A csecsemők életében a játék rendkívül fontos szerepet tölt be, hiszen nemcsak szórakoztató, hanem a csecsemő pszichomotoros fejlődését is elősegíti. A pszichomotoros fejlődés során 4 funkcióterületet különböztetünk meg: nagymozgások, szenzomotoros koordináció, beszéd, valamint éntudat és szociabilitás. A játék a baba fejlődésének alapvető motorja. A tudományos kutatások ma már egyértelműen bizonyítják, hogy a játék az agy fejlődését serkentő, szinapszisokat építő munka. A játék során a csecsemő nemcsak a fizikai környezetét térképezi fel, hanem a társas interakciók szabályait, a kauzalitást (ok-okozat) és a saját képességeinek határait is megismeri. Az idegrendszer fejlődése az első ezer napban a legintenzívebb, és ez a fejlődés közvetlenül összefügg a stimuláció mennyiségével és minőségével.
A változatos játékélmények hatására az agyban új kapcsolatok jönnek létre, ami megalapozza a későbbi tanulási képességeket, a problémamegoldó készséget és az érzelmi intelligenciát. Ha a baba nem kap elegendő és megfelelő ingert, az agy bizonyos területei alulfejlődhetnek. Egy gyakori tévhit, hogy a babának drága, csúcstechnológiás játékokra van szüksége. A valóság az, hogy a legegyszerűbb interakciók, mint az arckifejezések utánzása, a szülői hangra való reagálás, vagy egy konyhai eszköz felfedezése, sokkal mélyebb hatást gyakorolnak. A játék lényege nem a tárgy, hanem a folyamat, és a tárgy által kiváltott interakció. A játék a gyermeki lét alapvető nyelve. A játék nemcsak a kognitív (értelmi) képességeket fejleszti, hanem a motoros készségeket is.
A játékbaba és annak szerepe a fejlődésben
A játékbaba mindig is a gyerekek egyik kedvenc szerepjátéka volt, egy olyan játék, ami szinte soha nem fog a divatból kimenni, csak folyamatosan megújulni. Az élethű újszülött babák érzelmi funkciója nagyon fontos a kislányok számára, hisz valós érzelmekkel ragaszkodnak a játékbabáikhoz. Különböző játékbabák vannak, amiknek szerepe persze a gyermeki psziché fejlődésével változik. Csecsemő- és kisgyerekkorban inkább anya-pótlék, ún. átmeneti tárgy szerepét töltik be. Az átmeneti tárgyak (lehet puha párna, takaró, kendő vagy plüss is) hivatottak segíteni a leválást az anyáról. Ilyenkor fontos, hogy a baba puha legyen, hogy hozzá lehessen bújni, elég nagy legyen, hogy könnyedén meg tudják fogni őket, és elég könnyűek ahhoz, hogy hurcolni tudják magukkal. Ezekre a legalkalmasabbak a puha testű babák, vagy rongybabák. Az óvodai korba lépő kislányok a babáikat már a szerepjátékok kellékeiként is használják.
Az ovisok világában még nagyobb szerepet kapnak a játékbabák, nem csak az újszülött játékbabák, hanem már a hajasbabák is. Ebben a korban már az élethűbb, jobban kidolgozott, kifejező arcú rongybabákat, hajas babákat kedvelik. A babával való játék során a gyerek a felnőttek világát utánozza, átéli vele a saját életének rendszeres napi rituáléit, tevékenységeit, szokásait. Minden baba gondoskodásra tanít, így nem véletlen, hogy sok kislánynak, ha jön az új tesó, akkor első sorban babát szoktak vásárolni, ezzel is az utánozásra, és gondoskodásra nevelve a gyermeket. Játékosan megtanulja és gyakorolja a törődés, gondoskodás, felelősségvállalás, odafigyelés, empátia készségét is. Ahogy beszélget a babával, az serkenti a fantáziáját, fejleszti a szókincsét, kifejezőkészségét. Ezáltal fejlődik a személyisége és a szociális készségei is, a baba öltöztetésével pedig a kézügyessége, a finommotorikus készségei is. Az újszülött babáknál nagyon fontos, a baba kinézete, lehetőleg próbáljunk meg olyan babát választani, aminek a mérete megyeggyezik az élethű csecsemő babákéval.
