A hCG hormon: a terhesség jelzője és még sok más

Talán már Ön is hallott az úgynevezett terhességi hormonról, a humán choriogonadotropinról (hCG), de mi is az pontosan? A hCG egy hormon, amelyet először az embrió, majd a méhlepény állít elő. Ez a hormon már a koraterhességben kialakuló szövettani struktúrák sejtjeiben, később a méhlepény sejtjeiben termelődik. A hCG-hormon létfontosságú szerepet játszik a korai terhességben, mivel segíti a sárgatest túlélését, amely a petesejt petefészekből való kilökődése után marad hátra, és segít fenntartani a méhnyálkahártyát.

A hCG stimulálja a pajzsmirigyet, és támogatja a blastocysta beágyazódását (amely később a magzattá fejlődik). A hCG-nek fontos szerepe van a méhüregi terhesség létrejöttében (pontosabban a praeembryo beágyazódásában) és fenntartásában, a placenta és az embrió fejlődésének elősegítése által. Mesterséges megtermékenyítés (asszisztált reprodukció) során többek között ezt a hormont is használják. Fontos tudni, hogy a hCG a közhiedelemmel ellentétben nem csak a terhességgel hozható összefüggésbe. Normál állapotban a hCG nemcsak a nők, hanem a férfiak szervezetéből is kimutatható.

A hCG szerepe a magzatfejlődésben

A terhesség első hat hetében a hCG segíti a többi, a terhesség fenntartásához szükséges hormon termelődését, például a progeszteront. Amíg a méhlepény nem képes a terhesség fenntartásához elegendő progeszteront termelni, addig létfontosságú szerepe van a petefészekben a petesejt helyén visszamaradó sárgatestnek (corpus luteum) a progeszteronszintézisben. Ha a petesejt nem termékenyítődik meg, a sárgatest elsorvad, és a menstruációs ciklus folytatódik.

Ám ha megtermékenyül a petesejt és élettani terhesség jön létre, a termelődő hCG megakadályozza a petefészekben a sárgatest elsorvadását. Így aztán a progeszteron vérszintje terhesség esetén kellően magas marad. Saját, a terhességre gyakorolt jótékony hatásai között említhetjük az egészséges méhlepény kialakulásához szükséges erek fejlődésének elősegítését, valamint az embriót veszélyeztető anyai immunrendszer megváltoztatását, ezáltal a kilökődés gátlását. Ezen kívül stimulálja a magzat ivarmirigyeinek és mellékveséinek működését is.

A hCG mint a terhesség jele

A terhességi jelek közül fontos a hCG megjelenése, szintjének emelkedése a vizeletben és a vérben. A terhességi tesztek kimutatják a hCG-hormon jelenlétét a vérben vagy a vizeletben. A hCG szintje a terhesség első napjaiban gyorsan emelkedik. Az embrió a megtermékenyítés után körülbelül hat-hét nappal kezd el hCG-t termelni. Ennek aránya gyorsan növekszik, különösen akkor, amikor az embrió már beágyazódott a méhbe.

A legérzékenyebb laboratóriumi módszerekkel a fogantatás becsült napját követően körülbelül nyolc nappal mutatható ki a vérben. Az otthoni terhességi tesztek érzékenységüktől függően néhány nappal később már kimutathatják a vizeletben. A hCG-szint gyorsan és exponenciálisan emelkedik, az első hetekben általában 2 naponta megduplázódik, majd a 10. hét körül elér egy állandó szintet (plató); ezt követően pedig lassan csökken.

A hCG-szint a terhesség negyedik hetében átlagosan 140 mIU/ml körül van. A tényleges hCG-szintet azonban csak mennyiségi vérvizsgálattal lehet megállapítani. Az otthoni terhességi tesztek antitestek segítségével mutatják ki a hCG-t a vizeletben. A legtöbb otthoni terhességi teszt legalább a menstruáció esedékességének első napjától képes kimutatni a hCG-szintet, de egyes tesztek érzékenyebbek. Ezért, ha nem szeretne várni, keressen egy érzékenyebb tesztet, amelyet már a kimaradt menstruációt megelőző napokban is használhat. A pozitív eredmény azt jelenti, hogy hCG van a vizeletében.

