A PICSI eljárás és a lombikbébi-kezelés sikere a meddőség leküzdésében

A meddőség századunk népbetegsége, az Egészségügyi Világszervezet szerint minden hatodik ember meddő világszerte, és a lakosság minden rétegét érinti ez a probléma. Magyarországon is a becslések szerint 200-300 ezer meddő pár élhet. A modern orvostudomány eszközeivel azonban ma már csaknem minden párnak lehet gyermeke - ilyen eszköz a mesterséges megtermékenyítés, aminek egyik alapvető módja az in vitro fertilizáció, köznyelven lombikbébi-eljárás.

A meddőséggel küzdő párok számára a lombikkezelés (IVF - in vitro fertilizáció) az egyik lehetséges út a sikeres gyermekvállaláshoz. Fontos azonban hangsúlyozni, hogy a lombikeljárás egy bonyolult folyamat, ami a stimulációt, leszívást és a testen kívüli megtermékenyítést is magában foglalja, és amelyekhez különféle kiegészítő vagy spermaszelekciós eljárások kapcsolódhatnak.

Mikor lehet szükség mesterséges megtermékenyítésre?

A mesterséges megtermékenyítés (asszisztált reprodukció) a meddőség kezelését szolgáló eljárások összefoglaló neve. Alkalmazása során közösülés nélkül, külső segítséggel valósul meg a petesejt megtermékenyítése, így olyan pároknak is megadathat a gyermekáldás, akik természetes úton nem tudnak gyermeket nemzeni.

Meddőségről beszélünk, ha 12 hónap - 35 év felett 6 hónap - próbálkozás után nem sikerül a terhesség. A sikertelenség oka az esetek 40%-ában a nő, 40%-ában a férfi, 20%-ában pedig mindkét fél. A vizsgálatok alapján az orvos dönt a kezelésről - általában először gyógyszeres kezeléssel próbálkoznak, és ha ez sikertelen, akkor javasolják a mesterséges megtermékenyítést.

Az eljárás segíthet, ha a meddőség oka nőnél PCOS, endometriózis, szervi eltérés (pl. kétoldali elzáródott petevezeték), előrehaladott életkor, férfinál gyenge minőségű spermakép, illetve ha a pár meddőségének oka megmagyarázhatatlan.

A mesterséges megtermékenyítés folyamata és eljárásai

Ovuláció indukció

A női meddőség egyik leggyakoribb oka az ovulációs zavar: amikor az ovuláció (peteérés, az érett petesejt kilökődése a petefészekből) rendszertelen vagy hiányzik. Az ovuláció indukció a petefészkekben található petesejtek növekedésének és érésének hormonális támogatása, melyet természetes megtermékenyülés követ. Ez nem mesterséges megtermékenyítés, de fontos megemlíteni, hiszen sok nőnek ez a módszer hozza meg a várt sikert.

Intrauterin inszemináció (IUI)

Méhszáj eredetű meddőség, vagy enyhe és középsúlyos endometriózis esetén javasolt az inszemináció, vagyis a méhen belüli mesterséges megtermékenyítés. A kezelés napján a férfi spermamintát ad, ezt a laboratórium feldolgozza, majd az orvos egy katéter segítségével bejuttatja a feldolgozott mintát a méhüregbe.

In vitro fertilizáció (IVF)

Az in vitro fertilizáció szervezeten kívül történő megtermékenyítést jelent (az in vitro szó szerinti jelentése „üvegben”). Rövidítése IVF, és köznyelvben lombik programként, lombikbébi-eljárásként ismert. Több sikertelen inszemináció, hormonprobléma, komolyabb szervi eltérés, előrehaladott anyai életkor, gyenge minőségű spermakép, ismeretlen eredetű meddőség esetén ajánlott.

Az IVF menete:

1. Petefészek stimuláció: A nő hormontartalmú készítményeket kap, melyek hatására a szokásos havi egy petesejt helyett több, megtermékenyítésre alkalmas petesejt termelődik.
2. Petesejt-leszívás: Hüvelyi ultrahang-fejhez erősített hosszú tűvel történik, altatásban vagy anélkül.
3. Megtermékenyítés laboratóriumban: Speciális tápoldatban egymás közelébe helyezik a petesejteket és a spermiumokat.
4. Embriófejlődés: A megtermékenyült petesejtek (embriók) 2-5 napig tápoldatban fejlődnek.
5. Embriótranszfer: Az embriókat 2-3. vagy 5. napon ültetik vissza a méhbe katéter segítségével. Mindig több embriót ültetnek vissza az eredményesség növelése érdekében.

