A szülés utáni ügyintézés és a munkaerőpiacra való visszatérés buktatói és lehetőségei

A gyermek születése az egyik legörömtelibb esemény egy család életében, azonban számos hivatalos teendővel és kihívással jár, különösen, ha az édesanya a későbbiekben vissza szeretne térni a munka világába. Fontos tisztában lenni az anyasági szabadság és a gyermekgondozási ellátások rendszerével, valamint azokkal a jogokkal és lehetőségekkel, amelyek segítenek a munka és a magánélet egyensúlyának megteremtésében.

Hivatalos teendők a szülés előtt és után

A kilenc hónapnyi várakozás után, amikor végre megszületik a csöppség, az újdonsült szülők szinte semmi másra nem tudnak gondolni, csak arra, hogy vele lett teljes a családjuk. Az alábbiakban összeszedtük a hivatalos teendőket, azt, mikor, mit és hol tudsz elintézni.

A szülés előtti adminisztráció

Sok időt spórolhattok meg, ha már a szülés előtt beszerzitek a házassági anyakönyvi kivonatotok 90 napnál nem régebbi hitelesített másolatát. Ha nem házasodtatok össze, az apának elismerő nyilatkozatot kell tennie, ha azt szeretné, hogy a gyermek az ő vezetéknevét viselje. A nyilatkozatot a területileg illetékes önkormányzatnál, személyesen lehet megtenni, ehhez be kell nyújtani mindkét szülő személyazonosító igazolványát, lakcímkártyáját, a kismama terhesgondozási kiskönyvét és a szülés várható időpontjának szakorvos általi igazolását. A nyilatkozat a házassági anyakönyvi kivonattal egyenértékű és szülés előtt vagy után is kiállítható a területileg illetékes önkormányzatnál. Fontos tudni, hogy amennyiben a nyilatkozat nincs a kismamánál, a baba automatikusan édesanyja vezetéknevét kapja.

A terhesség igazolásával a szülész-nőgyógyász terhesgondozási kiskönyvet állít ki. A terhesgondozáshoz bizonyos pénzbeli támogatások kötődnek, egyike ezek közül az anyasági támogatás.

A házi gyermekorvost már a terhesség alatt érdemes kiválasztani. Ha a várandóság 34. hetéig nem választ házi gyermekorvost, vagy választásáról nem nyilatkozik, a védőnő az EMMI rendelet értelmében a terhesgondozási kiskönyvben a területileg illetékes házi gyermekorvos nevét és elérhetőségét rögzíti.

Terhességi gondozási kiskönyv

A szülés utáni első lépések

Miután megszületett a pici, az első és legfontosabb, hogy a születési anyakönyvi kivonata meglegyen. Ezt a születés helye szerint illetékes önkormányzat, anyakönyvvezető állítja ki, de a legtöbb magyarországi kórházban van kirendelt kórházi anyakönyvvezető, akinek közreműködésével a kicsi anyakönyvi kivonatát már a kórházi tartózkodás utolsó napján kiadják. A születést az azt követő első munkanapon kell bejelenteni (otthon szülés esetén legkésőbb 8 napon belül). Ennek a kötelezettségnek kórházi szülés esetén a kórház vezetője, intézeten kívüli szülés esetén a szülők vagy a szülésnél közreműködő orvos tesz eleget. Az anyakönyvi kivonat kiállítására a kérelem beérkezésétől számított 8 napon belül kerül sor. Az anyakönyvi kivonattal a személyi igazolványt bármelyik kormányablakban intézhetitek.

Amint megvan a baba születési anyakönyvi kivonata, az önkormányzat automatikusan kiállítja a baba lakcímkártyáját, amelyet már a kórházból való távozáskor megkapunk vagy tértivevényes levélben postázzák a címünkre. A baba állandó lakcíme azonos az édesanyja állandó lakcímével. Mihelyt a baba megkapja lakcímkártyáját fontos a lakáskezelővel vagy közös képviselővel tudatni, hogy bővült a család, hiszen a szemétdíj vagy vízdíjelőleg kiszámításakor a babát is figyelembe veszik.

