A munkavállalók keresőképtelensége során két jogintézmény, a betegszabadság és a táppénz biztosít jövedelempótlást. Noha mindkét juttatás a munkából való kiesés időszakára jár, jogi és finanszírozási szempontból jelentős eltérések vannak közöttük. A munkáltatók és munkavállalók gyakran összekeverik ezeket a fogalmakat, ami adminisztratív hibákhoz és akár pénzügyi következményekhez is vezethet.
A betegszabadság a munkajogi szabályozás része, míg a táppénz társadalombiztosítási ellátásnak minősül. Mindkét juttatás a keresőképtelenség idejére jár, azonban eltérő feltételekkel és annak költségeit is eltérő mértékben viseli a munkáltató. A betegszabadságot a munkáltató biztosítja és fizeti a munkavállaló részére, míg a táppénz esetében a jövedelempótlás nagyobb részét a társadalombiztosítás fedezi.
Betegszabadság
A munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 126. §-a alapján évente 15 nap betegszabadság illeti meg a munkavállalókat. Betegszabadságra azok az alkalmazottak jogosultak, akik munkaviszonya a Munka Törvénykönyve hatálya alá tartozik (pl. bt., kft, rt. fenn. a biztosított személy a teljes keresetét megkapja). A betegszabadság alatt folyósított juttatás nem az egészségbiztosítás ellátása, hanem azt a munkáltató fizeti.
A betegszabadság jogilag nem tekintendő pihenőidőnek, az a munkavégzési kötelezettség alóli mentesülésre tekintettel illeti meg a munkavállalót, azonban költségeit a munkáltató viseli. Betegszabadság igénybevételéhez a keresőképtelenséget - a keresőképtelenség orvosi elbírálása általános szabályainak megfelelően - a kezelőorvos igazolja, kórházi ápolás esetén pedig kórházi igazolás szükséges. A betegszabadságot kizárólag év közben kezdődő munkaviszony esetén lehet arányosítani.
Évközben kezdődő munkaviszony esetén a munkavállaló a betegszabadság arányos részére jogosult, függetlenül attól, hogy az előző munkahelyén mennyi napot vett igénybe, ugyanis az nem csökkenti az új munkahelyen járó keretet. Az Mt. 121. §-a szerint a betegszabadság tekintetében is a fél napot érő töredéknap egész munkanapnak számít. Így például, ha a munkaviszony 2025. Betegszabadság kiadása esetében a szabadság kiadására vonatkozó rendelkezéseket szükséges alkalmazni, tehát a munkaidő-beosztás szerinti napokra szükséges kiadni és nyilvántartani.
Táppénz - Általános szabályok és feltételek
Táppénz ellátást a keresőképtelenség időszakára lehet igényelni, miután a betegszabadság napjai elfogynak. Az Ebtv. 43. §-a alapján táppénzre az a munkavállaló jogosult, aki a biztosítás fennállása alatt keresőképtelenné válik és a társadalombiztosítás ellátásaira jogosultakról, valamint ezen ellátások fedezetéről szóló 2019. évi CXXII. törvény alapján biztosított személy. A táppénz az egészségbiztosítás pénzbeli ellátásainak egyike.
A táppénzre jogosultság alapfeltételei:
- A biztosítási jogviszony fennállása alatt keresőképtelenné válik.
- A biztosítási jogviszonyában 18,5 százalék mértékű társadalombiztosítási járulék fizetésére kötelezett.
- Orvos által megállapítottan és igazoltan keresőképtelen.
Biztosítási jogviszony alapján jár az ellátás, azaz táppénzre lehet jogosult többek között a munkaviszonyban álló, az egyéni vállalkozó, a társas vállalkozó. A táppénz költségei megoszlanak: a munkáltató a munkavállaló táppénzének egyharmadát hozzájárulás címén fizeti meg, kétharmadát az állam fedezi [Tbj. 25.].
Keresőképtelenség esetei az Ebtv. 44. §-a szerint:
- Betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni.
- Várandóssága, illetőleg szülése miatt nem tudja munkáját ellátni, és csecsemőgondozási díjra nem jogosult.
