Pelenkázó alátét varrásának részletes leírása és varrattechnikák

Amikor útra kelünk a gyerekkel, rengeteg kellékre van szükségünk, ezért fontos, hogy a felszerelésünk praktikus legyen. Ilyen az összehajtogatható, textilből készült pelenkázó alátét is. Egy kisgyerekes barátnőm hasonló terméket vásárolt több ezer forintért, én pedig abból inspirálódva készítettem magamnak egyet. Ez a pelenkázó alátét nemcsak gyors és egyszerű, de személyre szabott is, hiszen az ízlésednek megfelelő színben és mintával készül.

Miután megszületik a kicsi, megfontoltnak kell lenni az utazások, de még az egyszerű családlátogatások során is. Bizonyos dolgok nem maradhatnak otthon. A pelenkázó alátét varrása amellett, hogy egy rendkívül hasznos útitárssal ajándékoz meg, végeredményben még kiváló szórakozás is a szülés után otthon töltött napokra.

Az utazó pelenkázó alátét elkészítése lépésről lépésre

Az itthon talált maradék anyagokból válogattam össze az alátétet. A felső rész, amire a gyerek fekszik, egy puhább plüss anyag, míg a külseje egyszerű, könnyen tisztítható vászon. Mivel kisfiam van, nem akartam nagyon lányos darabot készíteni, de azt sem szerettem volna, ha valami sötét, fiús színű alátét lapul a táskámban.

Szükséges anyagok és eszközök:

• Külső rész: 26 cm x 52 cm (ha 2 részben szeretnéd: kisebb 26 cm x 18 cm, nagyobb 26 cm x 36 cm)
• Bélés: 26 cm x 52 cm (egyben vágva)
• Plüss anyag (felső rész)
• Vászon anyag (külső rész)
• Flíz (bélésnek)
• Farmer anyag (opcionális, középső zsebekhez)
• Patent vagy mágneszár
• Kalapgumi (opcionális)
• Tű, cérna, varrógép
• Olló, gombostű

Varrásmenet:

1. Szabásminta előkészítése: Nyomtasd ki a szabásmintát, és annak megfelelően vágd ki a különböző darabokat.
2. Alapok összeállítása: Helyezd egymásra a három téglalapot az ábrának megfelelően: alul a pamut, középen a bélés, felül pedig a viaszos vászon. Vagy a külső, vagy a belső alapra varrd fel a töltő anyagot. Én flízt használtam! Tűzd össze őket, majd varrd le a szélén. Nem kell méregetni, és nekem jobban is tetszik, ha egyenes vonal helyett íveket varrsz.
3. Zsebek elkészítése:
   • A pelustartó zseb kétféle méretből áll: az egyik 28 cm széles és 21 cm magas (ebből 1 db külső és 1 db belső rész kell), a másik 28 cm széles és 24 cm magas.
   • A 2 db 21 cm magas zsebet varrd össze a tetején. Színt színre fordítva, oda-vissza varrással varrd össze.
   • Most jön a 24 cm magas rész. Azt válaszd, ami majd a zseb belső része lesz.
   • Most jön a zseb külső része. Szín oldalával lefelé! Varrd rá teljesen. Oda-vissza varrással kezd és fejezd be. Én a varrás mellett kb fél centire le szoktam vágni.
   • Tedd a zsebet LEFELÉ arra a részre, ami majd a BELSŐ fele lesz!
   • Középső kis zsebek (opcionális): Hajtsd félbe a farmer anyagot (a varrott szél a farmer anyag alatt marad), és a farmer anyag szélén, a varráshoz közel varrd le. A szélessége 18 cm. Varrd le a két szélét. A széleket és a sarkokat a varráshoz közel vágd le, majd fordítsd ki.
   • Ha szeretnél a pelustartónak középen lyukat varrni, tedd színt színre a két anyagot (2 db 17 cm x 26 cm). A sablon ne legyen túl széles, kb 6 cm x 11 cm. Rajzolj egy oválist az anyag közepére. Most húzd át az egyik anyagot a másikon, így a szín oldalak kívülre kerülnek. Vasald le a varrásnál.
4. Fülek és pántok rögzítése: Pakold rá a részeket, és cikk-cakk öltéssel rögzítsd a helyén őket. A pelenkatartó fület hajtsd félbe, és tedd a bélés széléhez, ugyanígy a popsitörlő füllel is. Mindkét esetben a vágott széle van a bélés szélénél. A zsebet igazítsd középre, és tűzd meg gombostűvel. A cumitartó pántot is helyezd el. A külső rész rövidebbik oldalára, középre varrd fel a kalapgumit, kb. 1 cm-re a szélétől.
5. Összevarrás és kifordítás: Most a külső oldalra tedd rá a bélést (amire rávarrtad a részeket előtte), színt színre fordítva. Tűzd össze, és varrd körbe. Az oldalán hagyj egy kb tenyérnyi részt szabadon a kifordításhoz. Majd vágd körbe, csak kb fél cm maradjon a varrás mellett. A nyílást két módon tudod bevarrni.
6. Záróelem behelyezése: Ha szeretnél bele tenni mágneszárat, azt még a nyílás bevarrása előtt tedd meg. Hajtsd be 3 részre, és jelöld meg a patent helyét. Helyezz egy patentot a pánt végére, a másik felét pedig a rövidebb oldalon vele szemközti sarokba, körülbelül 5 cm-re a széltől. Azért a két „sarkára” kerül a patent, hogy a babát ne zavarja használat közben. Így nem fogja nyomni a fejét, mikor ráfekteted!