A játék fontossága az életkorok szerint
Noha minden korban fontos, hogy a gyereknek jó minőségű és korának megfelelő játékai legyenek, ez a babák esetében hatványozottan igaz, ugyanis az érzékszervek és a mozgás egyre kifinomultabbá válásához és az egészséges értelmi fejlődéshez fontos, hogy már az első perctől kezdve megadjuk a kicsi számára azt a gondoskodó támogatást és külső ingereket, amelyek révén kiegyensúlyozott, boldog és korának megfelelő fejlettségi szintű gyermekké cseperedhet. A jó játékok a baba zökkenőmentes fejlődését lebilincselő és élvezetes módon szolgálják. A legfontosabb kritérium a játékokkal kapcsolatban, hogy biztonságosak legyenek!
0-3 hónapos kor
Az első pár hónapban a csecsemő nagy alvásigénnyel rendelkezik, az ébren töltött idő alatt éberségi szintjük nem egyenletes, így viszonylag kevés alkalom nyílik a játékra. Szemkontaktust 40 cm-es távolságon belül lehet velük felvenni, ezáltal lehetőség nyílik a szülők arcának megismertetésére, a kapcsolatteremtésre, illetve már ekkor is érdemes a csecsemőnek beszélni, énekelni, dúdolni, hiszen a szülő hangja, beszédének ritmusa megnyugtatja a gyermeket. 1 hónapos korában mozgó tárgyakat követ a tekintetével, ekkor színes figurákat helyezhetünk a látóterébe, amelyek szórakoztathatják. Az első hetekben még nem érdemes hatalmas összegeket szánni játékvásárlásra, azonban túl sokáig sem érdemes várni az első játékok beszerzésével, mert 4-5 hetes korában már a legtöbb baba akár 1-2 órát is képes ébren tölteni, és ezt az időt szívesen töltik nézelődéssel. A legnagyobb szolgálatot egy játszószőnyeg teheti, amire színes figurákat akaszthatunk. Ha kiságyban vagy járókában van, akkor egy madzagot kifeszíthetünk az ágyra keresztbe és erre lógathatunk színes és csillogós dolgokat. A legózás ideje még odébbvan, de azért akadnak olyan játékok, amiket már az első időkben szívesen elnézeget a baba. A finoman zenélős, esetleg világítós körforgót vagy éppen néhány színes lógós figurát már az első hetekben is odaadhatjuk neki.
A legkisebbeknek, akik a gőgicsélés mellett még csak rúgkapálnak, tökéletes játék a karkötő és zokni csörgő. Csak fel kell húzni a puha, színes anyagból készült csörgőket a baba kis kezére és lábára, és a vidám figurák és a csörgő hangja vidám mocorgásra és kacagásra késztetik a lurkót. A vidámság mellett a csörgő nagyban segíti az anyukát abban, hogy idejekorán észlelje az esetleges rendellenességeket; a játék ugyanis felkelti a baba figyelmét, és egyértelműen látszódik a kicsi reakciója a hanghatásra.
3-6 hónapos kor
A csecsemő 2 hónapos korban a fejét mozgatja, amelynek irányát a végtagjai is követik (vívóállás), fejét hason fekve ekkor 45 fokosan képes megemelni. 3-4 hónapos korában már 90 fokig képes megemelni a fejét hason fekve, segítség nélkül oldaláról a hátára fordul. Hason fekve a fej biztos tartását elősegíti, ha érdekes, színes játékokat mozgatunk a gyermek előtt, ami felkelti az érdeklődését, és ösztönzi a fej minél hosszabb ideig való megtartását. Utóbbiban segíthetnek a kiságyban vagy a kiságy felett elhelyezett játékok is. A szenzomotoros koordináció az érzékelés és a mozgások közötti összhang kialakulását jelenti, ami az idegrendszer fejlődésével alakul ki. E tekintetben 3 hónapos kortól a kezek ökölbe szorítása oldódik, és a csecsemő 5 hónapos korában már a pontos nyúlásra, 6 hónapos kortól a tárgyak egyik kézből a másik kézben tartására is képes.
