Amikor egy édesanya kilép az otthona biztonságos falai közül a kisbabájával, a világ hirtelen megváltozik. Az addig megszokott útvonalak, kávézók és közterek új értelmet nyernek, hiszen immár nemcsak a saját igényeit, hanem egy apró, kiszámíthatatlan lény szükségleteit is figyelembe kell vennie. A legtermészetesebb és egyben leggyakoribb szükséglet pedig az éhség, amely nem válogat helyszínben vagy időpontban. A szoptatás a legősibb válasz erre az igényre, mégis a mai napig heves vitákat, szemérmes elfordulásokat vagy éppen támogató mosolyokat vált ki a környezetből.
A nyilvános szoptatás jogi háttere Magyarországon
Magyarországon a szoptatás megítélése kettős arcot mutat. Egyfelől az egészségügyi ajánlások és a társadalmi elvárások is a kizárólagos szoptatást ösztönzik, legalább a baba hat hónapos koráig. Másfelől viszont a nyilvános terek kialakítása és a járókelők attitűdje néha azt sugallja, hogy ez a tevékenység kizárólag a négy fal közé való. Ez a kettősség gyakran bizonytalanságot szül az anyákban, akik attól tartanak, hogy egy padon ülve vagy egy étterem sarkában megetetve gyermeküket, szabályt szegnek vagy megbotránkoztatnak másokat.
Ahhoz, hogy megértsük a jelenlegi helyzetet, érdemes megvizsgálni, mit mondanak a jogszabályok. Sokan keresnek konkrét „szoptatási törvényt”, ám ilyet hiába kutatnánk a magyar jogtárban. A válasz ennél összetettebb, és több különböző jogág érintkezési pontjánál található meg. A szabadság és a diszkriminációmentesség elvei azok, amelyek kijelölik az utat az édesanyák számára. Magyarországon az Alaptörvény és az egyenlő bánásmódról szóló törvény jelenti az alapkövet, amikor a nyilvános szoptatás jogi hátterét keressük. Mivel nincs olyan jogszabály, amely tiltaná, hogy egy anya a nyilvánosság előtt táplálja gyermekét, a „mindent szabad, ami nem tilos” elve érvényesül. Ez azt jelenti, hogy sem egy parkőr, sem egy üzletvezető, sem egy felháborodott járókelő nem hivatkozhat törvényi tilalomra, ha egy édesanyát távozásra akar felszólítani.
Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény kimondja, hogy tilos a hátrányos megkülönböztetés többek között az anyaság vagy a nemi hovatartozás alapján. Ha egy étteremben vagy közintézményben egy anyát azért ér hátrány - például felszólítják a távozásra vagy megtagadják tőle a kiszolgálást -, mert szoptat, az kimerítheti a közvetlen hátrányos megkülönböztetés fogalmát. Fontos tudni, hogy a közterületeken - utcákon, parkokban, tereken - senki sem korlátozhatja a szoptatást. Ezek a helyszínek mindenki számára nyitottak, és a funkciójukba beletartozik az is, hogy a családok ott töltsék az idejüket. A közszeméremsértés vádja, amivel néha a rosszakarók riogatnak, jogilag megalapozatlan. A szoptatás során feltáruló testrész nem szexuális jellegű és nem öncélú mutogatás eredménye, hanem egy biológiai funkció betöltésének velejárója.
