Mesterséges megtermékenyítés és állami támogatás Németországban és Magyarországon

A gyermekvállalás az egyik legfontosabb kérdés sok pár életében. Vannak, akiknek ez természetes úton megadatik, míg mások évekig próbálkoznak, kórházról-kórházra járnak, pénzt és energiát sem sajnálnak, hogy összejöjjön a baba.

Szakértői becslések szerint napjainkban a nők és a férfiak 10-10 százaléka küzd különféle termékenységi problémákkal, és ez néhány éve még csak 6 százalék volt. Ez tehát azt jelenti, hogy folyamatosan növekszik a meddő párok száma. A gyermekre vágyó párok számára a meddőségi kezelések gyakran hosszú és érzelmileg megterhelő folyamatot jelentenek.

Mesterséges megtermékenyítés: Alapok és eljárások

Mesterséges megtermékenyítésnek a szakirodalom nagyobbik része azt nevezi, amikor orvosi beavatkozás során teszik lehetővé a terhesség létrejöttét. Más értelmezésben mesterséges megtermékenyítés az, amikor közösülés nélkül, külső segítséggel termékenyítik meg a petesejtet.

A legelterjedtebb, testen belüli technikát méhen belüli megtermékenyítésnek (IUI) hívjuk. Az orvos az előkészített spermiumot egy fecskendő segítségével közvetlenül a nő méhébe juttatja. Egy másik lehetőség az intratubális ivarsejt-transzfer (GIFT). Itt a nő petefészkeit először hormonokkal stimulálják, aminek célja, hogy több petesejt érjen be, ezáltal is növelve a megtermékenyülés esélyét. Ezt követi a kivett petesejteket az előkészített spermiumokkal együtt a két petevezeték egyikébe injektálják. A GIFT-módszer azonban nem olyan sikeres, mint a többi technika, és gyakrabban vezet méhen kívüli terhességhez.

A különböző módszerek között a szakértők a spermiumok eredetétől függően két típust is megkülönböztetnek: a homológ megtermékenyítésnél a partner spermáját használják, a heterológ megtermékenyítésnél pedig egy spermadonor spermáját.

Az IVF egyik típusa a kölcsönös (reciprocal) IVF vagy másnéven ROPA módszer, amikor az egyik anya megtermékenyített petesejtjeit ültetik a másik anyába, így egy úgynevezett megosztott anyaság jön létre.

Meddőség okai

Statisztikai adatok szerint Németországban majdnem minden tizedik pár akaratlanul gyermektelen. Ennek számos oka van: Egyrészt nőknél a menstruációs ciklus vagy az ovuláció nem zajlik rendben olyan betegségek miatt, mint az endometriózis vagy a PCOS, míg férfiaknál a gond általában a spermiumok minőségére vezethető vissza. A leggyakoribb, hogy a szervezet túl kevés spermiumot termel, vagy a spermiumok nem elég mozgékonyak. Emellett a gyermekvállalás életkora egyre inkább kitolódik szerte a világon, a biológiai óra pedig ketyeg, a petesejtek és a sperma minősége fokozatosan romlik.

Mesterséges megtermékenyítés Magyarországon: Állami támogatás és feltételek

Jelenleg kétféle megtermékenyítési eljárást támogat az állam: a méhen belüli mesterséges ondóbevitelt vagyis inszeminációt, valamint a lombikbébi eljárást, azaz a testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés különböző módszerekkel végzett eljárását. Az inszeminációból hat, a lombikbébieljárásból öt alkalmat áll a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő (NEAK).

Ha a pároknak sikerül és megszületik gyermekük, újabb négy-négy beavatkozást támogat a NEAK - nem lehet „továbbvinni” a fel nem használt beavatkozásokat, tehát ha elsőre összejön a gyerek, akkor is négy újabb eljárás van ingyen, nem kilenc. A támogatott eljárások a jogszabály értelmében a nő reprodukciós kora felső határának eléréséig, de legfeljebb 45. életéve betöltéséig kezdhetők meg.

