Az óvodai átmenet előkészítése bölcsődei keretek között

Az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény, amely a gyermeket fokozatosan készíti fel az iskolai nevelés-oktatásra. A Nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (Nkt.) 8. § (2) bekezdése alapján a gyermeknek abban az évben, melynek augusztus 31. napjáig betölti a 3. életévét, a nevelési év kezdő napjától legalább napi négy órában óvodai foglalkozáson kell részt vennie. Ez a kötelező óvodai nevelés azonban nem jelenti azt, hogy az óvoda szabja meg a gyermek intézményben való tartózkodásának hosszát; amennyiben egy gyermek felvételt nyert egy intézménybe, úgy a teljes nyitvatartási idő alatt részt vehet az óvodai nevelésben.

Az óvodába lépés nagy lépés mind a gyermek, mind a család életében. Ez az átmenet nem csupán egy logisztikai lépés, hanem a gyermek első nagy leválása, egy olyan mérföldkő, amely alapvetően befolyásolja az önállóságához és a társas kapcsolataihoz való viszonyát. A zökkenőmentes átmenet egyik alappillére a megfelelő időzítés és a strukturált időtartam. Ideális esetben ne essen egybe a beszoktatás más jelentős életeseményekkel, mint például a szobatisztaság elérése, kistestvér születése vagy nagyobb költözés.

Óvodaérettség - Létezik ilyen fogalom?

Sok szülő teszi fel a kérdést az óvodai beiratkozás időszakában: vajon óvodaérett-e a gyermekem? Egyáltalán létezik ilyen fogalom, hogy „óvodaérettség”? A gyermekek többsége 3-3,5 éves korára válik óvodaéretté, de a fejlődési ütem egyénenként eltérő. Az óvodaérettség nem a megtanult dalok vagy a számolás képességén múlik, hanem alapvető önállóságot feltételez.

Az óvodaérettség fontosabb kritériumai:

• Önállóság: Az alapvető önkiszolgálási készségek megléte, mint például a cipőn lévő tépőzár bekapcsolása, sapka felvétele, kanállal evés vagy a játékok elpakolása. A bölcsődében szerzett rutinok nagyban elősegíthetik ezeket a készségeket.
• Szobatisztaság: Ez kulcsfontosságú tényező, hiszen a legtöbb óvoda alapkövetelményként kezeli. Bár egy-egy „baleset” elfogadható, fontos, hogy a gyermek jelezni tudja, ha WC-re kell mennie. A bölcsődés gyerekek ezen a téren is előnyben vannak, mert közösségben könnyebben tanulnak egymástól.
• Kommunikáció: A gyermeknek nem kell összetett mondatokban beszélnie, de alapvetően ki kell tudnia fejezni magát.
• Elválásra való érettség: „Az elválás sírás nélkül szinte elképzelhetetlen, de ez nem is cél. Az a gyermek, aki már egyszer - akár a bölcsődében - sikeresen átvészelte ezt a folyamatot, később könnyebben veszi az akadályokat.”

A beszoktatás folyamata és a szülői szerep

A zökkenőmentes átmenet nem a beszoktatás első napján kezdődik, hanem hónapokkal korábban, az otthoni környezetben. A legnagyobb segítséget azzal nyújthatjuk, ha fejlesztjük a gyermek alapvető önkiszolgálási készségeit: gyakoroljuk a kanál/villa használatát és a pohárból ivást, bátorítsuk a cipzárak, tépőzárak használatát. Az önállóság nem teher, hanem szabadság.

Fontos, hogy a gyermeknek meg kell tanulnia, hogy az anya/apa elmegy, de mindig visszatér. Ez a „visszatérés bizonyossága” a beszoktatás lelki alapja. A bölcsőde és az óvoda szigorú napirendet követ. Ha a gyermek otthon is hasonlóan strukturált ritmusban él, a váltás sokkal könnyebb lesz. A beszoktatás sikerének 80 százaléka a szülőn múlik, mivel a gyermek a szülő érzelmi állapotát tükrözi.

A bölcsődei beszoktatás lépései (általában):

1. Első napok (1-3. nap): Közös jelenlét a szülővel. A gyermek fedezi fel a környezetet, a szülő passzív szemlélő.
2. Rövid leválások (4-6. nap): A szülő rövid időre (15-60 perc) elhagyja a termet.
3. Részleges napok (7-10. nap): A gyermek ott marad az étkezés idejére vagy az alvás előtti időszakra.
4. Teljes nap (2. hét): A gyermek már a teljes napot az intézményben tölti.

