A magyar nemzet történetét akarom elmondani a XI-XIII. században, abban a korban, a melyben az Árpád-házi királyok uralkodtak. Tiz vagy tizenkét nemzedék magyar természetét, állapotát, változásait, viszontagságát: örömét és búját, barátját és ellenségét kellene megismertetnem.
A mit írok vagy legalább írni akarnék, nem csupán politikai történet, de nem is az, mit műveltség-történetnek szoktak nevezni, hanem a nemzet életrajza, az említett háromszáz esztendő alatt.
Szólok a királyokról, a nélkül, hogy a királyok történetét írnám, mert a nagyobbak, hatalmasabbak tényezők voltak a nemzeti élet folyásában, a gyengébbek pedig abban a homályos korban, mikor még alig ismerünk fel alakot az események zűrzavarában, legalább féligmeddig kidomborodnak, úgy hogy belőlük némi következtetést vonhatunk alattvalóikra, környezetükre.
Beszélek sokféle kisebb nagyobb, néha nem is döntő harczról, háborúról, mert azt hiszem, hogy nemzetet ép úgy, vagy még jobban jellemez, mikép ontja vérét a csatatéren, mint ha tudjuk - bár annak is megvan a jelentősége - minő lábasből evet, vagy miféle gombbal kapcsolta össze ruháját.
Szólok társadalmi viszonyokról, egyházi, világi szervezetről, de nem igen fogok szólhatni - eléggé sajnálom - oly dolgokról, melyek a műveltség-történeteknek rendesen igen fontos és néha legérdekesebb fejezetei alkotják: a tudományról, művészetről, mert annak nálunk az Árpádok korában még csak igen gyenge hajtásai voltak s a nemzet életében, fejlődésében még nyomot hagyó szerepet nem játszottak.
A könyv Pauler Gyula munkája, amely a Magyar Tudományos Akadémia Könyvkiadó Vállalata - Új folyam részeként jelent meg 1985-ben. A 1214 oldalas, keménytáblás kiadvány ISBN száma: 963292018X.
Árpád nagyfejedelem és a magyarok betörései
A kiadvány a magyar nemzet történetét mutatja be az Árpád-házi királyok uralkodásának idején, a XI-XIII. században. A szerző nem csupán politikai eseményeket ismertet, hanem a nemzet életrajzát, a korabeli társadalmi viszonyokat, a királyok szerepét és a hadviselést is tárgyalja.
A mű különlegessége, hogy a szerző a hétköznapi élet részleteire is kitér, például az étkezési szokásokra vagy a ruházkodásra, mert úgy véli, ezek is jellemzőek lehetnek egy nemzetre.
Bár a tudomány és a művészetek fejlődése az Árpád-korban még gyerekcipőben járt, a könyv betekintést enged az egyházi és világi szervezetek működésébe is.
Hasonló témájú kiadványok
- B. Szabó János - Sudár Balázs: Az Árpád-ház nyomában
- Csorba Csaba: Árpád örökében
- Kristó Gyula - Makk Ferenc: Az Árpád-házi uralkodók
- Font Márta: Az Árpád-ház évszázadai (1038-1301)
- Földi Pál: A magyarok nyilai
- Magyar Zoltán: Árpád-házi Szent Erzsébet
- Font Márta: Árpád-házi királyok és Rurikida fejedelmek
- Kocsis István: A szent korona tana
- Mályusz Elemér: Az V.