- Az anya, ha kórházi ápolás alatt álló egyévesnél fiatalabb gyermekét szoptatja.
- A szülő a tizenkét évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben.
- A szülő, aki tizenkét évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja és a gyermeket a saját háztartásában neveli.
- Aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül.
- Akit közegészségügyi okból foglalkozásától eltiltanak és más beosztást nem kap, vagy akit közegészségügyi okból hatóságilag elkülönítenek, továbbá aki járványügyi, illetőleg állategészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.
- Méltányosságból adható táppénz tekintetében a szülő, aki 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy ezen gyermek kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a szülő a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg ellátást nyújtó intézményben.
A keresőképtelenség elbírálására és igazolására jogosultak:
- A háziorvos, házi gyermekorvos, ha háziorvosi tevékenységre a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel szerződést kötött.
- A járóbeteg-szakellátás orvosa, ha e feladat ellátására a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel finanszírozási szerződést kötött intézmény vezetője kijelölte.
- Az ideggondozó, bőr- és nemibeteg-gondozó, tüdőgondozó, valamint az onkológiai gondozó szakorvosa, ha e feladat ellátására a Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelővel finanszírozási szerződést kötött intézmény vezetője kijelölte.
- Adott esetben a fővárosi és megyei kormányhivatal egészségbiztosítási pénztári feladatkörében eljáró megyeszékhely szerinti járási hivatala.
- Kormányhivatal felülvéleményező tevékenységre szerződött főorvos (felülvéleményező főorvos).
- A kórházi kezelés időtartamára, valamint a pszichiátriai beteg alkalmazkodó (adaptációs) szabadsága esetén a kórház igazolja a keresőképtelenséget.
A táppénz megállapítása iránti kérelemben a keresőképtelenséget a fentiek szerint kiállított eredeti orvosi igazolással kell igazolni.
👉 Táppénz igénylés lépésről-lépésre
Táppénz mértéke és időtartama
A táppénz összege folyamatos, legalább két évi biztosítási idő esetében a figyelembe vehető jövedelem naptári napi átlagának hatvan százaléka (2009. Táppénz a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt egy éven át.
A táppénz összegének mértéke:
- 60 százalék: folyamatos, legalább 730 biztosításban töltött nap esetében (amennyiben nincs 30 napnál több megszakítás).
- 50 százalék: ha 730 napnál rövidebb a folyamatos biztosítási idő, vagy a biztosított fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban részesül, vagy ha a szülő a 12 évesnél fiatalabb gyermeke kórházi kezelése időtartamára abban az esetben, ha a gyermeke mellett tartózkodik a fekvőbeteg-ellátást nyújtó intézményben.
A táppénz egy napra járó összege nem haladhatja meg a jogosultság kezdő napján érvényes minimálbér kétszeresének harmincad részét. Azaz a táppénznek van felső határa, amely 2022-ben 13 333 forint/nap volt.
Táppénz időtartama:
- A biztosítási jogviszony fennállásának időtartama alatt, a keresőképtelenség tartamára jár, legfeljebb azonban a keresőképtelenség első napját közvetlenül megelőző folyamatos biztosítási időszak alatt a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) 6. §-ában meghatározott biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra, de legfeljebb egy éven át.
- Egyévesnél fiatalabb gyermek szoptatása, illetve otthoni ápolása és a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén a gyermek egyéves koráig.
- Egyévesnél idősebb, de háromévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek nyolcvannégy naptári napon át.
- Háromévesnél idősebb, de hatévesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek negyvenkettő, egyedülálló szülőnek nyolcvannégy naptári napon át.
- Hatévesnél idősebb, de tizenkét évesnél fiatalabb gyermek otthoni ápolása és a fekvőbeteg-szakellátást nyújtó intézményben történő tartózkodás címén évenként és gyermekenként a szülőnek tizennégy, egyedülálló szülőnek huszonnyolc naptári napon át jár.