A finommozgások fejlődését segíti, ha a csecsemő közelében elhelyezünk különböző anyagokból készült játékokat, amelyeket elérhet és megtapogathat (taktilis inger), egyik kezéből a másikba teheti, szájába veheti. A csörgővel is szívesen játszanak ebben a korban, amely nemcsak vizuális, hanem auditív ingert is ad, ami a gyermek agyának és hallásának fejlődését segíti. Fontos, hogy a játék során mindig olyan tárgyat válasszunk, amely nem törékeny. Féléves kor után ajánlott a játékteret az ágyon kívüli térbe helyezni, hogy a nagymozgások fejlődésére is elég helye legyen a babának. 4-6 hónapos korában a gyermek már képes hasra fordulni, 6 hónaposan támasztékkal ül. A babák ilyenkor jönnek rá arra, hogy a világ fentről érdekesebb, így érdemes lehet beszerezni egy pihenőszéket, ahonnan jobban tud nézelődni. Ebben a korban egészen egyszerű dolgokkal is lehet kötni a kicsiket: a háztartási eszközök, mindennapi használati tárgyak megismerése is hasznos időtöltés számukra. Egy kanál, üres ásványvizes palackok vagy műanyag flakonok a legizgalmasabb játékoknak tűnnek a picik szemében. A baba fejlődése szempontjából továbbra is nagyon fontos a test- és szemkontaktus: a lovagoltató játékoknál mindig legyen veled szemben a kicsi, játék közben pedig igyekezz tartani vele a szemkontaktust. Az énekeltető, mondókázó, tapsikoló és ringató játékokat nagyon szeretik a négyhónapos kicsik.
Legjobb játékok újszülötteknek (gyermekgyógyász szakorvostól)
6-12 hónapos kor
A barátkozás, személyes érintkezés (szociabilitás) készségei fejlődésével 6 hónapos korára a csecsemő már megkülönböztet számára ismerős személyeket. 8 hónapos korban már visszajelzéseket ad, és hangjelzésekkel felhívja a figyelmet számára fontos dolgokra. Ebben a korban kezdődik az utánzás, amely a tanulási folyamatnak egy igen fontos része. Rendkívül fontos, hogy a szülő, ha kapcsolatot teremt gyermekével (szemkontaktust vesz fel, ölébe veszi), kommunikáljon, mind szóban, mind a metakommunikáció eszközeinek felhasználásával (pl. mimika). A játékok során érdemes kérdéseket feltenni (pl. Hol van Gréti baba?), hiszen 9 hónapos korától már felfigyel a nevére, így a gyermek éntudata is fejleszthető. 7-10 hónapos korban kezd kúszni, és 1 éves korában támaszkodva fel tud állni. Ezek a mozgásfejlődési mozzanatok is sokban támogathatók játékkal. A kor előrehaladtával a játék kecsegteti a csecsemőt arra, hogy közelebb kerüljön hozzá, amit csak a kúszás útján valósíthat meg.
