Minden, amit a peteérésről és a sikeres fogantatásról tudni érdemes

Az ovuláció, vagyis a peteérés, a női menstruációs ciklus kulcsfontosságú része, amely minden hónapban megismétlődik, és alapvető a fogamzás szempontjából. A folyamat során egy érett petesejt távozik a petefészekből, készen állva a megtermékenyítésre. Az ovuláció átlagosan a menstruációs ciklus közepén, a 14. nap körül történik, amikor a hormonális változások előidézik egy érett petesejt felszabadulását az egyik petefészekből.

A női nemi működés ciklikus jellege két fő szakaszra osztható: a peteérés folyamatára és a vérzésre. A menstruáció általában 28 naponként ismétlődik, de a 25-31 napos ciklus is normálisnak számít. A ciklus első napján az ösztrogén hatására megindul a peteérés, melyet a follikulus stimuláló hormon (FSH) szabályoz. Ennek hatására keletkezik a domináns tüsző, mely később megtermékenyítésre alkalmas lesz.

A ciklus első felében az agyalapi mirigy előállítja az FSH-t, amely serkenti a tüszők növekedését a petefészekben. Ahogy a tüsző érik, növekszik az ösztrogén szintje, amely előkészíti a méh nyálkahártyáját egy lehetséges terhességhez. Az ösztrogén szintjének csúcsa kiváltja a luteinizáló hormon (LH) kiugró emelkedését, az úgynevezett LH-csúcsot. Ez a hormonális löket felelős az érett petesejt petefészekből való kilökődéséért.

Miután a petesejt elhagyja a petefészket, a petevezetékbe kerül, ahol megtermékenyítésre vár. Az ovulációhoz közeledve az FSH helyett egyre inkább az LH hormon szerepe kerül előtérbe. Az LH később a luteális fázisban segít a sárgatest fennmaradásához. A tüszőrepedés általában a ciklus 14. napján következik be, melynek során a kiáramló folyadék a petesejtet is magával sodorja, ami az elkövetkezendő napokban a méhüreg felé halad.

Az ovuláció szerepe és megértése kulcsfontosságú a női reproduktív egészség szempontjából, és a termékeny napok meghatározásában is központi szerepet játszik, hiszen segíti a párokat a tervezett fogantatásban.

Ovuláció és termékenység: Mikor van a legnagyobb esély a teherbeesésre?

A petesejt az ovuláció után körülbelül 12-24 óráig, maximum 24-48 óráig marad életképes. A spermiumok azonban akár 3-5 napig is életképesek maradhatnak a női szervezetben. Emiatt a legtermékenyebb időszak az ovuláció előtti 2-3 nap, valamint az ovulációs nap. Ebben az időszakban a megtermékenyülés esélye a legnagyobb. Érdemes a rendszeres szexuális aktivitást az ovuláció előtti napokban, hogy növekedjen az esélye a spermiumok és a petesejt találkozásának.

Mivel a teherbeesés technikailag csakis az ovuláció előtti 5 napban, illetve az ovuláció napján lehetséges, ezért érthető módon fontos a lehető legnagyobb pontossággal megtudni az ovuláció idejét. A rendszeres ciklussal rendelkező nők átlagosan a ciklus 11. és 21. napja között ovulálnak. (A ciklus első napja a menstruáció első napja.) Ez azt jelenti, hogy egy nő legtermékenyebb napjai a 8. és a 21. nap közé esnek. Rövidebb ciklus esetén nagyobb az esélye annak, hogy a 11. naphoz közelebb történik meg az ovuláció, hosszabb ciklus esetén pedig annak, hogy a 21. naphoz közelebb történik meg.

A "termékenységi ablak" teljes időtartama, tekintve a petesejt és a spermium együttes élettartamát, nagyjából hat nap. A legtermékenyebb napok egy ciklus során, amikor a legvalószínűbb, hogy teherbe eshet védekezés nélküli szexuális együttlét esetén, az ovuláció napja és az azt megelőző nap - ez a termékenységi csúcs két napja. A megelőző néhány napban is magas a termékenység, és lehetőség van teherbe esni.

Az ovuláció jelei és nyomon követése

Az ovuláció körüli időszakban a nők különböző fizikai jeleket és tüneteket tapasztalhatnak, amelyek segítenek felismerni ezt a termékeny fázist.

