Az endometriózis és a petesejt minősége: A lombikprogram szerepe és a jövőbeli kilátások

Világszerte több mint 180 millió, Magyarországon pedig több mint 200 ezer nő életére van hatással az endometriózis. Ez a méhnyálkahártyához hasonló szövet megjelenését és szaporodását jelenti a szervezet más területein, a méh üregén kívül. Amellett, hogy ez igen komoly fájdalmakkal járhat, az esetek kb. felében a termékenységre is negatívan hat, fogamzási nehézségeket okoz. A probléma hátterében a petevezeték elzáródása vagy a petefészek károsodása is állhat. Egyes szakértők szerint a meddőség az endometriózis petesejt minőségre gyakorolt hatása miatt is kialakulhat. A lublini Orvostudományi Egyetem és a Bocian Reprodukciós Központ munkacsoportjának egy új áttekintése átfogó képet ad arról, hogyan teszi az endometriózis ellenségessé a női reproduktív környezetet, és meddig képes ezt részben ellensúlyozni a lombikprogram.

Az endometriózis hatása a termékenységre

Az endometriózis terméketlenséget okozó hatásai nem egyetlen ponton, hanem végig a teljes reprodukciós láncon jelentkeznek. A betegség többféle úton is meddőségi problémákat okozhat. Az endometriózisos kinövések száma, mérete és elhelyezkedése is sokat számít a fogamzás sikeressége szempontjából.

Petevezeték elzáródás

Súlyosabb esetben az endometriózis képes eltorzítani a petevezetékeket és a petefészkeket, illetve hegesedések, összenövések vagy ciszták okozásával el is zárhatja a petevezetéket. Ilyenkor az érett petesejt sem tud távozni, tehát lehetetlenné válik az ovuláció és így a megtermékenyülés is.

Amennyiben mindkét petevezeték el van záródva, a terhesség nem lehetséges. Ha csak részleges az elzáródás, akkor létrejöhet a terhesség, de nagyobb a méhen kívüli terhesség kockázata. Ennek oka az, hogy a megtermékenyített petesejt nehezebben tud az akadályon keresztül a méhig eljutni.

Kettőből egy petevezeték elzáródása a termékenységre nincs jelentős hatással, mivel a petesejt az egészséges petevezetéken át tud távozni. A helyes táplálkozás és életmód persze ilyenkor is fontos a fogamzáshoz. Emellett gyógyszerekkel növelhető az átjárható oldalon történő ovuláció esélye.

A petesejt minőség romlása

Egy 2017-ben megjelent áttekintő tanulmány, amely az eddig elérhető vizsgálati eredményeket összegezte a témában, megállapította, hogy az endometriózisos nőkből származó petesejteknél kisebb a sikeres IVF (lombikbébi) kezelés esélye, mint az egyéb ok miatt meddő nőkből vett petesejteknél.

Kutatások azt is kimutatták, hogy endometriózisos nőknél az IVF kezelés sikerességi aránya magas, ha nem endometriózisos nőktől származó donor petesejtekkel történik; nem endometriózisos nőknél pedig a sikerességi arány jelentősen csökken, ha a kezelés endometriózisos nőktől származó donor petesejtekkel történik. Mindezek egyértelműen azt mutatják, hogy a betegség negatív hatással van a petesejt minőségére és ez hozzájárul a termékenység csökkenéséhez.

A petesejt minőség romlásának okai

Az endometriózis három fő úton van hatással a petesejt minőségre: gyulladásos környezetet teremt a szaporító szervekben, felborítja a hormonegyensúlyt, és csökkenti a véráramlást a petefészkekhez, illetve a petefészkekben.

• Gyulladás: Az endometriózis a gyulladásos betegségek közé tartozik, mivel a rendellenes helyeken megjelenő, méhnyálkahártyához hasonló szövet ellen immunválaszt indít el a szervezet. Egy ilyen gyulladásos reakció során nagy mennyiségben termelődik számos olyan biológiailag aktív anyag, amely negatív irányban befolyásolhatja a petesejtek minőségét.
• Hormonális egyensúlyzavar: Az endometriózisban szenvedő nőknél gyakran alakulnak ki endometriómák vagy ciszták, amelyek a petefészkekben vagy azok körül jelennek meg. Tudósok szerint ezek az elváltozások megzavarják a petefészkek hormontermelését, amitől felborul a nemi hormonok (pl. ösztrogén és progeszteron) egyensúlya. Ez az egyensúlyzavar negatív hatással lehet a petesejtek fejlődésére és minőségére.
• Csökkent véráramlás: Az endometriózis következtében hegszövetek alakulnak ki a női szaporító szervrendszer különböző részeiben. Ezek a hegszövetek akadályozhatják a normál véráramlást a petefészkek irányába vagy a petefészkeken belül, amitől csökken a szervek oxigénellátása. Emiatt zavart szenvedhet a petesejtek érése és romolhat a minőségük.

