Teherbeesés 70 évesen: Lehetőségek, kihívások és orvosi megközelítések

Közismert, hogy meddőségről akkor beszélhetünk egy pár esetén, ha egy év rendszeres és kitartó próbálkozás után is elmarad a gyermekáldás. Noha ijesztőnek hangozhat, de egyre több helyen olvashatjuk feketén-fehéren, hogy a meddőség ma már egyfajta népbetegségnek tekinthető, és különböző okokból kifolyólag a jövőben egyre több párt érinthet majd. Magyarországon jelenleg mintegy 100 párból legalább 18-at érint a probléma, tehát ilyen sokan vannak, akiknél a rendszeres nemi élet ellenére sem fogan gyermek. Számszerűsítve ez több mint 300 ezer párt jelent csak hazánkban. Világszerte azonban sokkal rosszabb adatokról van tudomásunk.

A 21. században az idősebb kori terhesség már egyáltalán nem számít ritkaságnak, azonban az idősebb generációk még mindig fenntartásokkal néznek azokra a nőkre, akik negyven felett vállalnak gyermeket. Az igazság viszont az, hogy a társadalom fejlődik, és vele együtt tolódik ki az első gyermeküket vállaló nők életkora is - sőt, azoké is, akik úgy döntenek, hogy ismét édesanyák lesznek.

A női termékenység változásai az életkorral

Míg a 90-es években az első gyermeküket világra hozó nők átlagéletkora 25 év volt, napjainkra ez 30 évre tolódott, és várhatóan ez a szám még tovább fog emelkedni. Az anyaság elhalasztását több tényező is befolyásolja - és nem csupán a gyermek utáni vágy hiánya áll a háttérben. Nem minden nő olyan szerencsés, hogy húszas évei elején megtalálja a megfelelő partnert, és nem utolsó sorban a gazdasági tényezők is fontos szerepet játszanak. Sokan azért halasztják a gyermekvállalást, mert biztosítani akarják, hogy mindent megadhassanak a gyermeküknek.

A nő életkorának növekedésével a természetes úton történő teherbeesés esélye csökken - különösen a 35. életév után. Ezt követően nemcsak a petesejtek száma, hanem azok minősége is romlik a nőknél. 40 éves korra pedig a megmaradtak 90 százaléka már hibás. Negyvenéves kor körül a teherbeesés esélye már csupán 5-10%.

Minden nő egy meghatározott számú petesejttel a szervezetében születik.

Bár az 1 000 petesejt elsőre elegendőnek tűnhet, a mennyiség mellett a minőség is kulcsfontosságú - és ez is romlik az életkor előrehaladtával. A csökkenő petesejtszám és -minőség mellett a női termékenységet az életkor előrehaladtával jelentkező egészségügyi problémák is befolyásolják.

A teherbeesés lehetősége a változókorban

A menopauza - más néven változókor vagy klimax - a női test természetes folyamata, amely leggyakrabban 45 és 55 éves kor között következik be. Ez a folyamat lényegében azt jelenti, hogy a szervezet már nem képes előállítani azokat a hormonokat, amelyek a menstruációs ciklust szabályozzák. A menopauza három szakaszának az előrehaladtával egyre kisebb az esélye a spontán teherbeesésnek, ám nem tekinthető lehetetlennek.

A menopauza nem egyik napról a másikra bekövetkező esemény, hanem egy hosszabb, akár évekig tartó folyamat. Ezt az átmeneti időszakot általában a 40-es évek közepén kezdődő pre- és perimenopauza fázisok előzik meg, majd a menstruáció végleges elmaradásával zárul. Igazi klimaxról akkor beszélhetünk, ha már 1 éve nem jelentkezett menstruáció. Addig azonban lehet peteérés, tehát megtermékenyítés is - főleg a premenopauza fázisában.

Az utolsó esély a természetes fogantatásra, bár igen alacsony, a perimenopauza időszakában van, vagyis a menopauzát megelőző fázisban. Ez az időszak akár több évig is eltarthat, és általában a következő tünetek kísérik: rendszertelen menstruáció, hőhullámok, fokozott izzadás, hangulatingadozások, gyengeség, hányinger és alvászavarok. A perimenopauzát rendszertelen menstruáció jellemzi, amely akár évente csak egyszer jelentkezik. Ilyenkor sok nő azt gondolja, hogy már nincs menstruációja, így ovuláció sincs, pedig az ovuláció ilyenkor is előfordulhat, csak ritkán és kiszámíthatatlanul. Az, hogy még vannak-e megtermékenyítésre alkalmas petesejtek a szervezetben, csak orvosi vizsgálat tudja biztosan kimutatni.

A posztmenopauza elérése már lehetetlenné teszi a természetes úton létrejövő terhességet.

Termékenységi problémák háttere

Mivel elsők között mindig a nők fordulnak orvoshoz a kivizsgálással, ezért az alábbiakban az ő szemszögükből közelítjük meg a problémakört.

Szexuális úton terjedő betegségek és gyulladások

A női meddőség hátterében nagyon sok esetben valamilyen szexuális úton terjedő betegség, azon belül is főként a kankó vagy a Chlamydia fertőzés áll. Noha más hasonló szexuális betegségek egyaránt előidézhetik, ugyanakkor ezek a leggyakoribbak. Különösen a Chlamydia fertőzés nagyon veszélyes, mert gyakran egyáltalán nem okoz semmiféle tünetet, és a leginkább a 18-25 éves korosztály körében terjed, akik gyakran váltják partnereiket és élnek nemi életet védekezés nélkül. A betegséget a Chlamydia trachomatis baktérium okozza, és rengeteg esetben csak akkor okoz tüneteket, amikor már kellemetlen szövődményeket idézett elő.

