A védőnői szolgálat szerepe és a csecsemőfejlődés támogatása

Az emberi élet értékességének tudatosítása az egyik legnagyobb kihívás, különösen abban az összefüggésben, hogy számos esetben a baj elkerülhető lenne. A komoly betegségek és akár a gyermekhalál megelőzése tekintetében is van esély, amennyiben a család megfelelő információkkal rendelkezik és elfogadja a képzett szakemberek segítségét. Ebben a közös gondoskodási törekvésben sokkal többről van szó, mint az alapok megismerése. Az anyatejes táplálás fontossága, a védőoltások, a gyermek fizikai fejlődésének nyomon követése, vagy az egészséges táplálkozás ismereteinek alkalmazása mind kulcsfontosságú. Az életesélyek persze ezek nélkül rosszabbak, azonban a védőnői szolgálatnak van egy további fontos feladata: tudja tartani a nőben, az anyában a „lelket”.

A védőnői szolgálat jelentősége és kihívásai

A védőnő tudása kapaszkodó lehet az anya számára, és akár életet is menthet a szakértelme abban az esetben, ha a család nem tudja felelősségteljesen megítélni a helyzetet, vagy nem tudja saját erőből biztosítani a gyermek jövőjét és biztonságát. Ugyanakkor ez a jog egyben kötelezettséggel is jár. A területi védőnő, aki rendszeresen találkozik a családdal, és az iskolai védőnő, aki az oktatási intézményi keretben figyel a gyermekre, a család részéről is meg kell kapja az együttműködést. Ugyanúgy igaz ez arra a helyzetre, amikor tanácsadáson kell részt venni, mint amikor hozzá kell járulni az előírt kötelező védőoltások beadásához a gyermeknek, illetve amikor biztosítani kell a szintén kötelező szűrővizsgálatokon való részvételt. Mivel közös érdekről beszélünk, ezért az is fontos, hogy mindenhol elérhető legyen a védőnő.

A helyzet azonban korántsem kiegyenlített. Bár a korábbi, önkormányzati fenntartás helyett a védőnői szolgálat átkerült az egészségügyhöz, a területi ellátás terén ez nem oldott meg minden hiányosságot. Számos településen kell helyettesítéssel biztosítani a családok számára a szolgáltatást. Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a 2023-as statisztika alapján 5,9% volt a betöltetlen állások aránya. Jász-Nagykun-Szolnok megyében ennél sokkal rosszabb a helyzet, ott 16,3% a hiány a 2023-as adatok alapján. Ez országos viszonylatban a 2. helyet jelenti. Ezek a számok az iskolai és a területi védőnői betöltetlen álláshelyek együttes adatait tartalmazzák. Mindkét megyében a vegyes feladatkörű védőnők hiánya a legnagyobb, és az iskolai védőnők álláshelyeinél van a legkisebb hiány.

A létszámhiány és következményei

Miért fontos kérdés ez? Mert a létszámhiány helyettesítéssel történő megoldása túlterhelést jelent a védőnők számára, hiszen a másik körzet plusz időt és plusz feladatot kíván. Másrészt a nagyobb terület és ezzel több család ellátása logisztikai értelemben is kihívást jelent, különösen akkor, ha ez nem egy nagyváros másik kerülete, hanem több település együttes területi védőnői ellátását eredményezi, ami időben és térben is sokkal több utazást jelent a védőnő számára. Éppen ezért kulcsfontosságú a képzéssel kellő számú védőnőt felkészíteni, a védőnői hálózat létszámát folyamatosan fejleszteni és a védőnőket megfelelő feltételek biztosításával megtartani a szakmájukban. Beleértve ebbe a bérezést, a munkájukhoz a megfelelő eszközök biztosítását és a körzetek bejárásához szükséges közlekedés megoldását is. Ezeknek a feltételeknek a megléte pedig nem függhet attól, hogy a védőnő az ország mely városában, településén dolgozik. Egységes bérezésre, egységes feltételrendszerre van szükség.

