Dr. Paulin Ferenc professor emeritus, a Semmelweis Egyetem II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika volt igazgatója, az elmúlt évtizedek szülészet-nőgyógyászatának egyik legmeghatározóbb hazai képviselője volt. Személye és munkássága jelentős mértékben hozzájárult a magyar szülészet korszerűsítéséhez, számos újítás bevezetéséhez és az orvosgenerációk képzéséhez.
Élete és pályafutása
Paulin Ferenc 1941. december 23-án született Budapesten. Az orvostudományi egyetem elvégzése után nőgyógyászként dolgozott, majd a II. számú klinika igazgatójává nevezték ki. Szülészet-nőgyógyászatból 1974-ben tett szakvizsgát.
Dr. Paulin Ferenc mintegy negyed évszázadot töltött el a klinikán, ahol szellemiségét a mai napig ápolják. Dr. Csömör Sándor, az I. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinika volt igazgatója szerint Dr. Paulin Ferenc már 1963-ban, elsőévesként kitűnt a tömegből jó kiállásával és orgánumával, és már ekkor sejteni lehetett, hogy egyszer sokra viszi majd.
Kiemelkedő vezetőtársai és barátai is élvezhették mindazt a bölcsességet, amelyet Dr. Paulin Ferenc átadott számukra - mondta köszöntőjében Dr. Szél Ágoston rektor. Visszaemlékezett rá, hogy dékán-, majd rektorhelyettesként és rektorként is rengeteg támogatást, segítséget kapott a professzortól, akinek tanácsait mindig jó szívvel fogadta, és máig kamatoztatni tudja.
Úttörő szerepe a szülészetben
Dr. Paulin Ferenc a modern működés alapjait az infrastruktúra, a környezet és a szakmaiság tekintetében egyaránt lefektette a II. Sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikán. Kiemelte az új iránti fogékonyságát, példaként említve, hogy már az 1970-es években felismerte az informatika jelentőségét, sőt, 50 éves korában programozni is megtanult, ilyen irányú ismereteit munkája során is alkalmazta.
A szakma fejlődése az első 30 évben rendkívül gyors volt, és Dr. Paulin Ferenc aktívan részt vett ebben a folyamatban. A szaporodásbiológiai, reprodukciós kutatásokba belépett a lombikbébi program, és számtalan olyan műtéttechnikai eljárás született, amelyekkel jóval eredményesebben tudtak ma operálni, gyógykezelni, mint 30 éve.
Emellett érdemes megemlíteni a szülész társadalomban végbement szemléletváltást is, ami végre igazán a szülő anyát helyezi a központba és nem a szakmai bravúrt, amivel a szülést le lehet vezetni.
Kutatási területei és eredményei
Paulin Ferenc kutatási szakterülete a koraszülés volt. Klinikaigazgatói tevékenysége alatt a születésközeli halálozási arány nagymértékben javult: a 70-es évek közepi 35 ezrelékről a 2000-es évek közepére 7 ezrelék alá esett. Az 1993-as akadémiai doktori disszertációjában szereplő megállapítások a mai napig megállják a helyüket a nyugat-európai intézetek gyakorlata szerint.
"Van élet a KORASZÜLÖTT intenzív után" | KORASZÜLÉS élményfeldolgozás
Kiemelte, hogy a szakmai eredmények mellett a társadalom egészét érintő, népegészségügyi kérdésekben is sikerült olyan álláspontokat kialakítania és terjesztenie, mint a terhesség-megszakítások vagy a koraszülések számának csökkentése. Bár Magyarországon a koraszülések gyakorisága még mindig magasabb az európai átlagnál (8,5% szemben az 5,5%-os osztrák értékkel), Dr. Paulin Ferenc számos javaslatot tett ennek csökkentésére, amely évente milliárdos megtakarítást jelentene.
A terhesség-megszakítások számának csökkentése is jelentős eredménynek számít: a 90-es évek közepén a 100 ezer szülésre 75 ezer terhesség-megszakítás jutott, napjainkban pedig ezt a számot sikerült több mint 20 ezerrel csökkenteni.
A perinatális halálozás csökkenése
Ugyancsak nagy eredménynek számít a perinatális halálozási arány javulása, amely tartalmazza a terhesség alatt, a szülés közben elhalt, majd a kora újszülött korban, a 0 és 6 napos kor között elveszített újszülöttek számát. A 70-es évek közepén ez a szám 35 ezrelék körül volt, napjainkban 7 ezrelék alatt van.
Az alábbi táblázat összefoglalja a perinatális halálozási arány alakulását:
| Időszak | Perinatális halálozási arány (ezrelék) |
|---|---|
| 1970-es évek közepe | ~35 |
| 2000-es évek közepe | < 7 |
Oktatói tevékenysége és mentorálása
Dr. Paulin Ferenc 1969 óta oktatott az egyetemen - német és angol nyelven is - szülészeket, fogorvosokat, szülésznőket. Számos szakdolgozatnak volt a konzulense, és rengeteg fiatal jött hozzá tanácsot kérni. Mindig is támogatta beosztottjai fejlődését és előrejutását, soha nem volt benne féltékenység senki iránt. Kiemelte, hogy munkatársaival mindig emberségesen bánt, ezért is tudtak jó hangulatban és hatékonyan dolgozni.
Nagyon komolyan foglalkoztatta a beteggel való megfelelő bánásmód szükségessége, és ezt hangsúlyozta a szakorvosképzésben és az egészségügyi személyzet képzésében is.
Fontos mentorai és inspirációi
Az első helyen természetesen Semmelweis Ignác állt, mint talán minden szülésznek. De feltétlenül meg kell említeni Tauffer Vilmost, a klinika első professzorát, aki ragyogó operatőr volt, megreformálta a szülésznőképzést, és olyan terhesgondozási szabályokat dolgozott ki, hogy ezeket egész Európa tőlünk vette át. Közvetlenül sokat köszönhetett Horn Béla és Csömör Sándor professzoroknak, és persze azoknak az idősebb kollégáknak, akiktől a gyakorlatban tanult, ellesett szakmai fogásokat, gyakorlati dolgokat.
Díjai és elismerései
Dr. Paulin Ferencet a Magyar Köztársasági Érdemrend Lovagkeresztjével, Semmelweis Ignác-díjjal, valamint Tauffer Vilmos-díjjal is kitüntették. A Magyar Nőorvos Társaság Semmelweis-díját 2016-ban kapta meg.
Emlékezete
Dr. Paulin Ferenc Semmelweis Ignác-díjas szülész-nőgyógyász, a Semmelweis Egyetem II. sz. klinikájának nyugalmazott igazgatója elhunyt. A csecsemőhalandóság radikális csökkentése és többgenerációnyi orvos képzése fűződik a nevéhez.