A kulcs a következetesség. Ha a bölcsődei beszoktatás elindul, ne szakítsuk meg hosszabb utazással vagy betegség miatti hosszú hiányzással, amennyiben ez elkerülhető. Az óvodás korú gyermekek esetében a beszoktatás általában gyorsabb, 3-5 munkanap alatt lezajlik. Itt már nem feltétlenül szükséges a szülő folyamatos jelenléte, de a reggeli elválás rituáléja kiemelt szerepet kap.

Mit tehet a bölcsőde és a szülő az óvodai átmenet megkönnyítéséért?

A bölcsődében dolgozó szakemberek számára fontos annak számbavétele, hogy a bölcsődei időszak végéhez közeledve hogyan segíthetik a kisgyermekek számára a bölcsődéből az óvodába való átmenetet. Számos olyan lehetőség, tevékenység áll rendelkezésre, amelyek otthon és a bölcsődében is használhatók, és melyek segítenek a kisgyermeknek az egyes fejlesztési területekre összpontosítani.

Gyakorlati tippek bölcsődei kisgyermeknevelőknek és szülőknek:

• Játékos átélés: Bölcsődében és otthon egyaránt eljátszhatjuk „az átmenetet” plüssállatok vagy bábok segítségével, így átélhetik a kisgyermekek az új helyre való átmenetet. Csempésszük bele a játékba a megküzdési stratégiákat.
• Beszélgetés az óvodáról: A bölcsődében mindenképpen beszélgessünk arról, hogy miért jó megismerkedni, barátkozni másokkal, ismernek-e valakit a leendő ovistársak közül, jártak-e már óvodában vagy leendő óvodájukban.
• Személyes tapasztalatok megosztása: Ha van a bölcsődés kisgyermeknek nagyobb testvére, javasolhatjuk a szülőknek, hogy kérjék meg, mesélje el saját óvodai tapasztalatait, élményeit. A szülők is mesélhetnek saját óvodai emlékeikről.
• Az óvoda meglátogatása: Amennyiben megoldható, a kisgyermekekkel az óvodakezdés előtt mindenképpen sétáljunk el a valóságban is az óvoda felé (vagy ha erre nincs mód, egy óvoda felé). Később elevenítsük fel, hogy merre mentünk, mit láttunk útközben.
• Mesék és történetek: Ajánlott olvasni, mesét mondani a kisgyermekeknek az óvodakezdésről. Számos, kisgyermekek számára írt hazai és nemzetközi irodalmi alkotás van segítségünkre ebben.
• Személyes történet írása: Kifejezetten szülőknek ajánlható, de megvalósítható a bölcsődei csoportban is, hogy a kisgyermekkel írunk egy történetet az első óvodai napról, melyben maga az adott kisgyermek a főszereplő.

Kritikus pontok és elkerülendő hibák:

• Búcsúzkodás: Az elköszönésnek rövidnek, szeretetteljesnek, de határozottnak és következetesnek kell lennie. Ne húzzuk el a búcsút! Építsünk fel egy konkrét búcsúrituálét.
• Ne tűnjünk el „lopva”: Bár a gyermek esetleg nem sír, ha nem vesz észre minket, ez a módszer hosszú távon aláássa a bizalmat.
• Ne jutalmazzuk a sírás hiányát: Ne ígérjünk csokoládét, játékot vagy más jutalmat azért, ha nem sír. Ez azt üzeni a gyermeknek, hogy az érzelmei rosszak, és elnyomásra szorulnak.
• Pontosság: Különösen a bölcsődés korban tartsuk be a megbeszélt időpontot. Ha azt ígérjük, hogy az ebéd után jövünk, akkor pontosan akkor érkezzünk.
• Kérdezési technika: Ne bombázzuk a gyermeket azonnal részletes kérdésekkel, amint átvettük. Hagyjuk, hogy ő maga kezdeményezze a beszélgetést.