A kötelező egészségbiztosítás keretében igénybe vehető meddőségkezelési eljárásokról szóló 49/1997. (XII. 17.) NM rendelet (a továbbiakban: Rendelet) 1. §-a alapján a meddőség megállapítására és kezelésére irányuló, e rendelet szerinti egészségügyi szolgáltatás - figyelemmel a 30/1998. (VI. 24.) NM rendeletben foglaltakra - térítésmentesen vehető igénybe.

A kezelésekre való jogosultság

Az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárásként kizárólag az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 166. §-a, valamint a 30/1998. (VI. 24.) NM rendeletben foglaltak szerint indokolt valamely meddőségkezelési eljárás elvégzése. A megfelelő reprodukciós eljárás a 30/1998. (VI. 24.) NM rendelet 1. § (1) bekezdése alapján házastársi vagy különneműek közötti élettársi kapcsolatban álló személyeknél vehető igénybe, amennyiben:

• Legalább két egymástól független szakorvosi szakvélemény alátámasztja, hogy a meddőség ténye és oka fennáll, és természetes úton nagy valószínűséggel egészséges gyermek nem származhat.
• A nő a reprodukciós kor felső határát nem érte el (legfeljebb 45. életév).
• A kérelmezők nem állnak olyan rokoni kapcsolatban, amely a házasságot érvénytelenné teszi.
• A meddőség kezelésére irányuló egyéb módszerek eredménytelenségét igazolják.

Változások 2024-től

A Rendelet 2. § (1) bekezdésének c) pontja alapján 2024. január 1-től a támogatás számbeli korlátozása már nem a beültetéssel végződő beavatkozásokra, hanem egy-egy újabb ciklus megkezdésére vonatkozik. Fontos továbbá, hogy a nem petesejtnyerés céljából végzett gyógyszeres stimulációk nem csökkentik a lehetőségek számát, így a fagyasztott embriók beültetését nem érinti a fenti szabályozás.

A Rendelet 7. §-a alapján a stimulációkba beletartoznak a 2024. január 1-ét megelőzően az Egészségbiztosítási Alap terhére elvégzett stimulációk is. Ennek megfelelően, a jövőbeni kezelésekre való jogosultságot a korábban igénybe vett stimulációk száma határozza meg.

A 2023. november 1-i hatályon kívül helyezésével a testen kívüli megtermékenyítés és embrióbeültetés beavatkozássorozatai között a támogatott formában történő igénybevételhez már nem szükséges három hónapos időközöknek eltelnie.

Gyógyszertámogatás és egyéb költségek

Az államilag támogatott lombikkezelés során szükséges gyógyszerek tb-támogatása 70 százalékról 90 százalékra nőtt, és a magánellátóknál igénybe vett beavatkozásnál az orvosok egységesen 55 százalékos tb-támogatással írhatnak fel gyógyszert.

Az egyéb járulékos költségek viszont nem tb-támogatottak. A konkrét beavatkozásokat ugyanis megelőzik többek között konzultációk, vértesztek, hormon- és petevezeték-átjárhatósági vizsgálatok, ultrahangok, és méhtükrözés is. Ezeknek a költsége akár 150 ezer forint is lehet. Meg kell vásárolni továbbá az eljárás alatt és azt követően szükséges gyógyszereket is, ami alkalmanként 5-10 ezer forintos kiadást is jelenthet.

Várólisták és alternatívák

A szerződött egészségügyi szolgáltatók a társadalombiztosítás terhére tervezett beavatkozásokat a rendelkezésre álló kapacitásaik alapján ütemezik, így az aktuálisan elvégzendő ellátásokra intézményenként eltérő várakozást követően kerülhet sor. Az utóbbi időben gyakorlatilag megszűnt a várólista, míg korábban ez 6-7 hónapot is jelentett.

Tekintettel arra, hogy a közfinanszírozott ellátások fentebb részletezett okokból esetlegesen csak hosszabb várakozási idővel végezhetők el, a várakozás elkerülése érdekében igénybe vett szolgáltatás magánfinanszírozott ellátásnak minősül, azaz annak felmerült költségei a pácienst terhelik függetlenül attól, hogy egyébként a társadalombiztosítás terhére (is) elvégezhető beavatkozásra került sor.

