Oxitocin és koraszülés: Tudnivalók és kezelési lehetőségek

Az oxitocin egy alapvető hormon, amely számos élettani folyamatban részt vesz, különösen a reproduktív rendszer működésében. Ennek a polipeptid szerkezetű hormonnak a szintézise elsődlegesen a hipotalamusz magjaiban történik, ahonnan idegrostokon keresztül jut el a hipofízis hátsó lebenyébe (a neurohipofízisbe). Itt raktározódik, majd aktív hormonként szabadul fel és kerül a szervezet keringésébe. Kisebb mennyiségben a központi idegrendszeren kívül is termelődik.

Az oxitocin két fő fiziológiás hatása ismert: elősegíti a terhes méh izomrostjainak összehúzódását, továbbá kiváltja a tejelő emlőmirigyben a tejürítést. Az oxitocin talán legismertebb hatása a méh simaizom rostjaira gyakorolt hatás, amely a terhes és nem terhes méhizomzat összehúzódását egyaránt kiváltja.

Mi az oxitocin és szerepe a szervezetben?

Az oxitocin a hypothalamusban termelődő neuropeptid hormon, amely fontos szerepet játszik a szociális interakciókban, a kapcsolatok kialakításában, a szülésben és a szoptatásban. Hatással van a testi és érzelmi kapcsolatokra, segíthet a stressz csökkentésében és a bizalom építésében. Az agyban lévő idegsejtek által termelt vegyület, amely aktiválódhat a fizikai érintkezés, a közelség és a szexuális aktivitás során. Fontos szerepet játszik a kötődés, a szexuális érintkezés, a szülés és a szoptatás folyamatában.

Az oxitocin hiányának következményei és szintjének növelése

Az oxitocin hiánya különböző tüneteket okozhat, mint például a szociális és emocionális képességek csökkenése, a szexuális diszfunkció, az alacsony önbecsülés és a depresszió. Az oxitocin szintjének növelése többféle módon is lehetséges:

• Fizikai érintkezés: Az ölelés, a simogatás, a testi kontaktus és a szexuális aktivitás mind hozzájárulhat az oxitocin szintjének növeléséhez.
• Szociális interakciók: A barátságok, a kapcsolatok és a társas kapcsolatok kialakítása is növelheti az oxitocin szintjét.
• Mozgás és sport: Az aktív testmozgás és a sporttevékenységek segíthetnek az oxitocin termelésének növelésében.
• Légzőgyakorlatok: A légzőgyakorlatok, mint például a mély lélegzetvétel és a lassú kilégzés, segíthetnek növelni az oxitocin szintjét.
• Masszázs: A masszázs hatékony lehet az oxitocin szintjének növelésében, mivel fokozza a testi kapcsolatot és a relaxációt.

Emellett az egészséges étrend, a rendszeres alvás, a stressz csökkentése és a pozitív gondolkodás is segíthet növelni az oxitocin szintjét.

Az oxitocin szerepe a szülésben és a szoptatásban

A szülés során a vérplazma oxitocin szintje a szülés második fázisának a végére lesz jelentős mértékű, ahol a méhizomzat végső összehúzódását idézi elő, ami az újszülött és a méhlepény megszületéséhez vezet. Fontos továbbá a szülés befejeződésével, hogy véglegesen összehúzza a méhizomzatot, ezzel elszorítva, megállítva a méhből származó vérzést. A normális szülés megindításához tehát nem szükséges oxitocin, de az intravénásan adott oxitocin képes a szülés megindítására, amit a szülészetben esetenként - gyógyszeres beavatkozásként - alkalmaznak a renyhe szülőfájások fokozására.

Az oxitocin fontos szerepet játszik a szoptatás során a tejürítés folyamatában is. A szopás és ingerlés folyamata erős inger a tejtermeléshez - ami így megvalósul - de nem elegendő a tej kiürítéséhez. A kiürítéshez már oxitocinra is szükség van. A hormon termelődését és vérszint emelkedését az emlőbimbó mechanoreceptorainak az újszülött szopása általi ingerlése váltja ki reflexesen. Az így felszabadult oxitocin a tej kilövellésében kap szerepet.

Koraszülés: Definíció és megelőzése

Koraszülésről beszélünk, ha a szülés a terhesség betöltött 37. hete előtt történik. Ez 1990 és 2011 között a gyermekek 7-9%-át érintette. Mivel az újszülött-halálozás 70-90%-áért a koraszülés felelős, igen fontos a koraszülés kockázatát már a terhesség elején felismerni, hogy a kismamát a megfelelő ellátásban részesítsük.