Gyakran felmerül a kérdés, hogy mi a helyzet az úgynevezett „közforgalom számára nyitott magánterületeken”, mint amilyenek a plázák, mozik, éttermek vagy magánrendelők. Bár ezeknek az intézményeknek van saját házirendjük, ez a szabályzat nem írhatja felül a magasabb rendű jogszabályokat, így az egyenlő bánásmód elvét sem. Egy étterem nem tilthatja ki a szoptató anyákat a házirendjére hivatkozva, mert az jogellenes lenne. Sok modern bevásárlóközpont alakít ki kényelmes, pelenkázóval és fotellel felszerelt baba-mama szobákat. Ezek nagyszerű lehetőséget nyújtanak a nyugodt körülményekre, de az anyának joga van eldönteni, hogy igénybe veszi-e ezeket. Ha a baba éppen a játékbolt közepén vagy az ételudvar egyik asztalánál éhezik meg, és az édesanya ott szeretné megetetni, ezt megteheti. A vendéglátóhelyek esetében a tulajdonosnak érdeke a családbarát szemlélet, hiszen a kismamák jelentős vásárlóerőt képviselnek. Sok hely büszkén hirdeti magáról, hogy „szoptatásbarát”, ami azt jelenti, hogy nemcsak megtűrik, hanem szívesen is látják az édesanyákat. Ilyenkor gyakran még egy pohár vizet is kap az anyuka, hiszen a szoptatás fokozott folyadékigénnyel jár.
Gyakori tévhitek és jogi kérdések a nyilvános szoptatásról
- Büntethetnek-e Magyarországon a nyilvános szoptatásért? Nem, Magyarországon semmilyen törvény nem tiltja a nyilvános szoptatást.
- Kötelezhetnek-e arra, hogy a mosdóban szoptassak? Határozottan nem. A mosdó vagy vécé higiéniai szempontból nem alkalmas étkezésre, és senki nem kényszeríthet arra, hogy ott tápláld a gyermekedet.
- Mit tegyek, ha egy étteremben rám szólnak? Maradj udvarias, de határozott. Jelezd, hogy a babád éhes, és a szoptatás az egyetlen módja a megnyugtatásának és táplálásának. Megkérdezheted, van-e konkrét jogszabályi hivatkozásuk a tiltásra (nincs), és kérheted az üzletvezető jelenlétét.
- Kell-e takarót vagy kendőt használnom szoptatás közben? Ez kizárólag a te döntésed. Semmilyen szabály nem írja elő a test elfedését szoptatás alatt. Ha te vagy a baba jobban érzitek magatokat takarás nélkül, jogotok van hozzá.
- Vannak-e kifejezetten szoptatásbarát helyek? Igen, Magyarországon is egyre több kávézó, étterem és intézmény kapja meg a „szoptatásbarát” minősítést.
- Mi a teendő, ha egy másik vendég hangosan méltatlankodik? A legjobb stratégia a figyelmen kívül hagyás, amíg nem válik zaklatássá. Ha a helyzet eldurvul, kérheted a személyzet segítségét.
- Szoptathatok-e a tömegközlekedési eszközökön? Természetesen igen. A busz, a villamos vagy a metró is olyan közösségi tér, ahol a baba bármikor megéhezhet.
Esettanulmány: A Szépjuhászné Étterem esete
Időről időre hatalmas botrány kerekedik abból, hogy szoptató anyát zavarnak ki étteremből, bankból, vasúti váróteremből, orvosi váróból. Legutóbb a Nyugatinál levő McDonald's-ból zavart ki a biztonsági őr egy szoptató baba-mama párost, pedig ők még engedélyt is kértek, meg is kapták, mielőtt leültek egy eldugott sarokban. A budai Szépjuhászné Étteremnek nyílt levelet írt a Másállapotot a Szülészetben mozgalom azután, hogy egy édesanya arról számolt be: egy ott dolgozó férfi a többi vendég előtt megalázó módon szólította fel arra, hogy ne szoptasson, távozzon, majd később egy másik munkatárs a szoptatás céljából a mosdóba irányította.
