A bioetika az élettel kapcsolatos etikai kutatás, amely különös figyelmet fordít arra a drámai változásra, amelyet az elmúlt fél évszázad technikai fejlődése hozott a mindennapi életünkbe, megváltoztatva az élethez és a halálhoz fűződő legalapvetőbb viszonyulásainkat.
A Pázmány Péter Katolikus Egyetem (PPKE) bioetika kurzusai átfogó betekintést nyújtanak az élet etikai kérdéseibe, különös tekintettel a szülészet és az emberi élet kezdetének problémáira. A tárgy célja egyfelől, hogy az alkalmazott etikák kontextusában általános áttekintést nyújtson az életre vonatkozó etikai diszkussziók alapproblémáival és főbb fejleményeivel, másfelől hogy néhány fontosabb elmélettel, ill. bioetikai érvelésmóddal szisztematikusan megismertesse a hallgatókat.
A bioetika és a környezeti etika határtudományok, azaz különféle területeken dolgozó szakemberek (orvosok, jogászok, szociológusok, filozófusok, teológusok stb.) együtt művelik. Ezért kerül meghirdetésre a Bioetika és Környezetetika kurzus a Pázmány Péter Katolikus Egyetem minden Karán.
Az Emberi Élet Kezdete és a Bioetika
A tudományos bioetikai viták középpontjában jelenleg a kifejlett, ill. embrionális emberen és állaton folytatott, főképpen genetikai jellegű kísérletek etikai kérdései állnak. Ezen túlmenően az emberi élet más vonatkozásainak, így pl. az abortusznak és az eutanáziának a kérdései is ebbe a körbe sorolhatók.
A kurzus során mindezen témákon túl a humánreprodukció és a szervátültetés etikai aspektusait, valamint a humánembrió identitásának filozófiai problematikáját is tárgyaljuk.
Rojkovich Bernadett főorvos, a Magyar Bioetikai Társaság elnöke rámutatott, hogy az orvostudomány szerint az emberi élet a megtermékenyítéssel kezdődik. Az élet minden kritériumát teljesíti a megtermékenyített petesejt. Bár az élet elindulásához szükséges összetevőket a tudomány mára részletesen azonosította, azok „egybeöntése” még nem eredményez életet. Ahhoz a teremtés különlegessége kell.
Győri Júlia szülész, nőgyógyász szakorvosjelölt kiemelte, hogy a művi abortusz (az abortusz szó önmagában vetélést jelent) abban különbözik a sebészeti beavatkozásoktól, hogy ezen eljárásban nem gyógyítás, hanem az élet elvétele valósul meg. Rámutatott az eljárás lelkileg megterhelő voltára.
Etikai és Jogi Megközelítések
Komáromi László, a PPKE Jogi Karának dékánja, több jogászi, etikai kurzus oktatója hangsúlyozta: a nemi erkölcs rendjéről szóló keresztény tanítás alapja az, hogy Isten férfinak és nőnek teremtette az embert. A házasságban férfi és nő között olyan, a teljes személyt átfogó egység jön létre, amely megfelel Isten belső természetének, az ő szeretetének. A házasság Istennek az ő népe, az Egyház, az emberiség iránti szeretetének képe. A keresztény házasság ezenkívül szentség, látható jel, amely közvetíti a kegyelmet.
Schanda Balázs, a PPKE Jogi Kara Alkotmányjogi Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára, alkotmánybíró az Alkotmánybíróság gyakorlatát összefoglalva említést tett az abortuszhatározathoz fűzött párhuzamos indokolásokról, kiemelve Lábady Tamás érvelését, aki a természetjogi álláspontból indult ki.
Komáromi László bemutatta a világban ismert szabályozási koncepciókat, kiemelve, hogy nem feltétlenül lehet ebből a szempontból egy-egy országot meghatározónak tekinteni, de történetileg találhatunk példát arra, hogy némely szabályozásnak később máshol is hatása volt. Az 1950-es évekbeli megengedő szovjet szabályozás például hatást gyakorolt a volt „keleti blokk” országaiban, vagy az Egyesült Királyság 1967-es liberalizáló törvénye (Abortion Act) több helyen az angolszász világban. A jelenlegi szabályozási összkép viszonylag sokszínű, még a határidős modell (megengedett az abortusz a magzat bizonyos koráig) és az indikációs modell (bizonyos törvényi indokokból megengedett az abortusz) is gyakran kombináltan jelenik meg.
A Katolikus Egyház Álláspontja
Nyéky Kálmán bioetikus, a PPKE tudományos munkatársa, az andocsi bazilika plébánosa kiemelte annak jelentőségét, hogy a meghalt magzatoknak már lelke van, akik már Istennél vannak. Ez a velük való találkozás és kiengesztelődés lehetőségét veti fel. Szent II. János Pál pápa a bocsánatkérés fontosságát hangsúlyozta; Ferenc pápa minden papnak megadta a jogot, hogy feloldozást adjanak e bűnnel kapcsolatban.
Fontosnak tartjuk, hogy egyes, mindenkit érintő etikai kérdésekben a hallgatók megfelelő tájékoztatást kapjanak és megismerjék a Katolikus Egyház nézőpontját is.
Mit ér az ember? - A Katolikus Egyház bioetikai tanítása
A Kurzus Céljai és Módszerei
A kurzus célja a hallgatók bevezetése az etikai kérdésfelvetésbe, amely a különböző szaktudományi területeken, elsősorban az emberi élettel és a környezettel kapcsolatban, felelős magatartásra hív. A kurzus során az életnek, elsősorban az emberi életnek és a környezetnek az alap értékeit vesszük sorra. Szó lesz arról a konfliktusról, amely a tudományos eredmények felhasználása és az etikai megengedhetőség korlátai között feszül. Minden megengedhető-e, ami technikailag megvalósítható?
Mindeközben az egyes szaktudományok képviselői segítségével specializált etikai vizsgálódást is folytatunk, elsősorban a mai orvosi kutatások, illetve eljárások, valamint a környezetvédelemi szempontok figyelembevételével.
Kötelező irodalom:
- Kovács József: A modern orvosi etika alapjai: bevezetés a bioetikába, 2. kiadás, Budapest: Medicina, 2006. ISBN 963-242-624-X
- Gaizler Gyula: Bioetika. 2. kiadás, Budapest: Gondolat, 2003. ISBN 963-9500-78-X
- Fekete László (szerk.): Kortárs etika, Budapest: Nemzeti Tankönyvkiadó, 2004. ISBN 963-19-5466-8
Ajánlott irodalom:
- Ferencz Antal: A bioetika alapjai. Budapest: Szent István Társulat, 2001. ISBN 963-361-244-6
- Charles, Susanne (szerk.): Bioetikai olvasókönyv: Multidiszciplináris megközelítés, Budapest - Pécs: Dialógus Campus, 1999. ISBN 963-9123-20-X
- Varga Andor: Élet és erkölcs: bioetikai kérdések. Róma: [Tip. Detti], 1980.
A tantárgy oktatói között szerepel Dr. Nyéky Kálmán Gyula (tudományos munkatárs, PhD) és Prof. Dr. Bándi Gyula Ferenc (prof. emeritus, DSC).
tags: #pazmany #peter #katolikus #egyetem #bioetika #szulesz