A fenyegető koraszülés gyógyszeres kezelése: Atosiban

A fenyegető koraszülés gyógyszeres kezelésére tocolytikumokat alkalmazunk, melyek különböző, a méhizomzat kontrakcióját gátló gyógyszerek. Az atosiban egy, a koraszülés késleltetésében használatos szintetikus peptid, amely az oxitocin kompetitív antagonistája. A méh receptoraihoz kötve gátolja annak kontrakcióját, valamint tanulmányok kimutatták a prosztaglandin felszabadulásának csökkenését is. Magyarországon az atosiban Tractocile néven kerül forgalomba, rendelőintézeti járóbeteg-szakellátást vagy fekvőbeteg-szakellátást nyújtó szolgáltatók által biztosított körülmények között alkalmazható gyógyszer.

Több tanulmány is vizsgálta az atosiban és egyéb gyógyszerek hatása közötti különbséget. Például, az atosibannal, illetve kalcium-csatorna blokkoló nifedipinnel kezelt kismamák közül az atosibannal kezelteknél nagyobb százalékban sikerült késleltetni a szülést 48 órán át, míg az indítástól számolt 7 napon túl a nifedipine bizonyult hatásosabbnak. Ez utóbbi miatt azonban jelentősen gyakrabban fordult elő a nőknél kipirulás, palpitáció és hipotenzó.

A Tractocile kezelés menete

A Tractocile kezelést csak szülészeti osztályon, koraszülés kezelésében jártas orvos végezhet, betöltött terhességi 24. héttől a 33. hétig. A Tractocile-t intravénásan, három egymást követő szakaszban kell adni:

1. A kezelést bolus injekcióval (6,75 mg) kell kezdeni.
2. Ezt azonnal követnie kell egy folyamatos, nagy dózisú infúziónak 3 órán át.
3. Majd egy alacsonyabb dózisú infúziónak 45 órás időtartamig.

A kezelés időtartama nem haladhatja meg a 48 órát. Az egész terápia alatt adott Tractocile dózis a 330,75 mg atosiban mennyiséget lehetőleg ne haladja meg. Az intravénás kezelést a kezdő bolus injekciójának beadásával a koraszülés megállapítása után a lehető leghamarabb el kell kezdeni.

Az oxitocin injekció alkalmazása a szülészetben

Az Oxytocin injekció méhösszehúzódások kiváltására és fokozására szolgáló gyógyszer. Hatása megegyezik az agyalapi mirigy hátsó lebenyében termelődő természetes oxitocinéval. Az Oxytocin injekció a következő esetekben alkalmazható:

• a szülés megindítására,
• a szülési fájások erősítésére,
• szülés után közvetlenül fellépő méhvérzések megelőzésére és kezelésére,
• kiegészítő kezelésként a befejezetlen, elkerülhetetlen, abbamaradt vetélés kezelésére,
• a nagy kockázatú terhességekben ún. oxitocin terheléses vizsgálat elvégzésére.

Magyarországon a szülés alatti intravénás oxitocin infúzió - köznapi nevén oxi - az egyik leggyakoribb szülészeti beavatkozás. Kórházi szüléseknél ez olyannyira szinte része a forgatókönyvnek, hogy anyai bevallásra épülő statisztikák szerint a szülő nők 60-70%-a kap szintetikus oxitocint a szülés folyamán. A szintetikus oxitocint általában a szülés-beindítási protokoll részeként, vagy pedig az összehúzódások erősítésére, a vajúdás felturbózására és a szülés gyorsítására alkalmazzák.

Az Oxytocin injekció beadásának módja és ellenjavallatai

Az Oxytocin injekciót szülésindításra és fájáserősítésre csak intravénásan, cseppinfúzióban lehet alkalmazni megfelelő orvosi felügyelet mellett, kórházban. Megfelelő alkalmazás esetén, az Oxytocin injekció a normális szüléshez hasonlóan fokozza a méhösszehúzódásokat. Azonban még megfelelő adagolás és felügyelet mellett is előfordulhat fokozott méhtevékenység azoknál a szülő nőknél, akik túlérzékenyek Oxytocin injekcióra. Ezért mialatt Oxytocin infúziót kap, orvosi megfigyelés alatt tartják, és folyamatosan ellenőrzik a méhösszehúzódásokat, vérnyomását, pulzusát, valamint magzatának szívhangjait, az adagolást egyénileg fogják megállapítani annak alapján, hogy Ön (és magzata) hogyan reagál a készítményre.