Fizikai jelek és tünetek

• Fokozott hüvelyi váladékozás: Az ovuláció során a méhnyak nyákja hígabbá és csúszósabbá válik, ami például a "nyújtható tojásfehérje-szerű" állagot ölt. Ez a termékeny típusú méhnyaknyák elősegíti a hímivarsejtek túlélését, haladását, célba jutását.
• Enyhe alhasi fájdalom: Ismert mint mittelschmerz, ami németül 'középidős fájdalmat' jelent. Ez általában az ovulációt megelőzően vagy azt követően jelentkezik, és lehet egyoldali.
• Fokozott szexuális vágy: Ovuláció előtt fokozódik a nők szexuális vágya.
• Mellérzékenység: A hormonális változások miatt az emlő érzékennyé válhat.
• Páfrányszerű alakzatok a nyálban: Az emelkedő ösztrogénszint miatt a nyál sótartalma megnő, ami páfrányos, kristályos alakzatokat eredményez.

Módszerek az ovuláció pontos meghatározására

Az ovuláció időzítésének pontos meghatározásában központi szerepet játszanak az ovulációs tesztek, amelyek - különböző módszerekkel - megkönnyítik a termékeny napok azonosítását.

• Ovulációs tesztsávok: Ezek a tesztek a vizeletben lévő luteinizáló hormon (LH) szintjét mérik, ami az ovuláció előtt jelentősen megugrik. Amikor a tesztvonal sötétebb színű, mint a kontrollvonal, akkor hamarosan (24-48 órán belül) ovulálni fogsz.
• Bazális testhőmérséklet (BTT) mérés: A nők naponta mérhetik testhőmérsékletüket az ovuláció idejének nyomon követésére. Ovuláció után a szervezet progeszteronszintje megemelkedik, aminek hatására az alap testhőmérséklet is enyhén (néhány tized fokkal) megnő. Fontos, hogy minden egyes reggel, ugyanabban az időpontban, még felkelés előtt mérjük.
• Cervikális nyák megfigyelés: A hüvelyi váladék állapotának változása is jelzi az ovuláció közeledtét. A méhnyaknyák állaga folyamatosan változik a ciklus alatt, először szinte alig vagy egyáltalán nem is termelődik, majd ragadós, krémes, vizes, tojásfehérjeszerű, és végül ismét ragadós vagy száraz.
• Termékeny méhnyak ellenőrzése: Ovuláció előtt a méhnyak feljebb kerül a hüvelyben, tapintásra puhábbá válik, a méhszáj pedig enyhén kinyílik.
• Ovulációs naptár: Egy hasznos eszköz azok számára, akik szeretnék nyomon követni menstruációs ciklusukat és az ovuláció időpontjait, hogy megnöveljék a sikeres teherbe esés esélyét. Egy átlagos 28 napos ciklus esetében az ovuláció általában a ciklus 14. napján történik.

Mikor nem érdemes a peteérés jeleire figyelni?

A természetes módszerek alkalmazása, az ovuláció tüneteinek figyelése nem minden esetben, illetve életszakaszban lehet célravezető. Ha változókorban vagy, illetve túl fiatal vagy (pubertáskorban), akkor a nem szabályos menstruációs ciklusok miatt nehéz megállapítani a termékeny napokat. Hasonló a helyzet cikluszavar esetén. Betegségek, főként hüvelygyulladás idején ugyancsak nem célszerű természetes módszerekkel próbálkozni, mivel a kóros hüvelyváladékból nem lehet reálisan megállapítani a peteérés tüneteit. Ugyancsak félrevezető lehet, ha pajzsmirigyproblémákkal küzdesz, stresszes állapotban vagy, illetve alváshiányban szenvedsz. Fogamzásgátló tabletta szedése esetén sem ajánlatos ezekre a módszerekre támaszkodni, mivel a hormonalapú gyógyszerek általában meggátolják azt, hogy kilökődjön a petesejt, így nem jön létre mellettük peteérés idején sem.