Mesterséges megtermékenyítés Németországban: Szabályozás és támogatás

Németországban nem minden technika engedélyezett minden pár számára, valamint az állami támogatás sem érhető el mindenkinek. Azt, hogy mit szabad és mit nem, az 1991. évi embrióvédelmi törvény szabályozza. Az IVF- és ICSI-kezelések szintén szigorúan szabályozottak az embrióvédelmi törvényekben. Az embriók genetikai vizsgálata szintén tilos. Az embriók klónozása vagy genetikai módosítása szigorúan tilos és büntetendő. Az embrióadományozás jogi szempontból szürke zóna - sem nem kifejezetten engedélyezett, sem nem tiltott.

A spermadonáció engedélyezett, és elvileg minden nő (heteroszexuális és homoszexuális párok, egyedülálló személyek) igénybe veheti mesterséges megtermékenyítésre.

Az egészségbiztosítók a házas, heteroszexuális párok esetében a költségek felét fedezik - és csak akkor, ha a sperma a férjtől származik. Ebben az esetben is csak három kísérletre. Egy kezelési ciklus körülbelül 3500 euró.

Anyasági és szülői támogatások Németországban

Anyasági segély (Mutterschaftsgeld)

Az anyasági segély célja a kieső jövedelem pótlása mind a gyermekvállalás, mind a szülés ideje alatt és után. Az ellátásra való jogosultság az esedékesség időpontja előtt 6 héttel kezdődik, és a szülés után további 8 hétig vagy a szülési szabadság alatt tart. Egyes esetekben, például ikrek születése vagy egy csecsemő korai születése esetén a jogosultsági időszak a születést követő 12 hétig meghosszabbodik.

Az anyasági segély összege és a nő jogosultsága attól függ, hogy a törvény kötelezi-e egészségbiztosításra, vagy rendelkezik-e magán-, önkéntes vagy családi biztosítással.

Kötelező betegségbiztosítás

Minden nő jogosult anyasági ellátásra, aki a gyermek születési dátuma előtt legalább hat hétig Németországban dolgozik, és kötelező egészségbiztosítással rendelkezik. Az egészségbiztosító által folyósítható anyasági segély legmagasabb összege napi tizenhárom euró. Abban az esetben, ha ez az összeg nem éri el a munkavállaló napi nettó bérét, a munkáltató köteles a különbözetet kiegyenlíteni, egészen a munkavállaló napi nettó bérének mértékéig.

Részmunkaidőben dolgozók (pl. minijob) esetén az anyasági segély maximum 13 €/nap, azaz maximum 390 € havonta.

Önkéntes (magán/családi) biztosítás

Minden nő jogosult szülési szabadságra, aki részmunkaidőben dolgozik Németországban (pl. minimunka), és magán- vagy családi biztosítással rendelkezik. Az egyedülálló anyasági segély összege 210 €. Németországban önálló vállalkozóként dolgozó és önkéntes biztosítási terv hatálya alá tartozó személyek esetében az anyasági támogatás a rendszeres járulékfizetésből származó jövedelem 70 %-a.

Nem jogosult az anyasági segélyre az az egyéni vállalkozó, aki Németországban önkéntes biztosítással rendelkezik táppénz nélkül!

Anyasági segélykérelem

Az alkalmazás módja eltérő:

• Betegségbiztosításra kötelezően biztosítottak (női munkavállalók): A kérelmet az illetékes egészségbiztosítóhoz kell benyújtani, orvosi igazolással a szülés várható időpontjáról, majd a gyermek születése után a születési anyakönyvi kivonattal.
• Önkéntes biztosítással és táppénzre jogosult személyek (önálló vállalkozók): A kérelmet az illetékes egészségbiztosítóhoz kell benyújtani.
• Magán- vagy családi biztosítással rendelkező személyek (részmunkaidős alkalmazottak): A kérelmet a Szövetségi Társadalombiztosítási Hivatalhoz (BAS) kell benyújtani, jelentkezési lappal, igazolással a szülés várható időpontjáról, egészségbiztosítás igazolásával, munkaviszony igazolásával és adóazonosító számmal.

Az anyasági ellátás iránti kérelmet papír formában vagy online kérelemmel lehet benyújtani. Nem kap anyasági segélyt automatikusan, igényelnie kell. Az anyasági segély mentes a jövedelemadó alól.

