Pánikbetegség terhesség alatt: Okok, tünetek és kezelési lehetőségek

A pánikbetegség, más néven pánikzavar, egy olyan szorongásos betegség, amely során a beteg rendszeresen hirtelen bekövetkező félelmet, pánikot él át. A visszatérő pánikrohamok a mindennapi életet, tevékenységet is akadályozzák. A pánikbetegség leggyakrabban fiatal felnőttkorban jelentkezik, és kétszer annyi nőt érint, mint férfit.

Az első pánikroham gyakran spontán jelentkezik, azaz „derült égből villámcsapásként” éri a beteget, általában nem azonosítható közvetlen kiváltó ok, de gyakori, hogy valamilyen szempontból nehéz, kritikus élethelyzetben éri az első roham (pl. betegség, gyász, munkahelyi nehézségek).

A pánikbetegség tünetei

A pánik a szorongás súlyos formája. Minél gyakrabban következik be, az érintett személy annál inkább igyekszik elkerülni bizonyos helyzeteket, mert attól tart, hogy ezek újabb rohamot váltanak ki. Ez hozza létre a „félelem a félelemtől” ördögi körét - növelve a pánik súlyosságát, előidézve további rohamokat, amelyek során intenzív mentális és fizikai tünetek jelentkeznek.

A rohamok gyakorisága a betegség súlyosságától függ: van, akinél havonta csak egyszer, másoknál akár hetente többször is előfordulhat. Bár a rohamok ijesztők, de valós életveszélyt nem jelentenek a betegre nézve. Általában nem igényelnek sürgős orvosi beavatkozást sem, de a szervi okokat - különösen a tünetek első jelentkezésekor - ki kell zárni.

A pánikrohamra jellemző tünetek közül legalább négy jelentkezik, és ezek hirtelen, nagyjából 10 percen belül elérik teljes intenzitásukat. A legtöbb pánikroham 5 és 20 perc közötti időtartamig tart, ám a szakirodalom ennél lényegesen hosszabb ideig tartó pánikrohamról is említést tesz.

A pánikroham során a következő tünetek jelentkezhetnek:

• Szapora szívverés, heves szívdobogás, rendkívül magas pulzusszám
• Izzadás („jeges veríték”), hőhullámok, hidegrázás, remegés
• Légszomj, fulladás érzése, torok elszorulása
• Mellkasi fájdalom
• Hányinger, hányás, hasi fájdalom, hirtelen székelési inger, összeszoruló gyomor érzése
• Szédülés, térbeli bizonytalanság, derealizáció (a valósággal való kapcsolat elvesztése) vagy deperszonalizáció (mintha elszakadt volna a saját testétől)
• Akár testszerte jelentkező zsibbadás, bizsergés, érzéketlenség
• Rettegés, halálfélelem, félelem a megőrüléstől, önkontroll elvesztésétől való félelem

A betegség diagnózisának feltétele a visszatérő, váratlan pánikrohamok mellett, hogy a köztük lévő időben jellemző legyen az aggodalom egy esetleges következő roham miatt. Ez az aggodalom gyakran magatartásváltozást is okoz, például egyes tevékenységek vagy helyek kerülését.

Mikor forduljon orvoshoz?

Amennyiben egy hónapon belül többször is átél súlyos szorongást, félelmet, pánikrohamot, keresse fel háziorvosát, aki a tünetek és az előzetes vizsgálatok alapján a megfelelő szakorvoshoz irányítja. A kivizsgálás, a tünetektől függően, első körben kiterjedhet a szervi betegségek kizárására is.

Fontos! Ha a pánikrohamhoz hasonlító tünetegyüttes először jelentkezik, és erős mellkasi fájdalmat észlel, hívja a 112-t és kérjen mentőt, mert a szív vagy a tüdő érintettségét mielőbb ki kell zárni!

Amennyiben környezetében egyértelműen pánikrohamot észlel, bánjon az érintettel türelmesen, beszéljen lassan, megnyugtatóan, próbálja a légzését irányítani, lassítani, fogja meg a kezét és minden módon éreztesse vele, hogy biztonságban van.

A pánikbetegség okai

A betegség, illetve az első roham általában tartós stressz, megoldhatatlannak tűnő élethelyzet, gyakori és hosszan tartó szellemi kimerülés, hajszolt, túlzott felelősséggel terhelt életmód következtében jelenik meg.

A betegségre való hajlam öröklődik, ha a családban már előfordult pánikbetegség vagy egyéb szorongásos zavar, nagyobb az esélye a megjelenésének.

A pánikbetegség lehetséges szövődményei

A nem kezelt pánikbetegség az élet több területét érintő szövődményekhez vezethet, és a mindennapokban a munkavégzés képtelenségét okozhatja.