Ovulációs zavarok és a teherbeesés

Bizonyos esetekben sajnos különféle egészségügyi problémák ovulációs zavarokat okozhatnak, ami pedig akadályozhatja a teherbeesést. Illetve, maga a zavar jelezhet más egészségügyi gondokat is. Az anovuláció akkor fordul elő, amikor egy nőnél nincs ovuláció. A legtöbb nő úgy gondolja, hogy ha menstruál, akkor volt is ovuláció. Ez azonban nagy tévedés, és bár általában a túl rövid vagy a túl hosszú ciklusok utalnak a problémára, ám az is előfordulhat, hogy normál időközönként jelentkezik a vérzés. Ez persze megzavarhatja a gyermekre vágyó nőket, és csak azt látják, hogy késik a gyermekáldás, ám azt nem tudják, hogy miért.

Az ovuláció elmaradásának több oka is lehet, ám leggyakrabban pajzsmirigyzavar, PCOS (policisztás ovárium szindróma), cukorbetegség, ösztrogéndominancia, korai klimax áll a hétterében. Az ovulációs fájdalmat kiválthatják még olyan rendellenességek is, mint a hormonális eredetű egyensúlyhiány - a hipotireózis vagy hiperprolaktinémia szintén zavarhatják az ovulációt. A hiperovuláció olyan folyamat, amelynek során egy ciklus alatt több petesejt is felszabadulhat, s ez szintén fájdalommal jár. Ez ikrek foganásához vagy többszörös terhesség kialakulásához vezethet.

A legtöbb nő, aki nem ovulál és nem is terhes, policisztás ovárium szindrómában (PCOS) szenvedhet. A PCOS egy veleszületett betegség, amely akadályozhatja a rendszeres és következetes ovulációt. A betegséggel élő nőknél felnőttkori akné, valamint az ajkak feletti és az áll alatti intenzívebb szőrnövekedés is jelentkezhet. Az ultrahangon látható lehet a petefészkek belsejében több, kisebb ciszta, amelyek kisméretűek maradnak. További betegségek és fizikai állapotok, amelyek akadályozhatják az ovulációt, például a pajzsmirigy-alulműködés (hypothyroidizmus), magas prolaktintermelés (hyperprolactinaemia), vagy a klimax előtti és alatti időszak (perimenopauza).

Ha azt gondolod, hogy az ovulációd nem rendszeres, vagy ovulációs zavarokkal küzdesz, mindenképpen fordulj orvoshoz. Nőgyógyászod ultrahangos ellenőrzéssel és hormonvizsgálattal tudja diagnosztizálni a problémát és javasolni a megfelelő kezelést.

Táplálkozás és életmód a termékenység támogatására

A kellően megválogatott ételekkel és étrend-kiegészítőkkel nem csupán szervezetünket készíthetjük elő a sikeres várandósságra, de elősegíthetjük a peteérést, valamint a termékenységet is.

Étrenddel a termékenységért

Varga Dóra, a Nőgyógyászati Központ dietetikusa szerint táplálkozással is elő lehet segíteni a peteérést és növelni a termékenységet. Bizonyított tény, hogy növeli a teherbeesés esélyét, például, ha kevesebb állati eredetű fehérjét fogyasztunk, ráadásul ez a férfiaknál jobb minőségű spermiumokat eredményez. Eközben növényi eredetű fehérjékből túl keveset fogyaszt az átlag populáció, ezért javasolt növelni a hüvelyesek, olajos magvak fogyasztását, mivel magas vas és folsav tartalmuknak köszönhetően elősegítik a peteérést és az ovulációt. Egyes vizsgálatok szerint omega-3 zsírsavban gazdag ételek (pl. tengeri hal, lenmag) is növelik a teherbeesés esélyét. A dietetikus továbbá azt tanácsolja - főleg a PCOS-sel küzdőknek -, hogy részesítsék előnyben az alacsony glikémiás index-ű ételeket, kerüljék a finomított pékárukat és a cukros készítményeket. Továbbá a tejtermékek esetében kedvezőbbnek tűnik a magasabb zsírtartalmú tejtermékek fogyasztása PCOS-sel és IR-rel küzdők számára.

Általánosságban elmondható, hogy a nyers vagy párolt zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, alacsony zsírtartalmú, feldolgozatlan húsok és a magas zsírtartalmú tejtermékek, növényi olajok, valamint az omega-3 zsírsavakban, vasban, folsavban gazdag élelmiszereket fogyasztása ajánlott a várandósságra készülve. Cukortartalmuk miatt kerüljük az üdítők és a gyümölcslevek fogyasztását.

