A doktori képzés (PhD) a legmagasabb szintű posztgraduális képzés, amelyet akár az „oktatási piramis csúcsának" is nevezhetünk. Célja a tudományos ismeretek bővítése, a hallgatók felkészítése az első tudományos (a doktori) fokozat megszerzésére.
A PhD-képzés rendszeres egyéni vagy csoportos felkészítés keretében folyó, tanulmányi, kutatási és beszámolási tevékenység.
A képzés felépítése és követelményei
A negyedik félév végén, a képzési és kutatási szakaszok lezárásaként komplex vizsgát kell teljesíteni. A doktorandusznak a komplex vizsgát követő három éven belül doktori értekezést kell benyújtania. Különös méltányolást érdemlő esetekben ez az időszak legfeljebb egy évvel meghosszabbítható.
Ha valaki 18 éves korában belép az egyetem kapuin, és a következő évek alatt sem veszít a lendületből, leghamarabb 23 éves korában kezdheti meg doktori tanulmányait, melyeket - elszántságát megőrizve - 27 évesen akár le is zárhat. A statisztikák ugyanakkor azt mutatják, a fokozatszerzésre inkább a hallgatók harmincas éveinek elején kerül sor.
A csecsemő- és kisgyermeknevelés alapszak
A képzés célja csecsemő- és kisgyermeknevelők képzése, akik tudásukat, képességeiket és attitűdjeiket tekintve alkalmasak a három év alatti gyermekek testi és pszichés szükségleteinek kielégítésére, nevelésére, fejlődésének segítésére. Átlátják a kisgyermeknevelés rendszerét, képesek a bölcsődében és más, a három év alatti korosztályt nevelő intézményben a kisgyermeknevelői feladatokat a szakmai kompetenciájuk alapján elvárható autonómiával és felelősséggel ellátni. Képesek a szakmai innovációra, a társadalmi szerepvállalásra, a folyamatos megújulásra és fejlődésre.
A képzés paraméterei
- Képzési szint: Alapképzés
- Munkarend: Nappali/Levelező
- Finanszírozási forma: Állami ösztöndíjas/Költségtérítéses
- Képzési idő (félév): 6
Szakmai kompetenciák
A csecsemő- és kisgyermeknevelő szakember feladata a három év alatti gyermekek testi és pszichés szükségleteinek kielégítése, nevelése, fejlődésének segítése.
- Tisztában van a fejlődés szociokulturális meghatározottságával, kontextusával, komponenseivel és determinánsaival, értelmezni tudja az ebből fakadó különbségeket.
- Tisztában van az első életévek későbbi életutat megalapozó szerepével, a három év alatti gyermekek fejlődési, érési folyamatairól és azok alakulását befolyásoló tényezőkről szaktudományos ismeretekkel rendelkezik.
- Kielégíti a kisgyermek esztétikai szükségleteit, szakszerűen támogatja a különböző művészeti ágakhoz kapcsolódó kisgyermekkori alkotó- és befogadótevékenységeket, a fejlődő gyermeki kreativitást.
- Ismeri a pedagógiai tervezés szintjeit, a köztük lévő összefüggéseket.
Ezzel a végzettséggel a leggyakrabban betöltött munkakörök a csecsemő- és kisgyermeknevelő, óvodapedagógus, a szociális segítő, a szociális gondozó, az általános irodai adminisztrátor és a gyermekfelügyelő, dajka.
Specializációk és szakmai gyakorlat
A tanulmányaid során intézményenként eltérően 15-18 kredit értékben szerezhetsz olyan specializációs ismereteket, amelyek az intézményes kisgyermekellátás, innováció a kisgyermeknevelés területén, a családi nevelés támogatása, gyermekvédelem, a kiemelt figyelmet igénylő gyermekek nevelése, művészeti nevelés kisgyermekkorban, kora gyermekkor és idegen nyelv, inter- és multikulturális nevelés területeken nyújtanak többlettudást.
A szakmai gyakorlat ebben a képzésben 30 kreditet ér, vagyis egy teljes félévnyi kreditnek felel meg. A szakmai gyakorlat részét képezik a csoportos és egyéni intézményi gyakorlatok és ezek elemzése, dokumentálása, valamint az összefüggő komplex gyakorlat.
Az összefüggő komplex szakmai gyakorlat időtartama a képzés utolsó évében legalább 6 hét, mely megbontható, de az egyes szakaszok 2 hétnél nem lehetnek rövidebbek. A komplex szakmai gyakorlat csak bölcsődében, mini bölcsődében teljesíthető.
A nemzetiségi csecsemő- és kisgyermeknevelő a három év alatti gyermek magyar nyelven történő nevelése mellett felkészült a korosztály nemzetiségi nyelven történő nevelésére is. A nemzetiségi csecsemő- és kisgyermeknevelő specializáció tantárgyainak oktatása és vizsgái - beleértve a záróvizsgát is - az adott nemzetiségi nyelven folynak.
