A terhesség egy rendkívül összetett és érzékeny időszak, amely során az anya immunrendszerének kényes egyensúlyt kell fenntartania a potenciális fertőzések elleni védelem és az idegen magzattal szembeni tolerancia között. Azonban számos baktérium és vírus képes átjutni a placentán, komoly veszélyt jelentve a fejlődő magzatra és az anyára egyaránt. Ezek az intrauterin fertőzések vetélést, koraszülést, fejlődési rendellenességeket, vagy akár halvaszületést is okozhatnak.
Az intrauterin fertőzések és kockázataik
Az intrauterin fertőzések akkor fordulnak elő, amikor a kórokozók bejutnak a méhbe, megfertőzve a magzatot körülvevő membránokat és a magzatvizet. A spontán koraszülések körülbelül 25%-a fertőzéssel függ össze. Az intrauterin fertőzés olyan kedvezőtlen újszülöttkori kórfolyamatokkal is összefüggésbe hozható, amelyek fokozott morbiditással és mortalitással járnak. A kóros epigenetikai hatások miatt a koraszülöttek felnőttkorában nagyobb a kockázata a szív- és érrendszeri betegségeknek, a magas vérnyomásnak és a cukorbetegségnek.
Az anyai bakteriémia és a transzplacentális átjutás is okozhat intrauterin fertőzést. Intrauterin fertőzésben a lokális gyulladásos válaszban részt vevő leggyakoribb sejtek a neutrofilek és a monociták/makrofágok, valamint kisebb mértékben a T-sejtek, B-sejtek és NK-sejtek.
Chorioamnionitis
A chorioamnionitis súlyos egészségügyi állapot terhes nőknél. Ez az állapot akkor fordul elő, amikor a baktériumok megfertőzik a magzatot körülvevő membránokat, és hatással vannak a magzatvízre is. A chorioamnionitis egy súlyos bakteriális fertőzés, amely a magzat körüli choriont, amniont és magzatvizet érinti. Az állapot szülés előtt vagy alatt alakulhat ki, és koraszülést vagy súlyos fertőzéseket okozhat nőknek és gyermekeknek. Ha a membránok megrepednek, a nőknek azonnal orvosi segítséget kell kérniük.
A chorioamnionitist olyan fertőzés okozza, amely akkor fordulhat elő, amikor a hüvelyben általában jelen lévő baktériumok feljutnak a méhbe, ahol a magzat található. A chorioamnionitis leggyakoribb okai az E. coli baktériumok. Az állapot meningitist, az agy és a gerincvelő nyálkahártyájának fertőzését okozhatja. Tüdőgyulladás vagy bakterémia is kialakulhat a chorioamnionitisben szenvedő nők 5-10 százalékánál.
Az orvosok azonnal kezelik a chorioamnionitisben szenvedő betegeket, hogy megelőzzék a lázat, csökkentsék a felépülési időt és csökkentsék a baba fertőzésének kockázatát. Az antibiotikumok a leggyakrabban használt gyógyszerek ennek az állapotnak a kezelésére, általában intravénásan adják be, és addig folytatják, amíg a szülés vagy a fertőzés meg nem szűnik. Ha egy nőnél fertőzés alakul ki szülés közben, az orvosok antibiotikumot adnak a szülésig. Az orvos császármetszéssel is szülheti a babát.
A chorioamnionitis megelőzhető. B csoportos streptococcus fertőzésre történő tesztelés, ha a terhesség elérte a 35-37. hetet, ajánlott. A chorioamnionitisben szenvedő nők prognózisa hosszú távon kiváló, ha időben észlelik és kezelik. A fertőzött nőktől született csecsemők prognózisa is általában jó.
Diagnózis
Az orvos fizikális vizsgálattal diagnosztizálhatja a chorioamnionitist. Vérkultúrát és vizeletvizsgálatot is kérhetnek a szervezetben lévő baktériumok ellenőrzésére. A teljes vérkép (CBC) teszt a fehérvérsejtszámot vizsgálja, és más markereket keres. Magzatvíz vizsgálatra is szükség lehet.