Orvosi varratok: elméleti háttér és kivitelezés

Dr. A bőrön, illetve egyéb szerveken és szöveteken keletkezett vagy képzett folytonossághiány megfelelő egyeztetése az egyik legalapvetőbb orvosi készség. Egy varrat helyes elkészítése mind funkcionális, mind kozmetikai szempontból lényeges. Jelen fejezet célja, hogy a különböző varrattechnikákat, azok elméleti hátterét és helyes kivitelezését bemutassa.

A varrás eszközei és anyagai

A szövetegyeztetés egyik legfontosabb lépése a megfelelő fonál megválasztása. Az egyeztetett régiótól és a céltól függ, hogy milyen fonál a választandó. A korábban használt természetes alapanyagú fonalak kikoptak a mai gyakorlatból, szinte kizárólag szintetikus fonalakat alkalmazunk.

Fonalak típusai és tulajdonságai:

• Biológiai lebomlás: A szakítószilárdságukat egy hét alatt elvesztő fonalaktól az azt akár egy hónapig is megőrző, és több mint fél év múlva teljesen felszívódó fonalakig válogathatunk. A fonalak felszívódása szöveti reakcióval jár, ami mind a varratok tartásánál, mind a várható kozmetikai eredmény tekintetében figyelembe veendő.
• Monofil és sodrott fonalak: Bár az atraumatikus elveknek megfelelően előnyben részesítjük az egy szálból képzett monofil fonalakat, olykor azonban előnyös a sodrott fonál nyújtotta könnyű csomózhatóság és jobb csomótartó képesség. Főként a monofil fonalak esetén fontos, hogy ha megfogjuk műszerrel, akkor sérül az integritása, és az érintett részen elveszti szakítószilárdságát, melyre a szövetegyeztetés során figyelni kell.
• Vastagság és hossz: A fonalak további felosztása vastagságuk és hosszuk alapján történik.

Tűk és tűfogók:

