is kezelendő. Bél- vagy vesebetegségek esetén a D-vitamin aktív formájára lehet szükség, amelyet orvosi felügyelet mellett adnak. Ha a konzervatív kezelés nem hozza meg a várt eredményt, akkor a tengelyeltérések korrekciója érdekében sebészi beavatkozás válhat szükségessé. Csontváz- és gerincdeformitások, például görbe lábak esetén az orvos speciális merevítőt javasolhat a gyermek testének megfelelő korrigálására vagy áthelyezésére a csontok növekedésével párhuzamosan. A genetikai állapot miatti angolkór további gyógyszereket vagy egyéb kezelést igényelhet.
Újszülöttednek D-vitaminra van szüksége | Gyermekorvos megoszt mindent, amit tudnod kell
Az angolkór megelőzése
Noha az angolkór kezeletlenül súlyos következményeket okozhat, a betegség megelőzése igen könnyű. A korai diagnózis és az időben megkezdett kezelés esetén az angolkór maradványtünetek nélkül gyógyul.
Megelőzésként ma már hazánkban minden 2. hetet betöltött kicsinek D-vitamin-tartalmú cseppet írunk fel, melyet naponta kell adni 1 éves kora végéig, mivel az anyatej D-vitamin-tartalma alacsony. Az anyatej nem tartalmaz elegendő D-vitamint, amely alapvető fontosságú a rachitis megelőzésében és leküzdésében.
Az őszi-téli-tavaszi időszakban a gyermek 3 éves koráig szintén javasolt a D-vitamin adása. Koraszülött, kissúlyú csecsemőknek a gyorsult fejlődés miatt nagyobb D-vitamin-szükségletük van, így ők nagyobb adagban kapják. A csecsemőtápszerek legtöbbje ma már tartalmaz D-vitamint, ennek fogyasztása esetén a háziorvossal meg kell beszélni a D-vitamin adagolását, mivel annak túladagolása gondot okozhat.
A serdülőkor is egy veszélyeztető faktor a rachitis kialakulására a gyorsult növekedés miatt, így a helyes táplálkozásra és esetleges vitaminok adására fokozottan oda kell figyelni. Az angolkór megelőzése érdekében minden életkorban szükséges a D3‑vitaminszükséglet biztosítása.
Az anya szempontjából a megelőzés fontos tényezője a terhesség utolsó 12 hetében és a szoptatás alatti D-vitamin szedés. Az ideális D3-vitaminszint fenntartásához várandós anyáknak a magyarországi D-vitamin konszenzus szerint napi 1500-2000 NE bevitele javasolt. A nagy adag D3-vitaminnal történő egyszeri pótlás terhességben nem ajánlott.
Megfelelő mennyiségű napfény (UV sugárzás), illetve D-vitamin-készítmény és megfelelő mennyiségű, táplálékkal bejuttatott kalcium és foszfát megelőzi a betegséget. Ezen felül persze ne felejtkezzünk el a napfény mértékkel alkalmazott jótékony hatásáról sem! Megfelelő, szűrt fényben történő napoztatással elő kell segíteni a D-vitaminnak a bőrben való természetes képződését. A gyermek tartózkodjon sokat a természetes napfényben, friss levegőn.
Ahol a természetes napsugárzás mértéke csekély (mérsékelt és északi égövi időjárási viszonyok mellett, városokban) a csecsemők mesterséges D-vitamin-bevitelre szorulnak. Az első életévben a csecsemő vitaminigényét is fedezhetjük (akár az évszaktól függetlenül) mesterséges bevitellel.
Táplálékok közül a hal májának olaja (csukamájolaj) és a D-vitaminnal dúsított tejek és a margarinok tartalmazzák a legtöbb D-vitamint. Zsíros halak és tojássárgája fogyasztása: A zsíros halak, úgymint a lazac, makréla és a hering, valamint a tojássárgája gazdag D-vitamin források. Érdemes beépíteni az étrendbe D-vitaminnal dúsított élelmiszereket, mint a tej, joghurt, és egyes gabonafélék. Fontos, hogy a kezelés orvosi felügyelet mellett történjen, különösen ha a hiányállapot súlyos.
Kik vannak leginkább veszélyben?
Az angolkór leggyakrabban csecsemő- és kisgyermekkorban jelentkezik. A rizikócsoportba tartoznak:
- Korán született (koraszülött) csecsemők, mivel kevesebb D-vitamin-tartalékkal jönnek világra.
- Anyatejjel táplált, de D-vitamin-kiegészítést nem kapó kisbabák, mert az anyatej önmagában nem fedezi a szükséges mennyiséget.
- Krónikus bélbetegségben (pl. Crohn-betegség, lisztérzékenység) szenvedők, akiknél a felszívódás zavart szenved.
- Vesebetegek, mivel a D-vitamin aktív formává alakítása a vesében történik.
- Idősek, akik kevésbé tartózkodnak a szabadban, és gyakran gyógyszereket szednek, amelyek zavarhatják a vitamin anyagcseréjét.
- Szintén magasabb a kockázat azoknál a gyermekeknél, akik kevés időt töltenek a szabadban, vagy olyan országban élnek, ahol kevés a napsütés.
Fontos tudnivalók és tévhitek
A D-vitamint túladagolni sem szabad. D-vitamin-túladagolásnál általános mérgezési tünetek jelentkezhetnek: gyenge étvágy, hányinger, hányás, fokozott vizeletkiválasztás, gyengeség, idegesség, szomjúság. Bőrviszketés is jelezheti, a vesék működése károsodhat, vesekő képződhet, a lágy szövetek elmeszesednek. A hosszútávon keresztül gyakorolt D-vitamin túladagolás egyik súlyos következménye lehet a vesék "elmeszesedése", tartós károsodása. Hipervitaminózis kialakulása csecsemőtanácsadói felügyelet, gyermekorvosi illetve védőnői konzultáció mellett gyakorlatilag nem fordul elő.
Sokan úgy gondolják, hogy elegendő időt töltenek a napon, és így nem fenyegeti őket a hiány. A valóságban azonban az UV-sugárzás erőssége, a ruházat, a bőrtípus és a napkrémek használata mind befolyásolják a termelődést. Mások a túlzott pótlástól tartanak, pedig a túladagolás ritka, és jellemzően csak akkor fordul elő, ha valaki tartósan, orvosi kontroll nélkül extrém magas dózist szed.
Az angolkór klasszikus, D-vitamin-hiányos formája nem örökölhető, hanem életmódbeli, táplálkozási vagy környezeti tényezők okozzák. Ugyanakkor léteznek ritka, örökletes rachitis-formák is (pl. foszfát-anyagcsere zavara miatt), amelyek külön orvosi kezelést igényelnek. Nem, az angolkór nem fertőző betegség. Nem terjed sem érintkezéssel, sem levegőben, sem tárgyakon keresztül. Ez egy hiányállapot, amely megfelelő megelőzéssel szinte teljesen elkerülhető.
Forduljon gyermekorvoshoz, ha gyermekénél csontfájdalmat, izomgyengeséget, bármely csont deformitását, vagy a fentebb felsorolt tünetek bármelyikét észleli. Akkor is vizsgáltassa meg gyermekét, ha napszaktól függetlenül nyugtalanná válik, halk zajokra vagy inger nélkül is gyakran megijed. Ha a szülő észreveszi, hogy a gyermeke lába görbül, gyakran panaszkodik fájdalomra, vagy a fogfejlődés elmarad a korától, érdemes mielőbb gyermekorvoshoz fordulni.
tags: #rachitis #tunetei #csecsemokorban