A korai fejlesztés és gondozás szerepe

A kötelező óvodai nevelés korai fejlesztésben és gondozásban is teljesíthető, amennyiben a gyermek a harmadik életévét betölti és szakértői bizottság által megállapított sajátos nevelési igényű. A korai fejlesztés és gondozás feladata a komplex koragyermekkori intervenció és prevenció az ellátásra való jogosultság megállapításának időpontjától kezdve a gyermek fejlődésének elősegítése, a család kompetenciáinak erősítése, a gyermek és a család társadalmi elfogadásának támogatása.

A szakértői bizottság a tizennyolc hónapnál fiatalabb gyermek esetében szakértői véleményét a gyermek külön vizsgálata nélkül, szakorvos által felállított diagnosztikai vélemény és terápiás javaslat alapján is elkészítheti. A korai fejlesztés és gondozás egyéni foglalkozás, vagy legfeljebb hat gyermekből álló csoportfoglalkozás keretében valósítható meg. A heti időkeretet a szakértői bizottság állapítja meg. A korai fejlesztés igénybe vehető a megyei pedagógiai szakszolgálatok tagintézményeiben. A fejlesztési tervet a szülővel ismertetni kell, legalább kettő, legfeljebb tizenkettő hónapra készítik el. A korai fejlesztést és gondozást végző szakember gyermekenként egyéni fejlesztési naplót vezet, és a gyermek fejlődését a fejlesztési év végén értékeli.

Bölcsődei és óvodai ellátás Magyarországon - Statisztikák

A Nemzeti Fenntartható Fejlődési Keretstratégia szerint a gyermekek leszakadásának visszaszorítása érdekében fontos, hogy a 3 éven aluli gyermekek és a szüleik számára biztosított legyen a hozzáférés az egészségügyi, a gondozási, a korai fejlesztési és a szociális szolgáltatásokhoz. A későbbi sikeres iskolai életút megalapozásához és a lemorzsolódás elkerüléséhez fontos a gyermekek 3 éves kortól történő óvodáztatása, majd a minőségi, integrált oktatás elérhetőségének biztosítása.

A bölcsődei ellátórendszer 2017. január 1-jétől alapvetően átalakult, lehetővé téve a kisebb létszámú keretek között, a hagyományos bölcsődén túlmenően a családi bölcsőde, a munkahelyi bölcsőde és a minibölcsőde működését. Ez elősegítette az ellátás megszervezését a 10 ezer főnél alacsonyabb népességű településeken is.

Bölcsődei adatok (2020. május 31.):

• Összes férőhely: 50 208
• Gondozott gyermekek száma: 45 433
• Intézmények kihasználtsága: 90%
• Előző évhez képest: 1506 férőhely-növekedés mellett közel 500 fővel elmaradt a beíratott gyermekek száma, közel 4 százalékponttal csökkent az országos férőhely-kihasználtság a Covid19-járvány miatt.

A különböző bölcsődei ellátási formákban létrehozott férőhelyek arányának alakulását megyénként meghatározza az adott megye települési szerkezete. Ahol további igény jelentkezik, ott maximum 7 fős csoportlétszámú családi bölcsődékkel vagy maximum 8 fős csoportlétszámú minibölcsődékkel növelhetik a kapacitást.

Óvodai adatok (2020):

• 3-5 éves gyermekek részvételi aránya: 93%
• Óvodás gyermekek száma (2000-ről 2020-ra): 8,6%-kal csökkent, de a 3 évesek kötelező óvodáztatásának bevezetésével kismértékben nőtt.
• Óvodai férőhelyek száma (2000 óta): 7,0%-kal nőtt, 2015 óta 6,5 ezer férőhely létesült.
• Kapacitáskihasználtság (2000-ről 2020-ra): 98%-ról 84%-ra csökkent.

Az óvodákban 2020-ban a legnagyobb telítettség (közel 89%) Pest megyében figyelhető meg, míg Tolna és Zala megye óvodáinak kihasználtsága 79% körüli. Az országosan elérhető adatok alapján 2020-ban a 3 évesnél fiatalabb gyermekek 16,2%-a járt gyermekek napközbeni ellátását biztosító intézménybe. Az Európai Unióban (EU28) a 4 évesnél idősebb, de még iskolakezdési kor alatti gyermekek 96%-a vett részt oktatásban, nevelésben.

tags: #ovodara #valo #felkeszites #bolcsodei #keretek #kozott