• Tűk: Szövetegyesítésre általában görbített tűket használunk. A modern atraumatikus elveknek megfelelően ma már legtöbbször a tű fokának egyenes folytatásába eső fonállal bíró atraumatikus tűket használunk. A tűket méretük, görbületi sugaruk, vastagságuk és hegyük kiképzése alapján csoportosíthatjuk. A fonál csomagolásán mindig rajzzal, számmal és betűkóddal jelölik, hogy milyen tűt tartalmaz.
• Vágó és hegyes végű tűk: Az általános szövetegyesítés szempontjából a vágó és a hegyes végű, kerek testű tűk közötti különbséget érdemes kiemelni. A vágótűket olyan helyen alkalmazzuk, ahol nagyobb a rétegvastagság (bőr, izom) és fontos, hogy a tűvel ne toljuk egymás előtt a szöveteket, hanem élesen hatoljunk át rajtuk. A finomabb szöveteknél ezzel szemben a vágótű hátrányos, hiszen pl. egy érfalon átvezetve könnyen átvághatja azt.
• Tűfogók: A varráshoz használt tű megfogásához külön erre a célra készített tűfogókat alkalmazunk.
  • Mathieu tűfogó: Marokra kell fogni. A racsnit két-három kattanásig érdemes zárni, így fogja meg szorosan a tűt.
  • Hegar tűfogó: Tartása megegyezik az általános sebészeti eszköztartással. Az eszköz száraiba a hüvelyk- és gyűrűs ujjunkat kell bevezetni, a mutatóujjunkat pedig az eszköz szárán megtámasztani, így biztosítható a legfinomabb manipuláció. Az eszköz szintén rendelkezik racsnival, melyet érdemes 2-3 kattanásig zárni.
• Csipeszek: A bőr és bőr alatti szövetek megragadásához a sebészi csipesz a választandó. Az anatómiás csipesszel nagyobb felületen, nagyobb nyomást kell kifejteni, ami a megragadott bőrön vérellátási zavart okozhat. A csipeszeket a ceruzához hasonlóan, hüvelyk és mutatóujjunk között kell megtartani úgy, mintha azok meghosszabbítását képeznék.

Varrattechnikák

Minden varrat elkészítése a tű helyes befogásával kezdődik. A tűt kezünkkel vagy csipeszünkkel megfogjuk. A tűfogóval a tűt a tű csúcsától a fokáig mérve 2/3-1/3 távolságnál fogjuk meg. A befogott tűvel úgy kell manőverezni, hogy a csuklónkkal fordulva követjük a tű görbületét. A tűt sose tegyük le önmagában!

1. Egyszerű csomós öltés (szimpla öltés)

Nem feszülő területeken a legegyszerűbb és leggyakrabban használt öltéstípus. Érdemes időt fordítani gyakorlására, mert a jól behelyezett egyszerű csomós öltés jó kozmetikai eredménnyel tud gyógyulni. Ezek a varrattípusok alkalmasak a legpontosabb szövetegyeztetésre. További előnyük, hogy az öltések között a sebváladék távozni tud, illetve, hogy ha kell egyenként, fokozatosan is eltávolíthatóak. Mivel ezek a varratok nem vízzárók, ezért pl. nem alkalmasak nyelőcső varrásra.

• Az öltésnek mindkét sebszéltől azonos távolságban, többnyire 1-1 cm-re kell lennie. (A sebszéltől számított 1 cm-es távolság valójában életkortól és testtájtól is függ.)
• Mélyebb sebek esetén az öltés a sebalap szintjében haladjon, mert ezzel elkerülhető a zárt seb alatti tasakképződés és váladék felhalmozódás.
• Legalább 4 csomót tegyünk a fonálra. A sebszéleknek pontosan kell illeszkedniük.
• Befogjuk a tűt a tűfogóba a korábban ismertetett módon. Az öltést 1 cm-re a sebszéltől indítjuk, úgy, hogy a tű merőlegesen álljon a bőr felszínére.
• A velünk szemben lévő sebszélt a horgas csipesszel kissé megemeljük, és magunk felé gördítve a tűt áthatolunk a bőrön.
• A sebüregben a sebalap szintjében kijövünk a tűvel, majd a tűfogóval megfogjuk a tűt, és kigördítjük a sebből.
• A horgas csipesszel finoman megemeljük a felénk eső oldali sebszélt, és az ellenoldali kijöveteli ponttal egy szintben öltünk magunk felé. A felénk eső sebszéltől kb. 1 cm-re jövünk ki a bőrből.
• Ha a seb és a tű mérete engedik, akkor a tűvel nem kell kijönni a sebből, hanem az ívét kihasználva, azt a felénk eső sebfelszínbe tovább gördíthetjük.
• A fonalat egy kb. 3 cm-es véget hagyva áthúzzuk a seben.
• A tűfogóval elengedjük a tűt, és az apodaktíliás csomózásnál leírtak szerint csomózunk. Az első dupla csomó meghúzásakor fektessük a sebre a csomót, mert ezzel lehet a legpontosabban egyeztetni a sebszéleket.
• A csomót húzzuk el az egyik oldalra, ezzel „zárva” a csomót, majd folytassuk a csomózást. Főként a monofil fonalaknál vigyázzunk a második csomó meghúzásakor, mert szorosabbra húzhatjuk az első csomót is.
• Ha a 4 csomót elkészítettük, akkor a két fonalat összefogva vágjuk rövidre a fonalat, és folytassuk az első öltéstől kb. 1 cm-re.