Az anya a közösségi oldalán számolt be a történtekről. Azt írta, kirándulás után ült be az étterembe egy levesre és egy palacsintára, de mivel a két hónapos babája éhes volt és sírt, még mielőtt rendelt volna, meg akarta szoptatni. „Elfordítottam egy széket, úgy, hogy senki se lásson, majd szoptatni kezdtem. Úgy, hogy egy négyzetcentiméternyi fedetlen testrész sem volt a felsőtestemen, akkor sem, amikor elkezdtük és akkor sem, amikor abbahagytuk a szoptatást, ÉS háttal voltam mindenkinek. Erre a pultos rám szólt, hogy »ezt« hagyjam abba, itt tilos szoptatni. A fejemet elfordítva odanéztem, és folytatta azzal, hogy itt tilos pelenkázni is, és szoptatni is, a főnök kifejezett kérése ez, nem ő találta ki.” Amikor az anya felhívta a figyelmét arra, hogy teljesen eltakarta magát, ráadásul az Alaptörvény szerint a kisbabának joga van a gondoskodáshoz, amibe az anyatejes táplálás is beletartozik, a dolgozó állítása szerint azt felelte: „De hát itt emberek esznek!”, és arra is hivatkozott, hogy a házirend tiltja a szoptatást.
A nő végül elhagyta az épületet, és beült az autójába, ám miután végigolvasta a hivatkozott házirendet - amelyben szerinte szó sincs a szoptatásról -, visszament, és kérte a panaszkönyvet. Ám meg nem kapta, a férfi ugyanis nem találta. Felhívott azonban valakit, akivel aztán az anya is beszélt; azt feltételezi, hogy a főnöke lehetett. „Elmondtam a vonal túloldalán levő női hangnak, hogy teljesen diszkréten, elfordulva, fedetlen testrészt nem hagyva szoptattam, amikor kiküldtek, erre ő elnézést kért. Így végül az elő nem került panaszkönyvet sem feszegettem tovább.” Végül mégsem maradt az étteremben, mert állítása szerint ezután egy másik ott dolgozó ment oda hozzá azzal, hogy ha legközelebb betér hozzájuk, etesse meg a babáját a mosdóban. „Még fél óráig remegtem utána. Egyrészt legközelebb egyhamar nem lesz, másrészt nem vagyok hajlandó egy wc-n ülve etetni a kisbabámat, én magam sem a wc-n ülve szoktam enni, és szerintem mások sem!” - tette hozzá.
Az esetet ismertetve a Másállapotot a Szülészetben azt írta: „Hiszünk abban, hogy hibázni szabad, és bízunk abban, hogy egy ilyen sokak által kedvelt étterem, amely magát barátságosnak, családiasnak nevezi, képes az emberi jogokat tiszteletben tartva, valóban családbarát szemlélettel fogadni a kisgyermekkel érkezőket. A hely története, lokációja, a gyermekvasút és a játszótér közelsége mind azt üzenik a szülők számára, hogy ez az a hely, ahol tiszteletteljes és barátságos fogadtatással találkozhatnak majd. Egy évszakban sem elfogadható, de télen még zordabb ez a bánásmód egy kisbabával érkező számára.” Azt is összefoglalták a nyílt levélben, mi az, amit minden intézménynek, minden pincérnek és minden embernek fontos tudnia a nyilvános szoptatásról. Jelezték: Szoptatni szabad ott és akkor, amikor és ahol a baba és az anya igénylik. A szoptatásbarát hozzáállás nem pluszszolgáltatás, hanem minimumkövetelmény, hiszen anya és babája ugyanúgy tagjai a társadalomnak, mint a nem szoptató emberek, így kell, hogy legyen helyük a közös tereinkben.