Szülői támogatás (Elterngeld) Németországban

A szülői támogatás (Elterngeld) összege Németországban több tényezőtől függ:

• Basiselterngeldet (alap szülői támogatást), ElterngeldPlus-t vagy partnerségi bónuszt (Partnerschaftsbonus) igényelsz?
• Mennyi volt a jövedelmed korábban?
• Mennyi lesz a jövedelmed, amíg részesülsz szülői támogatásban?
• Részesülsz-e egyéb állami juttatásokban?
• Esetleg ikreket vártok-e?
• Vannak-e további gyermekeitek?

A jövedelem alapján meghatározva:

• A Basiselterngeld összege 300 és 1.800 euró közé esik havonta.
• Az ElterngeldPlus összege 150 és 900 euró között lehet havi szinten.

Ha több gyermeked van, további pótlékokban részesülhetsz, például ikrek vagy idősebb testvérek esetén.

A Basiselterngeld 300 eurós, vagy az ElterngeldPlus 150 eurós minimum összegét akkor is megkaphatod, ha korábban nem volt jövedelmed. A minimum összeget például akkor is megkapod, ha a gyermek születése után ugyanannyit keresel, mint előtte.

A Basiselterngeld összege

Basiselterngeldként általában a gyermek születése előtti nettó jövedelmed 65 %-át kapod, amely a születést követően kiesik. Ez azt jelenti, hogy:

• Azokban a hónapokban, melyekben nem rendelkezel jövedelemmel, a Basiselterngeld összege a gyermek születése előtti nettó jövedelmed 65 %-a.
• Azokban a hónapokban, melyekben rendelkezel jövedelemmel, a Basiselterngeld összege a gyermek születése előtti nettó jövedelmed, illetve az azt követő nettó jövedelmed közti különbség 65 %-a.

A gyermek születése előtti nettó jövedelemként maximum 2.770 eurót vesznek figyelembe.

Az alacsony jövedelműek szülői támogatása magasabb

Ha a nettó jövedelmed a gyermeked születése előtt kevesebb, mint 1.240 euró, akkor magasabb támogatásban részesülsz. Akkor a százalékos arány megnő, melyet a jövedelemkülönbség alapján kapsz meg szülői támogatás formájában. Minél alacsonyabb volt a nettó jövedelmed, annál magasabb a százalékos arány:

• Ha jövedelmed 1.240 és 1.200 euró közé esett, a százalékos arány kis lépésenként 65 %-ról 67 %-ra nő.
• 1.000 és 1.200 euró közötti jövedelemnél 67 %-ban részesülsz.
• Ha jövedelmed 1.000 eurónál kevesebb, a százalékos arány kis lépésenként akár 100 %-ra is nőhet.

Minden esetben megkapod a támogatás minimum összegét, tehát akkor is, ha semmi jövedelmed nem volt.

Az ElterngeldPlus és a partnerségi bónusz összege

Az ElterngeldPlus ugyanúgy kerül kiszámításra, mint a Basiselterngeld. Az ElterngeldPlus felső határa azonban annak az összegnek a fele, melyet elméletileg Basiselterngeld formájában kapnál meg, ha a gyermek születése után nem rendelkeznél jövedelemmel. ElterngeldPlus-t viszont kétszer olyan hosszú ideig kaphatsz, mint Basiselterngeldet.

Ha a gyermek születése után nem rendelkezel jövedelemmel, az ElterngeldPlus összege mindig fele olyan magas, mint a Basiselterngeldé.

ElterngeldPlus-t igényelni különösen akkor éri meg, ha a gyermek születése után rendelkezel jövedelemmel - például egy részmunkaidős állásból. Ilyenkor előfordulhat, hogy az ElterngeldPlus összege ugyanakkora, mint a Basiselterngeldé a jövedelmeddel együtt. ElterngeldPlus-t ugyanakkor kétszer olyan hosszú ideig kaphatsz, mint Basiselterngeldet.

A partnerségi bónusz ugyanúgy kerül kiszámításra, mint az ElterngeldPlus.

A szülői támogatás minimum és maximum összege

A Basiselterngeld összege minimum 300, ám legfeljebb 1800 euró lehet. Az ElterngeldPlus és a partnerségi bónusz összege legalább 150 és legfeljebb 900 euró.