Nem kaphat Oxytocin injekciót, ha:

• allergiás a hatóanyagra vagy a gyógyszer bármely egyéb összetevőjére,
• kóros méretkülönbség áll fenn az anyai medence és a magzati koponya között (súlyos téraránytalanság),
• a magzat fekvése kedvezőtlen (harántfekvés), a magzat rendellenes helyzete a szülőcsatornában a szülés folyamata során,
• szülésindításra vagy fájáserősítésre lenne szükség, de megjelent, vagy előesett köldökzsinór, vagy elölfekvő méhlepény miatt a hüvelyi szülés ellenjavallt,
• olyan esetekben amikor magzati oxigénhiány lép fel (fötális distressz) és a szülés időpontja még messze van,
• terhességi toxémia esetén, amely egy magas vérnyomással és vizenyős duzzanattal járó súlyos állapot,
• a méhben lévő magas nyomás esetén, amely a méh nyomásának patológiás megemelkedése.

Az Oxytocin injekciót huzamosabb ideig nem szabad használni, ha méhösszehúzódásai a kezeléssel nem erősödnek, vagy ha súlyos préeklampsziás toxémia áll fenn.

Mellékhatások és kockázatok

Mint minden gyógyszer, így az Oxytocin injekció is okozhat mellékhatásokat. Az anyai mellékhatások között szerepelhetnek szívritmuszavarok, vérnyomáscsökkenés, vérrögök kialakulása, vérzés fokozódása, tüdőödéma, émelygés, hányás, vízmérgezés, fejfájás, méhrepedés, méhizomzat fokozott vagy görcsös összehúzódása, allergiás és túlérzékenységi reakció. A magzati mellékhatások közé tartozhat az alacsony Apgar pontszám, szívritmuszavar, szemideghártya bevérzés, fulladás, magzati halálozás, alacsony nátriumszint a vérben, magzati oxigénhiány (fötális distressz) és agykárosodás.

Prodromális vajúdás és az oxitocin kapcsolata

A prodromális vajúdás, amelyet gyakran „álvajlásnak” is neveznek, a korai vajúdás egy gyakori, de néha zavaró szakasza. Úgy tűnhet, mint az igazi, fájdalmas összehúzódásokkal, amelyek látszólag súlyosbodnak, de végül alábbhagynak. A várandós anyák számára a prodromális vajúdás fizikailag és érzelmileg is kimerítő lehet, különösen, ha több napon vagy akár hetekig tart.

A prodromális vajúdás a vajúdás korai szakaszának leírására használt kifejezés, amikor a nő gyakori és intenzív összehúzódásokat tapasztal, amelyek nem vezetnek aktív vajúdáshoz. Ezek az összehúzódások gyakran szabálytalanok, és órákig vagy akár napokig is eltarthatnak. A valódi vajúdással ellentétben a prodromális vajúdás nem eredményezi a szüléshez szükséges jelentős méhnyak-tágulást. A prodromális vajúdás pontos oka nem mindig egyértelmű, de úgy vélik, hogy akkor következik be, amikor a szervezet felkészül a tényleges vajúdási folyamatra, többek között az oxitocin felszabadulása révén. Az oxitocin, egy összehúzódásokat serkentő hormon, szintje emelkedni kezd, ahogy a szervezet felkészül a szülésre.

Tünetek és kezelés

A prodromális vajúdás számos olyan tünetet okozhat, amelyek fizikailag kellemetlenek és mentálisan frusztrálóak is lehetnek. Ezek közé tartoznak a szabálytalan összehúzódások, amelyek rendszeres időközönként jelentkezhetnek, de intenzitásuk vagy gyakoriságuk nem növekszik fokozatosan. A fájdalom vagy kellemetlen érzés gyakran hasonlít a menstruációs görcsökhöz vagy a derékfájáshoz.

Bár magára a prodromális vajúdásra nincs specifikus kezelés, számos stratégia segíthet a fájásokkal járó kellemetlenségek kezelésében, és a vajúdás ezen szakaszának kezelhetőbbé tételében:

• Pihenés és hidratálás: A megfelelő hidratáltság és a sok pihenés segíthet csökkenteni a prodromális szülési összehúzódások intenzitását.
• Relaxációs technikák: Az olyan technikák, mint a mélylégzés, a meditáció és a prenatális jóga, segíthetnek csökkenteni a stresszt és enyhíteni a fájások kellemetlenségeit.
• Fájdalomcsillapítás: A vény nélkül kapható fájdalomcsillapítók, mint például az acetaminofen vagy az ibuprofen, segíthetnek enyhíteni a prodromális vajúdással járó enyhe fájdalmat vagy kellemetlenséget.

tags: #oxitocin #proba #koraszules