Szoptatásbarát megközelítések és praktikák
Bár törvényi kötelezettség nincs rá, sok édesanya preferálja a diszkrétebb megoldásokat, hogy elkerülje a kíváncsi tekinteteket és megőrizze a saját komfortérzetét. A modern textilipar számos olyan ruhadarabot kínál, amelyek kifejezetten a szoptatást segítik. Ezek a felsők és ruhák rejtett nyílásokkal rendelkeznek, így nem kell az egész felsőtestet szabaddá tenni ahhoz, hogy a baba hozzáférjen az élelemhez. A kiegészítők használata is népszerű. Egy vékony muszlinpólya vagy egy elegáns szoptatós sál könnyedén a vállra vethető, így egyfajta paravánt von a baba és a külvilág közé. Sok baba hálás is ezért, mert a vizuális ingerektől elzárva nyugodtabban tudnak enni. Ugyanakkor fontos szem előtt tartani, hogy melegben a sál vagy kendő alatt a baba könnyen túlmelegedhet, ezért mindig figyelni kell a megfelelő szellőzésre.
A helyszín megválasztása is sokat segíthet. Ha egy zsúfolt kávézóban vagyunk, érdemes olyan asztalt keresni, amelyik kicsit távolabb esik a fő forgalmi útvonaltól, vagy ahol falnak támaszthatjuk a hátunkat. Ez fizikai és lelki biztonságot is ad. Egy kényelmes szék karfával sokat javít a tartáson, ami a szoptatás alatti kényelem záloga.
Sajnos előfordulhat, hogy minden óvatosság ellenére negatív megjegyzést kapunk. Ilyenkor a legfontosabb, hogy megőrizzük a nyugalmunkat. A baba megérzi az anya feszültségét, ami zavart okozhat a szoptatásban. Ha valaki tetszését nem nyeri el a látvány, joga van félrenézni. Nekünk viszont jogunk van ott lenni és táplálni a gyermekünket. Amennyiben egy alkalmazott vagy biztonsági őr szólít fel minket a távozásra, érdemes higgadtan jelezni, hogy ismerjük a jogainkat. Megkérdezhetjük, hogy van-e konkrét jogszabályi hivatkozásuk a tiltásra (nincs), és kérhetjük az üzletvezető jelenlétét. Ha a konfliktus elfajul, és úgy érezzük, hogy jogtalanul korlátoztak minket vagy megalázó helyzetbe hoztak, ne féljünk panaszt tenni. Az üzlet panaszkönyve (vásárlók könyve) az első lépés, de a közösségi média erejét is bevethetjük. A negatív visszhang ma már komoly károkat okozhat egy cég hírnevének, így a legtöbb szolgáltató igyekszik elkerülni a hasonló incidenseket.
Gyakran elfelejtjük, hogy a szoptatás támogatása nem csupán egyéni érdek, hanem népegészségügyi kérdés is. Az anyatej a legtökéletesebb táplálék, amely minden szükséges tápanyagot és ellenanyagot tartalmaz a csecsemő számára. A szoptatott babák körében ritkábbak a fertőzéses megbetegedések, kisebb az allergia és az elhízás kockázata a későbbi életkorban. Egy olyan társadalom, amely megnehezíti a nyilvános szoptatást, közvetve a szoptatási időtartam lerövidüléséhez járul hozzá. Ha egy anya úgy érzi, hogy a külvilág ellenséges vele, ha el kell bújnia egy vécéfülkébe (ami egyébként higiéniai szempontból elfogadhatatlan helyszín az étkezésre), akkor nagyobb valószínűséggel fogja hamarabb elválasztani a gyermekét, vagy ritkábban mozdul ki otthonról. A társadalom felelőssége tehát, hogy olyan környezetet teremtsen, ahol az anyák biztonságban és elfogadva érzik magukat. Ez nemcsak a fizikai infrastruktúráról szól, hanem az alapvető hozzáállásról is.