Mennyi ideig jár a szülői támogatás?

Egy szülő Németországban legfeljebb 12 hónapot kaphatja a támogatást. Mindkét szülő vagy az egyedül gyermeket nevelő szülők legfeljebb 14 hónapig kaphatják ezt az állami támogatási formát. Mindegyik szülő legalább két hónapig kell a támogatásban részesüljön, majd a kedvezményezett a másik szülő lehet. Ha mindkét szülő egyszerre kapja a támogatást, akkor csökken a támogatási időszak.

Milyen előnyöket élveznek a többgyermekes családok?

A német állam különleges intézkedéseket vezetett be annak érdekében, hogy a nagycsaládosok több támogatást kaphassanak. Abban az esetben, ha egy többgyermekes családban egy három évnél kisebb gyermek vagy két hat évnél fiatalabb gyermek van, akkor a szülői támogatás mellé egy úgynevezett tízszázalékos testvérbónusz jár, ami minimum 75 euró. Ikerszülés esetén a támogatás értéke 300 euróval nő gyermekenként.

Ki kaphat még szülői támogatást?

Nemcsak a vér szerinti szülők kaphatják ezt a támogatást Németországban, hanem az örökbefogadó szülők, a nevelőszülők és azok a családtagok a harmadik rokonsági ágig, akik a gyermek gondozásával és ellátásával foglalkoznak.

Csak német állampolgárok kaphatnak szülői támogatást?

Nem, a szülői támogatást nem csak a német állampolgárok igényelhetik. Az állami finanszírozást igénybe vehetik azok az EU, az EGT, a svájci állampolgárok, akik Németországban dolgoznak vagy laknak.

Mikor indítható a szülői támogatás?

A támogatás a gyermek születésétől igényelhető. Ebben az esetben a születés előtti (napra pontosan) 12 hónap átlagos havi profit (jövedelem-kiadások) 67%-át veszik figyelembe.

Adóznod kell-e az Elterngeld-re Németországban?

Nem, nem adóztatják meg az elterngeld-et, viszont az évi összjövedelmet (Elterngeld nem számít ide) magasabb adókulccsal adóztatják meg, mégpedig azzal az adókulccsal, amit alkalmaznának, ha az Elterngeld egy normális jövedelem volna (Progressionsvorbehalt).

Van-e a szülőknél olyan jövedelmi korlát, ami felett nem jár Elterngeld?

Igen. Bár eredetileg nem volt ilyen, 2011 óta, ahol túl sok a szülői pár jövedelme, ott nem adnak szülői támogatást. 2011-ben nagyvonalú 500 ezer euróról indultak és jelenleg (2023-ban) párok esetén 300, egyedülálló szülőknél 250 ezer eurós volt a határérték. 2025. április 1-től párok esetén 175 ezer euróra csökkentik a jövedelmi korlátot. 2024. április 1-től született gyerekek esetén tovább csökkentik, mégpedig 200 ezer illetve 150 ezer euróra.

Változások 2021. szeptember 1-től:

1. A szülők legmagasabb jövedelme, ami felett nem jár ez a támogatás 300.000 euróra csökken. Egyedülállóknál marad a 250.000 eurós határ.
2. A kiszámított szülési dátumot megelőzően született gyerekeknél további támogatás jár, az alábbiak szerint:
   • legalább 6 héttel korábban: plusz egy hónap Elterngeld
   • legalább 8 héttel korábban: plusz két hónap Elterngeld
   • legalább 12 héttel korábban: plusz három hónap Elterngeld
   • legalább 16 héttel korábban: plusz négy hónap Elterngeld
3. Növekszik az a részmunkaidő-mennyiség, ameddig még jár Elterngeld. Az új előírások 32 órát engednek, 30 helyett.

Külföldi mesterséges megtermékenyítési lehetőségek

Egyre több magyar pár dönt úgy, hogy a mesterséges megtermékenyítési kezelést nem Magyarországon, hanem külföldi, modern szakmai alapokon nyugvó meddőségi klinikán veszi igénybe. A külföldi lombikprogramok reális és egyre népszerűbb alternatívát kínálnak azok számára, akik gyors, hatékony és empatikus megoldást keresnek meddőségi problémáikra.

