A tojás, amely egy megnagyobbodott petesejt, az egyik legértékesebb élelmi anyagunk. Elsősorban, mint teljes értékű fehérjeforrás jelentős. A magyar zoológiai szaknyelv új vonása, hogy a rovarok és más gerinctelenek petéit több szakember tojásnak nevezi. A köznyelv ismeri a „hangyatojás” kifejezést is. A tojás egy nagy, sok tartalék tápanyagot tartalmazó petesejt vagy zigóta (tehát megtermékenyített petesejt), amit számos védőréteg burkol körül. A tojásban a pete tulajdonképpen csak a sárgájának felel meg. Ezt veszi körül a szikhártya, azt a tartalék tápanyagokból álló fehérje, majd azt pedig a héj rétegei. A legtöbb hüllő, minden madár, és néhány emlős tojással szaporodik.
A tojás összetétele és tápanyagtartalma
A tojás 30%-a sárgája, 60%-a fehérje, 10%-a a tojáshéj. A tojás sárgájában található fehérjék nagy részét a vitellin és a livetin nevű foszfortartalmú összetett fehérjék adják. Ezenkívül tartalmaz zsírszerű anyagok közül lecitint és koleszterint. A magas lecitin tartalma miatt a tojás sárgája kiválóan alkalmas arra, hogy a különböző mártások és krémek zsírtartalmát finoman eloszlassa.
A háziasított tyúk (Gallus gallus domesticus) tojása vitaminok (A-, B1-, B2, D3- vitaminok stb.), idegrendszerünk működésében létfontosságú oxigéntartalmú karotinoid vegyületek (pl. lutein, zeaxantin), ómega-3 zsírsavak, valamint kolin/lecitin és teljes értékű fehérje forrása is. Az időskori látásromlás egyik oka a makula-degeneráció (Age-related macular degeneration, AMD), ennek folyamatát a lutein és zeaxantin egyes kutatások szerint esetleg lassítani képes.
Fehérjetartalom a tojás különböző részeiben
- 100 g nyers tojás kb. 12,5 g fehérjét tartalmaz.
- 100 g tojássárgája kb. 15,9 g fehérjét tartalmaz.
- 100 g tojásfehérje pedig kb. 10,90 g fehérjét tartalmaz.
A tojásban lévő összes fehérje körülbelül 53%-a található a tojásfehérjében, 44% a sárgájában, a maradék 3% pedig a hártyában és a héjban. A megoszlás aminosav összetétel tekintetében közel azonos a tojásfehérje és a tojássárgája között. A tojásfehérje tartalma 54%-ban ovalbumin, 12% ovotranszferrin és 11% ovomukoid, egyéb fehérjék így ovoglobulin G2 (4%), ovoglobulin G3 (4%), ovomucin (3,5%), lizozim (3,4%), ovoinhibitor (1,5%), ovoglikoprotein (1%), 1% alatt: flavoprotein, ovomacroglobulin, avidin stb.
Ásványi anyagok és vitaminok
A tojássárgája tehát idegrendszerünk működésében létfontosságú karotinoid vegyületek (pl. lutein, zeaxantin), ómega-3 zsírsavak, valamint kolin/lecitin forrása is lehet.
A Tojás 7 JÓTÉKONY Hatása (ezért érdemes fogyasztanod mindennap...)
Koleszterin és zsírtartalom
A tojás lipidtartalma kb. 8,7-11,2 g közötti / 100 g egész tojás, EU-US adatok alapján. A koleszterintartalom (mg/100 g) a tojásban 500 mg/100 g, a tojássárgájában 1500 mg/100 g. A tojássárgája zsírsavösszetétele a tojótyúk takarmányozásával módosítható, így előfordul a boltokban „omega 3” néven futó, funkcionális élelmiszernek tekinthető tojás is. Régebbi tanulmányok óva intettek a rendszeres tojásfogyasztástól a magas koleszterintartalma és annak káros hatásai miatt. Azonban számos új kutatás bebizonyította, hogy a tojás egyáltalán nem járul hozzá az LDL, az ún. „rossz koleszterin” szintjének emelkedéséhez. Túlzott bevitelét nem szoktuk javasolni, de általában nem az étrendi bevitel a fő probléma, és főleg nem a mértékkel történő tojásfogyasztás.
Fehérjebevitel jelentősége a reprodukcióban
A megfelelő fehérjebevitel segíti a lombikkezelés során zajló folyamatokat, és támogatja a petesejtérés és a sikeres beágyazódás feltételeit. A petesejtet körülvevő folyadék összetétele összefügg a petesejt minőségével, amelyben a fehérjéknek is szerepük van.