Érdemes megnézni, hogyan kezelik ezt a kérdést más országokban. Skandináviában például a szoptatás annyira a mindennapok része, hogy szinte fel sem tűnik senkinek. Ott az édesanyák a legtermészetesebb módon, bárhol és bármikor megetetik gyermeküket, legyen szó egy elegáns étteremről vagy a tömegközlekedésről. Nagy-Britanniában a 2010-es Egyenlőségi Törvény (Equality Act 2010) kifejezetten nevesíti a szoptatást, mint védett tulajdonságot. Tilos hátrányosan megkülönböztetni egy nőt azért, mert nyilvános helyen szoptat. Ez a fajta explicite megfogalmazott jogi védelem nagy magabiztosságot ad az anyáknak. Érdekes megfigyelni a mediterrán országokat is, ahol a család és a gyermek központi szerepet tölt be. Olaszországban vagy Spanyolországban a gyermek jelenléte a közösségi terekben alapvetés, és a szoptatás is sokkal elfogadottabb, mint az északabbi, hűvösebb kultúrákban.
A szoptatás támogatása nemcsak az édesanyák és a jogalkotók feladata. A családtagok, barátok és még az idegenek is sokat tehetnek azért, hogy ez az élmény pozitív legyen. Az apák szerepe különösen fontos: ők azok, akik fizikai és érzelmi védőhálót biztosíthatnak a szoptató anya körül. A barátok és ismerősök azzal segíthetnek a legtöbbet, ha természetesnek kezelik a helyzetet. Nem kell abbahagyni a beszélgetést, nem kell zavartan elfordulni. Ha a társaságban valaki szoptatni kezd, a legtermészetesebb reakció a folytatás: maradjon meg az esemény társasági jellege. Még az idegenek apró gesztusai is sokat számítanak. Egy bátorító mosoly, vagy ha a buszon átadják a helyet, hogy az anya leülhessen szoptatni, mind-mind azt üzenik: szívesen látunk téged és a kisbabádat a közösségünkben.
Szoptatásbarát éttermek Budapesten
Van az úgy, hogy szülinapra, évfordulóra, diplomát ünnepelni, eljegyzés miatt örömködni az egész család összegyűlik otthon, és közösen étkezünk, beszélgetünk, koccintunk. Viszont néha jóleső, ha nem magunk főzünk két napon át, és a romok eltakarítása is másra hárul. A több generációt egy asztalhoz ültető családok tagjainak körültekintően kell éttermet/vendéglőt választaniuk, hogy a nagymama és a tinik is elégedettek legyenek, széles legyen a választék, érthető a gasztronómia.
Pesti éttermek, melyek gondolnak a családokra
Nemcsak a város, de az ország leghíresebb étterme a Gundel, melynek története 1894 óta íródik. A nagybetűs, a megkerülhetetlen étterem, ahová egyszer mindenkinek el kell jutnia. Szüleinknek és nagyszüleinknek hallomásból és személyesen tapasztalva is sok az emléke, ideje közösen újraélni a legendát, hogy minden generáció találkozzon ezzel a patinás hellyel. Itt is van a szép emlékű vasárnapi ebédajánlatuk, ami egy nagyvonalú, igazi klasszikus menü, professzionális kivitelezésben, békebeli ízekkel. Szép tisztelgés ez a hagyományok előtt, és remek alkalom lehet arra, hogy együtt fogyasszunk el egy tanyasi húslevest, egy rántott csirkét, nosztalgikus ízvilágú, de modernebb vasárnapi süteményeket. A „nemzeti 11”-ből is válogathatunk, ami az eredeti Gundel-receptúrák újrahúzásával készül, jól átgondoltan, a mai kor emberének elkészítve, palóc levessel, bakonyi bélszínnel.
A Mosonyi utcában található Rosenstein Vendéglő „minden kóser, ami jó” elvet vallja. Étlapjuk nem a ma megszokott 10-12 tételes választékról szól, hanem különböző korszakok, égtájak, alapanyagok bemutatásáról, a nagy vendéglős kedvencek felelevenítéséről. Itt meglehet, hogy a csigatésztás-kacsazúzás húslevesbe konyak kerül, hogy a harcsapaprikáshoz sztrapacska a köret, hogy a vadas nyúlból készül, a hozzá tálalt tésztaköret pedig a csalántól friss és extra, hogy a tatár marokkói felhangot kap.