A megfelelő plusz tárgyak teljesítésével az alapszakodtól valamennyire eltérő mesterképzést is választhatsz. Így olyanok is szóba jöhetnek, mint német nyelv és nemzetiségi kultúra a gyermekkorban szak.
Női kutatók és a gyermekvállalás a PhD képzés során
Az elmúlt években érezhetően erősödtek azok a diskurzusok, melyek a nők, a tudományos karrier és a gyerekvállalás közös metszetét érintő kérdéseket feszegetnek.
A húszas éveik közepén sokakban felmerülhet a családalapítás iránti vágy, mely érezhető nyomást helyez férfiakra és nőkre egyaránt. Vannak azonban a gyerekvállalásnak olyan következményei (terhei?), melyekkel egy férfi hallgató valószínűleg sosem szembesül élete során: a terhességgel járó fizikai és érzelmi megpróbáltatások, adott esetben súlyos egészségügyi kockázatok és veszélyhelyzetek; az egymást követő passzív félévek korlátozott száma; a megbetegedő gyerek ápolása miatt kihagyott konferenciák, be nem tartott határidők miatti negatív érzések.
„A számtalan negatív hatás miatt a tudós nők később, vagy egyáltalán nem szakítják meg karrierjüket, aminek következményei, hogy a férfi kollégáikhoz képest több, mint kétszer nagyobb az egyedülállók aránya, feleannyian házasok, későbbi életkorban vállalnak gyermeket, kevesebb gyermekük születik, és több a gyermektelen - férfi kollégáikhoz képest (Mason - Goulden - Wolfinger 2012, Hewlett 2003).” „Ugyanakkor az is elgondolkodtató, hogy a magasan képzett, nagy karriert befutott amerikai nők egyötöde termékenységi problémával küzd, és majdnem mindegyikük bízik abban, hogy negyven éves kora után tud még gyermeket vállalni (Hewlett, 2003: 87).” „A gyermek jelenlétének negatív hatása a nők karrierjére minden tudományterületen jellemző, legyen az humán- vagy társadalomtudomány (Mason - Goulden - Wolfinger 2012), vagy a főként férfiak által dominált természet- és műszaki tudományok (Mavriplis et al. 2010).” (Paksi 2014)
A nemzetközi tendenciákat jól árnyalja Paksi Veronika, Nagy Beáta és Király Gábor kutatása, akik kifejezetten a Magyarországon mérnöki PhD-tanulmányokat folytató nők körében vizsgálták a gyerekvállalás időzítését befolyásoló tényezőket.
„[a] tanulmány legjelentősebb következtetése, hogy a fiatal mérnöknők már a doktori képzés időszaka alatt is folyamatosan súlyos dilemmákkal szembesülnek azzal kapcsolatban, hogy az anyaságot miként tudnák karrierjükbe integrálni. […] Az anyaság későbbre halasztásának a fejlett országokban megfigyelhető általános mintája ellenére kutatásunk kimutatta, hogy a vizsgált posztgraduális mérnöki képzésben részt vevő nők küzdenek a halogatás ellen. Ellentmondó társadalmi normákkal szembesülnek az anyává válás »ideális« időzítését illetően, nem beszélve arról az erős magyar társadalmi elvárásról, hogy a nők hosszú ideig maradjanak gyermekgondozási szabadságon.” (Paksi - Nagy - Király 2018)
Pénzügyi támogatások és kihívások
A magyarországi családtámogatási rendszer - a fenti elvárással összhangban - a gyermekgondozás kapcsán folyósított támogatások esetében egyértelműen amellett foglal állást, hogy a szülést követő 168 napban az anyának eszébe se jusson felvennie a munkát. A csecsemőgondozási díjra (CSED-re) ugyanis csak és kizárólag az anya jogosult - az édesapa csak előbbi halála esetén igényelheti. Jelen pillanatban a CSED összege jellemzően magasabb, mint a tényleges nettó fizetésé, mert csak bizonyos járulékokat vonnak belőle (társadalombiztosítási hozzájárulást és személyi jövedelemadót). Amíg ezt az ellátást veszi igénybe valaki, kereső tevékenységet nem folytathat.
A gyerek születését követő 169. naptól gyermekgondozási díj (GYED) igényelhető a gyerek 2 éves koráig, amely mellett már engedélyezett a munkába állás és bármelyik szülőnek folyósítható. Ha valakinek csak és kizárólag hallgatói jogviszonya van, CSED helyett úgy nevezett Diplomás GYED-re jogosult, melynek mértéke attól függően változik, hogy a hallgató BA, illetve MA vagy PhD képzésben vesz részt az igényléskor. A 2022-es számok alapján a Diplomás GYED elérhető maximuma a mesterszakos és doktori hallgatók számára a garantált bérminimum 70%-a.
