A policisztás ovárium szindróma (PCOS) a reproduktív korban lévő nőknél a leggyakoribb hormonális zavar, csak az USA-ban a nők 10-15 %-át érinti. A PCOS a fogamzóképes nők 12-18%-át érintheti. A PCOS a fogamzóképes korú nők leggyakoribb hormonális megbetegedése, a 18-44 éves kor közötti nők 5-10%-át érinti és a meddőség egyik leggyakoribb okaként tartják számon. A PCOS a nők körülbelül 6-10%-át érinti világszerte. A PCOS rendkívül gyakori betegség, minden tizedik nőt érinti és a vezető meddőségi okok között tartják számon. A policisztásovárium-szindróma (PCOS) egy rendkívül gyakori probléma, amely minden 10 fogamzóképes korú nőből 1-et érint. A PCOS a fogamzóképes nők leggyakoribb hormonális megbetegedése, a 18-44 éves kor közötti nők 5-10%-át érinti és a meddőség egyik leggyakoribb okaként tartják számon. A PCOS a nők körülbelül 6-10%-át érinti világszerte. A PCOS rendkívül gyakori betegség, minden tizedik nőt érinti és a vezető meddőségi okok között tartják számon. A policisztásovárium-szindróma (PCOS) egy rendkívül gyakori probléma, amely minden 10 fogamzóképes korú nőből 1-et érint.
Mi az a PCOS?
A PCOS (policisztás ovárium szindróma) egy összetett hormonális rendellenesség, amely a petefészkek működését befolyásolja, és számos testi tünettel, valamint anyagcserezavarral is együtt járhat. A PCOS a petefészkek rendellenes működéséből fakadó meddőség egyik fő oka. A PCOS neve onnan ered, hogy a petefészek kéreg alatt ciszták sorakoznak (ezek a megérni akaró, de nem tudó petesejtek, tüszők). A PCOS esetében a petefészkekben számos ártatlan, folyadékkal telített „zsákocska” található - ezeket tüszőknek nevezzük. Általában petesejt is termelődik ezekben a tüszőkben, azonban a PCOS során nem szabadul ki érett petesejt ezekből a tüszőkből, így nem jön létre peteérés. A PCOS egy mozaikszó, jelentése policisztás ovárium (petefészek) szindróma. Bár az elnevezés csak a petefészekre utal, valójában összetett, a hormonháztartást komplexen érintő betegségről van szó. A PCOS (policisztás ovárium szindróma) neve ellenére nemcsak a petefészkeket érinti. Valójában ez egy olyan betegség, ami a teljes női szervezetre hat, és a hormonális egyensúly felborulásával jár. A PCOS ugyanis nemcsak egy nőgyógyászati kórkép, hanem egy teljes szervezetre kiható hormonális betegség. Egy komplett anyagcserezavarról beszélünk, a PCOS hátterében ugyanis sok esetben örökletes cukor anyagcserezavar áll. A PCOS kialakulása részben genetikai, részben környezeti tényezőkre vezethető vissza. A PCOS egy olyan összetett betegség, ami a hormonális rendszert érinti, így hatással van a petesejt érésére, illetve a meg nem termékenyített petesejt kilökődésére is. A PCOS egy összetett tünetegyüttest okozó probléma, amely jelentősen befolyásolja a hormonháztartást.
A PCOS tünetei nagyon változatosak. A PCOS tünetei közül a fokozott szőrnövekedés okozza a legnagyobb esztétikai kellemetlenségeket a nők számára. Az androgén hormonok magasabb szintje miatt sötét szőrszálak jelenhetnek meg az arcon, végtagokon és a mellkason. A hormonok megnövekedett mennyisége emellett túlsúlyhoz és erősen pattanásos bőrhöz is vezet. Ezek mind a PCOS kellemetlen, életminőséget rontó tünetei. Általában a fiatal lányok számára a menstruáció zavarai mellett ezek a tünetek jelentik a legnagyobb kihívást. Később azonban a termékenységi problémáké lesz a főszerepe. A PCOS leggyakoribb tünetei: pattanásos, zsíros bőr, rendszertelen női ciklus (kevesebb, mint 22 napos vagy több, mint 35 napos), esetleg pecsételő vérzés, terméketlenség, hajhullás, esetleg férfiakra jellemző megjelenésű kopaszodás, túlsúly vagy elhízás, erőteljesebb szőrnövekedés (arc, mellbimbók környéke, kar, has), ciszták megjelenése a petefészekben, magasabb inzulinszint a vérben.