Magyar kistermelők zamatos és sokszor teljesen bioalapanyagaiból főznek a Dohány utcai TATI-ban, ami még fiatal, de annál fejlődőképesebb és sok lehetőséget rejtő étterem. A farm-to-table koncepciót követik, és annak ellenére, hogy maga a belső tér nagyon is trendi, az ízeket igyekeznek forradalmi formában, de háziasra venni. Ez a kettősség az egész családnak kedvezhet, hiszen hiába a modern, fine bistrós tálalás (ez a fiatalabbaknak lehet hívogató), az otthonos ízek dominálnak (meggyőzik a család korosabb tagjait, hogy 2023-ra hangolva is örök érvényűek az ismerős ízek). A háztáji, kapirgálós csirke minősége például közel sem csak a hús feszességében és rostjaiban jelentkezik: mennyei lehet a rántott és a paprikás csirke is egy ilyen alapanyaggal. Elindult az ebédajánlatuk, ami egész héten elérhető, és itt a ház kedvenceit találjuk, a gulyástól a magyaros ízelítőtálon és a snidlinges tejföllel tálalt burgonyatócsnin át a Tati-féle somlói galuskáig. Ezek az ebédek a ráérős fajtát képviselik, nem fognak sürgetni. Adjuk meg a módját a lassú, odafigyelős étkezéseknek!
A Liszt Ferenc tér Menzája idén 20 éves! 2003 óta stabil pontja a budapesti vendéglátásnak, és sem a pandémia, sem a felújítás, sem a forgalomterelés nem törte meg. A benti retró dizájnt lehet szeretni és barátságosnak ítélni, de hallani olyan törzsvendégekről is, akik egyáltalán nem foglalkoznak a környezettel, csak a minden esetben ugyanolyan klassz ételekkel és a profi vendéglátással. Menzázni tényleg életérzés lett, ezt a műfajt érdemes megmutatni a nagyszülőknek, a szülőknek is, biztos, hogy hamar elfogadják és megszeretik majd. Ugyanúgy kedvenc itt a hagymás rostélyos, mint a házi tésztáik, a burgerek vagy éppen a fantáziadús vegán ajánlatok.
Tízéves a Macesz a Dob utca sarkán, Tasnádi Ákos séffel a pici, de annál praktikusabban berendezett konyhájával és a szerethető, ízletes fogásaival. A hangulata nagypolgári, szeretjük a berendezésen legeltetni a szemünket. Az a jó ebben a bisztróban, hogy éppen csak annyi az innováció, ami nem borítja meg a házias jelleget. Nyilván a legmodernebb konyhatechnológiákra támaszkodnak, és zsidó konyha mivoltából fakadóan néhány kortárs izraeli inspirációt is hoznak, de két lábbal állnak a földön, a vendégek igényeire koncentrálnak, itt nincs öncélúság és túlzásba vitt ívek! Tetszeni fog az egész családnak.
A Paulay Ede utcai VakVarjú étterem gyermekmenüje Danny De Vito ajánlásával szerepel az étlapon, és olyan fantázianeveken futnak a jól ismert gyerekkedvencek, mint a Csibefutam, a Pinocchio kedvence, a Némó kedvence vagy a Macskafogó. Az étterem már a bemutatkozásában „családi stílusúként” határozza meg magát.
A Városliget Café & Restaurant a századfordulós Budapest hangulatát idézi meg, lélekemelő panorámát nyújtva. Szívesen fogadnak „csak” egy kávéra is egy városligeti sétát követően, de teljes menüsorral és olyan különlegességekkel is várnak, mint a tányérhús (Tafelspitz), avagy a húsleves java.