Tartósan alacsony fehérjebevitel - különösen növényi fehérjék hiányában - ovulációs problémákhoz és a luteális fázisban alacsonyabb progeszteronszinthez is társulhat. A növényi fehérje alacsony bevitele peteérés zavarához vezethet, ezért fontos a napi ajánlott mennyiség elérése.
Ajánlott fehérjebevitel reproduktív korú nők számára
A javasolt napi fehérjebevitel reproduktív korú nők számára 0,8 -1 g/ttkg/nap, ami kb. 50-70 g/nap egy átlagos testtömegű nőnél. Ennél magasabb bevitel nem mutatott igazolt előnyt a lombikkezelés eredményességében. Különösen a stimuláció és a petesejtérés időszakában van jelentősége, amikor a tüszők fejlődnek és a petesejt minősége kialakul. A perikonceptuális időszakban - a fogamzás előtt és után - a fehérjebevitel az embrió korai fejlődését és a beágyazódást is befolyásolhatja.
Fehérjeforrások lombikkezelés alatt
Ajánlott a hal, hüvelyesek, magvak, tojás, sovány húsok, teljes kiőrlésű gabonák és tejtermékek fogyasztása. A rendszeres halfogyasztás összefüggésbe hozható az IVF sikerességével és az élveszülés esélyével. A növényi fehérjék, például a hüvelyesek és magvak, szintén fontosak a megfelelő hormonális működéshez.
A mediterrán típusú étrend, amely gazdag halban, zöldségekben, teljes kiőrlésű gabonákban és növényi fehérjében, kedvező lehet. A növényi alapú étrendek előnyei főként a magas antioxidáns-, rost-, vitamin- és ásványianyag-tartalomnak, valamint az alacsony transzzsír, telített zsír és feldolgozott élelmiszer bevitelnek tulajdoníthatók. Ezek az étrendek csökkentik az oxidatív stresszt és javítják a metabolikus környezetet, ami kedvező lehet a petesejt minőségére és a méhnyálkahártya beágyazódási képességére.
Fehérjeporok és protein shake-ek
Fehérjeporok és protein shake-ek fogyasztása biztonságos lehet, ha megbízható forrásból származnak, nem tartalmaznak tiltott vagy káros összetevőket. Nem bizonyított, hogy javítanák az IVF eredményét. Kiegészítésként akkor lehetnek hasznosak, ha a napi ajánlott fehérjebevitel étkezéssel nem érhető el. A hazai adatok szerint az átlagos napi fehérjebevitel 95-110 g, ami már önmagában több mint elegendő. A cél nem a túlzás, hanem az ajánlott mennyiség biztosítása. A fehérjebevitel túlértékelése gyakori félreértés.
A petesejt minőségét befolyásoló tényezők
A nők életkorának előrehaladtával a rendellenes petesejtekért egy fehérje szintjének csökkenése a felelős. A Newcastle-i Egyetem kutatóinak a Current Biology című szakfolyóiratban ismertetett tanulmánya szerint a kromoszómák megfelelő kettéválásához nélkülözhetetlen kohezin nevű fehérje mennyisége csökken a korral.
A rendellenes petesejtek miatt terméketlenség, vetélés vagy olyan állapotok alakulhatnak ki, mint a Down-szindróma. Azt eddig is tudták a szakemberek, hogy a problémák a petesejtben jelen lévő kromoszómák rendellenes számával hozhatók összefüggésbe, ennek okát azonban nem ismerték.
A kohezin az a fehérje, amely összeköti a kromoszómákat az ivarsejtekben, ezáltal jelenléte nélkülözhetetlen a jól zajló osztódáshoz. Ha túl kevés a kohezin, a szerkezet túlságosan "lötyögő" lehet ahhoz, hogy egyenlően történjék meg a szétválás. A petesejteknél további probléma, hogy a kromoszómákat összetartó fizikai kapcsolat a születés előtt jön létre, ám a kohezin segítségével fenn kell maradnia egészen a peteérés előtti megkettőződésig, amely évtizedekkel később lehet.
A brit kutatók egérkísérletekben követték nyomon a petesejtben lévő kromoszómákat a szétválás folyamatában. Megállapították, hogy az idősebb nőstényeknél a kohezin csökkent szintje azt eredményezte, hogy a kromoszómák csapdába estek, és nem voltak képesek megfelelően kettőződni, ami hibás kromoszómaszámhoz vezetett. A vizsgálatban szereplő egerek életkora a negyvenes évei elején járó nők életkorának felelt meg. Mint Mary Herbert kutatásvezető elmondta, megállapításaik arra utalnak, hogy a nők harmincas éveinek közepétől bekövetkező termékenységi visszaesés fő oka a kohezin szintjének csökkenése lehet.