Az egészségbiztosítási ellátások igénybevétele során a társadalombiztosítási azonosító jelet (közismertebb nevén TAJ) alkalmazzuk. A TAJ az egészségügyi, szociális, egészség- és nyugdíjbiztosítási rendszerekben, a személyi adatok védelme érdekében bevezetett, személyt azonosító kód. A Magyarországon született, magyar állampolgárságú újszülöttek részére a TAJ kártya kiállítása hivatalból történik, arra vonatkozóan külön kérelmet nem kell benyújtani. A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala az anyakönyvezést követően az újszülött adatait az Országos Egészségbiztosítási Pénztárnak szolgáltatja.

Magyarországi TAJ kártya minta

3+1 pénzügyi tipp a gyermek születése után | Gyermek-előtakarékosságok 2. rész

Pénzbeli ellátások és támogatások

A babavárás nagy öröm az ember életében, azonban sok nő nincs azzal tisztában, hogy kismamaként vagy kisgyerekes anyukaként milyen jogok és ellátások illetik meg.

  • Anyasági támogatás: Az egyszeri anyasági támogatás, amelynek összege egy gyermek esetén 64 125 forint, ikrek esetén személyenként 85 500 forint, azoknak az édesanyáknak jár, akik szülés előtt legalább négy alkalommal - koraszülés esetén egy alkalommal - részt vettek terhesgondozáson, és a védőnő ezt igazolja. Az anyasági támogatás megállapítása iránti kérelmet a szülést követő 6 hónapon belül lehet benyújtani.
  • Csecsemőgondozási díj (CSED): Az érvényes jogszabályok értelmében a kismamát 24 hét szülési szabadság illeti meg. A kismama leghamarabb 4 héttel a szülés várható időpontja előtt és legkésőbb a baba megszületésekor mehet szülési szabadságra. A szülési szabadságra járó pénzbeli juttatás, avagy a csecsemőgondozási díj (CSED, régebbi nevén terhességi gyermekágyi segély azaz TGYÁS) feltétele a társadalombiztosítási jogviszony. A CSED összege a naptári napi jövedelem 70%-a, 2021 júliusától ez az összeg 100%-ra emelkedik. Ha a CSED-et a kismama szülés előtt igényli, ezt a szándékát nőgyógyásza felé jelzi, aki egy „Orvosi igazolás a keresőképtelen (terhességi) állományba vételről“ elnevezésű formanyomtatványt állít ki, melynek másolatát a kismama a munkahelyén adja le. A CSED-et az arra rendszeresített formanyomtatványon kell benyújtani a biztosított munkáltatójánál vagy az illetékes kormányhivatalnál.
  • Gyermekgondozási díj (GYED): A csecsemőgondozási díj folyósítási idejének lejárta után az édesanya gyermekgondozási díjra lesz jogosult. A gyermekgondozási díj a gyermek 2. életévének, ikrek esetén a 3. életév betöltéséig jár. A GYED összege a jövedelem 70%-a, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70%-a (2021-ben bruttó 234.360,-Ft).
  • Gyermekgondozást segítő ellátás (GYES): Gyermekgondozást segítő ellátásra jogosult a szülő a saját háztartásában nevelt gyermek 3. életévének betöltéséig, ikergyermekek esetén a tankötelessé válás évének végéig, tartósan beteg, illetve súlyosan fogyatékos gyermek 10. életévének betöltéséig.
  • Gyermeknevelési támogatás (GYET): Gyermeknevelési támogatásra az a szülő jogosult, aki saját háztartásában három vagy több kiskorú gyermeket nevel. A gyermeknevelési támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár. A gyermeknevelési támogatásban részesülő személy kereső tevékenységet heti 30 órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés kizárólag az otthonában történik.
  • Családi pótlék: A gyermek 18 éves koráig vagy a tankötelezettség végéig járó családi pótlék havi összege egy gyermek esetén nettó 12 200 forint, két gyermeknél személyenként 13 300 forint, három vagy többgyermekes család esetében személyenként 16 ezer forint.
  • Babakötvény: A babakötvénnyel jelentős kezdőtőkét biztosíthatsz a gyermekednek, amelyet ő maga, a 18. születésnapja után kap kézhez. A kicsi megszületése után az állampapír igénylése esetén az állam egyszeri alkalommal életkezdési támogatást ad, amelynek összege 42 500 forint. A babakötvényt ügyfélkapun keresztül lehet igényelni, a befizetések után pedig 10%-os állami támogatás jár.
Infografika a családi támogatásokról

Visszatérés a munka világába szülés után

Gyermekvállalás után a munka világába való visszatérés gyakran kihívást jelent. Míg a nők életében a gyerekvállalás, a GYES-en töltött idő az egyik legboldogabb és legizgalmasabb időszak, addig a munkáltatónak lehet, hogy az egyik legjobb alkalmazottját kell ez idő alatt nélkülöznie. Kérdés, hogy van-e visszaút a szülési szabadságról a munkavállalónak? Vagy a dolgozó egyáltalán vissza akar-e térni a munka világába? Ha igen, akkor hogyan? Mind szakmai, mind magánéleti szempontból a GYES-ről visszatérő anyákat komoly kihívások foglalkoztatják.