Lehetséges-e a fogamzás endometriózissal?

Habár a petesejtek minőségének (vagy mennyiségének) csökkenése egyúttal a fogamzás esélyének csökkenésével is jár, mégsem egyenlő a teljes meddőséggel. Endometriózissal a teherbeesés ugyan nehezebbé válhat, de fontos tudni: az enyhe és középsúlyos endometriózisban szenvedő nők 70%-a természetes úton, kezelés nélkül teherbe tud esni. Sőt, a természetes fogamzás még súlyos endometriózis esetén is lehetséges.

Szakértők azt tanácsolják, hogy amennyiben endometriózissal diagnosztizáltak, akkor a szokásosan javasolt 12 hónap helyett már 6 hónap sikertelen próbálkozás után forduljunk meddőségi specialistához - sőt, akár már a babaprojekt kezdetén is megtehetjük ezt.

Lombikprogram (IVF) endometriózis esetén

Az in vitro megtermékenyítés azért tud mégis javítani az esélyeken, mert kikerüli a kismedencei környezet egy részének károsító hatásait: kontrollált, gyulladástól mentesebb közegben történik a megtermékenyítés és az embriókultúra. A lombikprogram hatékony meddőségi kezelés endometriózisban. Egyrészt azért, mert a lombikeljárás során a petesejt megtermékenyítése nem a petevezetékekben zajlik, hanem a laboratóriumban a Petri-csészében. Így nincs szükség arra, hogy a petevezetékek megfelelően működjenek, illetve átjárhatók legyenek.

Másrészt, a lombikkezelés során egyszerre több embriót hozhatunk létre, és az embriók között válogathatunk, és a legjobbnak ítélt embriót ültetjük vissza a méhüregbe. Azokat az embriókat, akiket nem ültetünk vissza, mélyfagyasztjuk, így egy későbbi alkalommal fel tudjuk használni őket. A közölt összkép szerint endometriózisban a lombikkezelések élveszülési aránya átlagosan 10-15 százalékkal alacsonyabb a nem érintett kontrollokhoz képest - nem drámai, de következetes hátrány, amelyet főleg a petesejt-eredetű tényezők magyaráznak.

A csokoládéciszta és az IVF

Az endometrióma, azaz a csokoládéciszta esetén a petefészek gyógyszeres stimulálhatósága rossz, azonban ezt a tényt a jelenleg rendelkezésre álló tudományos ismeretek alapján a csokoládéciszta eltávolítása nem javítja. A csokoládéciszta klasszikus sebészi eltávolításával a petefészek tüszőtartalékát rontjuk. Az alábbi grafikonon jól látszik, hogyan csökken az AMH szintje a műtétet követően.

A szakmai guideline-ok (ESHRE ajánlás 2005, és 2014) korábban a műtét mellett voltak, de idővel, tekintettel arra, hogy nincs bizonyíték rá, hogy a műtét növeli a teherbe esés esélyét, illetve súlyos szövődménye is lehet, egyre kevésbé ajánlott. A csokoládéciszta nem indikációja a lombikkezelésnek, azaz nem végzünk lombikkezelést csak azért, mert valakinek endometriómája van.

Mikor érdemes lombikkezelést végezni endometriózis esetén?

Amennyiben a páciens 40 év felett van, alacsony a petefészek tüszőtartaléka, esetleg lezárt mindkét oldali petevezető, vagy súlyos, férfi eredetű meddőség áll fenn, illetve volt már korábban endometriózis műtétje a páciensnek, és annak ellenére sem sikerült természetes úton a baba, akkor érdemes lombikkezelést végezni. A magyar jogszabályok és a finanszírozási szabályok alapján a lombikkezelés azonnal elkezdhető.