2. Matracöltés (horizontális matracöltés)

Ritkán használjuk, mert kozmetikailag nem előnyös.

• Befogjuk a tűt a tűfogóba a korábban ismertetett módon. Az öltést 1 cm-re a sebszéltől indítjuk, úgy, hogy a tű merőlegesen álljon a bőr felszínére.
• A velünk szemben lévő sebszélt a horgas csipesszel kissé megemeljük, és magunk felé gördítve a tűt áthatolunk a bőrön.
• A sebfelszínen a sebalap szintjében kijövünk a tűvel, majd a tűfogóval megfogjuk a tűt, és kigördítjük a sebből.
• A horgas csipesszel finoman megemeljük a felénk eső oldali sebszélt, és az ellenoldali kijöveteli ponttal egy szintben öltünk magunk felé. A felénk eső sebszéltől kb. 1 cm-re jövünk ki a bőrből.
• Ha a seb és a tű mérete engedik, akkor a tűvel nem kell kijönni a sebből, hanem az ívét kihasználva azt a felénk eső sebfelszínbe tovább gördíthetjük.
• A fonalat egy kb. 3 cm-es véget hagyva áthúzzuk a seben.
• A tűt ezt követően „backhand” tartásba fogjuk be a műszerünkbe (A tű hegye a befogás után nem felénk néz, hanem ellenkező irányba.).
• A felénk eső sebszélt a csipesszel kissé megemeljük. A kiöltéstől balra 1 cm-el és a sebszéltől 1 cm-re beöltünk a felénk eső bőrbe, majd kijövünk a felénk eső sebfelszínen.
• A horgas csipesszel finoman megemeljük a velünk szemben levő sebszélt, és a mélységet tartva beöltünk az ellenoldali sebfelszínbe. A velünk szemben levő sebszéltől kb. 1 cm-re jövünk ki a bőrből.
• A fonalat áthúzzuk, és egyeztetjük a sebszéleket. A négy öltési pontnak egy szabályos négyzetet kell kirajzolnia.
• A tűfogóval elengedjük a tűt, és az apodaktíliás csomózásnál leírtak szerint csomózunk.
• Ha a 4 csomót elkészítettük, akkor a két fonalat összefogva vágjuk rövidre a fonalat, és folytassuk az első öltéstől kb. 1 cm-re.

3. Vertikális matracöltés

A leggyakrabban alkalmazott bőrvarrat. Feszülő sebek egyeztetésére kiváló, mert külön egyezteti a mélyebb szöveteket és az epidermist.