Életmód tényezők

Az alábbi életmódbeli tényezők igazoltan befolyásolják a fogamzás esélyét:

• Dohányzás: A dohányzó férfiak és nők esetében hosszabb ideig tarthat a teherbeesés, mint a nem dohányzók körében.
• Koffeinfogyasztás: Néhány tanulmány szerint a nagy mennyiségű koffeint fogyasztó nőknek hosszabb ideig tarthat a teherbeesés.
• Alkoholfogyasztás: Az alkohol befolyásolhatja az ovulációt nőknél, férfiaknál pedig csökkentheti a termékenységet.
• Kábítószer-fogyasztás: A kokain, a heroin, az ecstasy, a kannabisz és egyéb drogok fogyasztása csökkenti a termékenységet.
• Testsúly: Az egészséges testsúly javítja a terhesség esélyét.
• Stressz: A stressz soha nem egészséges, ám ha nem borítja fel a menstruációját vagy a szexuális életét, nem akadályozza meg a fogamzást.

Kiegészítők a termékenység támogatására

A vitaminok és ásványi anyagok elengedhetetlenek testünk működéséhez. Természetes módon is előfordulnak az elfogyasztott ételekben, de kiegészítőként is bevehetők. Ajánlott, hogy a terhességet tervező nők kiegészítsék étrendjüket bizonyos mikroelemekkel, pl. folsav, jód, D-vitamin, cink és szelén.

A termékenységet támogató étrend-kiegészítők közül egyértelműen kiemelkedik a méhpempő, amely 60-70 százalékban vizet, 9-18 százalékban fehérjéket és aminosavakat, 11 százalékban cukrokat, 4-8 százalékban zsírsavakat, továbbá rengeteg mikrotápanyagot tartalmaz. A méhpempő annyira komplex anyag, hogy jelenleg 150 biológiailag aktív összetevője ismert.

Számos, az emberi szervezetre kifejtett pozitív hatása mellett, a teherbeesés esélyét is növeli:

• segít helyreállítani a felborult hormonháztartást,
• hozzájárul a rendszeres menstruációs ciklushoz,
• elősegíti a méhnyálkahártya megvastagodását,
• serkentőleg hat a luteinizáló hormonokra, így támogatva a peteérést.

Gyakori tévhitek az ovulációról és a fogantatásról

A gyermekvállalással kapcsolatban számos forrásból tájékozódhatunk, de nem mindig tudhatjuk biztosan, mi igaz és mi nem. Fedezzük fel, hogy néhány „tény”, amelyet gyakran magától értetődőnek veszünk, valójában csak tévhit.

1. Tévhit: Nem lehet teherbe esni az első, védekezés nélküli szexuális együttlét alkalmával.

   Valóság: Védekezés nélküli szexuális együttlét esetén mindig fennáll a teherbe esés lehetősége, még a legelső alkalommal is. Ahhoz, hogy teherbe essen, az ovuláció előtti és akörüli napokon kell szexuális életet élnie.

2. Tévhit: A menstruációs ciklus mindig 28 napig tart, és minden nő a 14. napon ovulál.

   Valóság: Az átlagos menstruációs ciklus hossza 28 nap, de mindenki egyedi, és a nők közel 50%-ánál a ciklusok hossza 7 vagy több nappal eltér. Az ovuláció napja a 11. naptól a 20. napig terjedő időszakban változhat.

3. Tévhit: Ha ovulációs fájdalmat érzünk, az biztosan azt jelenti, hogy ovulálunk.

   Valóság: Néhány nő állítja, hogy szúró fájdalmat érez az ovulációkor, de sokan nem éreznek semmit, és az ovulációnak nincs más fizikai jele.

4. Tévhit: Egy terhes nő is ovulálhat.

   Valóság: Van, aki azt hiszi, hogy terhesség alatt is lehetséges ovuláció, de valójában terhesség alatt a nők nem ovulálnak.

5. Tévhit: Az ovuláció után a petesejt hosszú ideig életképes marad.

   Valóság: A petesejt általában körülbelül 12-24 órán át marad életképes az ovuláció után.

tags: #peteeres #utan #fogantatas