A fentiekben felsorolt statisztikai adatok alapján - a megyék közötti eltérés fényében - megállapíthatjuk, hogy korántsem rózsás a helyzet. Hiszen van olyan megye, ahol 1% alatti a betöltetlen álláshelyek aránya, és van, ahol a hiány eléri a 24,1%-ot. A különbség nem csak figyelemre méltó, hanem döbbenetes. Ennek az eltérésnek az orvoslása, az egyenlő feltételek megteremtése olyan kihívást jelent a munkáltatók és döntéshozók számára, ami rövid távon szinte megoldhatatlan feladat.

A védőnői hivatás vonzerejének növelése

A védőnői hivatásnak vonzónak kell lennie ahhoz, hogy a jövő nemzedékének felnövekedéséhez a legjobb feltételekkel induljunk neki. A sokoldalú tudás, a család életét segítő attitűd, a folyamatos jelenlét biztonsága valós érték kell legyen nem csak a családok, hanem a védőnői szolgálatot fenntartók számára is. Hiszen 2025-ben lesz 110 éve, hogy elsősorban a csecsemőhalandóság és az anyák halálozási arányának csökkentése érdekében megszületett a védőnői rendszer, amely hasznosságát tekintve immáron több mint egy évszázada bizonyítja az értékállóságát.

Védőnői tanácsok és a csecsemő fejlődése

A járványhelyzetre gyorsan kellett reagálnunk, hogy ne maradjanak ellátás nélkül a kisgyermekek, emiatt kialakítottunk egy űrlapos rendszert a szülői kérdőívekhez. Ezek a szűrővizsgálatok kötelezőek! De hidd el, ha nem lenne kötelező is érdemes volna eljönni hozzánk, hiszen szülőként nagyon fontos, hogy megerősítést kapj arról, hogy minden rendben halad a gyermeked testi, érzelmi, szociális és kognitív fejlődésével. Tudjuk, hogy munka mellett nehéz megfelelő időpontot találni a szűrővizsgálat elvégzésére, emiatt mi is igyekszünk rugalmasan kezelni a munkaidőnk elejét és végét, hogy a lehető legkevesebb munkahelyi kellemetlenségnek tegyünk ki benneteket. Azt is tudjuk, hogy sokszor már a napi rutin feladatok elvégzése után későn jut eszetekbe időpontot egyeztetni, emiatt akár heteket is késhet a vizsgálat. Mostantól online időpontfoglalás is lehetséges Védőnői Szolgálatunknál, így bármilyen időpontban is jut eszedbe, hogy időszerű bejelentkezni, azt azonnal meg tudod tenni! A gyermek fejlődésének nyomon követése a rejtett betegségek korai felismerése és kezelése érdekében szükséges és fontos, hogy az életkorhoz kötött szűrővizsgálatok a hatályos 51/1997. (XII. 18.) NM, illetve a 49/2004. A Gyvt. 130/A. §-a (3) bekezdés, Eütv. 81. § (3) bekezdés, Alapell. tv. 13. paragrafusában foglaltak szerint történjenek. A jelenlegi járványügyi helyzetre való tekintettel 2020. március 19-től a védőnői ellátás megváltozik. A szűrővizsgálatok azon részét, melyet ti magatok otthon is nagy biztonsággal el tudtok végezni, azokat most szeretnénk rátok bízni. Bátorítunk arra, ha kétséged van, vagy bizonytalan vagy a gyermekeddel kapcsolatosan valamiben, aminek megítéléséhez nem elég telefonon konzultálnunk, akkor küldj nekünk fényképet, videót.