Inszeminációs kezelés endometriózisban

Az I-II-es stádiumú endometriózisban az inszeminációs kezelés segíthet. A III-IV-es stádiumú endometriózisban elvégzett inszemniáció esetén a vizsgálatok nem túl biztatóak, de hangsúlyozzuk, hogy kevés vizsgálatot végeztek annak összehasonlítására, hogy természetes úton vagy inszeminációs kezelés esetén magasabb-e a várandósság aránya. Az inszeminációs kezelés csak nagyon minimálisan emeli a várandósságot mérsékelt és súlyos endometriózis esetén. A javaslat az, hogy meg lehet próbálni 2-3 ciklus inszeminációs kezelést, ameddig kivizsgáljuk és előkészítjük a pácienst a lombikkezelésre.

Petesejt minőség javítása

Jelenlegi ismereteink szerint a petefészkek öregedésének késleltetésében és a petesejt minőség javításában feltehetően szerepe lehet az egészséges táplálkozásnak és életmódnak. A petesejt ovuláció felé vezető útjának ciklusa során van egy szűk lehetőség, egy rövid időszak, mely alatt bizonyos tényezők hatással lehetnek az ovulációra készülő petesejtek egészségére. Egy petesejt ciklusa, ami alatt felkészül az ovulációra, körülbelül 90 nap. Ez idő alatt egészséges és egészségtelen hatások is érik őket.

A petesejt egészségét támogató tényezők

• Vérellátás és oxigénellátás: A petesejtek egészségéhez nagyon fontos, hogy a petefészkek oxigénben gazdag vérrel el legyenek látva. A vérellátás mozgáshiány, kiszáradás és sűrű vér miatt is csökkenhet.
• Hormonális egyensúly: A hormonális egyensúly nélkülözhetetlen az egészséges petesejtekhez. A környezeti tényezők, a stressz és a modern táplálkozási szokások miatt egyre több és több nőnek borul fel a hormonegyensúlya.
• Tápanyagbevitel: A szervezetedbe bevitt tápanyagok pozitívan és negatívan is befolyásolhatják a petefészkeid és petesejtjeid egészségét.
• Stressz: A stressz bizonyítottan negatív hatással van a termékenységre. Az állandóan feszült nők szervezete prolaktint, kortizolt, és egyéb hormonokat termel, melyek megzavarhatják vagy akár meg is akadályozhatják a rendszeres ovulációt.

Praktikus tanácsok a petesejt egészségének támogatásához

A sikeresség növelhető, ha figyelmet fordítunk a gyulladás/oxidatív stressz csökkentésére, a megfelelő előkészítésre, és ha az embriókiválasztás olyan módszereit alkalmazzuk, amelyek a lehető legtöbb információt hozzák felszínre az adott páciens és embrió biológiai adottságairól.

Étrend és életmód

Kutatások szerint az omega-3 zsírsavakban gazdag étrend meghosszabbíthatja a női termékeny életszakaszt, késleltetheti a petefészek öregedését és pozitív hatással lehet a petesejtek minőségére és mennyiségére is. Az omega-6 zsírsavakban gazdag étrend viszont éppen ellenkező hatást ér el.

A petesejt egészségét támogató ételek:

• Omega-3 zsírsavak (lazac, tonhal, makréla, hering, olajos magvak)
• Maca
• Spirulina
• Brokkoli
• Bogyós gyümölcsök
• Sötétzöld leveles zöldségek
• Laposhal
• Tökmag
• Szezámmag
• Kurkuma
• Gyömbér

Étrend- és életmódbeli szokások, melyek árthatnak a petesejt egészségének:

• Cigarettázás
• Koffein
• Alkohol
• Cukor
• Nem organikus húsok és tejtermékek
• Üdítőitalok
• Alacsony zsírtartalmú étrend
• Feldolgozott élelmiszerek
• Transzzsírok
• GMO ételek

Étrend-kiegészítők

A petesejt egészségének támogatása és a méhnyálkahártya előkészítése szempontjából kulcsfontosságú egy komplex multivitamin szedése. Antioxidánsok, mint a C-vitamin, E-vitamin, szelén, cink, szőlőmag megóvják a petesejteket a szabad gyökök okozta károsodások ellen. Az L-argininről kimutatták, hogy növeli a petefészekválaszt és a terhességi arányokat IVF-en áteső betegeknél. A Maca gyökér segít kiegyensúlyozni a hormonokat, és hozzájárul a petesejtek egészségéhez.

A Q10 koenzim és a mio-inozitol is javíthatja a petesejt minőséget antioxidáns és inzulinérzékenyítő hatásuk révén.

tags: #petesejt #stimulalas #endometriosis