Számos államban a heteroszexuális párok mellett az LMBTQ párok is élhetnek a mesterséges megtermékenyítés lehetőségével, amilyen például Németország. Az egyedülálló vagy leszbikus kapcsolatban élő nők, akiknél nincs egészségügyi akadálya a teherbeesésnek, kénytelenek külföld felé venni az irányt. Szerencsére több olyan európai ország is van, ahol a leszbikus kapcsolatban élő nőket is tárt karokkal várják a klinikák.

Az ILGA-Europe szivárvány térképe jó áttekintést ad arról, hogy melyik országokban engedélyezett a mesterséges megtermékenyítés egyedülállóknak vagy azonos nemű kapcsolatban élőknek.

Klinikaválasztás és költségek

Jó kiindulási pont lehet a klinikák weboldala, mert a legtöbb esetben közzéteszik az árlistát, szerencsés esetben részletezve, hogy milyen szolgáltatást nyújtanak azért a bizonyos összegért. A különböző beavatkozások alapáráról tájékozódva fontos, hogy pontosan tisztában legyünk vele, mit tartalmaz az ár. Sok esetben ugyanis a gyógyszerek, a tesztek, a konzultációk külön fizetendők, mindezen felül pedig számításba kell venni az utazás és szállás költségeit. Nem elhanyagolható az sem, hogy a klinika rendelkezik-e saját spermabankkal, illetve ha nem, akkor honnan szerzik be azt.

A sikeres teherbeesési statisztikákat is érdemes áttekinteni a klinika kiválasztásakor, ha pedig ez nincs feltüntetve az intézmény honlapján, akkor az első konzultáció során legyen ez az egyik kérdés. Az első konzultációt a legtöbb klinika ingyenesen kínálja, érdemes élni a lehetőséggel.

Példák külföldi klinikákra és szabályozásokra

• Ausztria: A Tiny Feet bécsújhelyi klinikájának talán legnagyobb előnye, hogy az osztrák-magyar határtól mindössze 30 kilométerre található, valamint magyar anyanyelvű személyzet is segíti a problémamentes kommunikációt. Az inszemináció költsége spermadonor igénybevétele esetén 1350 euró, IVF pedig 3220 eurótól érhető el, ehhez adódnak a gyógyszerek költségei.
• Dánia: A dán szabályozás lehetővé teszi, hogy a spermadonor szabadon döntsön arról, hogy anonim szeretne-e maradni vagy sem. A helyi szabályozás szerint 16 éves kortól kérvényezheti a gyermek, hogy felfedjék a donor kilétét, a tényleges felfedéshez azonban kell a donor beleegyezése.
• Nagy-Britannia: Az Angliában már nyílt donáció van, azonban ez nem azt jelenti, hogy teljesen nyitott az adományozás, vagyis nem ismerkedhettek a donorokkal, hanem a donor sejtjeivel született gyermek kikérheti a donorok adatait 18 éves kora után, ami tartalmazza a nevüket és az utolsó ismert lakcímüket is. A Create Fertility országszerte 10 helyszínen működik, az IVF kezdőcsomag alapára 3395 font (3920 euró), extra költség a tesztek, konzultációk.
• Finnország: A donációból született gyermek 18 éves korában jogában áll megtudni ki a biológiai apa, ha maga a donor is így kívánja.
• Spanyolország: A sperma donáció teljes mértékben anonim. A Barcelona IVF klinikán az IVF és a reciprocal IVF módszerrel való megtermékenyítés is 4970 euró összegért érhető el, anonim spermadonorral. A sikeres megtermékenyítési arányok 18-35 év között 79,3%.
• Csehország: A Brunói klinikának már évekkel ezelőtt saját spermabankja volt és saját petesejtdonor adatbázisa. Csomagárak léteznek. IVF kezelés jelenleg 2500-3500 euró összeg között mozog, míg a petesejtdonor adománnyal történt fogantatás már jóval zsebbenyúlósabb 5000-6500 euró között mozog.

tags: #nemetorszag #mesterseges #megtermekenyites #tb #tamogatas