A szenzomotoros koordináció fejlődésében 8 hónapos korban a hüvelykujját szembefordítja, így a tárgyak megfogása biztosabbá válik. 9 hónapos korban a mutatóujját kezdi el használni, 1 éves korára az ujjbegyek közötti csippentő fogásra is képes. A csecsemők beszédfejlődésének elengedhetetlen része a hallás. A gyermek 2 hónaposan kezd egyre több hangot hallatni, 4-6 hónaposan gagyog, 8 hónaposan egy szótagú szavakat ismétel, 1 évesen pedig már egyszerű szavakat is kimond. A beszéd fejlődését segíti a gyerekdalok éneklése, a mesék olvasása és a szülő szóbeli kommunikációja a gyermekkel. A mesék olvasása során a gyermek és szülő közti kapcsolat is erősödik, emellett a gyermek szókincse bővül, és új ismeretekre is szert tehet az illusztrációk és történetek segítségével. A történetmesélés egyben a lelki stabilitás kialakítását is elősegíti.
Milyen játékokkal játszunk?
A csecsemőkre szabott játékok segítenek a finommotorikus képességek fejlődésében, a fogás erősödésében, az összehangolt mozgáskoordináció kialakulásában, és így egyre ügyesebben tudják majd használni a kezüket és lábukat. Mivel a kisbabák minden érzékszervükkel azon vannak, hogy felfedezzék a világot, számolnunk kell azzal is, hogy babánk mindent be fog venni a szájába. Kerüljük a lenyelhető, törékeny, kis darabokból álló vagy a könnyen leszakadó apró kiegészítőkkel ellátott játékokat, és vegyük figyelembe a játék könnyű tisztán tarthatóságát is. Hogy pontosan mi a legmegfelelőbb játék, az függ a csecsemő életkorától is. Minél több érzékszervet vonunk be a játékba, annál jobban fejleszt és annál izgalmasabb a kicsinek is.
- Karkötő és zokni csörgő: A legkisebbeknek, akik a gőgicsélés mellett még csak rúgkapálnak, tökéletes játék a karkötő és zokni csörgő. Csak fel kell húzni a puha, színes anyagból készült csörgőket a baba kis kezére és lábára, és a vidám figurák és a csörgő hangja vidám mocorgásra és kacagásra késztetik a lurkót.
- Kiságyra, pihenőszékre vagy babakocsira tehető bébijátékok: Ezek is hasznosak, főleg ha nagyon színesek és egyszerre több érdekesség is van rajtuk, ami felkelti az apróság figyelmét: például rágóka, zörgő kiegészítő vagy babáknak való kis tükör.
- Felfedező kocka: Szintén összetett fejlesztő játék, ami egyidejűleg több érzékszervet is stimulál, miközben a baba kézügyességét fejleszti.
- Zenélő plüssök: Sokszor nagy sikert aratnak a gyerekek körében, és már pár hónaposan felismerik az összefüggést, hogy azért szól a hang, mert azt ők váltották ki.
- Rágókák: A fogzás idején a különböző rágókákkal felszerelt játékok hatalmas kincsek a babának és a szülőnek egyaránt, ha pedig a sajgó fogínyt egy kedves plüss mulasztja el, a nyűgös hangulatot gyorsan felváltja a széles mosoly.
- Állványos babafoglalkoztató: Szintén kitűnő elfoglaltság a kicsinek az állványos babafoglalkoztató, amin rengeteg lógó, csörgő, zenélő, villogó játék kap helyet, amit a babák egyszerűen nem tudnak megunni. Ráadásul ezt akár fekve, akár állva is használhatja a kis gazdája.
- Pancsolós játékok és fürdőkönyv: Az esti lefekvéshez készülődve a félévesnél idősebb babák már a pancsolós játékokat és a fürdőkönyvet is kezdik élvezni, és így a víz viselkedését is gyorsan megismerik.