Intracitoplazmatikus spermium injekció (ICSI)

Az ICSI az in vitro megtermékenyítési eljárás egyik fajtája. Alkalmazására a férfi gyenge spermaképe esetén kerül sor: kiválasztják a legjobb minőségű spermiumokat és egy speciális tűvel minden leszívott petesejtbe közvetlenül egy spermiumot fecskendeznek be. Az ICSI kezelést tradicionálisan a férfi eredetű meddőség esetében alkalmazták, de manapság egyre szélesebb körben alkalmazzák, hiszen növeli a megtermékenyítési arányt.

Az ICSI-t általában akkor alkalmazzák, ha a hagyományos IVF nem sikerül, vagy a férfi partnernek nagyon alacsony a spermiumszáma vagy azok mozgékonysága. Az ICSI hatékonysága nagymértékben függ a párok egészségi állapotától, az életkoruktól, valamint a spermiumok és a petesejtek minőségétől. A statisztikák szerint az ICSI magas hatékonyságú eljárásnak számít.

PICSI (Physiological Intracytoplasmic Sperm Injection)

A PICSI eljárás a fiziológiás ICSI eljárás, az ICSI továbbfejlesztett formája. Az eljárás során a spermiumok először egy speciális petricsészébe kerülnek, melyben hialuronsav van. A természetben csak az érett, hyaluronsav-kötő receptorral rendelkező spermiumok tudnak kötődni a petesejt burkában lévő hyaluronsavhoz. A HBA teszt (Hyaluron Binding Assay) ezeknek a spermiumoknak a százalékos arányát adja meg. Alacsony HBA mellett a hagyományos megtermékenyülés/megtermékenyítés esélye csökken, mert a spermium nem tud a petesejthez kötődni.

Így történik meg az optimális, legegészségesebb spermiumok kiválasztása, melyeket az ICSI módszerrel alkalmaznak a megtermékenyítéshez. A PICSI segítségével optimális érettségű spermiumok választhatók ki a petesejt megtermékenyítéséhez. Ha a korábbi ciklusokban alacsony volt a megtermékenyített petesejtek aránya, az embriók nem fejlődtek optimálisan, vagy vetélés történt, válassza a PICSI módszert a megtermékenyítéshez.

A legújabb kutatási eredmény alapján - amit egy angol kutatócsoport 2019 februárjában közölt - 5524 esetet vizsgálva, az ICSI és PICSI között nincs különbség az élveszületések számának tekintetében. 2018-ban egy spanyol kutatócsoport ugyanezt állapította meg megtermékenyülés, embrióminőség, beágyazódás, klinikai terhesség, vetélés és élveszülés vonatkozásában.

További kiegészítő eljárások

• MACS (Magnetic-Activated Cell Sorting): Fejlett spermiumválogatási módszer, amely eltávolítja a hibás, töredezett DNS-t tartalmazó spermiumokat.
• Asszisztált hatching (AHA): Az embrió körüli zona pellucida réteget mesterségesen (mechanikusan vagy lézerrel) megnyitják, így elősegítve az embrió jobb fejlődését.
• Fagyasztott embrió transzfer (FET): A korábbi ciklusban lefagyasztott embriókat felengedik, majd beültetik a méh üregébe.
• Preimplantációs genetikai teszt (PGT): A visszaültetés előtti embriók genetikai vizsgálata, mely a szülőpár által hordozott kromoszómaszerkezeti vagy monogénes öröklődő betegségekre szűkíthető.

Vizsgálatok és kockázatok

Mesterséges megtermékenyítés előtti vizsgálatok

Asszisztált reprodukciót megelőzően a nő és a férfi célzott kivizsgálása is szükséges. Férfiaknál az ondó laboratóriumi vizsgálata, kóros spermakép esetén hormonvizsgálatok és genetikai vizsgálatok is szükségesek. Nőknél a nőgyógyászati vizsgálat, hormonvizsgálat, belső nemi szervek vizsgálata, petevezeték átjárhatósági és méhüregi vizsgálat is szükséges. A fertőző betegségek szűrése mindkét félnél kötelező.

Kockázatok, mellékhatások

Mesterséges megtermékenyítés esetén nagyobb a többes terhesség kockázata. Ez még inkább megterheli az anyai szervezetet, számos terhességi és szülési komplikációval fenyeget, ezért különös odafigyelést igényel. Emellett az eljárás a méhen kívüli terhesség esélyét is növeli kismértékben.

Fontos tudni a petefészek-túlstimulálási szindrómáról is, mint lehetséges mellékhatásról. Ritka esetben a szervezet túlzott mértékben reagál a hormonokra, és ennek következtében a vártnál több tüsző kezd megnagyobbodni.