• Befogjuk a tűt a fogóba a korábban ismertetett módon. Az öltést 1 cm-re a sebszéltől indítjuk, úgy, hogy a tű merőlegesen álljon a bőr felszínére.
• A velünk szemben lévő sebszélt a horgas csipesszel kissé megemeljük, és magunk felé gördítve a tűt áthatolunk a bőrön.
• A sebfelszínen a sebalap szintjében kijövünk a tűvel, majd a tűfogóval megfogjuk a tűt, és kigördítjük a sebből.
• A horgas csipesszel finoman megemeljük a felénk eső oldali sebszélt, és az ellenoldali kijöveteli ponttal egy szintben öltünk magunk felé. A felénk eső sebszéltől kb. 1 cm-re jövünk ki a bőrből.
• Ha a seb és a tű mérete engedik, akkor a tűvel nem kell kijönni a sebből, hanem az ívét kihasználva azt a felénk eső sebfelszínbe tovább gördíthetjük.
• A fonalat egy kb. 3 cm-es véget hagyva áthúzzuk a seben.
• A tűt ezt követően „backhand” tartásba fogjuk be a műszerünkbe (a tű hegye a befogás után nem felénk néz, hanem ellenkező irányba.).
• A felénk eső sebszélt a csipesszel kissé megemeljük. Az első öltésünkkel egy vonalban egészen a sebszél mellett beöltünk a bőrbe, és intracutan jövünk ki a sebfelszínen.
• Elengedjük a tűt, átfogunk, és áthúzzuk a fonalat.
• A horgas csipesszel finoman megemeljük a velünk szemben levő sebszélt. Az ellenoldali sebfelszínbe tartva a verticalis irányt, intracutan visszaöltünk, és egészen a sebszél mellett jövünk ki a tűvel.
• A fonalat áthúzzuk, és egyeztetjük a sebszéleket. A négy öltési pontnak egy síkba kell esnie.
• A tűfogóval elengedjük a tűt, és az apodaktíliás csomózásnál leírtak szerint csomózunk.
• Ha a 4 csomót elkészítettük, akkor a két fonalat összefogva vágjuk rövidre a fonalat, és folytassuk az első öltéstől kb. 1 cm-re.

4. Horizontális intracutan varrat (Donati-öltés)

Szintén gyakran alkalmazott bőrvarrat.

• Befogjuk a tűt a tűfogóba a korábban ismertetett módon. Az öltést 1 cm-re a sebszéltől indítjuk, úgy, hogy a tű merőlegesen álljon a bőr felszínére.
• A velünk szemben lévő sebszélt a horgas csipesszel kissé megemeljük, és magunk felé gördítve a tűt áthatolunk a bőrön.
• A sebfelszínen a sebalap szintjében kijövünk a tűvel, majd a tűfogóval megfogjuk a tűt, és kigördítjük a sebből.
• A fonalat egy kb. 3 cm-es véget hagyva áthúzzuk a seben.
• A horgas csipesszel finoman megemeljük a felénk eső oldali sebszélt, és az ellenoldali kijöveteli ponttal egy szintben öltünk magunk felé, úgy hogy a tűt 180 fokkal visszafordítva intracutan jövünk ki a felénk eső sebszélen.
• Áthúzzuk a fonalat. A tűt ezt követően „backhand” tartásba fogjuk be a műszerünkbe (a tű hegye a befogás után nem felénk néz, hanem ellenkező irányba).
• A horgas csipesszel finoman megemeljük a velünk szemben levő sebszélt. Az ellenoldali sebfelszínbe tartva a verticalis irányt intracutan visszaöltünk, és egészen a sebszél mellett jövünk ki a tűvel.
• A fonalat áthúzzuk, és egyeztetjük a sebszéleket. A négy öltési pontnak egy síkba kell esnie.
• A tűfogóval elengedjük a tűt, és az apodaktíliás csomózásnál leírtak szerint csomózunk.
• Ha a 4 csomót elkészítettük, akkor a két fonalat összefogva vágjuk rövidre a fonalat, és folytassuk az első öltéstől kb. 1 cm-re.

5. Folyamatos csomós varrat

Vízzáró varrattípus, ami nem feszülő területeken jó egyeztetést biztosít. További előnye, hogy gyorsan elkészíthető, hiszen csak a két végét kell csomózni. A bőrön ritkán használatos, mert ott a kozmetikai eredménye nem megfelelő, illetve sebgyógyulási szövődmény (pl. seroma) esetén nem lehet részleges varratszedést végezni. Főként lumenes szövetek (ér, bél), illetve serosus membránok (pl. hashártya) egyesítésére alkalmazzák.

• Befogjuk a tűt a tűfogóba a korábban ismertetett módon.
• Először egy egyszerű csomós öltést helyezünk be, amit ha megcsomóztunk, akkor csak a tű nélküli fonálszárat vágjuk rövidre.
• A tűben végződő fonállal folytatjuk a sebegyeztetést, úgy, hogy a behelyezett öltések a sebszéltől és egymástól is 1-1 cm távolságban legyenek.
• A zárt sebszél irányával a fonal látható részei kb. 45 fokos szögeket zárnak be.
• A varrás közben egy asszisztens segíti a fonál vezetését, mindig meghúzva az előző öltéseket.
• Mindig a bőr felett levő fonálrészek azon szárát vágjuk át, amivel nem húzzuk át a fonál bőrfelszín felett levő részét a seben.