Azaz a biztosított keresőképtelensége esetén a táppénz a keresőképtelenség - folyamatos biztosítási időszak alatt - biztosításban töltött napoknak megfelelő számú napra, de maximum egy éven át adható. Tekintettel arra, hogy a táppénz maximum egy évig jár, így előfordulhat, hogy a biztosított egy éven túl is keresőképtelen, de már nem jogosult táppénzre. Ez esetben a beteg kérheti a keresőképtelenségi igazolás kiadását, függetlenül attól, hogy táppénzre már nem jogosult.
Táppénz visszamenőleges igénylése
A keresőképtelenség a vizsgálatra jelentkezés időpontjától eltérően, legfeljebb 5 napra visszamenőleg is igazolható, azaz például a háziorvos legfeljebb 5 napra visszamenőleg igazolhatja a keresőképtelenséget. Vannak azonban hosszabb időre visszamenő igazolások is, így az orvosi dokumentáció alapján a kormányhivatal szakértő főorvosa 30 napig visszamenőleg igazolhatja a keresőképtelenséget, míg kivételesen indokolt esetben az orvosszakértői szerv a keresőképtelenséget a vizsgálatra jelentkezés időpontjától legfeljebb 6 hónapra visszamenőleg is igazolhatja.
Táppénz visszamenőleges folyósítása: Ha a keresőképtelenséget a fentiek alapján igazolja az arra jogosult személy, akkor a táppénz iránti igény az igénybejelentés napjától visszamenőleg maximum 6 hónapra érvényesíthető. Az ellátást legkorábban az igénybejelentés napját megelőző 6. hónap első napjától lehet megállapítani.
A passzív táppénz - története és megszűnése
Korábban az ún. passzív jogosultság 90 nap volt, amely 2007. április 1-jétől 45 napra, majd 2009. július 1-jétől 30 napra csökkent. A passzív táppénz a biztosítási jogviszony megszűnését követő - keresőképtelenség esetén járó táppénz volt. A Széll Kálmán Terv keretében, a táppénzcsalások visszaszorítása és a közpénzekkel való visszaélés minimalizálása érdekében a passzív táppénz rendszerét megszüntették. A kormány 2011. május 12-i ülésén döntött a passzív táppénz eltörléséről, melynek törvényi hátterét az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi LXXXI. törvény 10. § c. pontjával módosított Ebtv. 47. § (1) bekezdése biztosította.
A passzív táppénz jogosultság azonnali eltörlése 2011. július 1-jén lépett hatályba. Ezzel a változtatással a kormány azt szerette volna elérni, hogy a táppénzt valóban arra fordítsák, ami az eredendő célja: a betegség miatt kiesett kereset pótlására, ne pedig „szociális ellátásként” funkcionáljon munkanélküliség esetén.
Konkrét példa a passzív táppénz megszűnésére:
Ha egy több éve biztosított személy 2011. június 28-ával vált keresőképtelenné, és munkaviszonya 2011. december 31-ével megszűnt a keresőképtelenség időtartama alatt, a passzív táppénz már nem járt 2012-ben.
A 2011-es változások egyéb fontos pontjai:
- Soron kívüli ellátás: Megszűnik a passzív táppénz néven ismert ellátás, amit gyakran nem valódi betegség miatt veszik igénybe, hanem inkább a munkanélküliség elől menedéket ellátó „szociális ellátásként”. Soron kívüli ellátásra lesznek jogosultak a keresőképtelen állományban lévők (pl. akiknek szakrendelői ellátásra van szükségük). Fontos megjegyezni, hogy a keresőképtelenség miatti soron kívüli ellátás nem előzheti meg a szakmai indokoltság, valamint az ellátás várható eredménye miatti soron kívüli ellátásokat, továbbá a keresőképtelenség miatti soron kívüli esetek ellátására fordítható idő - az új szabályok hatálybalépését követően - nem haladhatja meg az adott szakrendelés napi rendelési idejének 60 százalékát.
- Veszélyeztetett terhesek: A törvénymódosítás előnyt biztosít a veszélyeztetett terhes nőknek, akik a keresőképtelenségük első napjától járulékmentes táppénzt kapnak.
- Orvosi felelősség: Az az orvos, aki a keresőképtelenséget jogosulatlanul állapítja meg, köteles lesz maga is a jogalap nélkül felvett pénzbeli ellátások visszafizetésére.