A munkáltatók hozzáállása és a munkahelyi kihívások

Az anyaság sok örömet hoz, de együtt járhat az önbizalom csökkenésével is. A hosszabb távollét miatt úgy érezheted, hogy veszítettél a szakmai önbizalmadból, és nem vagy olyan hatékony a munkában, mint korábban. De van egy másféle jelentős akadály, amivel sok nő szembesül: a munkáltatók hozzáállása. Bár nem minden munkaadóra jellemző, mégis gyakran előfordul, hogy a gyermekvállalás után visszatérő nőket előítéletekkel és kétségekkel kezelik. A gyermekkel otthon töltött idő munkaviszonynak számít, de a munkavállalónak a távolléte teljes időtartamára nem jár szabadság, csak az igénybe vett szülési szabadság (legfeljebb 24 hét) és a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság első 6 hónapjának idejére.

A munka törvénykönyve (Mt. 59. §) rendelkezése szerint, az ilyen jellegű távollét megszűnését követően a munkáltató ajánlatot tesz a munkabér módosítására, mely során a munkavállalóval azonos munkakörű munkavállalók részére időközben megvalósult átlagos éves béremelés mértékét kell alapul vennie.

A munkáltató munkaviszony megszűntetésre irányuló lehetőségei korlátozottak a visszatérő munkavállaló tekintetében, a gyermek hároméves koráig. Ezen időszak alatt a munkáltató csak az alábbi esetben mondhatja fel a kismama munkaviszonyát. Sajnos gyakran előfordul, hogy a munkáltató nem kíván eleget tenni foglalkoztatási kötelezettségének, és valamilyen valós vagy kitalált okra hivatkozva más munkakörbe próbálja kényszeríteni a visszatérő munkavállalót, rosszabb esetben megszünteti a munkaviszonyát.

A GYED vagy GYES alatt töltött időt a munkáltatók gyakran kihagyott éveknek tekintik, amikor nem történt szakmai fejlődés. Ez különösen a gyorsan fejlődő iparágakban jelenthet problémát, ha a gyermekgondozási szabadság alatt nem bővítetted a szakmai tudásodat. A szülés utáni visszatérés a munkába a dolgozókban és a munkáltatókban is számos kérdést vet fel. A dolgozni visszavágyó anyák sajnos néha úgy érezhetik, hogy a tudásuk megkopott a szülési szabadság alatt. Emellett felmerülhet, hogy nemcsak a környezetük, de ők saját magukra sem tudnak teljes értékű munkaerőként tekinteni, hiszen elsődleges feladatuk a gyereknevelés és az azzal járó kötelezettségek. Előfordulhat, hogy azért is váltanak munkahelyet a szülés utáni visszatéréskor vagy esetleg vállnak vállalkozókká, mert a szülési szabadság alatt változtak az ambícióik, más prioritások, új célok, új érdeklődési körök fogalmazódtak meg bennük.

A vállalatok hozzáállása a szülés utáni visszatéréshez nagyon eltérő lehet, attól függően, hogy mennyire családbarát a munkahelyi kultúra. A kollégák gyerekvállalását minden szervezet támogatja, de hogy újra a cég tagjai legyenek, az már nem 100%-osan garantált. A távollétük alatt változások állhatnak be a cégnél: vezetőváltás, megszűnt pozíció, létszámleépítés, stb. A munkáltatóknak ugyanis problémát jelenthet, ha egy GYES-ről visszatérő anyát kell felvenniük vagy visszavenniük. A gyerekekkel járó feladatok, a megbetegedések, a gyerek elhelyezési kihívások hátráltathatják az alkalmazottat a munkavégzésben, ami a cég produktivitására is hatással van.