TORCH-fertőzések
A TORCH betűszó azon mikroorganizmusok nevének kezdőbetűjéből áll össze, amelyek komoly veszélyt jelenthetnek a magzatra. Ezek a megbetegedések - amelyeket gyakran emlegetnek TORCH-fertőzésekként is - okozzák a veleszületett rendellenességek nagyjából 2-3 százalékát.
- Toxoplazmózis (T): A Toxoplasma gondii nevű egysejtű parazita okozza. A kórokozó nyers vagy nem rendesen átsütött hús, illetve nem hőkezelt (pasztörizálatlan) tej fogyasztásával kerülhet a legnagyobb eséllyel az emberi szervezetbe, de gyakori terjesztők a házimacskák is. A fertőzés méhlepényen keresztül átjuthat a magzathoz, komoly problémákat okozva a gyenge immunrendszerrel rendelkező babánál.
- Rubeola (R): A rózsahimlő súlyos károsodásokat okozhat a még fejlődésben lévő babánál. A placentán átjutó fertőzésnek vetélés, kihordott terhesség esetén pedig értelmi fogyatékosság, vakság, siketség, májkárosodás, vagy akár szívfejlődési rendellenesség is lehet a vége. Szerencsére a betegség elleni védőoltás gyermekkori beadása már 1990 óta kötelező Magyarországon.
- Cytomegalovírus (CMV) (C): A legtöbben szexuális úton vagy egyéb testnedvek közvetítésével kapják el, ám a babák a terhesség és a születés során is könnyen megfertőződhetnek. A méhen belüli fertőzések igen nagy százalékáért ez a kórokozó tehető felelőssé. A magzat megbetegedésére leginkább az ultrahangvizsgálattal feltárt rendellenességek - a méhlepényen és az agyban látható meszesedés, illetve a májmegnagyobbodás - hívják fel a figyelmet.
- Herpesz (H): Pontosabban herpes simplex vírusokra (HSV) utal. A kórokozó - típusától függően - leginkább az ajkakon vagy a nemi szerveken idéz elő hólyagokat. A babára különösen a genitális herpesz jelent veszélyt, ezt ugyanis könnyen elkaphatja a szülőcsatornán áthaladó csecsemő, ami súlyos fejlődési rendellenességekhez, például agyvelőgyulladáshoz vezethet.
További veszélyes fertőzések a terhesség alatt
Ezen a négyen kívül azonban még számos olyan fertőzés ismert, amely képes átterjedni az anyáról a magzatra, ezzel pedig veszélybe sodorja a babát.
- Szifilisz: Bár a kór már gyógyítható, de igenis létezik és fertőz. Az első trimeszterben szűrik a kismamákat ez ügyben, de nem árt az apukát sem megvizsgálni, a szifilisz ugyanis tünetmentesen is jelen lehet a szervezetben.
- HIV-fertőzés: Amennyiben az anyuka terhesen kapja el a fertőzést, akkor az anyaméhben ugyan ritkán jelentkeznek gondok, de a szülés során a vírus bejut a baba szervezetébe, fertőzni fog, ráadásul a későbbiekben májbetegség alakulhat ki nála. A terhesség 16. hetében szűrik a vírusra a kismamákat.
- Bárányhimlő (Varicella-zooster vírus - VZV): A várandósság alatt megfertőződött anya magzata fejlődési rendellenességekkel, legrosszabb esetben halállal nézhet szembe, főleg az első trimeszterben és közvetlenül a szülés előtt.
- Lepkehimlő (Parvovírus B19): A vírus cseppfertőzés révén terjed, a legnagyobb veszélynek az óvodás és kisiskolás korosztállyal találkozó várandós anyák vannak kitéve. Nagyjából minden harmadik magzat fertőződik méhen belül, és a kialakult magzati fertőzések 10 százalékában fordul elő vetélés.