A PCOS esetében a tüszők nagy mennyiségű tesztoszteron hormont választanak ki. Így a tüszőérés lassabban következik be, vagy elmarad az ovuláció. Az androgén hormonok túlzott termelődése miatt a PCOS-ben szenvedő nőknél hét vagy több nappal is később történik a tüsző repedése, mint a ciklus általában jellemző 14. napján. Így a menstruáció késik, a ciklus sokszor 35, vagy akár több napig is tarthat. Ez azért van, mert ezek a tesztek a luteinizáló hormon (LH) szintjét mérik, amely a PCOS esetében már alapvetően magas. Az LH-szint a ciklus közepén megemelkedik, előidézve ezzel az ovulációt.
Az inzulinrezisztencia a PCOS egyik fő súlyosbító faktora. Az inzulin a hasnyálmirigy által előállított hormon, mely arra serkenti a sejteket, hogy felvegyék és használják a vércukrot. Ez a szervezet elsődleges energiaforrása. Ha a sejtek ellenállóvá (rezisztenssé) válnak az inzulin hatásával szemben, akkor nem veszik fel a cukrot, és emiatt a cukorszint a vérben megemelkedhet. Az emelkedett vércukorszint még több inzulin termelését váltja ki, hogy a szervezet megpróbálja így csökkenteni a vércukorszintet. Összességében tehát emelkedett vércukorszint és inzulinszint alakul ki, míg az inzulin nem fejti ki hatásait. Az emelkedett inzulinszint további problémákat okozhat. Arra késztetheti a szervezetet, hogy túl sok androgén férfihormont termeljen. A fokozott tesztoszteron termelés megborítja a reproduktív életkor női hormonális egyensúlyát. Normál esetben minden hónapban egy tüsző érik meg, ami az ovulációkor elhagyja a petefészket. PCOS esetén problémák alakulhatnak ki a tüszőéréssel, az ovulációval, a menstruációs ciklus szabályosságával és a teherbeeséssel is.
A PCOS kialakulásában szerepet játszhat az alacsony fokú gyulladás fennállása is. A kutatások azt mutatják, hogy a PCOS-ben szenvedő embereknél egyfajta hosszú távú, alacsony fokú gyulladás alakul ki, amely a policisztás petefészkeket androgének termelésére készteti. Ez hosszútávon komoly szív- és érrendszeri problémákhoz vezethet.
A PCOS gyanúja esetén szükséges nőgyógyászati szakorvosi vizsgálat is. A nőgyógyász megtudja adni a pontos diagnózist, illetve a különböző meddőségi okok és gyanúk kizárásával meg tudja határozni a betegség okát is. A PCOS diagnózisának felállítása nem mindig könnyű. Ahhoz, hogy kiderüljön, érint-e bennünket ez az állapot, először is szükséges lehet labor (vérvétel), endokrinológiai kivizsgálás, nőgyógyászati kivizsgálás, majd a vizsgálati eredmények tükrében kezdődhet meg a kezelés PCOS esetében is. A menstruációs zavarok és a nem rendszeres tüszőérés esetén a vizsgálatok része a női és férfi nemi hormonok szintjének mérése, a prolaktin szint vizsgálata, és a pajzsmirigy funkció mérése is. Szükség lesz terheléses vércukor mérésre is. A hormon vizsgálatokat érdemes a ciklus 7. és 21. napjain is elvégeztetni.