Az első hónap: alkalmazkodás és reflexek

Az első hónapban a csecsemő otthoni adaptációja zajlik. Alkalmazkodik a környezetből érkező ingerekhez (akusztikus, vizuális, hőmérséklet-változás, pozícióváltások, fürdetés és gondozás, a teljes bőrfelületet érintő ingerek). Éhsége ébreszti, sír, táplálkozik, majd újra alszik. Az édesanya fokozatosan meg tudja figyelni az újszülöttjére jellemző vonásokat, és fokozatosan alkalmazkodnak egymáshoz is. 1 hónaposan jellemző, hogy a csecsemő még keveset van ébren, ezt az időt az etetése és gondozása nagyjából kitölti, a fennmaradó időben viszont változó intenzitással mozog és figyel a külvilág felől érkező ingerekre. Mozgása ebben az életkorban még tömeges, nem egy-mástól függetlenül mozgatja az egyes testrészeit, hanem egyszerre jár keze-lába, ritmikus mozgássorok váltják egymást. Jellemző még, hogy ún. primitív reflexeket és elemi mozgásmintákat ki lehet váltani a csecsemőnél. Ezek még nem akaratlagos mozgások, hanem valamilyen ingerhelyzetre automatikusan kiváltódó testtartások, mozgássorok. Ezek közül néhány spontán is megjelenik és jól megfigyelhető. Az első hónapban a méhen belüli állapotra hasonlító környezet, illetve ingerhatások a megfelelőek a csecsemő számára, a nem túl zajos, kevesebb éles fényt adó, egyenletesen meleg környezet. A hirtelen zajokra, mint az ajtó becsapódása, kulcs leesése, a csecsemő összerezzen, kezeit, lábait összerántja vagy esetleg sírva is fakad. Hirtelen napfényre erősen hunyorog. A fejlődés bonyolult, összetett folyamat, amely során az egyes fejlődési területek szoros kölcsönhatásban vannak. Fontos a gyerekek mozgásfejlődéséhez, hogy a koruknak megfelelő szabadtér álljon rendelkezésre. Sokat legyenek játszószőnyegen, legyen szabad terük kúszni, mászni.

A második hónap: kommunikáció és szociális mosoly

Egy hónap elteltével az édesanyák már kezdik érteni és megkülönböztetni kisbabájuk sírását. Tudják, hogy mikor sír éhség miatt, mikor fájdalmasan. Minél gyorsabban tudnak a sírásra megfelelően reagálni, annál könnyebben tanulja meg a gyermek is, hogyan kell jeleznie. Napról napra figyelmesebbé válik, és már evés után is ébren tölt néhány percet, nézelődik. A mozgó személyeket, tárgyakat két válla közti szélességben tudja követni tekintetével. A hirtelen erős zajokra még mindig összerezzen, esetleg sírva fakad, de egyre inkább kezdi megszokni az otthoni zajokat (porszívózás, főzés zaja, felnőttek beszélgetése, testvérek ricsaja stb.). Sok csecsemő ezekre a hangokra jóízűen el is tud aludni, vagy nem ébred fel rájuk. Amikor a hátán vagy a hasán fekve teljes testfelületével a matracon fekszik, még a flexiós túlsúly a jellemző (magzati póz, kar, láb behúzva), de a csecsemő egyre többet nyújtja a karját és a lábát, nyitogatja kezét, ujjait. Viselkedésére jellemző, hogy egyre több időt tölt ébren, miközben nézelődik. Szemmozgásai még néha összerendezetlenek. Mikor megpróbál hosszasan nézni egy közel hajoló arcra, esetleg összeszaladnak szemei. Inkább figyeli még a fényt és a mozgást, az erős kontúrokat. Az arcot előnyben részesíti, és kedves beszédre mosollyal válaszol. A második hónap végére megjelenik a szociális mosoly. Ingerre keze-lába járni kezd, és igyekszik fejét középre fordítani. A csecsemő éhségét, fájdalmát szülei számára már egyértelműen jelzi, édesanyja a sírását értelmezni tudja. Ébrenléti idejében a matracon nyugvó ujjainak mozgását, kezeit is figyelni kezdi oldalra fordított fejjel. Hason fekve, illetve ölben tartva többször markolássza a keze ügyébe kerülő textíliákat. A fejlődés bonyolult, összetett folyamat, amely során az egyes fejlődési területek szoros kölcsönhatásban vannak. Fontos a gyerekek mozgásfejlődéséhez, hogy a koruknak megfelelő szabadtér álljon rendelkezésre. Sokat legyenek játszószőnyegen, legyen szabad terük kúszni, mászni.