- Büntetőjogi szigorítás: Akár 2 év szabadságvesztéssel is büntethető lesz az, aki visszaél a szociális támogatásokkal, társadalombiztosítási ellátásokkal, és már 20 ezer forint összegnél is a büntetőjog látóterébe kerül a csaló.
Gyakran ismételt kérdések a táppénzzel kapcsolatban
Kérdés: Határozott idejű munkaviszonyban álló munkavállaló három hónapja keresőképtelen. A munkaviszonya a határozott idő leteltével megszűnik, azonban a munkavállaló továbbra is keresőképtelen lesz. Kaphatja továbbra is a táppénzt?
Válasz: Ha a biztosítási jogviszony megszűnik, akkor ezzel egyidejűleg a táppénzre való jogosultság is megszűnik. Erre tekintettel a volt munkavállaló - biztosítási jogviszony hiányában - táppénzre sem lesz jogosult.
Kérdés: Munkavállalóként több helyen is dolgozom egyidejűleg. Kaphatok egyszerre mindegyik munkaviszonyban táppénzt?
Válasz: Igen, egyidejűleg fennálló több biztosítási jogviszony esetén a keresőképtelenséget és a táppénzre való jogosultságot, azok időtartamát, az ellátás mértékét, illetőleg összegét mindegyik jogviszonyban külön-külön kell megállapítani. E rendelkezés vonatkozik arra az esetre is, ha a több biztosítási jogviszony ugyanannál a foglalkoztatónál áll fenn.
Kérdés: Munkaviszonyban állok, de több, mint egy éve keresőképtelen vagyok, így táppénzt már nem kapok. Van-e ennek valamilyen kihatása az egészségügyi szolgáltatásomra?
Válasz: A kérdésben leírt esetben el kell különíteni a munkaviszonyt, és a biztosítási jogviszonyt. A keresőképtelen munkavállaló munkaviszonya fennáll, de ha a munkavállaló táppénzre már nem jogosult, akkor ez esetben szünetel a biztosítási jogviszonya. A szünetelés időtartamára (napjaira) meg kell fizetni az egészségügyi szolgáltatási járulékot a munkavállalónak, ha a 2019. évi CXXII. törvény (Tbj.) alapján belföldinek minősül, és ennek keretében a magyar lakóhellyel (szálláshellyel) - folyamatosan minimum egy éve - rendelkezik, és nem áll a Tbj. 6-a szerinti egyéb biztosítási jogviszonyban és egészségügyi szolgáltatásra a Tbj. 22. § (1) bekezdés a)-u) pontja, valamint a Tbj. 3. § és a 1997. évi LXXXIII. törvény 29. § (9) bekezdése alapján nem jogosult. Ez a járulékfizetés (havi 8 400 forint, napi 280 forint) szükséges ahhoz, hogy a munkavállaló tb támogatottan kaphassa az egészségügyi szolgáltatásokat. Lehetőség van arra, hogy ezt a járulékfizetést a foglalkoztató átvállalhatja az alkalmazottjától, ehhez azonban az adóhivatal jóváhagyása is szükséges.
Kérdés: Gyermekem ápolása kapcsán kimerítettem a gyermekápolási táppénzt. Gyermekem azonban továbbra is beteg. Kaphatok-e továbbra táppénzt?
Válasz: Méltányosságból gyermekápolási táppénz állapítható meg az alábbi esetekben:
- 12 év alatti gyermek esetén, a gyermek életkorához kötött, gyermekápolási táppénz időtartamát meghaladó időre.
- Ha a szülő 12 éves, vagy annál idősebb, de 18 évesnél fiatalabb beteg gyermekét otthon ápolja, vagy gyermeke kórházi kezelésének időtartamára abban az esetben, ha gyermeke mellett tartózkodik a kórházban.
A biztosított szülő a méltányossági kérelmet a foglalkoztatójához nyújthatja be, aki a méltányossági kérelmét a kérelem kézhezvételétől számított 5 napon belül továbbítja a székhelye szerint illetékes kormányhivatalhoz.