A PCOS laborcsomag vizsgálatainak elvégzése policisztás ovárium szindróma gyanúja esetén javasolt. A PCOS laborcsomagban foglalt laboratóriumi vizsgálatok a következők: Totál és szabad tesztoszteron: androgén hormon, mely a nőknél a petefészekben és a mellékvesében termelődik. Előfordulhat normál össz tesztoszteron szint mellett a szabad tesztoszteron szint emelkedése. Prolaktin: a prolaktin hormon a szülés után segíti a tejelválasztás megindítását és fenntartását. Ösztradiol: ösztrogén hormonok egyik típusa, melyet az érésben lévő tüsző termel. Az ösztradiol szint meghatározását elsősorban a petefészek működésének vizsgálatára használják. Androsztendion: androgén hormon, amit nőknél a petefészek és a mellékvesekéreg termel. Szintje a menstruációs ciklus alatt változik, segítségével nyomon követhető a petefészek működése. DHEA-s: androgén hormon, mely a nőkben női nemi hormonná, ösztrogénné képes alakulni. Magas szintje a menstruáció elmaradását és férfias jelleg kialakulását okozza. Progeszteron: fontos szerepet játszik a terhesség létrejöttében és fenntartásában, de részben felel a női menstruációs ciklus szabályozásáért is. AMH (anti-Müllerian hormon): a még érés előtt álló petesejtek termelik, szintjéből így következtetni lehet a termékenység időszakának várható hosszára. Az évek előrehaladtával szintje fokozatosan csökken. FSH (follikulus-stimuláló hormon, tüszőérlelő hormon): Az FSH indítja el a tüszők növekedését és kifejlődését a petefészekben. LH (luteinizáló hormon, sárgatest serkentő hormon): Az LH váltja ki az ovulációt (tüszőrepedés, peteérés). Az FSH által előkészített tüszőt érleli tovább; mikor megnő az LH szintje, akkor következik be az ovuláció. Szintjének meghatározásával információt kaphatunk a petefészek működéséről, emelkedett értéke elégtelenségre utal. TSH: A pajzsmirigyserkentő hormon, a TSH (thyreoidea stimuláló hormon) szintjét vizsgáljuk, mely az agyalapi mirigyben termelődik és a pajzsmirigy hormontermelését serkenti. 3 pontos, inzulin méréssel egybekötött terheléses vércukor mérés: 75 g glükózt tartalmazó oldat elfogyasztása mellett terheléses vércukor vizsgálatot végzünk, mellyel párhuzamosan mérjük az inzulin szintjét, elválasztásának mértékét és annak változását is. D vitamin: a D vitamin hormonokhoz hasonló hatású szerepet játszik a petesejtek fejlődésében és érésében. Az első mintavétel a menstruáció 3.-5. napján (a vérzés kezdetétől számított 3.-5. nap) történik. Ekkor kerül sor a hormon vizsgálatok legtöbbjére (AMH, FSH, LH, tesztoszteron, prolaktin, ösztradiol, androsztendion, DHEA-s), a pajzsmirigy funkció és a D vitamin szint vizsgálatára, illetve a terheléses inzulin és vércukor vizsgálatra is. A terheléses vizsgálat 3 mintavételt jelent ezen a napon: egy éhgyomri, majd egy-egy 60 és 120 perc elteltével a glükóz tartalmú folyadék elfogyasztását követően. A második mintavétel a menstruáció 21. napján történik, ekkor a progeszteron szintet vizsgáljuk. Az első mintavétel vizsgálati eredményei a mintavételt követő 17. munkanapon lesznek elérhetők. A második mintavétel eredménye pedig a mintavételt követő 3. munkanapon.
A PCOS kezelése megcélozhatja csupán a tüneteket, valamint magát a probléma gyökerét is. A PCOS hátterében álló folyamat ugyanis a szervezetben megfordítható! A gyógyszeres (általában hormonális fogamzásgátló) kezelés mellett a petefészek kéreg bemetszése jelenthet megoldást a betegség visszafordításában. PCOS kezelés fontos további része az életmódterápia, ezen belül is a személyre szabott PCOS étrend és a rendszeres testmozgás. Tüneti kezelésként gyógyszerek, krémek adhatóak a hirsutizmus, a pattanások és az elhízás kezelésére. PCOS esetén fontos feladat a meddőség kezelése is. A PCOS kezelése többnyire a tünetek megszüntetésére fókuszál. Ennek megfelelően több szakma szoros együttműködésével lehetséges. A kezelés egyik legfontosabb lépése a megfelelő testsúly elérése. Ehhez elengedhetetlen a változatos és egészséges étrend kialakítása, valamint a rendszeres testmozgás is. Ezek ráadásul olyan kapcsolódó panaszokat is enyhíthetnek, mint például az inzulinrezisztencia, vagy a fájdalmas menstruáció. Ezen kívül előfordulhat, hogy a ciszták kezelése gyógyszeres terápiát igényel. Erről kezelőorvosunk tud részletesebb tájékoztatást adni.