A harmadik és negyedik hónap: akaratlagos mozgások és szem-kéz koordináció

Az idegrendszer érése is folyamatosan zajlik, a végtagok állandó hajlított tartása megszűnőben, a csecsemőkori primitív reflexek fokozatosan integrálódnak, és a csecsemő mozgásaiban egyre több akaratlagos mozgást fedezhetünk fel. Már nemcsak véletlenszerűen rúgkapál, hanem egyre differenciáltabban és finomabban irányítja egyes testrészeinek mozgását. A szimmetrikus tartást és mozgást 2 hónapos kor után már elvárjuk a csecsemőtől, a fej, nyak, törzs és a végtagok tartását és mozgását is megfigyeljük. Fejét átfordítja jobbról balra, balról jobbra, és felfelé-lefelé is megtanul szemével mozgást követni. 3 hónaposan a fejét már hosszan és könnyen megtartja középen, karjait felemeli a matracról és maga elé emeli. Kezeit középen összehozza és a szájába is veszi. Hosszabban nézi édesanyját, környezetét, sokat nézelődik és figyeli a körülötte lévő személyek mozgását. Mindeközben felfedezi kezét, ujjait, és sok időt tölt azok mozgatásának figyelésével. A tekintetnek és a kezek mozgatásának az összekapcsolódása fontos állomás. A szem-kéz koordináció elengedhetetlen ahhoz, hogy a csecsemő majd megtanuljon játékokért nyúlni, azokat megfogni, megtartani és változatosan játszani velük. A gyermek számára a különböző csatornákon beérkező ingerek támogatják, felerősítik egymást, így akkor a legizgatottabb, ha a látvány, a hang és a mozgás egyszerre történik. Az ébren töltött periódusok száma egyre emelkedik, több lehetőség van az anya-gyermek kommunikáció kiteljesítésére. Három hónapos kor felé haladva egyre többször megfigyelhető, hogy a csecsemő azért kurjongat és mosolyog, hogy ráfigyeljenek, és együtt lehessen szüleivel. Fokozatosan jön rá arra, hogy a kommunikáció hatalom, hangjával odahívja a felnőtteket, és bájos mosolyával igyekszik ott is tartani őket. Meglepően sokat tud már a körülötte lévő világról. Ebben az életkorban az érzékelésen keresztül már annyi információt szerez a tárgyi és személyi környezetéről, hogy elkezdi a nagyon egyszerű, elemi ok-okozati összefüggéseket átlátni, megérteni. Érti és alkalmazza azt a tudást, hogy a környezetére hatással van. A csecsemő azért lendíti karját, hogy elérje a tárgyakat, azok mozogjanak, hangot adjanak, és ez neki örömöt jelentsen. A hétköznapokban ez a gyermek és családja életében úgy jelenik meg, hogy a csecsemő hangjával magához hívja a felnőtteket, hogy ne legyen egyedül. Amikor viszont magában van, akkor a mozdulataival a tárgyakat megrázza, üti vagy löki, azok mozognak, hangot adnak. Amint erre rájön, újra és újra akarja ezt tapasztalni, megélni. Hadonászik, jár keze-lába, és kurjongat. Fejét már oda tudja fordítani a hozzá beszélő személy felé, mosolyog és tud hangosan nevetni. Differenciálódott sírási hangját az édesanya már jól érti. Megvigasztalódik, ha felveszik, dajkálják, a kellemes ingerekkel megnyugtatható. A hátán fekvő baba testtartása szimmetrikus. Ha az aszimmetrikus tónusos nyaki reflex még jól megjelenik, és a baba az egyik oldal felé fordítva tartja a fejét, innen egy játék, vagy az édesanya arcának fixálása és követése kimozdítja, feje középre kerül, majd átfordul a másik oldalra. Kezecskéi már többet vannak nyitva, a kezébe adott játékot rövid ideig megtartja, próbálja a szájához vinni, majd véletlenszerűen elejti. A felső végtagok még hajlítva vannak, a kezek laza ököltartásban vagy nyitva. Kezeit mellkasánál összekulcsolja, és begyömöszöli öklét a szájába. Mozdulatai összerendezetlenek. Hason fekve kezd kialakulni az alkartámasz, és fejét rövid időre 45 fokban elemeli a talajtól. Fontos a gyerekek mozgásfejlődéséhez, hogy a koruknak megfelelő szabadtér álljon rendelkezésre. Sokat legyenek játszószőnyegen, legyen szabad terük kúszni, mászni. A szociális mosoly megjelenésével párhuzamosan a látás és a hallásérzékelési terén is minőségi változások indulnak. A csecsemő hosszabban nézi édesanyját, hangjára már többször hangadással is válaszol. A harmadik és negyedik hónap között a végtagok hajlított tartása megszűnik, az ősi reflexek kialszanak, és a gyermek mozgásaiban még több akaratlagos elemet vélhetünk felfedezni. Kezeivel és lábaival egyre aktívabban rugdalózik, és ez a mozgás egyre összerendezettebbnek tűnik, már kevésbé véletlenszerű. Tekintetével észreveszi a kezét, hosszan figyeli, ráébred, hogy ő maga mozgatja azokat. A tekintetnek és a kezek mozgatásának az összekapcsolódása fontos állomás, ezt nevezzük szem-kéz koordinációnak, és elengedhetetlen ahhoz, hogy a gyermek megtanuljon játékokért nyúlni, azokat megfogni, megtartani és változatosan játszani velük. Térdeit is felhúzza, esetleg meg is fogja.