Gyakori szövődmények:

• Fóbiák kialakulása (pl. agorafóbia)
• Depresszió, szorongás
• Alkoholbetegség, droghasználat
• Öngyilkossági gondolatok

Pánikbetegség terhesség alatt

A babavárás egy testileg-lelkileg is megterhelő életszakasz, melyre mindenki egyéni módon reagál. Bár a legtöbb esetben a gyermekáldás vágyott, az örömbe sok üröm is vegyülhet. Egy egészséges, mentális problémákkal nem küzdő kismamában is rengeteg emocionális változás zajlik le az anyává válás során, ami bár teljesen természetes, gyakran felkavaró élmény. A belső változások mellett a terhesség hatására a párkapcsolat is átalakul. Egy meglevő pánikbetegség mellett ez még több nehézséget okozhat.

A tapasztalat szerint a terhesség alatt előfordulhat, hogy a kismama a terhességgel kapcsolatos örömök miatt tüneteinek javulását éli meg, de az sem ritka sajnos, hogy épp ellenkezőleg, ezek súlyosbodása lép fel. Az állandó szorongás káros lehet a baba fejlődésére nézve. Akár gyógyszerszedés mellett is fel lehet vállalni a terhességet, de az orvosnak kell felmérnie a kockázatokat, és ennek megfelelően gondozásba venni a kismamát. Általában nem szokott gond lenni a gyógyszerszedéssel, de nem árt az óvatosság!

Egy esetben egy kismama első terhessége több szempontból problémás volt. Amikor kiderült, hogy ismét várandós, iszonyatos erővel tört ki rajta a pánik. Pánikolt a terhességtől, a babától, attól, hogy baja lesz a picinek vagy neki. Régebben szedett cipralexet, amit fokozatosan abbahagyott, de a pánik miatt ismét elkezdte szedni. A pszichiáter nem volt biztos abban, hogy tud segíteni, nyugtatót nem kapott. A kismama nem evett, nem aludt, csak pánikolt.

Egy másik kismama terhessége elején sokat hányt, alig evett, legyengült, és kétszer is kórházban volt kiszáradás miatt. Később kiderült, hogy a szorongás növeli az amúgy természetes terhességi hányingert. A 12. héttől Frontint szedett pszichiáter javaslatára, így végre tudott enni. A 15. hét felé járt, amikor elkezdtek elmúlni a hányingerek, és a gyomra is jobb lett. Miután túljutott a fizikai nehézségeken, jöttek a lelki aggodalmak: felelősség, jó anya lesz-e, bezártság, időbeosztás, női szerep feladása. Ekkor pánikszerűen törtek rá a tünetek, szorongás, sírógörcs, szomorúság, üresség, értelmetlenség érzése. Ekkor felkeresett egy új pszichiátert, aki segített feloldani a félelmeket, és rájönni a szorongás okára (gyerekkor, szülői nevelés, önbizalomhiány). A kismama optimista lett, és remélte, hogy elhagyhatja a gyógyszert a terhesség alatt.

A pánikbetegség kezelése terhesség alatt

A pánikrohamtól szenvedő egyénnek tudatosítania kell magában, hogy - tünetei dacára - nincs valódi életveszélyben, és mindaz, amit érez, elmúlik. A kezelést minél korábban el kell kezdeni, mert a stresszreakció okozta vegetatív tünetek feltételes reflexként beépülnek, fixálódnak és egyre gyakrabban lépnek fel, ha a kiváltó okhoz hasonló esemény következik be. Beavatkozás nélkül önmagát gerjesztő folyamatként, az ún. circulus vitiosus (ördögi kör) hatásmechanizmus mintájára a beteg állapota idővel romlik.

Terhesség alatt különösen fontos, hogy a kezelés ne károsítsa a magzatot. A legtöbb orvos és gyógyszerész egyetért abban, hogy a várandósság alatt a pszichiátriai gyógyszerek (pl. szorongásoldók) alkalmazása ellenjavallt. Erre ezek mellékhatásai és magzatra gyakorolt tisztázatlan vagy veszélyes befolyásuk miatt van szükség. Ezen szerek többsége az anyatejbe szintén kiválasztódik, ezért szoptatás alatt sem javasolt a szedésük.

A pszichoterápiás kezelés mellékhatásmentes és a legtöbb esetben önmagában is hatékony. Ennek fontos része, hogy megvizsgáljuk a pánikrohamok körülményeit, az első rosszullét kialakulásával időben összekapcsolódó történéseket, életeseményeket. A további rosszullétek lefolyását, szabályszerűségeit.