A PCOS tünetei sikeresen kezelhetők, illetve a kezeléssel a szövődmények, mint a 2-es típusú cukorbetegség, magas vérnyomás, vagy a meddőség kialakulása is megelőzhető. Sok esetben már az életmódbeli változtatások (egészséges táplálkozás, diéta, rendszeres testmozgás) is hozzájárulnak egyes tünetek megszűnéséhez. A szükséges kezelési tervet endokrinológus szakorvos határozza meg szükség szerint nőgyógyász, belgyógyász szakorvos, illetve dietetikus bevonásával.
PCOS és teherbeesés
Mivel a PCOS-es nők esetében kiszámíthatatlan és ráadásul kevésbé gyakori az ovuláció, a teherbe esés esélye kisebb, mert az ovuláció maga az a folyamat, amikor a petefészek kilök egy érett petesejtet, amely készen áll rá, hogy megtermékenyítse egy spermium. Ez azonban nem jelenti azt, hogy PCOS-sel hiú ábránd a terhesség. A PCOS teherbeesés szempontjából azért jelent kihívást, mert a hormonális egyensúlyhiány miatt a női ciklus rendszertelenné válik, az ovuláció gyakran elmarad, így nincs érett petesejt, amely megtermékenyülhetne. A betegséget kísérő magas androgénszint tovább nehezíti a megtermékenyülést: befolyásolhatja a méhnyálkahártya felépülését és a petesejt minőségét is, valamint negatívan hathat a tüszők érésére. Emellett a PCOS-hez gyakran társuló inzulinrezisztencia is befolyásolja a termékenységet. Az emelkedett inzulinszint ugyanis fokozza az androgének (például a tesztoszteron) termelődését, ami tovább rontja a ciklus szabályosságát. Nem ritka, hogy a PCOS-ben szenvedő nők csak akkor szembesülnek a diagnózissal, amikor sikertelenül próbálkoznak a fogantatással. Ezért is kulcsfontosságú, hogy a gyermekvállalás előtt álló nők időben forduljanak orvoshoz.
A PCOS egyik leggyakoribb mellékhatása a petefészek ciszták kialakulása, amit általában az ovuláció elmaradása okoz. Emiatt jelentősen csökken a termékenység, ugyanakkor nincs kizárva, hogy létrejöjjön spontán terhesség. Fontos azonban megjegyezni, hogy ehhez is a tünetek önálló kezelése szükséges. A túlsúly, a hormonháztartás egyensúlyának felborulása, a cukorbetegség és a rendszertelen menstruáció ugyanis már önmagukban is képesek megakadályozni a fogantatást.
A teherbe esés policisztáspetefészek-szindrómával, tehát összetett kezelést igényel, holisztikus látásmódot. A teherbeesés sikerességéért a nőgyógyász, az endokrinológus és dietetikus körültekintő szaktudása és a leendő anyuka együttműködése is kell. A PCOS és a termékenységi kezelések Habár a PCOS-re nem létezik egyetlen gyors és egyszerű megoldás, léteznek termékenységi kezelések és orvos által felírható gyógyszerek, amelyek serkenthetik a peteérést, és ezáltal jobb eséllyel indulhatsz el a gyerekvállalás útján. Egy nemrég készült orvosi vizsgálatban például kimutatták, hogy a termékenységtámogató gyógyszert szedő PCOS-es nők 80%-ának sikeres volt a peteérése. Tehát, ha épp próbálsz teherbe esni, vedd fel a kapcsolatot a nőgyógyászoddal vagy egy termékenységi szakemberrel, hogy áttekintsétek a lehetőségeket! Arról is készültek jelentések, hogy az egészséges táplálkozás és a mozgás is támogatja a rendszeres ovulációt.