Van azonban egy csapda, mely sokakat érint és alig beszélnek róla: ha bármilyen munkaviszonyból származó jövedelemmel rendelkezik az adott hallgató (legyen az negyed- vagy félállás akár csak heti 10-20 órában), a Diplomás GYED lehetősége elúszik és az összes, a gyerek után járó juttatás alapját a foglalkoztatási viszony fogja jelenteni.
Az egyetemi szabályzatok és a valóság
Felmerül a kérdés: vajon tekintettel van-e az ELTE Doktori Szabályzata bármilyen módon a képzés során gyereket vállaló nők anyagi, fizikai és mentális helyzetére? A dokumentumot hosszasan tanulmányozva arra a következtetésre jutottam, hogy csak részben. Míg a HÖK-ön keresztül igényelhető rendkívüli szociális támogatás némi anyagi segítséget jelent (amennyiben jogosult rá az ember), adminisztratív értelemben a gyereket vállaló nő nem esik egyedi elbírálás alá. A 2016 óta futó, 2+2 éves doktori képzés szigorú, merev ütemterve esetében ez a körülmény tovább rontja a hozzájuk hasonló, szárnyalni vágyó „szarvasbogarak” kilátásait.
A disszertáció benyújtásának határidejét legfeljebb egy évvel lehet méltányossági alapon meghosszabbítani, függetlenül attól, hogy az ember milyen okból igényli. A határidőt ugyanis nem befolyásolják az esetlegesen passzivált félévek sem. Emellett hiába tenné anyagilag lehetővé akár a Diplomás GYED, akár a CSED+GYED, hogy a doktorandák a társadalmi elvárásokkal összhangban két évig otthon maradjanak a gyerekükkel, az egyetemi adminisztráció más elvek szerint működik és legfeljebb két passzív félévet engedélyez az egyes képzési szakaszokban.
A terhesség olyan speciális, kiszámíthatatlan szituációkat eredményez, melyek érezhetően hatással voltak az anyák egyetemi teljesítményére, és ekkor még messze volt az az időszak, amikor egy csecsemő vagy kisgyerek igényei köré kell szervezni a mindennapokat. Az alapvető hormonális változások miatti terhességi tünetek mellett - melyek önmagukban is képesek napi szinten meglepni az embert - különösen az első és harmadik trimeszter okozott kihívásokat: heti több aurás migrén, alacsony energiaszint, romló koncentráció, a monitor és más vizuális ingerek kiváltotta pusztító rosszullét mellett egészen extrém tünetekkel is küzdöttek.
A nagyobb lélegzetvételű külföldi kutatásokról, Erasmus vagy Campus Mundi jellegű, több hónapos ösztöndíjakról a kisgyerekes anyák kivétel nélkül lemondtak. A diplomás GYED mértékét, azt pedig főként, hogy az MA hallgatókkal azonos összegben részesítik a PhD hallgatókat, méltatlannak gondolják.
Annál az oknál fogva, hogy ösztöndíjas hallgatóként a képzésnek és a kutatásnak szentelték magukat, és nem vállaltak (főként mert nem vállalhattak) munkát a várandósság előtt, igen speciális kilométerkőtől indulnak a munkaerőpiacra.
Megtartó közeg és előremutató kezdeményezések
Annak ellenére, hogy intézményi szinten a gyerekvállalás egyfajta adminisztratív vakfoltnak tűnik, a PhD-képzéseken tanuló nők között is vannak, akik vágynak gyerekre ÉS karrierre, vállalva az ezzel járó valamennyi nehézséget. Az egyetem oktatói és munkatársai részéről minden megszólaló anya maximális támogatást, az elvárhatón felüli empátiát és segítőkészséget tapasztalt, mely jelentős segítséget jelentett a nehézségek leküzdésében. A megtartó közeg szerepét egy ilyen élethelyzetben nem szabad alábecsülni!
Vannak azonban előremutató kezdeményezések az ELTE-n és a tágabb tudományosságban egyaránt. 2021 óta létezik egy Nemi Egyenlőségi Terv az egyetemen, mely külön családbarát intézkedéseket és infrastruktúrafejlesztési törekvéseket tartalmaz - ennek egyik megvalósult eleme az ELTE BTK-n tavaly megnyitott Babaszoba is. A dokumentumban megjelölt célcsoportot azonban elsődlegesen az egyetem dolgozói jelentik, így hallgatóként keveset fognak belőle profitálni a doktorandák.
A Magyar Tudományos Akadémia is felismerte, hogy a kutatónők életpályája némileg hektikusabb, ehhez igazodva pedig számos adminisztratív lépéssel igyekeztek csökkenteni a női kutatók versenyhátrányait.
tags: #phd #csecsemo #es #kisgyermeknevelo