Petróczi Gábor: A Szülési Szabadság és a Pedagógusok Életpályája

Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő széleskörű tudásával és tapasztalatával a pedagógusok életpályájának, különösen a szülési szabadsággal kapcsolatos kérdéseknek az egyik legelismertebb szakértője Magyarországon. Munkássága során nemcsak a jogszabályi hátteret tisztázza, hanem gyakorlati útmutatást is nyújt a munkáltatóknak és a foglalkoztatottaknak egyaránt.

Petróczi Gábor életútja és szakmai pályafutása

Petróczi Gábor 1955. június 4-én született Budapesten. Általános iskolai tanulmányait Kazincbarcikán végezte, majd a Ságvári Endre Gimnázium orosz tagozatos osztályában érettségizett kitűnő eredménnyel 1973-ban. Tanári pályafutását 1979-től 1983-ig az edelényi Izsó Miklós Gimnáziumban kezdte, majd 1983-ban visszatért egykori iskolájába, a Ságvári Endre Gimnáziumba, ahol középiskolai tanárként dolgozott. Osztályfőnökként három osztályt kísért végig a középiskolai évek során.

Kiemelkedő szakmai munkájának és vezetői ambícióinak köszönhetően 1994-től az intézmény igazgatója lett. Az igazgatói poszt elnyerését követően átformálta a gimnázium képzési rendszerét: az angol tagozatos osztály mellé humán- és reáltagozatos képzést indított, amelynek következtében jelentősen megemelkedett az intézmény iránti érdeklődés. A lehetőségek bővülésével a gimnázium bekapcsolódott az ötéves nyelvi előkészítő képzésbe, míg a humán- és reáltagozat matematika és történelem tagozatos képzéssé alakult. Az 1992-ben induló hat évfolyamos gimnáziumi osztályok száma 2013-tól megduplázódott. A strukturális változások és a gimnázium eredményességének köszönhetően az 1994-es 510 fős tanulólétszám 2019-re 640 főre bővült, amelyet követett a pedagógusok számának erőteljes növekedése is.

2011-ben sorsfordulóhoz érkezett a gimnázium története, mert a város önkormányzata nem tudta tovább finanszírozni az iskola működtetését. Vezetésével sikeresen történt meg a gimnázium egyházi fenntartásba kerülése, így a szalézi rend fenntartásában működött tovább Szalézi Szent Ferenc Gimnázium néven. Petróczi Gábor a Szalézi Szent Ferenc Gimnázium, illetve Ságvári Endre Gimnázium hetedik igazgatójaként iskolaformáló vezetői feladatait 25 éven át töltötte be. Vezetői és pedagógusi munkássága során elsődleges szempontja mindig a gimnázium diákjainak és tantestületének érdeke volt.

Vezetői rutin megszerzését követően tapasztalatait cikkek sorában jelentette meg, 1995-től a Raabe Kiadónál, majd a Menedzser Praxis Kiadónál jelentek meg szakcikkei sokszáz oldalnyi terjedelemben. Ezek eredményeként egyre keresettebb előadó lett, 2016-tól a Raabe Akadémia országos tanévnyitó konferencia legnépszerűbb előadója. Vezetői tapasztalatainak közzététele érdekében szakértői honlapot indított, amely a 2010-es években az ország meghatározó oktatási platformjává vált, látogatóinak száma meghaladta az ötmilliót. 1996-tól az egri Eszterházy Károly Főiskolán (később Egyetemen) külsős oktatóként dolgozott a pedagógus szakvizsga-képzésben résztvevő pedagógusok oktatásában, vizsgáztatásában. Színvonalas tanári tevékenységéért 2006-ban címzetes főiskolai docens címet kapott.

Petróczi Gábor munkásságát számos kitüntetéssel ismerték el:

• Pro Urbe Kazincbarcika (2014)
• Kazincbarcika Város Közneveléséért kitüntető díja (2019)

A pedagógusok új életpályájáról szóló törvény és a szabadság kérdései

A pedagógusok új életpályájáról szóló 2023. évi LII. törvény (a továbbiakban: Púétv.) jelentős változásokat hozott a köznevelési foglalkoztatottak szabadságának szabályozásában. Petróczi Gábor kiemeli, hogy a törvény új, fontos rendelkezéseket tartalmaz az óvodapedagógusok munkavégzésével és annak díjazásával, az átfedési idő bevezetésével kapcsolatban.

A Púétv. 2023. július 15-én lépett hatályba, és 2024. január 1-jével további fontos rendelkezései váltak érvényessé. A köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állók szabadsága, beleértve az alapszabadságot, pótszabadságot és a szülési szabadságot is, részletes szabályozást kapott.