Az ötödik és hatodik hónap: tudatos kommunikáció és a tárgyak felfedezése

Játékára 4 hónaposan jellemző, hogy ébren töltött idejének minden pillanatát átszövi a kommunikáció. Ébredéstől kezdve jelzések és visszajelzések sora alakul ki szülők és gyermekük között. Megunhatatlan számára a „párbeszéd”. A hozzá intézett beszédből egyre több érzelmet is kihall a csecsemő. Biztosan mosollyal reagál, ha kedvesen, mosolyogva beszélnek hozzá, és lebiggyed szája, ha keményebb szavakat hall. Figyelmét a másik személy hosszasan leköti. Amikor nincs kivel beszélgetnie, akkor a kezeit nézegeti vagy a tárgyakhoz „beszél”. Szinte folyamatosan morog, nyög és kurjongat. A fellógatott játéktárgyakat ütögeti, karjainak mozdulatát igyekszik finomítani. A tárgyakat megfogja és meg is nézi, szájába igyekszik gyömöszölni. Amit elejt, az egyelőre még elvész számára, de ha a matracon mellette valamibe beleakadnak az ujjai, akkor azt felemeli. Az oldalról nyújtott tárgyért az azonos oldalon lévő kezével nyúl, nem nyúl át a másik kezével. Gyakran már oda is fordul ahhoz, amit talált, így látható, hogy oldalukon fekve is játszanak. A fejlődés bonyolult, összetett folyamat, amely során az egyes fejlődési területek szoros kölcsönhatásban vannak. Fontos a gyerekek mozgásfejlődéséhez, hogy a koruknak megfelelő szabadtér álljon rendelkezésre. Sokat legyenek játszószőnyegen, legyen szabad terük kúszni, mászni. A gerinc kontrollált tartása mellett a csecsemő a végtagjait is egyre inkább tudatosan kezdi mozgatni, az idegrendszer érésével és sok gyakorlással egyre finomabban mozgatja karjait, ujjacskáit és az alsó végtagokat is. A felegyenesedés folyamata befolyásolja a karok mozgását, a kezek használatát is. Minél kontrolláltabban tartja a fejét és a törzsét, annál könnyebben tud nyúlni, fogni, játszani a tárgyakkal és játékaival, így egyre több ismeretet is szerez a világ dolgairól. Ebben az időszakban mélyíti el tudását a világ azon részéről, hogy a dolgok nem szűnnek meg létezni akkor sem, amikor nem látja azokat, így alakul a tárgyak állandósága. Emellett egyre több mindent megért a felnőttek beszédéből és gesztusaiból és a szokásos események ismeretéből. A kommunikációra való figyelem és a felnőttek hanghordozása már kivált bizonyos viselkedéses választ a csecsemőből. A gondozás a figyelem segítségével fokozatosan együttes tevékenységgé válik, a csecsemő már válaszolgat édesanyja beszédére, szinte párbeszédet lehet vele folytatni. Játéktevékenységére 6 hónaposan jellemző, hogy ebben az életkorban sok jól értékelhető mérföldkő jelenik meg, amely mutatja a csecsemő