Túl sok folyadékfogyasztás a teszt elvégzése előtt nem szerencsés - felhígíthatja a hCG szintet a vizeletben. Ha a meddőségi kezelés során hCG injekciót kap a páciens, a korán elvégzett vizelet terhességi teszt nem az embrió által termelt hCG-t mutatja, hanem még a beadott injekcióban lévő hormon maradványát. Biztonságos tesztelési időpont 12-14 nappal az injekció beadása után várható. Ez általában a transzfer utáni 9-11. nap.

Az alábbi táblázat összefoglalja a hCG termelődésének időpontjait és a tesztelési lehetőségeket az embrió fejlettségétől függően:

A hCG injekció beadása után legkorábban a 11-12. napon érdemes tesztelni. Ezért a β-hCG mérést a transzfer után 9-11. napon javasolt elvégezni. A hCG naponta csak kb. 60%-kal emelkedik. Ezért, ha két érték nagyon közel van egymáshoz (pl. 48 óra alatt 20%-os növekedés), az nem utal terhességre. A hCG-szint kétnaponta (48 óránként) történő mérése a korai terhesség megítélésének legelfogadott módszere.

A hCG szint értelmezése a transzfer utáni 10. és 12-14. napon

Az alábbi táblázat segítséget nyújt a hCG értékek értelmezéséhez:

Ha túl alacsony, vagy túl magas a hCG-szint

A várandósság első trimesztere alatt fenyegető vetélés, vagy méhen kívüli terhesség gyanúját veti fel, ha nem elég magas a hCG szérumszintje, nem emelkedik kellő ütemben, vagy csökken. A hCG 48 óra alatti csökkenése vagy kismértékű emelkedése a méhen kívüli terhesség vagy vetélés jele lehet. Méhen kívüli terhesség esetén előfordulhat, hogy a hCG-szint csak állandósul, vagy nagyon lassú ütemben emelkedik. Ha a hCG-szint folyamatosan csökken, az arra utal, hogy vetélés történt, vagy a terhesség megszakadt. Ugyancsak kóros állapotokra utalhat, ha a hCG szintje túl magas. Ilyen az üszögterhesség (mola hydatidosa), a hCG-termelő tumorok, choriocarcinoma.

Nem kell azonban mindjárt rosszindulatú folyamatokra gondolni, hiszen ikerterhességben is magasabb a hCG-szint. Már biztosan hallotta, hogy a reggeli rosszullét azt jelenti, a baba egészséges. Az állandó rosszullét mellett mindez sovány vigasz, de talán van benne egy szemernyi igazság. A kettes vagy többes ikrekkel terhes nőknél magas a hCG szintje. Ez a megnövekedett hCG-szint lehet az oka annak is, hogy némely, ikreket váró nőknél súlyos reggeli rosszullétek jelentkeznek, szemben azokkal a nőkkel, akik csak egy babát várnak. Az Ön hCG-szintje tájékoztathatja kezelőorvosát arról, hogy fennáll-e a méhen kívüli terhesség kockázata, vagy történt-e vetélés.

A hCG mérése a Down-szindróma szűrésében is szerepet kap

Az első trimeszter végi úgynevezett kombinált teszt során a „genetikai ultrahang” mellett lehetőség van laboratóriumi tesztek elvégzésére is anyai vérből, ami során többek között a béta-hCG-szintet is nézik. Fontos megjegyeznünk, hogy a kóros laboreredmény nem diagnózis, csupán felveti a kromoszóma-rendellenesség gyanúját. A második trimeszterben (16.-19. terhességi hét közt) elvégezhető továbbá egy másik teszt is (Quartett teszt), ahol ugyancsak nézik a szérum-hCG-szintet. Az integrált teszt során összehasonlítják a két teszt eredményét és kockázatbecslést végeznek a Down-szindrómára nézve. A kromoszóma-rendellenességek biztos diagnózisa csak amniocentesissel vagy chorionboholy-mintavétel segítségével mondható ki, ám ezek jelentenek némi kockázatot a magzatra nézve (1-3% a vetélés esélye a vizsgálatok miatt).

