A historiográfiai kutatásokban egyre nagyobb szerep jut a vizuális forrásoknak, amelyek a szöveg és kép szimbiózisán alapulnak. A komplex képtudományi megközelítés, társadalom-, eszme- és művelődéstörténeti orientáció révén feltárhatók a vizuális jelekbe kódolt, mélyen gyökerező, mögöttes jelentések. Ez különösen igaz a gyermekkortörténeti ikonográfiai kutatásokra, ahol a képek kiindulópontként is szolgálhatnak a történetírás számára.
Pieter de Hooch élete és munkássága
Pieter de Hooch (Rotterdam, 1629. december - Amszterdam, 1684. március 24.) holland festőművész, akit 1629. december 20-án kereszteltek. Apja kőműves volt. Valószínűleg Nicolas Berchem tájképfestőtől tanult festeni, majd 1653-1655 között Justus de la Grange kereskedő alkalmazottja volt, mint „festő és szolga”. Ebben az időben felváltva Hágában és Leidenben élt.
1655. április 12-én eljegyezte, majd májusban feleségül vette Jannetje van der Burchot. A házasságkötés után a lány szülővárosában, Delftben telepedtek le, ahol 1655. szeptember 20-án lépett be a művészek céhébe, és kertet vásároltak. Valamikor 1662 körül, felesége halála után, gyerekeivel Amszterdamba költözött.
De Hooch stílusára Nicolaes Maes és Jan Vermeer van Delft közötti átmeneti jelleg jellemző, és annyira érződik rajta Rembrandt hatása, hogy sokáig Rembrandt tanítványának tartották. Kettejük kapcsolata azonban csak közvetett volt, és a közvetítő valószínűleg a Delftben élő Carel Fabritius lehetett.
Legjobb alkotó korszaka 1658-1665 közé tehető, amikor Delftben élt. Főbb művein a delfti iskola hagyományainak megfelelően mesterien ábrázolja az egymásba nyíló belső tereket és azok különleges fényhatásait.
Idősebb korában, Maeshez hasonlóan, az ő teljesítménye is hanyatlott. Amíg korábban a polgári középosztály életének egyszerű, házias jeleneteit mutatta be, késői korszakában márványtermekbe, díszcsarnokokba helyezte divatos ruhákba öltöztetett alakjait.
Understanding 'I and thou' by Martin Buber through art: Pieter de Hooch and the Dutch golden age.
„Szoptató anya” (1658-1660)
Pieter de Hooch egyik jelentős alkotása a „Szoptató anya” című festmény, amely 67,8 cm × 65,6 cm méretű, és San Franciscóban, az M. H. de Young Emlékmúzeumban található. Ez a kép kiválóan példázza azt a kép és szöveg kapcsolatot, valamint hagyománytörténeti kontextust, amely a gyermekkortörténeti ikonográfiai kutatások során felmerülő elméleti és gyakorlati problémák vizsgálatához szükséges.
Az ikonográfia-ikonológia céltartományából kiinduló analízis során figyelembe kell venni a formanyelvi elemzést, amely a művet meghatározó jelentésmezőben való, a párhuzamos értelmezési lehetőségekre nyitott végtelen bolyongásként értelmezhető. El kell vetni a „mű értelem magjának” megközelítésére irányuló szemléletmódokat.
A vizuális műveket a multiperspektivikus ikonológiai elemzés teheti a gyermekkor- és neveléstörténet tárgyává. A „Szoptató anya” festményen keresztül vizsgálható a gyermekkép, a gyermekfelfogás és a nevelői attitűd, amelyek társadalomtörténeti szempontból is érdekes kategóriák. Rámutathatunk arra, hogy a szöveges formában hagyományozódó toposzok, motívumok, metaforikus megközelítések (melyek itt a gyermekséget övező konstrukciók működtetéséhez, formálásához járulnak hozzá), a vizuális alkotásokban is megjelennek, így ezek a művek is beszédessé válnak az eszme-, művelődés- és társadalomtörténeti kutatások számára.
A gyermekkortörténeti ikonográfia
A gyermekkortörténeti ikonográfiai kutatások során felmerülő elméleti és gyakorlati problémák közé tartozik a kép és szöveg kapcsolata, a hagyománytörténeti kontextus kérdése, a vizuális retorika természete, a hatalom és „tekintet”, valamint a műalkotás szemléleti pozicionáltságát meghatározó nézőpont problémája. Az elemzések során mérvadónak tekintett analízishelyzetek kiemelésével, különösen az eszme- és művelődéstörténeti orientációval, a végső cél a társadalomtörténeti szempontból is érdekes kategóriák megvilágítása, mint például a gyermekkép, a gyermekfelfogás és a nevelői attitűd.
Az alábbi táblázat összefoglalja Pieter de Hooch életének és művészi fejlődésének fontosabb állomásait:
| Időszak | Esemény/Korszak | Jellemzők |
|---|---|---|
| 1629 | Születés Rotterdamban | Kőműves apja volt |
| 1653-1655 | Justus de la Grange alkalmazottja | Festő és szolga, Hágában és Leidenben él |
| 1655 | Házasság Jannetje van der Burch-el | Delftben telepednek le, belép a művészek céhébe |
| 1658-1665 | Delfti alkotó korszaka | Mesteri belső tér ábrázolások, különleges fényhatások |
| 1662 körül | Amszterdamba költözik | Felesége halála után gyerekeivel költözik |
| Idősebb kor | Művészi hanyatlás | Márványtermek, díszcsarnokok, divatos ruhák |