Jogok és kötelezettségek a visszatérés során

A munkáltató nem szüntetheti meg a munkaviszonyt felmondással a várandósság, a lombikbébi program első 6 hónapja, a szülési szabadság vagy a gyermek gondozása céljából igénybe vett fizetés nélküli szabadság tartama alatt. Ha a felmondási tilalom ellenére a munkáltató felmondással megszünteti a munkaviszonyt, a felmondás érvénytelen.

A Munka Törvénykönyve kimondja, hogy a munkavállalót csak olyan munkára lehet alkalmazni, amely egészségi állapotára tekintettel rá hátrányos következményekkel nem jár. Ha a munkavállaló várandóssága megállapításától gyermeke 1 éves koráig orvosi vélemény alapján a munkakörében nem foglalkoztatható, a munkáltatónak az egészségi állapotának megfelelő munkakört kell felajánlania. A munkavállaló a felajánlott munkakörnek megfelelő alapbérre jogosult, amely a munkaszerződés szerinti alapbérénél kevesebb nem lehet. Ha nincs ilyen munkakör, akkor a munkavállalót a munkavégzés alól fel kell menteni.

A fizetés nélküli szabadság a munkavállaló által megjelölt időpontban, de legkorábban a szabadság megszüntetésére irányuló jognyilatkozat közlésétől számított 30. napon szűnik meg. A munkáltató a munkába állást nem tagadhatja meg. A munkáltató nem kötelezheti a munkavállalót arra, hogy a fizetés nélküli szabadságot egy meghatározott időpontig igénybe vegye, és nem kérheti a visszatérés indoklását sem. A szülési szabadság és a fizetés nélküli szabadság időtartama alatt a szabadság nem évül el, hanem felhalmozódik, és azt a munkába állást követően ki kell adni. A munkáltatónak a visszatérés napjától számított 60 napon belül gondoskodnia kell a felhalmozott szabadság kiadásáról, amely idő alatt a munkavállaló - tényleges munkavégzés nélkül - távolléti díjra jogosult.

A munkába visszatérő munkavállaló foglalkoztatását főszabály szerint az eredeti munkaszerződés feltételei szerint kell folytatni. A munkabér nem csökkenthető, és a korábbi munkakört is biztosítani kell, kivéve, ha annak ellátása már nem lehetséges. Ebben az esetben a munkáltató köteles a munkavállaló képzettségének és tapasztalatának megfelelő másik munkakört felajánlani.

A munkavállaló kérésére a munkáltatónak kötelező részmunkaidős foglalkoztatást biztosítania, ha az adott munkakörben ez megvalósítható. A szoptató anya munkaidő-kedvezményre jogosult. Ez a gyermek hat hónapos koráig naponta kétszer 1, ikergyermekek esetén kétszer 2 órára, a 9. hónaptól a gyermek 1 éves koráig naponta egyszer 1 órára, ikergyermekek esetén naponta kétszer 1 órára jogosít. A munkáltatónak ezt a kedvezményt automatikusan, külön kérés vagy orvosi igazolás nélkül kell biztosítania, amennyiben a munkavállaló élni kíván e jogával. A kedvezmény időtartamára távolléti díj jár, és a munkavégzés megszakítását a munkaidő-beosztásban is figyelembe kell venni.

A munkavállalónak a 16 évesnél fiatalabb egy gyermeke után 2, két gyermeke után 4, kettőnél több gyermeke után összesen 7 munkanap pótszabadság jár. Ha a gyermek fogyatékos, a pótszabadság 2 munkanappal nő. A pótszabadságra való jogosultság szempontjából a gyermeket először a születésének évében, utoljára pedig abban az évben kell figyelembe venni, amelyben a 16. életévét betölti.

Stratégiák a sikeres visszatéréshez

A gyermekgondozási szabadság ideje alatt a szakmai tudásod bizonyos részei elavulhatnak, különösen, ha olyan területen dolgozol, ami gyorsan változik, mint például az IT vagy a marketing területe. A technológiai fejlődés és az új módszerek megjelenése mind hozzájárulhatnak ahhoz, hogy úgy érezd, a tudásod már nem naprakész. Szigeti Nikoletta szerint a vállalatok részéről arra is egyre nagyobb a nyitottság a részmunkaidőben való foglalkoztatásra. Adott esetben akár két kollégával töltenek be egyetlen pozíciót. Ezt a lehetőséget szabad, és kell is, hogy a visszatérő kismama felvesse az aktuális vagy jövőbeni munkáltatójának. Már az állásinterjún térjünk ki rá, hogy milyen idősávban, milyen keretek között tudjuk felelősséggel ellátni az adott munkát. „Beszéljünk arról, hogy mi az, amit garantálni tudunk a kisgyermek mellett is és mi az, amit biztosan nem. Lehet, hogy kényes téma, de muszáj, hogy a munkáltató tudjon róla, mert ő is ennek fényében fogja terhelni a régi-új kollégát.” Ezen kívül fontos a feladatkör tisztázása is.

