A petesejt érésének és ovulációjának folyamata a ciklus 5. napján és azon túl

A női test a menstruációs ciklussal és a peteéréssel készül fel az utódnemzésre. Ennek részleteit és folyamatát fontos megérteni, különösen a fogamzást tervező párok számára. A menstruációs ciklusnak több különböző szakasza van, melyek mindegyike kulcsfontosságú szerepet játszik a petesejt fejlődésében és az ovulációban.

Peteérés és ovuláció: fogalmi tisztázás

A nőgyógyászati rendelőben gyakran találkozunk a „mikor lesz peteérésem”, illetve „volt-e már peteérésem” kérdésekkel. Fontos tisztázni, hogy a peteérés és az ovuláció nem egymást helyettesítő fogalmak, nem szinonimák, bár sokan használják őket tévesen.

• Peteérés: Ez magát a folyamatot jelenti, amikor a petesejt megérik és megnő a petefészekben lévő tüszőkben. Ez egy hosszabb, több napig tartó periódus a menstruációs ciklus során.
• Ovuláció: Amikor az érett, megfelelő méretű petesejt kiszabadul a tüszőből, azt a pillanatot hívjuk ovulációnak. Ez egy konkrét napon megy végbe, és lényegében a tüszőrepedést jelenti.

Az ovuláció egyet jelent a megtermékenyítés lehetőségével. Szabályos peteéréssel járó menstruációs ciklus esetén a petesejt a ciklus középső időszakában érik meg. A peteérés a ciklus első felében az úgynevezett tüszőben (folliculus) fejlődik. Amint éretté válik, bekövetkezik a tüszőrepedés, és kiszabadul a petesejt.

A menstruációs ciklus fázisai és a petesejt fejlődése

A női menstruációs ciklus eleje a menstruáció, azaz a vérzés első napjával azonosítható. Ezt követi a follikuláris fázis, ami a peteérés periódusát foglalja magában.

A follikuláris fázis és a petesejt növekedése

A follikuláris fázis már a menstruáció ideje alatt elindul, és kezdetben alacsony ösztrogén és progeszteron szintek jellemzik. Bonyolult kölcsönhatások következtében minden hónapban több tüsző indul növekedésnek a petefészekben. A ciklus elején, a 2-3. napon megemelkedik a tüszőserkentő hormon (FSH) szintje, amely beindítja ezt a folyamatot.

A petefészekben lévő tüszők közül több elkezd nőni, majd egy bonyolult hormonális folyamat során egy kiválasztódik. Egy normál ciklusban egy domináns tüsző van, a többi nem nő tovább, hanem szépen elhal.

A ciklus 5-6. napjától az endogén FSH szint csökkenni kezd, és így a tüszők atretizálnak (a domináns tüsző kivételével), amely tovább fejlődik és a ciklus közepén megreped, ovuláció történik. A domináns tüsző az lesz, amelyik a leggyorsabban növekszik, a legtöbb ösztrogént termeli és a legérzékenyebben reagál az FSH-ra.

Az ovuláció és a luteális fázis

Amikor a domináns tüsző eléri a 20-22 mm-t, megreped, és kiszabadul belőle az érett petesejt. Az ovuláció - tehát amikor a petesejt leválik a domináns tüsző egy speciális részéről, lényegében megreped a tüsző és kijut belőle a petesejt - az LH-szint megemelkedése után 36-40 óra múlva következik be. A hasüregbe való kilökődés után magához vonzza a petevezető, és felszívódik.

Az ovulációt követően az érett petesejt a petevezetékbe, majd a méhüregbe jut. Megtermékenyítés esetén az érett női ivarsejt, a petesejt röviddel a peteérés után a petevezetékben találkozik a hímivarsejttel, és egymásba olvadnak. Amennyiben nem történik megtermékenyítés, a petesejt elpusztul.

Az ovulációt követően jön a luteális fázis, ami normál esetben 14 nap, de mindenképp 12-16 nap közötti. Ez az az időszak, ami az ovuláció, illetve a következő menstruáció között eltelik. A luteális fázisban a szervezet felkészül az esetlegesen megfogant terhesség megtartására, a beágyazódásra, ezerrel termeli a progeszteront, a terhességmegtartó hormont. Amennyiben nem történt meg a fogantatás, a luteális fázisnak véget vet az érkező menstruáció.

A petesejt érettségének és a tüsző méretének jelentősége

A petesejt egészségét és a termékenységet nagyban befolyásolja, hogy a tüszőn belüli sejtek hogyan kommunikálnak egymással, különösen a petesejt és a körülötte lévő sejtek közti anyagcsere- és jelátviteli kapcsolatok. Fontos megérteni: nem minden tüsző tartalmaz petesejtet, és nem minden petesejt tud megtermékenyülni. Előfordulhat, hogy egy tüsző teljesen üresnek bizonyul (empty follicle syndrome), vagy éretlen, még fejlődési stádiumban lévő petesejtet rejt.