Tojás a mindennapi étrendben
Az étrendünkben évezredek óta nagy fontosságúak a madarakból, ezek húsából és tojásából (madár petesejt) származó tápanyagok. A háziasítással ezek étrendünk időszakos összetevőjéből mindennapi étkezésünk részévé váltak.
Fogyasztási javaslatok és tárolás
Egészséges egyének esetén napi 1-2 tojás fogyasztása ajánlott. Elsősorban sütve, főzve ajánlott a jobb fehérje hasznosulás és a szalmonella veszély miatt! A nyers tojás fehérjéje számos publikáció adatai alapján rosszabbul emésztődik és szívódik fel, mint a hőkezelt tojásé (51% -> 91%). A tojás héján szalmonella lehet jelen különösen, ha a héja láthatóan szennyezett, így ajánlott a kézmosás a tojással való érintkezés után. A tojást felhasználás előtt mindig meg kell mosni és fertőtleníteni!
Hűtőben és szobahőmérsékleten egyaránt lehet tárolni, viszont ha megmossuk, akkor csak hűtőben, mert a mosás a tojásokon lévő természetes védőbevonatot is eltávolítja. Az erős illatú élelmiszerektől tartsuk távol, ill. Ha valamilyen habot készítünk, sokkal jobb és bőségesebb lesz a végeredmény, ha szobahőmérsékletű tojást használunk hozzá.
A tojás és allergiák
Bizonyos egyéneknél allergiát válthat ki a tojás. Az allergia tünetei lehetnek: hányás, hasmenés, puffadás, csalánkiütés, orrfolyás, kis gyermekeknél véres széklet, ekcémás bőr. Allergia gyanúja esetén ne együnk tojást, tojás tartalmú élelmiszereket, ételeket!
Tojásfehérje vagy egész tojás?
Porként leginkább tojásfehérje kapható, és egészségtudatos körökben gyakori szokás a tojás fogyasztásakor kevesebb sárgáját és több fehérjét fogyasztani. Az egész tojás elfogyasztása fokozza a vázizomzat akut fehérjeszintézisét a tojásfehérjéhez viszonyítva. A teljes tojás tehát néhány szempontból valamivel előnyösebb lehet, mint a tojásfehérje! Az élelmiszer-mátrix megközelítés alapján az élelmiszerek többek, mint pusztán a tápanyag-összetételük: az összetevők egésze befolyásolja a tápanyagok hasznosulását, az adott élelmiszer élettani hatásait.
A hőkezelés hatása
A hőkezelt tojásfehérje feltehetően jobban hasznosul, ám a nyers tojás fehérjéje számos publikáció adatai alapján rosszabbul emésztődik és szívódik fel, mint a hőkezelt tojásé (51% -> 91%). Egy 2022-ben publikált kutatás szerint az 5 db főtt tojás esszenciális aminosav-tartalma számottevően jobban felszívódott, ellenben a vázizomzat fehérjeszintézise terén nem volt kimutatható szignifikáns eltérés.
A tojás bioaktív vegyületei
A tojás egyes összetevőinek potenciális farmakológiai tulajdonságokat, antibakteriális, rákellenes, gyulladáscsökkentő, angiotenzin-konvertáló enzim (ACE) gátló (ACE-gátló vegyületeket gyógyszerként pl. a vérnyomáscsökkentőként alkalmaznak), immunmoduláló hatásokat tulajdonítanak.
Példák bioaktív vegyületekre és hatásaikra:
- Antibakteriális: Lizozim, Ovalbumin, Ovotranszferrin, Ovomucin, Avidin, Foszvitin. A lizozim csíraölő hatású, baktériumok sejtfalát oldó enzim.
- Rákellenes: Lizozim, Ovomucin, Ovotranszferrin, IgY.
- Gyulladáscsökkentő: Foszfolipidek, Lutein/Zeaxantin stb.
- Vérnyomáscsökkentő: Bioaktív peptidek, lizozim, ovomucin, tojássárgája hidrolizátumok.
- Immunmoduláció: Lizozim, Ovomucin, Ovalbumin stb.
A tojáshéj membránja, amely kettős membránrétegből álló héjhártya fehérjéi nagyrészt kollagének, proteoglikánok, lizozim és ovotranszferin. Ezt esetenként EGGSHELL MEMBRANE porként ízületvédő termékekkel szoktuk elfogyasztani. Az eddigi kutatások részben alátámasztják hatékonyságát ezen a téren. A tojáshéj membrán kivonat kedvezően hathat középkorú emberek bőrére és hajára. Arthrózis kezelésére is alkalmazzák az EGGSHELL MEMBRANE port - a kutatások ezen a téren is ígéretesek.