A PCOS teherbeesés szempontjából ugyan kihívást jelenthet, de nem lehetetlen. A megfelelő diagnosztika, a női meddőség okainak feltérképezése, és a korszerű kezelési lehetőségek mind-mind segíthetnek abban, hogy a gyermekvállalás ne maradjon csak terv. A jó hír az, hogy a válasz IGEN! A PCOS egyáltalán nem zárja ki a sikeres terhességet, azt azonban nem árt tudni, hogy a termékenység javításához néhány természetes változtatást érdemes megtenni.
Természetes módszerek a teherbeesés esélyének növelésére PCOS esetén
Kövess alacsony glikémiás indexű étrendet! A glikémiás index (GI) megmutatja egy tápanyag vércukorszint emelő hatását a cukorhoz képest. Az alacsony glikémiás index értékű étrend alapvető fontosságú az inzulinrezisztencia javításában, a nemi hormonok egyensúlyba hozásában és a termékenység növelésében. Az étrend alapja, hogy a szénhidrátbevitelt étkezésenként 16 grammban kell limitálni, ha nassolásról van szó, akkor 7 grammban. Ha fizikailag aktívabb vagy, akkor lehet ennél kicsivel magasabb is a szénhidrátbevitel (étkezésenként kb. 30 gramm). A glikémiás index alacsonyan tartása érdekében a szénhidrátokat párosítsd rosttal, fehérjével, és/vagy egészséges zsírokkal. Javasoljuk a következők teljes kiiktatását az étrendből: magas fruktóztartalmú kukoricaszirup, cukor, fehér liszt, fehér rizs, fehér burgonya, és egyéb magasan feldolgozott, finomított cukrok és keményítők. A finomított szénhidrátok óvatos mérséklése kulcsfontosságú a termékenység szempontjából, mert csökkenti az inzulinrezisztenciát és az androgének mennyiségét, illetve rendszeresebb peteérést és menzeszt eredményez.
Tarts fenn egészséges testsúlyt és légy fizikailag aktív! Bármilyen rendszeresen végzett testmozgás segít csökkenteni az inzulinrezisztenciát. Emellett a mozgás egyfajta dominó-effektusként további pozitív hatásokkal is bír a hangulatra, az alvásra és a stressz-szintre. A rendszeres edzés az egészséges testsúly fenntartásában is segít. A túlsúly a PCOS-es nők 35-60%-ánál komoly probléma és a magas derék-csípő méretarány összefüggésbe hozható a magas inzulin-, androgén- és ösztrogén-szinttel, ami gátolja a normál ovulációt és termékenységet. Már akár 5%-os testsúlyvesztés helyreállíthatja a rendszeres menstruációs ciklust és ovulációt. Mozgás mellett a szénhidrátbevitel csökkentése is sokat segít az egészséges testsúly elérésében.
Állítsd vissza a szervezeted egyensúlyát vitaminokkal, gyógynövényekkel! A hormonális és anyagcsere problémák helyreállításában fontos szerepet játszik a táplálkozás. Sajnos napjainkban a legtöbb ember nem eszik elég változatosan, elegendő zöldséget és gyümölcsöt, ráadásul a feldolgozott élelmiszerek sem nevezhetők éppen tápanyagban gazdagnak. Ezért javasolt egy nyomelemekben és antioxidánsokban gazdag multivitamin szedése. Az inzulinrezisztenciát enyhíteni képes mikrotápanyagok még a B-vitaminok, mint a B3 (niacin), B6, B9 (folsav), B12, a C-vitamin, a D-vitamin és az E-vitamin; valamint különösképpen az olyan ásványi anyagok, mint a vanádium, a króm, a magnézium és a mangán. Omega-3 kiegészítő szedésével csökkentheted a gyulladást, ami szinte kivétel nélkül mindig velejárója az inzulinrezisztenciának. A hormonegyensúly elérését támogató gyógynövények: barátcserje, ligetszépe olaj, fűrészpálma, máriatövis, cickafark és palástfű tea. A stressz ellen hatékony lehet a maca, a szőlőmag és az ashwagandha.