Pszichoterápia

Pszichoterápia segítségével megérthető, mi okozza a kliensnek kontrollálhatatlan méretű szorongást, ami az igen kínzó testi „vészreakcióban” nyilvánul meg. A betegség kezelésében pszichológus vagy pszichiáter segíthet kognitív viselkedésterápiával.

Kognitív viselkedésterápia (KVT)

A kognitív viselkedésterápia a rohamot kiváltó negatív gondolatok és hiedelmek átstrukturálását végzi. A KVT viszonylag rövid, a tünetek csökkenésére kiválóan alkalmas. Ennek során a kliens és a terapeuta együtt megvizsgálják, hogyan hatnak egymásra a beteg negatív gondolatai, érzései és az ezekkel kapcsolatos viselkedések. Ezek ismeretében kerülhet sor a viselkedéses próbákra, amik a beteg számára fenyegető helyzetekkel való konfrontáción alapulnak. Segítik a klienst a tünetei feletti nagyobb kontroll megszerzésében.

Az ún. kognitív átstrukturálás lényege, hogy a terapeuta megtanítja a klienst a saját tüneteinek kevésbé fenyegető értelmezésére. Ennek hatékony eszköze, ha ellenpéldákat keresnek a rohamok következtében kialakuló veszélyhelyzetekre. Ehhez általában ún. pániknaplót használnak, melybe fel kell jegyezni a rosszullét pontos körülményeit, az ezzel járó testi reakciókat, az ezzel kapcsolatos negatív hiedelmeket és azok racionális magyarázatát is.

Dinamikus terápiák

A dinamikus terápiák a pánik hátterében rejlő tudattalan tényezők feltárásának, majd átdolgozásának tulajdonítanak szerepet a gyógyulásban. Utóbbi módszer időigényesebb, de oki terápiának minősül, így hatása átfogóbb.

Relaxációs technikák

Emellett érdemes hangsúlyt fektetni a szorongással megküzdő technikák tanítására, mint például a különféle légzéstechnikák, az autogén tréning, a meditáció, a mindfulness, vagy az izomrelaxáció. Ezek ugyanis pszichológus vezetése mellett gyorsan megtanulhatóak, utána pedig a kliens önállóan is képes alkalmazni őket, ezáltal egymaga képes csökkenteni a stressz-szintjét.

Gyógyszeres kezelés terhesség alatt

A különféle szorongásoldó gyógyszerek a betegséget átmenetileg enyhíthetik, viszont tartós alkalmazásuk - mellékhatásaik következtében - súlyos következményekkel járhat: amellett, hogy egyre nagyobb adagokat érez szükségesnek a páciens, még tüneteinek gyakorisága és erőssége is fokozódhat; emellett a hosszú időn át szedett szorongásoldókról leszokni nagyon nehéz. Ezért a gyógyszeres terápiát személyre szabottan kell alkalmazni, a többi kezelési mód hatékonyságának erősítésére. A betegség gyógyszeres kezelésében antidepresszánsok bizonyos ideig tartó szedése is szükséges lehet.

A Rivotril nem okoz fejlődési rendellenességet, de nagyobb mennyiségben a magzat növekedésére, éberségére kedvezőtlenül hathat. Ha tartósabb gyógyszeres kezelésre van szükség, akkor inkább antidepresszáns beállítását szokták választani.

Pánikbetegség és szülés

A szüléstől való rettegés jól ismert fóbia. Adott esetben lehet pszichiátriai szakvéleményt kérni erről, és a császármetszést kérni.

A császármetszés - B tervként - jó, ha szerepel a várandós édesanya felkészülése során, ha pedig biztosan császárral szül, még fontosabb információs bázis. Ehhez nyújt segítséget az ingyenes Császárvonal mobilalkalmazás, mely A-Z-ig minden fontos információt tartalmaz a császármetszés előtti, a kórházi és a regenerációs időszakról is, szakértőkkel, közérthető stílusban.

Pánikbetegség megelőzése

Kifejezetten a pánikbetegséget célzottan megelőző módszer nem ismert. Arra azonban törekedhet - ezzel megelőzve nemcsak a pánikbetegséget, hanem számos egyéb betegséget is -, hogy lehetőség szerint kiegyensúlyozott, minél kevesebb stresszhelyzettel járó életet éljen.

Törekedni kell a minél egyszerűbb, kevés lelkifurdalással járó, áttekinthető, kezelhető „életre”. Vágyait igazítsa a lehetőségeihez, kerülje a szélsőséges életmódot. Mentális és fizikai ereje határait minél ritkábban feszegesse.

tags: #panikbtegen #teherbe #lehet #esni