csodálatos alkalmazkodását és szociális fejlődését. A hat hónapos csecsemők hosszan, elmélyülten ismerkednek a tárgyakkal. Felveszik azokat a matracról, talajról, megvizsgálják a szemükkel, ujjaikkal az apróbb részleteket, majd alaposan a szájukkal is. A tárgyakat könnyedén átteszik egyik kezükből a másikba. A jobbról nyújtott tárgyért a jobb, a balról nyújtott tárgyért a bal kezükkel nyúlnak. Az elejtett tárgy után néznek, és igyekeznek azt visszaszerezni. Átfordulnak a hátukról a hasukra és vissza, esetleg forognak is. Lábujjaikat és kezeiket is egyaránt szeretik a szájukba venni, nyalogatni. Hangadásaik változatosak, dallamosak, megjelennek a ciklikus hangsorok. A fejlődés bonyolult, összetett folyamat, amely során az egyes fejlődési területek szoros kölcsönhatásban vannak. Fontos a gyerekek mozgásfejlődéséhez, hogy a koruknak megfelelő szabadtér álljon rendelkezésre. Sokat legyenek játszószőnyegen, legyen szabad terük kúszni, mászni.

A hetedik és kilencedik hónap: önállóság és térfelfedezés

A 6. hónaptól a 9. hónapig egy nagyon fontos korszak zajlik a csecsemő fejlődésében, sok dologban szinte észrevétlenül minőségi változás és ugrás történik. A fejlődés összetetté válik, a világ felfedezése az ébrenléti idő teljes időtartamában folyik, rendkívüli aktivitás, figyelem észlelhető a kicsinél. A csecsemőkori mozgásfejlődés leglátványosabb időszaka ez, amelyet mind a felegyenesedésben, mind a helyváltoztatásban megfigyelhetünk: forog, négykézlábra áll, kúszni-mászni kezd, majd felül, esetleg feláll. Megteszi az önállóság első lépcsőfokait, és megéli saját képességeit. A tér felfedezése során az ide-oda gurulás, majd kúszás-mászás közben egyre többször próbálja magát ülő helyzetbe tolni, hisz a szemlélődéshez sokkal jobb a függőleges testhelyzet, illetve ülve felszabadulnak a karok a kutató manipulációhoz. Az új testhelyzet elősegíti azt a változatos és elmélyült tevékenységet, amelynek során a gyermeket az érdekli, hogy annak a tárgynak, amit a kezében tart, milyen részei vannak, milyen tulajdonságokat tud felfedezni vele. Alaposan szemügyre veszi a tárgyat és hosszasan, változatosan foglalkozik vele. Mindeközben megosztja élményeit más személlyel is: odafordulással, a tárgy odanyújtásával, hangadással. Játéktevékenységére 9 hónaposan jellemző, hogy már helyet változtat és kíváncsian fedezi fel a környezetét. A gravitációt legyőzve felül, összetett mozgással kúszik vagy mászik. Otthonában „bébibiztos” környezetet, állandó felügyeletet igényel, ha a lakásban szabadon van. Személyiségfejlődésében is fontos állomáshoz érkezik.