Nem messze a Városliget Cafétól, Zuglóban, a Városliget közelében egy családi ház helyén épült a Szőnyi Hotel és Étterem. Egy 3 csillagos szálloda és egy másodosztályú étterem, amit mindezzel együtt nagyon kedvelnek a környékbeliek. Esetükben nem elcsépelt szó az oázis, ugyanis gyönyörűen zöldítették a kertet, kis tavat telepítettek, a gyerekeknek csúszdát és játszórészt építettek, és az egész helyből árad a közvetlenség. Folyamatosan jelentkeznek családi és nagycsaládos csomagajánlatokkal, itt tényleg gondolnak minden korosztályra.
A XVI. kerületben, Rákosszentmihályon működik a Sport Étterem immár 1942 óta. Egy igazi puccmentes, feszengésmentes családi étterem, ahol rendszeresek a nagy találkozók, összejövetelek, az egész helynek van egy keresetlen kedvessége azzal együtt, hogy láthatóan nem a kültér-beltér szépítésére helyezik a hangsúlyt. Viszont számos kedves gesztust tesznek a családosok (és kutyások) felé. Egész évben gondolnak a kicsikre, és gyereknapon például minden 12 év alattit ingyen gyerekmenüvel vártak.
A Pagony Café a XI. kerületi Bartók Béla úton található Pagony Könyvesboltban kapott helyet. A kávézó kínálata kifejezetten gyerekbarát - még a sütiket is nyugodt szívvel adhatjuk azoknak, akik már elértek idáig a hozzátáplálásban. A hátsó traktusban, a kávézó kényelmes kanapéján nyugodt lélekkel szoptathatjuk a kisbabánkat, ha pedig totyogóssal, pár éves gyerkőccel érkezünk, akkor ott van a játszósarok, ahol szuper fajátékokkal és a boltban is kapható könyvekkel foglalhatják le magukat a lurkók.
A HelloAnyu a VII. kerületi Csányi utca 7. szám alatt található. Már több mint 5 éve számít a II. kerület egyik legnépszerűbb kávézójának az anyukák között. A Lázár Ervin mesefigurájáról elnevezett hely egyszerre kávézó, közösségi tér, könyv- és játékbolt - és menedék minden anyukának, aki szeretne egy igényes helyen meginni egy kávét, miközben a babája legálisan fedezi fel a világot, vagy aki szívesen találkozna „sorstársakkal”. A HelloAnyuban van kávézó, játszósarok, pelenkázóhely, gyerekkompatibilis fogások és babás-mamás foglalkozások - „hiányoznak” viszont az éles sarkok, a veszélyes tárgyak, a látható konnektorok vagy a tekergőző zsinórok. Ha csöndet nem is, pár perc nyugalmat és finom falatokat meg egy jó beszélgetést mindenképp tudnak garantálni.
A Magnet Bank V. kerületi egységében egy kávézóval egybekötött bankfiókról van szó, ahol vidám sarok várja a legkisebbeket is. A Magnet Bank híres arról, hogy izgalmas közösségi terekkel, fenntartható alapanyagokkal és igényes kávézókkal tarkítja a fiókjait.
Budai éttermek, melyek gondolnak a családokra
A Budai Várnegyed hangulata önmagáért beszél, itt sétálni, nézelődni, új zugokat és színes kapukat felfedezni mindig kedves a szívnek. Természetes, hogy ebédelni, vacsorázni is szívesen érkezünk ide, pláne ha tudjuk, hogy merre vezessen az út, ha kikerülnénk a tobzódó turistákat. A 21 Magyar Vendéglő biztos pontként várja azokat a családokat, vendégeket, akik inkább az ismerős ízek terepén érzik biztonságban magukat, mégis vágynak valami maira, ami kilép a csárdajellegből. A Fortuna utca 21-es szám pont kapóra jött, mivel a 21 a századunkra is utal. Kínálatuk felvonultatja a halászlét, a tokajis kacsamájpástétomot, a hortobágyit, a borjúbécsit, a sült nudlival tálalt, ropogós kacsacombot, de kijevit is sütnek, amihez mi szívesen eszünk céklasalátát is. Mondjuk a nagypapák favoritját is: a 21-ben van szalontüdő is, amit parajos maceszgombóccal körítenek.