Csökkentsd a stresszt és élj kiegyensúlyozott életet! Gyakran figyelmen kívül hagyott tény, hogy sok PCOS-ben szenvedő nő panaszkodik a stresszel és feszültséggel teli életre. Még ha valaki nem is PCOS-es, a depresszió, szorongás negatívan befolyásolja a termékenységet. Ugyanakkor a depresszió sajnos következmény is lehet, amit a teherbeesési nehézségek okozhatnak. Az előző pontban említett tápanyagok egyúttal a stressz elűzésében is segítenek, de természetesen rengeteg egyéb megoldás létezik még. Stresszmentesítő, hangulatjavító tippek: testmozgás (pl. futás, séta, jóga, tánc), társasági programok, beszélgetés, olvasás, zenehallgatás, napi 15-30 perc relaxáció, citromfű és levendulaolaj párologtatása, akár elalvás előtt. Súlyosabb hangulatzavar esetén fordulj szakemberhez!
Méregteleníts! Megfelelő táplálkozással (sok zöldség és gyümölcs, rostban, fehérjében és egészséges zsírsavakban gazdag, alacsony szénhidráttartalmú étrend) nemcsak az inzulinszabályozást lehet javítani, de a nemi hormonok optimális metabolizmusát, a méregtelenítést is segíthetjük. Érdemes ezenkívül a környezetünkben is körülnézni, és az endokrin rendszert károsító anyagokat kerülni. A petefészek bizonyítottan érzékeny a Biszfenol A (BPA) nevű anyagra, ami egy rendkívül gyakori, a polikarbonát műanyagokban előforduló kemikália. Kerüld a műanyagok használatát étkezésnél, főzésnél és élelmiszer tárolásnál! Ne igyál vizet műanyag flakonból, ha mindenképp szükséges műanyag termékeket használnod, akkor keresd a BPA mentes verziókat!
A nemzetközi kutatások támasztják alá, hogy az étrend betartása, a túlsúly leadása és a rendszeres testmozgás növeli a PCOS betegek fogamzási esélyét. A ReproGenesis szakértői abban támogatják a nőket, hogy megfelelő segítséggel és személyre szabott kezeléssel a PCOS terhesség ne csak álom, hanem valóság lehessen. A ReproGenesisnél minden esetet egyéni alapon kezelünk, hiszen nincs két egyforma nő, nincs két egyforma hormonháztartás. A kezelés első lépése mindig a pontos diagnózis felállítása. Ehhez elengedhetetlen a női meddőség vizsgálatának módszereinek alkalmazása, amely során vérvétel, ultrahang és hormonprofil-elemzés is történik. Első lépésként sok esetben már a testsúly csökkentése, a rendszeres testmozgás és az inzulinszint stabilizálása is látványos javulást hozhat. Ha az életmódváltás önmagában nem elegendő, gyakran szükség van ovulációt elősegítő gyógyszerekre, amelyek serkentik a tüszőérést. Ha a természetes teherbeesés és a gyógyszeres kezelés hosszabb távon sem vezet eredményre, lehetőség nyílik különböző asszisztált reprodukciós eljárások igénybevételére.
A PCOS és a meddőség sok nő számára félelmetes, ismeretlen terület. Fontos azonban tudni: nem vagyunk egyedül. A ReproGenesis csapata nap mint nap azon dolgozik, hogy a hozzánk fordulók számára a legmodernebb eljárásokat és a legnagyobb empátiát nyújtsuk. A PCOS a teherbeesés szempontjából ugyan kihívást jelenthet, de nem lehetetlen. A megfelelő diagnosztika, a női meddőség okainak feltérképezése, és a korszerű kezelési lehetőségek mind-mind segíthetnek abban, hogy a gyermekvállalás ne maradjon csak terv.
A PCOS és a terhesség
A PCOS veszélyeztetett terhességgel jár? A policisztás petefészek betegség önmagában még nem jelenti azt, hogy nem tudunk egészséges terhességet kihordani vagy egészséges babát szülni, de bizonyos szövődmények kockázatát sajnos növelheti ez az állapot. A PCOS betegek esetén a korai vetélés aránya pl. 15% helyett akár 35% is lehet. Az első trimeszter normál terhesség esetén is kritikus időszak, de akik PCOS-ben szenvednek, azoknál a várandós időszak vége is lehet veszélyes. Olyan kockázati faktorokkal kell ugyanis számolni a terhesség alatt, mint: a terhességi diabetes, magas vérnyomás, veseelégtelenség, koraszülést. Kétségbe azért nem szabad esni, a PCOS után létrejött terhességből is teljesen egészséges gyermekünk születhet, és igaz ez az ikerterhességekre is, bár ez utóbbi további kockázattal járhat. Ha valaki tehát diagnosztizáltan PCOS terhességet hord ki, akkor a terhesgondozási időszak szigorúbb szakorvosi felügyeletet kíván meg. Gyakoribb vizsgáltokra lesz szükség, több nyugalomra és a szülés megtervezése is komolyabb odafigyelést igényel, pláne ha tisztában vagyunk a fentebb említett rizikófaktorok meglétével.