Íme néhány tipp a sikeres visszatéréshez:

  • Készségek és tudás frissítése: Mielőtt visszatérnél a munkába, érdemes frissítened a szakmai ismereteidet. Használd ki az online tanfolyamokat és szakmai képzéseket, hogy naprakészen tartsd vagy fejleszd a tudásodat. Lehet arról beszélni, hogy mennyire követte a nyomon az adott iparág változásait. Érdemes követni a jogszabályváltozásokat az érintett területen, a legújabb trendeket, tanulmányokat, a vállalat életében bekövetkező nagyobb változásokat még akkor is, ha a mindennapjainkat nem ott töltjük. Különösen fontos lehet ez mondjuk a pénzügyi szektor esetében, ahol adóváltozások vannak.
  • Szakmai önéletrajz és interjú felkészítés: Érdemes azt megmutatni az önéletrajzban vagy az állásinterjún, hogy a kiesett években az illető mivel foglalkozott az anyai teendőkön kívül és milyen egyéb tudásra tett szert. Ha a GYED vagy GYES alatt nem is dolgoztál, érdemes feltüntetned azokat a készségeket, amiket a gyereknevelés során elsajátítottál. Ilyen képesség például a multitasking, az időmenedzsment, a stressz- és konfliktuskezelés, valamint a szervezőképesség, amik a munkahelyi feladatokban is kifejezetten értékesek lehetnek.
  • Rugalmas munkavégzési formák: A távmunka és a részmunkaidős vagy rugalmas munkarend lehetőséget biztosít arra, hogy fokozatosan alkalmazkodj az új helyzethez, és arra, hogy munka mellett elegendő időt tudj szánni a családodra is. Jelentkezz olyan pozíciókra, amelyek ezt lehetővé teszik. Jelezd a munkáltató felé, hogy mi az, amire szükséged van a hatékony munkavégzéshez, például rugalmas munkaidőre vagy távmunka lehetőségre. Azokban a pozíciókban, ahol mód van rá, érdemes atipikus foglalkoztatási formát, home office-t biztosítani, ami megkönnyíti a munka-magánélet egyensúlyát a kisgyerekes dolgozóknak.
  • Hálózatépítés és közösségi támogatás: Csatlakozz online közösségekhez és álláskeresési csoportokhoz. Ezekben a csoportokban hasznos tanácsokat, bátorítást és akár állásajánlatokat is találhatsz. Az ilyen közösségek segíthetnek abban, hogy ne érezd egyedül magad, és erőt meríts mások tapasztalataiból.
  • Nyitottság az új lehetőségekre: Előfordulhat, hogy az első munkalehetőség nem lesz tökéletes, de jó kezdet lehet a munkába való visszatéréshez. Ne félj új lehetőségeket kipróbálni, fontolóra venni a karrierváltást, vagy új iparágba lépni, ha úgy érzed, hogy az adott pozíció jobban passzolna az új élethelyzetedhez.
Nő laptop előtt otthoni környezetben

A szülés utáni munkakeresés nem könnyű feladat. Légy kitartó és türelmes, mert a munka és a családi élet közötti egyensúly megteremtése nem lehetetlen. A visszatérő anyáknak ez egy nagyon érzékeny és kihívásokkal teli időszak. Ilyenkor megpróbálnak alkalmazkodni a körülményekhez, igyekeznek minél inkább helyt állni, hiszen meg kell küzdeniük a családhoz és a munkához kapcsolódó elvárásokkal. Nem mellesleg előfordulhat, hogy a munkatársak kevésbé kompetensnek, nem egyenrangúnak ítélik meg őket. Mielőtt sztereotípiákra hagyatkoznánk és kihívásokra fókuszálnánk a szülés utáni visszatérő munkavállalókkal kapcsolatban, vegyük figyelembe a körülményeket, a lehetőségeket és az adottságokat. Mérlegeljünk és empátiával, megértéssel a megoldásokra összpontosítsunk.

tags: #papir #munka #szules #utan