Az alapszabadság és pótszabadság

Fontos változás az előzőekhez képest, hogy míg a korábbiakban a pedagógusok számára 21 nap alapszabadság, valamint 15 nap pedagógus pótszabadság járt, 2024. január 1-jétől megszűnt a pedagógus pótszabadság, és az alapszabadság (a korábbi pedagógus pótszabadság beolvasztásával) 50 napra emelkedett. A Púétv. 91. § (1) bekezdése szerint a szabadságot természetben kell kiadni. Ez a rendelkezés kötelezővé teszi a munkáltató számára, hogy a szabadságot az iskolai (nyári, tavaszi, őszi, téli) szünetekben, óvodában pedig a július és augusztus hónapokban adja ki. Utóbbi esetben ez maradéktalanul semmiképpen nem teljesíthető.

A Púétv. 91. § (3) bekezdése alapján a foglalkoztatott jogosult arra, hogy minden naptári évben hét munkanap szabadság kiadásának időpontját maga határozza meg úgy, hogy ezzel kapcsolatos kérését legalább öt munkanappal korábban bejelenti a munkáltató számára. Az így jogszerűen benyújtott kérést a munkáltatónak teljesítenie kell, mérlegelési joggal nem rendelkezik ebben a kérdésben. A szorgalmi időszakban igényelt szabadságot akkor érdemes igénybe venni, ha többnapos fontos családi esemény vagy más halaszthatatlan ügy miatt feltétlenül szükség van a szabadság nem szokványos időben történő igénylésére.

A munkáltatónak azonban lehetősége van arra, hogy az ötven napos alapszabadságból legfeljebb tizenöt munkanapot munkavégzés céljára igénybe vegyen. Az alapszabadság egy részének munkavégzés céljából történő igénybe vételére minden köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban álló esetében van lehetőség, tehát mind a pedagógusok, mind pedig a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben dolgozók esetében élhet ezzel a lehetőséggel a munkáltató. Az így igénybe vett napokra azonban a munkáltató kizárólag nevelési-oktatási feladatokat vagy továbbképzést határozhat meg, nem lehet például igénybe venni az érintett munkáját szertárrendezés, óvodai eszközök karbantartása, pedagógiai dokumentumok készítése és más, nem a fenti csoportokba tartozó feladatok elvégzésére.

Ha egy pedagógus élve a Púétv. 91. § (3) bekezdésében meghatározott jogával hét munkanap, de akár egy munkanap szabadságot a szorgalmi időszakban „vesz igénybe”, akkor számolnia kell azzal, hogy „cserébe” a munkáltató az alapszabadságából akár tizenöt munkanap munkavégzésre is beoszthatja. Ebben az esetben nem érvényes a 90. § (3) bekezdésének a) és b) szakaszában a tevékenységre vonatkozó korlátozás, tehát az érintett bármilyen - munkakörébe tartozó - szakmai tevékenységre beosztható. Felhívjuk a figyelmet arra is, hogy a hét munkanap terhére a szorgalmi időszakban igénybe vett szabadságnapok számától független a munkáltató rendelkezése, tehát már egyetlen nap szorgalmi időszakban igénybe vett szabadság esetében is akár tizenöt munkanapra is beosztható.

A munkáltatónak tanácsos az alapszabadság egy részének igénybevételét feltétlenül írásban közölni a foglalkoztatottal, az igénybe vett szabadságnapok számának és időpontjának pontos megjelölésével. Nincs olyan jogszabály, amely előírná azt, hogy minden érintettet ugyanannyi nap munkavégzésre kell/lehet igénybe venni, így a konkrét döntés a munkáltató mérlegelésén, az intézményben elvégzendő feladatok minőségén és mennyiségén múlik.

Szülői szabadság és apasági szabadság

A Púétv. 90. § (4) bekezdése szerint a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót gyermeke hároméves koráig összesen negyvennégy munkanap szülői szabadság illeti meg. Az apa gyermeke születése esetén tíz munkanap szabadságra (apasági szabadság) jogosult. A Púétv. 106. § (3) bekezdése úgy rendelkezik, hogy a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót az apasági szabadság első öt napjára a távolléti díj, hatodik napjától a távolléti díj negyven százaléka illeti meg. A 106. § (4) bekezdésének elrendelése alapján pedig a szülői szabadság tartamára a szülő a távolléti díj tíz százalékára jogosult.

A Púétv. 91. § (5) bekezdés c) szakaszában szereplő rendelkezés szerint a 90. § (11) bekezdésében meghatározott szülői pótszabadságot (egy gyermek után két nap, két gyermek után négy nap, ennél több gyermek után hét nap) az érintett kérésének megfelelő időpontban kell kiadni, ha azt legalább tizenöt nappal korábban (írásban) kérte. Tehát a gyermekek után járó pótszabadság kiadásának időpontját - az alapszabadságtól eltérően - a foglalkoztatott jogosult meghatározni.