Tüszőfejlődési szakaszok és méreteik

A tüszők mérete a fejlődésük során folyamatosan változik:

Az antrális tüszők 2-10 mm-esek, már ultrahanggal láthatók, míg a domináns tüsző 16-25 mm-re nő az ovuláció előtt. Amikor a legnagyobb tüsző eléri a 20-22 mm-t, megreped és kiszabadul belőle az érett petesejt.

Az ovuláció időpontjának meghatározása és jelei

Az ovuláció időpontja előre csak kalkulálható, nagy biztonsággal csak utólag határozható meg. Az ovuláció 28 napos ciklus esetén a 14. napon valószínűsíthető. 28 napostól eltérő ciklusok esetén a menstruáció első napjától visszaszámolunk 14 napot, és így megkapjuk a tüszőrepedés (valószínű) időpontját.

Az ovuláció jelei

Az ovulációnak számos jele van. A leggyakoribb és legjobban felhasználható jel a középidős fájdalom és vérzés, valamint a hüvelyváladék bővebbé válása, az ún. „nedves napok”.

• Méhnyaknyák változása: A peteérés idején minden esetben a méhnyaknyák összetétele, mennyisége és minősége az ösztrogén hatására változik, átlátszóvá, nyúlóssá, sikamlóssá válik (tojásfehérjéhez hasonlít).
• Középidős fájdalom és vérzés: Néhány nő felismeri ovulációjának idejét, mert észleli az ilyenkor tapasztalható változásokat, például alhasi fájdalmat, sőt, ovulációs vérzést is.
• Testhőmérséklet emelkedése: A megfelelő peteérés, majd ovuláció után progeszteronszint-emelkedés történik, amitől körülbelül fél fokkal feljebb mehet a testhőmérsékletünk.

Termékeny időszak

A menstruációs ciklus során mindössze néhány napos időszak számít termékenynek. A petesejt átlagos élettartama átlagosan 24 óra. Figyelembe véve, hogy a spermiumok akár több napon át életképesek, azt mondhatjuk, hogy az ovuláció előtt 72 órával kezdődően, és az ovulációt követő 24 órán belül a legnagyobb a teherbeesés esélye.

Orvosi segítség a peteérés nyomon követésében és támogatásában

A meddőségi kezelések kapcsán gyakran alkalmaznak ultrahangos cikluskövetést (follikulometria), amikor ultrahanggal követik, hogy rendben végigmegy-e a peteérés folyamata, illetve, hogy az ovuláció lezajlik-e zökkenőmentesen.

Ultrahang vizsgálat a peteérés nyomon követésére

A peteérést többek között ultrahangvizsgálattal is nyomon lehet követni. A petesejt túl kicsi ahhoz, hogy ultrahanggal látható legyen, átmérője mindössze 0,1-0,2 mm. A tüszők viszont jól nyomon követhetők, különösen az antrális és a domináns tüszők.

Szabályos, 28 napos menstruációs ciklus esetén általában a ciklus közepe előtt pár nappal végzik az ultrahangvizsgálatot a 10-12. ciklusnap környékén. Lemérik a petefészkekben lévő legnagyobb tüszők átmérőjét. A kilökődés idejét úgy lehet kiszámolni, hogy a tüszők ilyenkor naponta 1-2 mm-t növekszenek, és tudjuk, hogy 20-22 mm-nél repednek meg. Amennyiben a ciklusok szabálytalanok vagy nem pont 28 naposak, nehezebb a dolgunk. A petesejt kilökődése mindig a menstruáció előtt 14 nappal történik. Az utóbbi idő menzeszeinek átlagából indulunk ki. Az átlagos ciklus hosszból kivonunk 16 napot, és ekkor csináljuk meg az ultrahangot.

Lombikbébi-kezelés és petefészek stimuláció

Lombikbébi-kezelés során az a cél, hogy az adott ciklusban a lehető legnagyobb valószínűséggel terhességet érjenek el. Annak érdekében, hogy egy menstruációs ciklus során ne csak a szokásos 1, hanem minél több petesejt álljon rendelkezésre, a petefészkekben a petesejtet tartalmazó tüszők növekedését természetes hormonkészítményekkel serkentik.

Az IVF céljából végzett petefészek stimuláció lényege, hogy naponta relatív nagyobb dózisú gonadotropin adásával, multifollikuláris fejlődésre törekednek, hogy több tüsző, több petesejt, több embrió álljon rendelkezésre a fertilizációnál. Ezt kontrollált ovárium hiperstimulációnak nevezik, kockáztatva az ovárialis hyperstimulációs szindrómát. Ezért szigorúan ellenőrzött transzvaginális ultrahang vizsgálat mellett végezhető kizárólag.

tags: #petesejt #merete #5 #ciklusnapon