- Hepatitis B: A vírushordozó anyáról a magzatra terjedő fertőzés ritkán fordul elő, de az újszülöttek 95%-os eséllyel fertőződnek a vírushordozó anyáktól, amennyiben nem kapnak védőoltást.
- Influenza: Maga az influenzavírus nem okoz károsodást a magzatban, de a magas anyai láz már árthat. Az influenza elleni védőoltás (úgynevezett split vakcina) adása csak a terhesség első három hónapjában nem javasolt, utána viszont igen.
- Listeria: Baktérium, antibiotikummal kezelhető. A fertőződés tünetei más betegségekre is utalhatnak, így nem biztos, hogy az orvosi beavatkozás időben megtörténik. Ezért a várandósság idejére mondjunk le az olyan ételekről, amelyek nem megfelelően hőkezelt tej felhasználásával készülnek, ilyenek például a lágy sajtok.
- Mycoplasma és Ureaplasma baktériumok: Szexuális úton terjednek, és ha a fertőzött és nem kezelt nő teherbe esik, a méhen belüli fertőzés koraszüléshez, súlyos esetben akár halvaszüléshez is vezethet. A koraszülötteknél jellemző lehet a súlyos légzészavarral járó ún. respirációs distressz szindróma, illetve egy, szintén a tüdő érintettségével járó szövődmény.
Hogyan kerüljük el a fertőzéseket terhesség alatt | Dr. Kristine Alba Kiat
A magzati mikrobiom és a sterilitás kérdése
Hosszú ideje folyik vita arról, hogy az emberi szervezetben mikor telepszenek meg vírusok, baktériumok és más mikroorganizmusok. Korábbi tudományos kutatások arra jutottak, hogy normális körülmények között már az emberi méhlepényben és a magzatvízben is jelen vannak baktériumok. Azonban egy új nemzetközi vizsgálat, amelyet a Nature című folyóirat ismertetett, megállapította, hogy pontatlanok az eddig ismert tudományos megfigyelések arra vonatkozóan, hogy a magzatok szervezetében már születésük előtt az anyaméhben is jelen vannak baktériumok. A szakértői csoport egyhangúlag arra jutott, hogy tévesek voltak a korábbi következtetések, és az egészséges magzat valójában steril, szervezetében nincsenek jelen baktériumok. Korábban azért juthattak ezzel ellentétes következtetésre, mert a vizsgált minták szennyeződhettek a hüvelyi szülés, a kórházi eljárások vagy a laboratóriumi tesztelés folyamata során.
Az új tanulmány szerzői szerint fontos lenne, hogy további kutatásokat szenteljenek az anyák és az újszülöttek mikrobiomjának, valamint a méhlepényen átjutó metabolitok, vagyis anyagcsere-termékek vizsgálatára. Utóbbiak abban játszanak fontos szerepet, hogy felkészítsék a magzatot a születés utáni életre, immár a mikrobákkal teli külvilágban.
Megelőzés és szűrések
A jó hír, hogy az ilyen jellegű magzati károsodások jó eséllyel elkerülhetőek, mégpedig célzott szűrések és óvintézkedések segítségével. A teszteket célszerű még a teherbeesés előtt elvégeztetni, hogy felmérhessük a lehetséges kockázatokat, illetve megelőzhessük a problémákat. Ha például a toxoplazma szűrésünk eredménye negatív lesz, tehát még nem estünk át életünk során a fertőzésen, akkor a terhesség során 2-3 havonta ajánlott megismételni a tesztet. Így ugyanis időben kiderülhet, ha a kismama a várandóssága idején találkozik a kórokozóval, és célzott kezeléssel elejét lehet venni a magzati károsodásnak. Amennyiben bebizonyosodik, hogy a rubeola és/vagy a bárányhimlő ellen nincs védettségünk, akkor érdemes beadatnunk magunknak a védőoltásokat.
Természetesen vannak óvintézkedések, amelyeket érdemes betartani: ne menjünk tömegbe, járványok idején különösen ne, rendszeresen ellenőriztessük az állapotunkat - no és persze a babáét is -, éljünk egészséges életet.