Meseszép helyen, a Hűvösvölgyi Nagyréten találjuk a családosok körében szájról szájra terjedő trattoriát. A budai dombokkal, hegyekkel körülölelt rétre a teniszklub felől bemenni, bent pedig egy külön kis világ fogad minket, ahol nyugi van, nem kell megfeszülni, sem kiöltözni, jó időben akár a napágyakra is kifeküdhetünk. Az éttermi csapat része egy fekete cica, és a gyerekek mellett a kutyákat is szeretettel fogadják. Budapest II. kerület, Nagyrét u.
A Pódium csapata nem kisebb küldetést vállalt, mintsem a vendéglátásuk által azt üzenjék a betérőknek, hogy „az élet szép!” Az élet gyerekkel is szép, sőt még szebb, így az asztalok mellett játszósarokkal várják a lurkókat, és mint Tóth Edunak is kedveznek a gyerekrésszel. Pankómorzsás csirkecsíkok és paradicsomos spagetti alkotja a gyerekmenüt, de sok más étel tetszhet a kicsiknek. Óbuda szuperhangulatos része egyébként is ideális egy szép sétára, a Bécsi úton járunk, a Kolosy tér vonzáskörzetében. Budapest III.
A Kisvigadó egy igazi, lokálpatriótákra szabott kisvendéglő, ami már 30 éve dacol a divathullámokkal, és csak a vendégek igényeit és ízlését tartja szem előtt. Ehhez nagyon értenek a Villányi úton, konyhájukat olyan kolléga is erősíti, aki már 25 éve a Kisvigadóban főz.
A Dunacorso étterem történetét és étlapját már 50 éve egy család írja. A korzón található Thonet-ház földszintjén találjuk, és ugyan odabent is kellemes a hangulat, mégis a tavaszi-nyári szezonban él a leginkább, amikor Pádár Lajos prímás vagy a Hot Jazz Band élő zenéje festi alá a dunai naplementéket és a kellemes ízeket. Ritka ma már az ilyen színvonalú vendéglős zenei kíséret! Náluk a mai napig rendelhetünk rántott borjúlábat, amiért a nagyszülők, a szülők biztosan lelkesednek majd, a sült, ropogós kacsacombhoz káposztás nudli dukál, de akár fish and chipset is fogyaszthatunk a Dunacorsóban. Egy biztos: a klasszikusaikat sosem szednék le a menüről, hiszen biztos pontot jelentenek a vendégeknek. Ugyan tetten érhető a modernizálás is (például a tálalásban vagy a koktélválasztékban), mindenki számára érthető és befogadható marad a kínálat.
A Czakó Kert mindig is gyerekbarát helynek számított - már csak a hatalmas kert miatt is -, akárcsak Vidó Nóri korábbi helyei, az IGEN és az IDE. A Czakó helyén nyitott ODA aztán egyesítette a hely adottságait a tulajdonos preferenciáival, az eredmény pedig egy szuper, gazdagon felszerelt játszósarok sok mesekönyvvel és játékkal, több etetőszék, kinti játszóház a melegebb napokra és persze a jó nagy kert, ahol simán lehet rohangászni - tökéletes helyszín 0-3 éves kor között.
A Maminti Kuckó a II. kerületben, a Mechwart ligettől öt percre, a Keleti Károly utca 11. a. szám alatt található. Ha olyan helyre vágysz, ahol egy kávé mellett végre lesz alkalmad olvasásra, felnőtt beszélgetésre, vagy szívesen kipróbálnád a baba-mama jógát, akkor a Lázár Ervin meséből ismerős Maminti Kuckót neked találták ki. A kávékülönlegességek mellett szörpökkel, sütikkel és aszalt gyümölcsökkel is várják a családokat.