Közös játék és egyedül játék
A közös játék számtalan tényező miatt fontos: erősíti a szülő és a gyermek közötti köteléket, a gyermek tanulását és pszichomotoros fejlődését elősegíti. Az együtt töltött idő egyben visszaigazolást nyújt a szülőnek a gyermek fejlettségéről, és szórakoztató is. Érdemes minél több időt szánni a játékra. A csecsemő korának előrehaladtával azonban célszerű rövid időre egyedül is hagyni játszani (pl. kedvezően hathat, ha 5 hónapos korában már 10-15 percet egyedül is tud a gyermek játszani), felügyelet mellett, hogy megtanulja lekötni önmagát. A szabad játék során a gyermek irányít. Ő választja meg a tevékenységet, a tárgyakat és a játék időtartamát. A szülő szerepe a biztonságos környezet megteremtése és az aktív passzivitás. A szabad játék fejleszti a kreativitást, az önállóságot, a problémamegoldó képességet és a koncentrációt. Amikor egy baba 20 percig elmélyülten vizsgál egyetlen fakanalat, az agya hihetetlen tempóban dolgozik. A strukturált játék a felnőtt által vezetett tevékenység, amelynek világos célja van.
Képernyőidő
A babákat vonzzák a fények, a színek, a hangok, így már egészen kicsi kortól érdeklődnek a tévé, az okostelefonok és tabletek iránt is. Ezek viszont, bár lekötik és szórakoztatják őket, nem vagy csak nagyon korlátozott mértékben járulnak hozzá a szükséges tapasztalatszerzéshez. A gyermek elkényelmesedhet ezek miatt az eszközök miatt, ami akár lassíthatja is a fejlődését. Ezért a nemzetközi ajánlások szerint kétéves kor alatt lehetőleg egyáltalán ne töltsön időt a baba képernyő előtt. Az Amerikai Gyermekgyógyászati Akadémia (AAP) és a legtöbb nemzetközi szervezet azt javasolja, hogy a 18-24 hónapos kor alatti babák számára kerüljük a képernyőidőt, kivéve a videóhívásokat a családtagokkal. A képernyő passzív befogadásra kényszerít. A valós játék interaktív, háromdimenziós és szenzoros bemenetet igényel. A legfontosabb a mérséklet és a minőség. Ha a totyogó eléri a 2 éves kort, válasszunk olyan digitális játékokat, amelyek aktív részvételt igényelnek, és amelyeknél a szülő együtt játszik a gyermekkel, kommentálva és megbeszélve a látottakat.
Játékrotáció és környezet
A modern szülők egyik legnagyobb dilemmája, hogy vajon elegendő játékot nyújtanak-e a babának. Gyakran beleesünk abba a csapdába, hogy minél több, minél színesebb és hangosabb játékot halmozunk fel, abban a hitben, hogy ezzel támogatjuk a fejlődést. A túl sok játék gyakran ahhoz vezet, hogy a baba nem tud elmélyülni egyetlen tevékenységben sem. Folyamatosan váltogatja a tárgyakat, anélkül, hogy valóban felfedezné azok tulajdonságait. Ez rontja a koncentrációt és a kitartást. A szakemberek azt javasolják, hogy egyszerre csak néhány, jól megválasztott játék legyen elérhető a baba számára. Alkalmazzuk a játékrotáció módszerét. Ez azt jelenti, hogy a játékok nagy részét elpakoljuk, és csak 4-6 darabot hagyunk kint. Néhány nap vagy egy hét elteltével cseréljük ezeket le a „raktáron” lévő darabokra. Amikor egy elpakolt játék újra előkerül, az a baba számára szinte újnak hat, és friss érdeklődéssel kezdi felfedezni. A játék minősége nagyban függ attól, milyen környezetet teremtünk a babának. Ahogy már említettük, a kevesebb több. Tartsuk rendben a játékokat. Ez nem azt jelenti, hogy a babának kell elpakolnia (bár a 2 év feletti totyogókat már bevonhatjuk), hanem hogy a környezet legyen átlátható és nyugodt. A rend segít a babának a koncentrációban. A csecsemőknek és totyogóknak térre van szükségük a mozgáshoz. Kerüljük a hosszú ideig tartó korlátozást (pl. babakocsiban, hintában). Biztosítsunk puha, biztonságos padlófelületet a kúszáshoz, mászáshoz és járáshoz. A játszószobában vagy játszósarokban helyezzünk el egy biztonságos tükröt, amely a padlóhoz közel van.