Bár az első trimeszter -hasonlóan az egészségesekhez- kritikus időszak, azonban azoknál, akik PCOS-ben szenvednek, a várandósság vége is veszélyes, mivel náluk gyakrabban léphetnek fel olyan szövődmények, mint a diabetes, magas vérnyomás, amik akár koraszülést is eredményezhetnek. A gyakoribb az ikerterhesség is növeli a rizikó fatorok számát. Az egyéni rizikófaktorok természetesen mindenkinél jelen vannak. A terhes gondozási időszak szigorúbb szakorvosi felügyeletet igényel, gyakoribbak a vizsgálatok, mint normál terhesség esetén. A szülés végső kimenetelét a kockázati tényezők alakulása alakítja az utolsó hetekig. Azt javasoljuk, hogy tartsa be pontosan a diétát, konzultáljon gyakran a dietetikussal, és ne feledkezzen el a mozgás fontosságáról!
A kutatók három kategóriájába sorolták a gyermekvállalást tervező betegeket, majd a PCOS két hiperandrogén (A és B) rotterdami kritérium szerinti kategóriájába tartozó nők csoportját összehasonlították a nem hiperandrogén típusába (D fenotípus) tartozókkal. A vizsgálatba bevont 1376 résztvevő közül 1249 (91%) esetében volt hiperandrogén PCOS fenotípus, szemben a 127 (9%) nem hiperandrogén PCOS-el. A vizsgálat során azt elemezték, hogy az egyes csoportokban milyen magas volt a sikeres teherbe esések száma, továbbá az olyan komplikációk előfordulása, mint a terhesség elvesztése, a szülészeti szövődmények (beleértve a koraszülést, a preeclampsiát, a terhességi cukorbetegséget, a méhen belüli különböző fejlődési zavarokat), valamint az újszülöttkori komplikációk (beleértve a sárgaságot, a légzési nehézségi szindrómát, az újszülöttkori kórházi kezelést és az újszülöttkori fertőzéseket) voltak. A nem hiperandrogén PCOS-ban szenvedő résztvevőkkel összehasonlítva a hiperandrogén PCOS-ban szenvedőknek magasabb volt a testsúlyuk (BMI 35,5 kontra 31,9) és az éhgyomri inzulinszintjük (21,6 kontra 14,7 microU/ml) is. Hiperandrogén PCOS-ben nehezebb a teherbe esés A terhességet elérő résztvevők aránya alacsonyabb volt a hiperandrogén PCOS-ben szenvedők körében, mint a nem hiperandrogén PCOS-ben szenvedőknél (29,9% kontra 40,2%). A hiperandrogén fenotípusokban szenvedő résztvevőknél átlagosan hosszabb volt a terhesség létrejöttéhez szükséges idő is: a PCOS ezen típusaiba tartozó nőknél átlagosan 41,8 hónap, míg a nem hiperandrogén PCOS-ben szenvedőknél 33,9 hónap telt próbálkozással a fogantatás előtt. Az élve születések aránya hasonló eltérést mutatott (20,1% kontra 33,1%).
Egy kutatás megmutatta, hogy a PCOS-al küzdő nőknek ugyanannyi esélyük van teherbe esni, és átlagban ugyanannyi gyermeket szülni, mint akik nem küzdenek ezzel az állapottal. Az inzulinrezisztencia a PCOS egyik fő súlyosbító faktora, azonban jó hír, hogy számos kutatás bizonyította, hogy a teherbe esés esélye növelhető megfelelő diétával és életmódváltással.
PCOS-sel teherbe esés: Termékenységi tippek | MINŐSÍTETT PCOS-szakértő | InfertilityTV
tags: #pcos #terhessegi #teszt