6. Folyamatos tovafutó matracöltés

Ritkán alkalmazott varrattípus.

• Befogjuk a tűt a tűfogóba a korábban ismertetett módon.
• Először egy egyszerű csomós öltést helyezünk be, amit ha megcsomóztunk, akkor csak a tű nélküli fonálszárat vágjuk rövidre.
• A tűs fonállal folytatjuk a sebegyeztetést, úgy, hogy a behelyezett öltések a sebszéltől és egymástól is 1-1 cm távolságban legyenek.
• Minden öltés meghúzása előtt a fonalat átvezetjük az előző öltésnél képzett hurok alatt.
• A zárt sebszél irányával a fonal látható részei kb. 90 fokos szögeket zárnak be, illetve a seb egyik oldalán azzal párhuzamosan haladnak.
• A varrás közben egy asszisztens segíti a fonál vezetését, mindig meghúzva az előző öltéseket.
• Mindig a bőr felett levő fonálrészek azon szárát vágjuk át, amivel nem húzzuk át a fonál bőrfelszín felett levő részét a seben.

7. Szubcutan (intracutan) tovafutó varrat

Nem feszülő, nem szennyezett, nem roncsolt sebszélek esetén a bőr zárására a legalkalmasabb varrattípus. A kozmetikai eredménye az összes varrattípus közül a legjobb. További előnye, hogy elkészítése gyors, illetve a varratszedés a legegyszerűbb.

• Befogjuk a tűt a tűfogóba a korábban ismertetett módon.
• A sebzugtól 1 cm-re beöltünk a sebzugba. A varratsorunk a dermis epidermishez közeli szintjén halad. A pontos sebegyeztetéshez fontos, hogy ezt a szintet a seb teljes hosszában, szimmetrikusan megtartsuk.
• A velünk szemben levő sebszélt csipesszel óvatosan megemeljük, és lap szerint öltünk a dermisbe a sebszéllel párhuzamosan.
• A következő öltés kezdőpontja az előzővel átellenben vagy kissé visszaöltve kell legyen. Az első két öltést még érdemes a sebzughoz közel tenni, majd utána 1 cm-enként.
• Az utolsó öltés a sebzugban legyen, majd jöjjünk ki 1 cm-re a sebzugtól a bőrön.
• Húzzuk meg a fonalat, és győződjünk meg róla, hogy jól egyezteti-e a sebszéleket, és jól csúszik-e a fonál (ha nem, akkor valószínűleg megakasztottuk valahol).
• Az egyik fonálvéget a bőr szintjében elvágjuk, és a másik fonálvéggel a seb irányában kihúzzuk a fonalat a bőrből.

Babaápolási termékek és eszközök

Kisbabád pelenkázása és fürdetése a kórházból hazaérkezéstől kezdődően mindennapos rutin feladattá válik. Sok-sok termék közül választhatunk az üzletekben, a döntő a baba igényeinek, komfortjának figyelembe vétele legyen, illetve az, hogy melyik a legbiztonságosabb, és végül a mi számunkra is legkönnyebben használható eszköz.

Pelenkázás:

