In Vitro Petesejtérlelés és a Lombikbébi Program: Részletes Útmutató

Az in vitro megtermékenyítés (IVF), köznyelvben lombikbébi-eljárás, egy modern orvosi módszer, amely segít a pároknak a szülővé válás útján. Ez az asszisztált reprodukciós technika olyan esetekben nyújt megoldást, amikor a természetes úton történő teherbeesés nehezített vagy nem lehetséges. Az eljárás lényege, hogy a petesejtet spermával termékenyítik meg laboratóriumi körülmények között, a női testen kívül.

Mi a meddőség és mikor van szükség mesterséges megtermékenyítésre?

Meddőségről akkor beszélünk, ha 12 hónap - 35 év felett 6 hónap - próbálkozás után nem sikerül a terhesség. A Világegészségügyi Szervezet (WHO) szerint minden hatodik ember meddő világszerte, és a lakosság minden rétegét érinti ez a probléma. Magyarországon is a becslések szerint 200-300 ezer meddő pár élhet.

A sikertelenség oka az esetek 40%-ában a nő, 40%-ában a férfi, 20%-ában pedig mindkét fél. Az orvos a vizsgálatok alapján dönt a kezelésről - általában először gyógyszeres kezeléssel próbálkoznak, és ha ez sikertelen, akkor javasolják a mesterséges megtermékenyítést.

Az IVF eljárás segíthet, ha a meddőség oka nőnél PCOS, endometriózis, szervi eltérés (pl. kétoldali elzáródott petevezeték), előrehaladott életkor, férfinál gyenge minőségű spermakép, illetve ha a pár meddőségének oka megmagyarázhatatlan.

A Mesterséges Megtermékenyítés Eljárásai

A mesterséges megtermékenyítés (asszisztált reprodukció) a meddőség kezelését szolgáló eljárások összefoglaló neve. Alkalmazása során közösülés nélkül, külső segítséggel valósul meg a petesejt megtermékenyítése, így olyan pároknak is megadathat a gyermekáldás, akik természetes úton nem tudnak gyereket nemzeni.

In Vitro Fertilisation (IVF) - A Lombikbébi Program

Az in vitro fertilizáció szervezeten kívül történő megtermékenyítést jelent (az in vitro szó szerinti jelentése „üvegben”). Rövidítése IVF, és köznyelvben lombik programként, lombikbébi-eljárásként ismert. Több sikertelen inszemináció, hormonprobléma, komolyabb szervi eltérés, előrehaladott anyai életkor, gyenge minőségű spermakép, ismeretlen eredetű meddőség esetén ajánlott.

Az IVF Kezelés Menete

1. Petefészek Stimuláció: A teljes folyamat gondosan irányított hormonális stimulációval kezdődik, amely felkészíti a testet a petesejt-leszívásra. Ez időszak alatt a nő hormontartalmú készítményeket (injekciókat, tablettákat) kap, melyek hatására a szokásos havi egy petesejt helyett a petefészek több, megtermékenyítésre alkalmas petesejtet termel. Az injekció adásának általában a menstruációs ciklus 2. vagy 3. napján, kontrollvizsgálatot követően kezdődik. Mindenkinek egyénileg tervezett stimulációs protokollt állít össze a kezelőorvosa.
2. Petesejt-leszívás (Ovum Pick-Up - OPU): Amikor a tüszők megfelelő méretűek, egy tüszőrepesztő injekciót (Pregnyl vagy Ovitrell) kell megkapnia előre meghatározott időpontban. A tüszőrepesztő injekció beadását követően 36 órával kerül sor a petesejtnyerésre (12-14. ciklusnap). Ez egy rövid, felületes altatásban végzett beavatkozás, mely során ultrahang-vezérelt tűszúrás útján szívják le a petefészkekben található tüszőket. Az orvos ultrahanggal figyeli, irányítja a tűt, és az összes megfelelő méretű tüsző folyadékát leszívja. A leszívott petesejteket a következő munkafolyamatig a szervezet belső körülményeit utánzó inkubátorban pihennek.
3. Spermium Vizsgálat és Előkészítés: Mielőtt elkezdődne az IVF kezelés, fontos elvégezni néhány vizsgálatot mind Önnél, mind a partnerénél. A spermiogram vizsgálat során megvizsgáljuk a spermiumok minőségét és mennyiségét, hogy kiválasszuk a legmegfelelőbb megtermékenyítési módszert. Laboratóriumainkban a spermiogram vizsgálatát a Viláegészségügyi Szervezet (WHO) szigorú kritériumai szerint végezzük.
4. Megtermékenyítés Laboratóriumban: A petesejteket és a petesejtnyerés idejében leadott spermaminta előkészítése során kinyert jól mozgó spermiumokat tápoldatba tesszük, ahol megtörténik a megtermékenyítés. Bizonyos esetekben a megtermékenyítés mikromanipulációs módszerrel (ld. ICSI) történik.
5. Embriótenyésztés: A megtermékenyült petesejtek, vagyis az embriók, ezután 2-5 napig tápoldatban, mesterséges körülmények között fejlődnek. A megtermékenyülést követő 20-27 óra között általában lezajlik az embriók első sejtosztódása. A második napon ezek az embriók már 2-4 sejtesek, harmadik napra elérik a 6-8 sejtes osztódási állapotot. Negyedik nap az embriók sejthatárai összeolvadnak, készülve egy minőségi váltásra. A megtermékenyítést követő ötödik napon a megfelelő embriók blasztocisztává (hólyagcsírává) alakulnak, sejtszámuk megközelíti a százat.
6. Embriótranszfer (Embrióbeültetés): Az embrióbeültetésre a tüszőleszívás utáni 2., 3. vagy 5. napon kerülhet sor. Az embriók számától, minőségétől és a páciens kórelőzményétől függően a visszaültetés a harmadik vagy ötödik napon történik. Az embriót egy puha, vékony katéterbe szívja fel az embriológus egy minimális mennyiségű tápoldattal együtt. Az orvos a katétert ultrahang segítségével a hüvelyen keresztül a méhbe helyezi. A beültetés után a normál életvitel folytatható.
7. Embriófagyasztás: A beültetés után fennmaradó 5. napos (blasztociszta állapotban levő) számfeletti életképes embriókat egyesével mélyfagyasztjuk. A fagyasztott embriók felhasználásig a centrumban speciális tárolókban tartjuk, gyakorlatilag korlátlan ideig.
8. Terhesség Igazolása: Terhesség létrejöttét a beültetést követően 11-13 nappal vérvétel útján igazoljuk.