Védőnői körzetek és elérhetőségek

Az alábbiakban Polgár település védőnői körzeteinek listája látható:

• I. körzet - Polgár Anna védőnő
  • Ady Endre utca
  • Akácfa utca
  • Boglárka utca
  • Borz utca
  • Csalogány utca
  • Cserfa utca
  • Csilla von Boeselager utca
  • Diófa utca
  • Erdőalja utca
  • Estike utca
  • Fagyöngy utca
  • Fecske utca
  • Fenyves utca
  • Forrás utca
  • Fürj utca
  • Galagonya utca
  • Gyöngyvirág utca
  • Hajnalka utca
  • Hársfa utca
  • Iskola utca
  • Kossuth Lajos utca
  • Kuckóhegyi utca
  • Kökény utca
  • Kölcsey utca
  • Mézes köz
  • Mézeshegy lejtő
  • Mézeshegy utca
  • Mókus utca
  • Nagyhegy utca
  • Napraforgó utca
  • Rókalyuk utca
  • Somogyi B.
• II. körzet - Hlavács Vivien védőnő
  • Arany J. utca 1-29
  • Arany János utca 22-50
  • Bacsó Béla utca
  • Bánya utca
  • Bem J. utca
  • Benedek Elek utca
  • Bethlen G. utca
  • Bocskai István utca
  • Boróka utca
  • Bóbita utca
  • Cseresznyés dűlő
  • Cseresznyés utca
  • Deák F. tér
  • Dózsa Gy. utca
  • Erdő utca
  • Erkel F. utca
  • Ibolya utca
  • Kodály Z. utca
  • Kökörcsin utca
  • Levendula utca
  • Napfény utca
  • Nyírfa utca
  • Orgona utca
  • Petőfi S. utca 48-64
  • Petőfi utca 1-47-ig
  • Széchenyi utca
  • Tavirózsa köz
  • Tavirózsa utca
  • Várady utca
  • Völgy sétány
  • Völgy utca
  • Zrínyi M. utca
  • Árpád utca
• III. körzet - Somlai Mónika védőnő
  • Burgondia utca
  • Dobogó utca
  • Elvira körút
  • Fazekas M. utca
  • Füzespatak utca
  • Guyon R. utca
  • Gyopár köz
  • Gyopár utca
  • Gyártelep utca
  • Hegyalja utca
  • Hunyadi J. utca
  • Jókai köz
  • József A. utca
  • Kovács I. utca
  • Körtés utca
  • Liget utca
  • Maros utca
  • Mocsai Gy. utca
  • Munkás tér
  • Mélyárok utca
  • Pestihegyi utca
  • Pintérhegyi utca
  • Páskom köz
  • Páskom utca
  • Radnóti Miklós utca
  • Rét köz
  • Rét utca
• IV. körzet
  • Forrási tér
  • Harmat utca
  • Határ utca
  • Horthy köz
  • Hóvirág utca
  • Liliom utca
  • Május 1. utca
  • Mályva utca
  • Móricz Zs. utca
  • Százszorszép utca
  • Tavasz utca
  • Tulipán utca
  • Töki utca
  • Tőzike utca
  • Vörösmarty utca
  • Árnyas utca

tags: #paty #vedono #koltozott