• Pelenkázó komód: Egy bútordarab, ami gyakran a kiságyhoz illeszkedik stílusban, és általában mellé helyezik el. A legfontosabb mindenek előtt, hogy biztonságos legyen. Megfelelő magasságú oldalfala megakadályozza, hogy a gyermek leessen. Jó, ha a szülő számára is kényelmes a magassága, és ha vannak tároló részei.
• Pelenkázó alátét (merev): Könnyen tisztítható vízálló felületű merev, szivacsos lap, amit általában a kiságyra lehet elhelyezni, és le is vehető, amikor nincs rá szükség. Jó ötlet akkor, ha kicsi a hely a szobában. A lényeg itt is, hogy legyen biztonságos. Gyakran kényelmesebb az örökmozgókat már az ágyon pelenkázni, hiszen ott nagyobb a hely és kisebb a leesés veszélye.
• Pelenkák:
  • Eldobható pelenka: Legtöbben az eldobható pelenkát választják, mert nagyon kényelmes a használata, kezelése. Hátránya, hogy nem természetes anyagokból készül, nagy ökológiai terhet jelent a gyártása, és lassan lebomló hulladék. Az eldobható változatok kémiai anyagokat tartalmaznak, amelyekkel mi, vásárlók nem vagyunk tisztában. Ez pedig érintkezik a baba bőrével. Előfordul például az, hogy egy pelenkakiütésre hajlamos gyermeknél egy bizonyos márkájú pelus sokkal könnyebben előhozza a gyulladást, mint egy másik. Ezért is fontos az, hogy bőrbarát anyagot válasszunk. Nem a szín, vagy az illat számít, hanem az, hogy a baba bőre mivel találkozik.
  • Mosható pelenka: Olyan alternatívák, amelyek pénztárcabarát megoldást kínálnak természetes, bőrbarát anyagokkal, kevés hulladéktermeléssel. Használatuk egyszerű, hátránya, hogy ki kell őket mosni, és méretben kicsit nagyobbak, mint az eldobható pelenkák, tehát a baba kicsit nagyobb csomagot hordoz magán. Mivel más a nedvszívó rétegük, gyakrabban kell figyelni, hogy időben ki tudjuk cserélni.
• Törlőkendő: Nagyon praktikus darab, gyorsabbá és könnyebbé teszi a pelenkázást. Azonban vegyi anyagokat tartalmaz, amire egyes babák bőre érzékeny lehet. Ha teheted, készíts saját bőrbarát törlőkendőt természetes anyagokból. Ha mégis szükséges használnod valamelyik terméket, akkor olyat válassz, amelyik hipoallergén, és minél kevesebb vegyi anyagot tartalmaz.
• Popsikrém: Használatával kapcsolatosan a vélemények megoszlanak, ezért kérdezd meg gyermekorvosotoktól, vagy védőnőtöktől, hogy ő melyik terméket ajánlja. Ezeknek a krémeknek a fő célja az, hogy megvédjék a baba bőrét a kipirosodástól, amit a meleg és a vizelet okozhat. Az újszülötteknek még sokkal érzékenyebb a bőrük, azért figyeljünk rá fokozottabban! Ha popsikrémet választunk, nézzük meg alaposan az összetevőit!

Fürdetés:

• Babakád: Kiválasztása előtt gondoljuk végig, hogy hol szeretnénk fürdetni a kicsit. Melyik helyiségben tudunk megfelelő meleget biztosítani, és hol férünk el jól? Ha szűkítővel beépített kádat választunk, akkor a picit biztonságosabban tudjuk benne elhelyezni. Természetesen ilyenkor is tartani kell őt, de valamivel könnyebb a dolgunk. Kaphatóak kádak csúszásgátlóval ellátva, de nyugodtan használhatunk erre a célra textilpelenkát is.
• Babafürdető dézsa: Egy csodás megoldás ahhoz, hogy a gyermek számára megkönnyítsük az átkerülést az anyaméhből a külvilágba.
• Babatörölköző: Ha babatörölközőt szeretnénk választani, mindenképpen természetes anyagból készült terméket keressünk! Lehet pamut, frottír, flanel, bambusz, egyszerű kialakítású, vagy kapucnis. A kifogó egy hagyományos tetra pelenkaanyagból készült lepedő, amelyet nagy mérete és jó nedvszívó képessége miatt szeretünk.

Egyéb babaápolási eszközök:

• Körömvágó olló: A piciknek nagyon puha körmük van. A körömvágás sokaknak ijesztő mozzanat lehet, hiszen olyan aprók azok az ujjacskák! Ha megfelelő kidolgozású kis ollót választunk, akkor nem történhet gond. Válasszunk lekerekített hegyűt, nehogy véletlen egy rossz mozdulattal megszúrjuk a babát.

tags: #pelenkazo #alatet #varras #leirasa #magyarul