Speciális IVF Módszerek

Az alap IVF eljáráson túl számos kiegészítő technika áll rendelkezésre a siker esélyeinek növelésére:

• Intracitoplazmatikus Spermium Injekció (ICSI): Alkalmazására a férfi gyenge spermaképe esetén kerül sor. Kiválasztják a legjobb minőségű spermiumokat, és egy speciális tűvel minden leszívott petesejtbe közvetlenül egy spermiumot fecskendeznek be.
• Fiziológiás ICSI (PICSI): Az ICSI továbbfejlesztett formája, ahol a spermiumokat hialuronsavval ellátott petricsészében válogatják, ami segít az életképes spermiumok kiválasztásában.
• MACS (Mágnesesen Aktivált Sejtválogatás): Ez egy fejlett spermiumválogatási módszer, amely eltávolítja a hibás, töredezett DNS-t tartalmazó spermiumokat, mágneses jelölés és rögzítés segítségével.
• Asszisztált Hatching (AHA): Az embrió körüli zona pellucida réteget mesterségesen (mechanikusan vagy lézerrel) megnyitják, így elősegítve az embrió jobb fejlődését. 35 éves kor felett, két sikertelen IVF ciklus után alkalmazzák.
• Fagyasztott Embrió Transzfer (FET): A korábbi ciklusban vagy ciklusokban lefagyasztott embriókat felengedik, majd beültetik a méh üregébe.

Az In Vitro Petesejtérlelés Jelentősége

Evelyn Telfernek és munkatársainak először sikerült humán petesejteket létrehozniuk in vitro a legkezdetlegesebb stádiumból (Metaphase II oocytes from human unilaminar follicles grown in a multi-step culture system; Molecular Human Reproduction). Az in vitro petesejt-növesztés hasznos lehet például a daganatos betegségekben szenvedő fiatal nőknél. A tartós kemoterápia és besugárzás előtt a betegek petefészkéből kinyert petesejtjeinek, illetve petefészek graftjainak mélyhűtéssel történő tárolását követően a felolvasztás után, ahhoz, hogy a petesejtek termékenyítésre alkalmas állapotba kerüljenek, maturáltatni (érlelni) kell őket.

A technika révén biztonságosabban lehet majd helyreállítani a korábban rákban szenvedő nők termékenységét; jelenleg a rákellenes kezelés előtt eltávolított és lefagyasztott petefészek-szövetet ültetik vissza a rákellenes kezelés után, azonban így az is előfordulhat, hogy a visszaültetéssel rákos sejtek jutnak vissza a nő szervezetébe. Ha az IVF során a laborban növesztett petesejteket használják majd, azzal kikerülhetővé válik ennek veszélye. Ráadásul akár több száz petesejt is előállítható lehet egyetlen biopsziából, míg ma, ha egy hölgynél a kemoterápia előtt petesejt-fagyasztás céljából hormonális stimuláció történik, ennek eredményeként legfeljebb 10-15 petesejt nyerhető, ami nem garantálja a későbbi gyermekáldást.