Sikerráták és befolyásoló tényezők

Magyarországon a meddőségi kezelések eredményességéről rendelkezésünkre állnak hivatalos adatok. 2017 és 2019 között az évente elvégzett asszisztált reprodukciók kb. 20 százalékából született gyermek, 2020-ban ez 17,9% volt, 2021-ben pedig 16,6%.

Fontos, hogy a sikerráták az eltérő szabályozások, protokollok miatt országonként eltérőek - sőt még klinikánként és orvosonként is vannak eltérések a protokollokban. Amit tudunk: az inszemináció sikeressége világszerte 15-17 százalék, a lombikbébi program (IVF) sikerrátája a Magyarországhoz hasonló szabályozással rendelkező országokban 35-40 százalék (ez az embrióbeültetésre számított klinikai terhességek aránya).

A mesterséges megtermékenyítés sikerességét számos tényező befolyásolja:

• Életkor: 35 év alatt a legnagyobb a siker valószínűsége (kb. 45%), 35 felett 20-30%, 40 felett 10-15%. Az emberi megtermékenyülés egy része nem hatékony, a petesejtek nagy része nem alkalmas arra, hogy abból embrió legyen. Annak a valószínűsége, hogy egy nő petesejtje megfelelően érjen és mindene meglegyen ahhoz, hogy abból egy egészséges magzat jöhessen létre, a nő életkorának előrehaladtával csökken.
• Petesejt, spermium és embrió minősége: A petefészekben található petesejtek mennyisége genetikailag meghatározott, és az életkor előre haladtával számuk folyamatosan csökken. Ez a folyamat 37 éves kor után felgyorsul. Ezzel párhuzamosan a petesejtek minősége is romlik az életkorral, így nő a kóros, megtermékenyítésre alkalmatlan petesejtek száma.
• Meddőség oka: Egyes problémák könnyebben kezelhetők, mint mások.
• Korábbi próbálkozások: Ha egy nőnek korábban már volt sikeres terhessége, a siker esélye nagyobb. Ha egy nőnek már több sikertelen mesterséges megtermékenyítése vagy vetélése volt, a siker esélye kisebb.
• Stimulációs protokoll: A petefészek stimulációjához használt protokoll is sokat számít - ezt az orvos életkor, hormonszintek és egyéb tényezők alapján határozza meg.
• Életmódbeli tényezők: A dohányzás, alkoholfogyasztás, súlyfelesleg és stressz is negatív hatással lehet a kezelésre.

Sikerráta adatok Magyarországon:

Ne felejtsük, hogy a lombik sikerráta magasabb a természetes úton való teherbeesés esélyénél, ami 30 évesen havonta kb. 20%, 35-40 között 5-10%, 40 felett kevesebb mint 5%.

Az ICSI eljárás általában 2-5 napig tart, hogy megállapítsák, sikerült-e a megtermékenyítés, és az embriók megfelelően tudnak-e fejlődni. Az embrió-beültetés után további 10-14 napig kell várni az első terhességi teszttel, hogy megtudjuk, sikeres volt-e az eljárás.

A magyarországi helyzet

Magyarországon a kezelés ingyenes: egészen pontosan inszeminációból hat alkalmat, míg a lombikbébi-eljárásból öt alkalmat áll a társadalombiztosító (egy gyermek születését követően pedig további négyet). Emellett a kezeléshez szükséges gyógyszerek is ingyenesen hozzáférhetőek. Az állami támogatás azonban csak akkor vehető igénybe, ha a kezelés még a nő 45. életéve betöltése előtt megkezdődik.

Fontos változás volt, hogy 2022 nyarától csak az állami meddőségi klinikákon kezelhetők az erre jogosult nők. Meddőségi kivizsgálásokra továbbra is van lehetőség magánintézményekben, de ezeken a helyeken már nem végeznek meddőségi beavatkozásokat. A kormány célja az volt, hogy minél szélesebb körben elérhetővé tegye az államilag finanszírozott meddőségi kezeléseket, segítve a gyermekszületések számának növelését, a népességfogyás megállítását.

Érdemes még azt is tudni, hogy öt sikertelen beavatkozás után az állami klinikákon is fizetni kell az eljárásért, bár lényegesen kevesebbet, mint korábban a magánszektorban kellett. A meddő párok egy jó része a magyarországi állami rendszer (és az azt jellemző szakemberhiány) helyett inkább külföldre utazik lombikkezelésre - csehországi, szlovákiai vagy ausztriai klinikák tartoznak a legnépszerűbbek közé.

tags: #picsi #lombik #sikeressege