Emelkedett hCG szint nem terhes állapotban

Az emelkedett hCG szint alapvetően a terhességre jellemző, amelynek a vizeletből történő mérése a terhesség felderítésének egyszerű, és gyors módszere. Mindazonáltal, a szintje egyes, mind benignus, mind malignus betegségekben is emelkedhet. Ritkán az agyalapi mirigy hCG-t termelhet posztmenopauzában levő nőknél is. A gesztációs trophoblaszt betegségekre szintén jellemző a ß-hCG abnormálisan magas szintje. Férfiakban here tumoros megbetegedésben emelkedik a szintje. A nők esetében gyakran emelkedik a hCG szintje, ha a petefészekhez vagy az emlőkhöz köthetően tumoros elváltozások alakultak ki.

Bár medulláris pajzsmirigyrákban gyakori a hormontúltermelés mint paraneopláziás jelenség, papilláris pajzsmirigyrákban ez sokkal ritkábban fordul elő. A szerzők egy 31 éves, Gardner szindrómás nő esetét írják le, akinél többszörös vastagbél tubuláris adenoma miatt 22 éves korában teljes colectomián esett át. Első endokrinológiai kivizsgálása 25 éves korában, golyva miatt történt. A pajzsmirigy ultrahang vizsgálat a pajzsmirigy mindkét lebenyében több göböt írt le. A finomtű-biopszia papilláris pajzsmirigyrákot igazolt. Teljes pajzsmirigy eltávolítás történt. A szövettani vizsgálat igazolta a papilláris pajzsmirigyrák kribriformis-moruláris variánsának (C-MV) diagnózisát, nyirokcsomó áttétek nélkül.

A beteg körülbelül 1 évig nem volt kontroll vizsgálaton, és amikor jelentkezett, a fizikális vizsgálat során a nyaki régióban terimét találtak. A finomtű-biopszia a pajzsmirigyrák kiújulását igazolta. A nyaki dissectio a betegségnek a nyaki nyirokcsomókra és izomzatra való kiterjedését igazolta. A későbbiekben elvégzett kontroll képalkotó vizsgálat a betegség makroszkópos jelenlétét mutatta. A beteg elzárkózott a további sebészi kezeléstől, valamint a sugárterápiától is. A következő néhány évben különböző alternatív kezelési stratégiákkal próbálkozott, a szubsztitúciós kezelést nem folytatta rendszeresen. Az őt korábban kezelő klinikára 29 éves korában tért vissza, amikor kiterjedt nyaki terimét, pleurális folyadékgyülemet, és a tumor pleurális kiterjedését találták. A beteg ekkor is elutasította a sugárkezelést, és a kemoterápiát. A nyaki tumor tovább növekedett, és áttörte a nyak bőrét, ami miatt palliatív sebészi beavatkozást terveztek. A beteg másik intézmény véleményét is ki akarta kérni, ahol MRI vizsgálatot akartak végezni.

Előtte a szérumból terhességi tesztet végeztek, ami pozitív lett, ezért az MRI vizsgálatot nem végezték el. Másik intézményben megismételték a terhességi tesztet a vizeletből, ami viszont negatív lett, ezért a beteget visszaküldték az őt eredetileg kezelő intézménybe további kivizsgálásra. Ennek során ismételten elemezték a beteg korábbi vérmintáit, amelyekből szintén kimutatható volt az emelkedett ß-hCG szint. A beteg végül beleegyezett a palliatív műtétbe. Az eltávolított tumormassza a korábban eltávolított tumoréhoz hasonló szövettani képet mutatott. A kezelőorvosok feltételezték, hogy az emelkedett hCG szintek hátterében az állhat, hogy a lokálisan agresszív pajzsmirigyrák hCG-t termelt, ezért immunhisztokémiai módszerekkel ß-hCG kimutatást végeztek az eltávolított tumorból, pozitív eredménnyel.

Pajzsmirigyrákban a paraneopláziás szindróma ritka. Papilláris pajzsmirigyrákban, paraneopláziás szindróma részeként előfordulnak endokrin, bőrgyógyászati, hematológiai és neurológiai rendellenességek, mindazonáltal a szerzők tudomása szerint ez az első eset, amikor hCG termelődését írták le papilláris pajzsmirigyrákban. Az itt bemutatott eset a szérum- és a vizelet ß-hCG szintjében megfigyelhető, fogamzóképes korban levő nőknél ritkán előforduló diszkrepanciát emeli ki, ami további szerológiai és képalkotó vizsgálatokhoz vezetett, amelyekkel a jelenség oka azonosítható volt.

tags: #hcg #termelodes #eltero