A petesejtérlelésnek állatok esetében is fontos szerepe van. Veszélyeztetett állatfajok elpusztult nőstény egyedeiből a még időben eltávolított petefészek mélyhűtve tárolható, vagy pedig a belőlük kinyert petesejtekből génbankokat lehet létrehozni.

Mesterséges Megtermékenyítés Előtti Vizsgálatok

Asszisztált reprodukciót megelőzően a nő és a férfi célzott kivizsgálása is szükséges:

• Férfiaknál: Az ondó laboratóriumi vizsgálata, kóros spermakép esetén hormonvizsgálatok és genetikai vizsgálatok is szükségesek.
• Nőknél: Nőgyógyászati vizsgálat, hormonvizsgálat, belső nemi szervek vizsgálata, petevezeték átjárhatósági és méhüregi vizsgálat is szükséges.

A fertőző betegségek szűrése mindkét félnél kötelező.

Kockázatok és Mellékhatások

Mesterséges megtermékenyítés esetén nagyobb a többes terhesség kockázata. Ez még inkább megterheli az anyai szervezetet, számos terhességi és szülési komplikációval fenyeget, ezért különös odafigyelést igényel. Ha túl sok embrió fogan meg, rontják egymás túlélési esélyeit - ilyen esetben lehetőség van arra, hogy egy vagy több embriót eltávolítsanak, így javítva a többi esélyét.

A mesterséges megtermékenyítéssel létrejött terhesség esetén nagyobb a vetélés vagy abortusz valószínűsége, mint spontán terhesség esetén. Emellett az eljárás a méhen kívüli terhesség esélyét is növeli kismértékben.

Fontos tudni a petefészek-túlstimulálási szindrómáról is, mint lehetséges mellékhatásról. Ritka esetben a szervezet túlzott mértékben reagál a hormonokra, és ennek következtében a vártnál több tüsző kezd megnagyobbodni.

A petesejtleszívás során nagyon ritkán fordul elő szövődmény. A korai szakaszban - akár a műtét után közvetlenül - a leggyakoribb szövődmény a vérzés lehet. Nagyon ritkán az eljárás alatt a környező szervek sérülhetnek, mint a húgyhólyag vagy a bélhólyag. Ekkor szintén előfordulhat vérzés, amely általában a gyulladás miatt lázzal párosul.

A Meddőség Kezelésének Költségei és Sikerráták Magyarországon

Magyarországon az inszeminációból hat alkalmat, míg a lombikbébi-eljárásból öt alkalmat áll a társadalombiztosító (egy gyermek születését követően pedig további négyet). Emellett a kezeléshez szükséges gyógyszerek is ingyenesen hozzáférhetőek. Az állami támogatás azonban csak akkor vehető igénybe, ha a kezelés még a nő 45. életéve betöltése előtt megkezdődik.

2022 nyarától csak az állami meddőségi klinikákon kezelhetők az erre jogosult nők. Meddőségi kivizsgálásokra továbbra is van lehetőség magánintézményekben, de ezeken a helyeken már nem végeznek meddőségi beavatkozásokat.

Sikerráták

Magyarországon a meddőségi kezelések eredményességéről rendelkezésre állnak hivatalos adatok, ezek alapján 2017 és 2019 között az évente elvégzett asszisztált reprodukciók kb. 20 százalékából született gyermek, 2020-ban ez 17,9% volt, 2021-ben pedig 16,6%.

Az inszemináció sikeressége világszerte 15-17 százalék, a lombikbébi program (IVF) sikerrátája a Magyarországhoz hasonló szabályozással rendelkező országokban 35-40 százalék (ez az embrióbeültetésre számított klinikai terhességek aránya).

A mesterséges megtermékenyítés sikerességét számos tényező befolyásolja:

• Életkor: 35 év alatt a legnagyobb a siker valószínűsége (kb. 45%), 35 felett 20-30%, 40 felett 10-15%.
• Petesejt, spermium és embrió minősége: A jó minőségű ivarsejtek és embriók növelik a siker esélyét.
• Meddőség oka: Egyes problémák könnyebben kezelhetők, mint mások.
• Korábbi próbálkozások: Ha egy nőnek korábban már volt sikeres terhessége, a siker esélye nagyobb. Ha egy nőnek már több sikertelen mesterséges megtermékenyítése vagy vetélése volt, a siker esélye kisebb.
• Stimulációs protokoll: A petefészek stimulációjához használt protokoll is sokat számít - ezt az orvos életkor, hormonszintek és egyéb tényezők alapján határozza meg.
• Életmódbeli tényezők: A dohányzás, alkoholfogyasztás, súlyfelesleg és stressz is negatív hatással lehet a kezelésre.

tags: #petesejt #erleles #in #vitro