Szülési szabadság

A Púétv. 93. §-a úgy rendelkezik a szülési szabadságról, hogy az anya egybefüggő huszonnégy hét szülési szabadságra jogosult azzal, hogy ebből legalább két hetet köteles igénybe venni. A szülési szabadságot - eltérő megállapodás hiányában - úgy kell kiadni, hogy legfeljebb négy hét a szülés várható időpontja elé essen. Tehát a szülési szabadság huszonnégy hetéből (ez nagyjából 5,5 hónap) általában egy hónapot a szülés előtt, a maradék kb. 4,5 hónapot a szülés után kell kiadni az anyának.

A gyermekük születése miatt a munkahelyüktől tartósan távol, az aktív helyett passzív jogviszonyban lévő anyáknak komoly gondot okoz a gyermek születésének évében, illetőleg a születését követő időszakban számukra járó szabadság mértékének meghatározása. Ez a feladat sokszor próbára teszi a munkáltatókat is. A kisgyermekük születése miatt tartósan távol lévő foglalkoztatottak és munkáltatójuk számára is kiemelten fontos azonban az édesanyának járó szabadság mértékének pontos kiszámítása és a szabadság kiadásának gondos, előrelátó tervezése. A két, három vagy több gyermek örvendetes születése miatt valóban nagyon felhalmozódhat a ki nem adott szabadság, amely akár 4-5 hónap jogilag munkavégzésben töltött, de valójában szabadságnapokkal töltött időt is eredményezhet.

Számítási példa egy gyermek esetében:

Tegyük fel, hogy a gyermek születésének időpontja: 2023. október 1.Ha a szülési szabadság 2023. október 1-jétől 2024. március 18-ig tart (168 nap), ez szabadságra jogosító idő. Ezt követően az anya 2024. március 19-től gyermeke otthoni gondozása céljából igénybe veszi a fizetés nélküli szabadságot. Ennek első hat hónapja, azaz a 2024. március 19-től 2024. szeptember 19-ig terjedő időszak a Púétv. 90. § (2) bekezdés d) szakasza alapján munkában töltött időnek minősül.

A gyermek hároméves korának betöltéséig, esetünkben tehát 2026. október 1-jéig fizetés nélküli szabadságot vehet igénybe. Ha ezt igénybe veszi, akkor a fizetés nélküli szabadság első hat hónapja után a fentiekben ismertetett rendelkezések szerint jár neki a szabadság, de a 2024. szeptember 20-án kezdődően fizetés nélküli szabadságon töltött időre már nem.

Ha a gyermek hároméves korának betöltését követően 2026. október 2-án vissza kíván térni a munkavégzéshez, akkor a munkáltatónak még ki kell adnia számára a szülési szabadságra és az azt követő hat hónapra járó 38 nap szabadságot. Azonban az aktív jogviszony helyreállása, azaz 2026. október 2-től az anya már nincs fizetés nélküli szabadságon, hiszen szabadságát tölti, azaz jár számára a 2026. október 2-től 2026. december 31-ig tartó 91 napra jutó időarányos szabadság, azaz 91/365 * 50 nap, azaz 12 nap. Vagyis 2026. november 26. helyett csak 12 munkanap elteltével, azaz 2026. december 12-én állhat ténylegesen munkába.

Számítási példa két gyermek esetében:

Tegyük fel, hogy az első gyermek születése: 2022. május 1. A második gyermek születése: 2023. október 1.

A 2022-es évre vonatkozóan (az első gyermek születéséig és az azt követő időszakra) a szülési szabadság 2022. június 1-jétől 2022. október 24-ig tart. A fizetés nélküli szabadság első hat hónapjára 2022. november 17-től 2023. május 17-ig jár szabadság.

A második gyermek születése (2023. október 1.) esetén a szülési szabadság 2023. október 1-jétől 2024. március 18-ig tart. Ezt követően a fizetés nélküli szabadság első hat hónapja 2023. március 18-tól 2023. szeptember 18-ig tart.

Ha az anya a második gyermekének hároméves korát követően, tehát 2026. október 2-től kíván visszatérni a munkavégzéshez, akkor a felhalmozódott szabadsága (például 113 nap) mellett a munkáltatónak azzal is kell számolnia, hogy 2026-ra, tehát az október 2-től december 31-ig tartó 90 napra a foglalkoztatott számára még jár a 90/365*50 nap, azaz 12 nap további szabadság, amelyet szintén ki kell adnia. A fizetés nélküli szabadság 2026. október 1-jét követő megszüntetésekor az aktív jogviszonyba történő visszatéréskor tehát még 113 + 12 nap, azaz 125 nap szabadság jár a foglalkoztatott számára, amely 5,7 hónapot tesz ki. Ez azt jelenti, hogy a szabadság lejáratát követő tényleges munkába állás időpontja hozzávetőlegesen 2027. március 23. lesz.

tags: #petroczi #gabor #szulesi #szabadsag