A petevezeték elzáródása az esetek többségében már inkább egyfajta szövődménynek nevezhető probléma, hiszen általában gyulladások vagy nemi betegségek következtében alakul ki, azonban a meddőség egyik elsőszámú kiváltójának tekinthető. A megtermékenyítés szempontjából ez a legtöbbször 10-11 centiméteres csőszerű szerv nagyon fontos, hiszen az érett vagy már megtermékenyített petesejt ezen keresztül jut el a méhbe, ami átlagosan 4-5 napot vesz igénybe egy egészséges szervezet esetén. Amennyiben a petevezető elzáródik, a petesejtek értelemszerűen nem tudnak eljutni a méhbe, így a megtermékenyülés folyamata nagyon súlyos akadályba ütközik. Ennek eredményeképpen a legtöbbször meddőség, ritkán méhen kívüli terhesség következik be. Nemcsak a probléma vizsgálata, hanem az elzáródás feloldása is kellemetlen, gyakran fájdalmas.

Endometriózis

Szintén gyakori oka a meddőségnek az úgynevezett endometriózis. A probléma hátterében - a genetikai tényezőkön felül - egyfajta menstruációs probléma áll, aminek részeként az endometrium sejtek nem tudnak kiürülni a szervezetből, hanem megtapadnak ott. Lerakódhatnak a petefészkeken, a méhszalagokon, a húgyhólyagon, de akár még a beleken is.

Hormonális egyensúly felborulása

A PCOS, vagy teljes nevén policisztás petefészek szindróma szintén nagyon gyakori ok a meddőségi problémák tekintetében. Az emberi szervezet működése rendkívül bonyolult. A terhesség pedig az egyik legnagyobb átalakulással és extra megterheléssel járó folyamat, amihez nagyon sok belső rendszernek kell makulátlanul és összehangoltan működnie. Ilyen többek között a hormonrendszer is. Az áldott állapothoz ugyanis nagyon sok hormon összjátékára lesz szükség, így elegendő mennyiségben kell jelen lenniük a megfelelő időben ahhoz, hogy a terhesség kialakuljon. Ha csak egyetlen hormon nincs a helyén, az egyensúly azonnal felborul. Példának okáért a teherbe eséshez nagyon lényegesek a peteérést serkentő- és a lutenizáló hormonok, de a prolaktin is, hogy csak hármat emeljünk ki a hosszú sorból. Ezért nagyon fontos ilyen esetekben az úgynevezett hormonpanel vérvizsgálat elvégzése. Innen jellemzően már azonnal láthatóvá válik, hogy mely hormonok hiányoznak a szervezetből, és milyen kezelésekre lesz szükség annak érdekében, hogy az egyensúly helyreálljon, és a hormonális eredetű meddőség megszűnjön.

Egyéb tényezők a női meddőség hátterében

Vannak más egyéb tényezők is, amelyek ezeken kívül, vagy éppen ezek mellett befolyásolhatják a meddőséget:

• Túlsúly, mozgásszegény életmód: Bár a meddőség kérdésében főként a férfiakat érinti, azért a nőknél is elég komoly gondot tud okozni a gyermekvállalás kapcsán a túlsúlyos állapot. Különösen akkor, ha mozgásszegény életmód kapcsolódik hozzá. Ennek az oka, hogy a szervezetben található zsírszövetek az ösztrogénháztartás egyensúlyában nagyon fontos szerepet játszanak, így a túlzott soványság vagy a túlzott elhízás a mozgáshiányos állapottal társulva alaposan megnehezítheti a megtermékenyülést.
• Bizonyos gyógyszerek: Ha meddőségi vizsgálatokra kerül sor, mindig felmérésre kerülnek a páciens által rendszeresen és alkalmanként szedett gyógyszerek is, hiszen vannak olyan készítmények, amelyek átmeneti vagy tartós terméketlenséget okozhatnak. Súlyos esetben például a sugár- és a kemoterápiának vannak ilyen mellékhatásai, de olyan gyógyszereknek is lehetnek, amelyekre elsőre nem is gondolnánk.
• Ritkább betegségek: A teljesség igénye érdekében nem szabad kihagyni a sorból azokat a betegségeket sem, amelyek ritkább esetben, de szintén okozhatnak meddőséget. Ilyen például a méhüregi rendellenesség, a pajzsmirigy alulműködés vagy bizonyos autoimmun problémák.

Mesterséges megtermékenyítés idősebb korban

Amennyiben mindent megpróbáltunk, de egy év után sem fogant meg természetes úton régóta várt kisbabánk, akkor az első és legfontosabb teendőnk, egy alapos nőgyógyászati kivizsgálás legyen. Az első és legfontosabb tehát az okok feltárása. Amennyiben kiderül, hogy mi okozza a meddőséget, akkor a legfontosabb, hogy az alapbetegség megszüntetésre kerüljön, amihez a legtöbbször elegendő a gyógyszeres kezelés, máskor azonban csak a műtéti beavatkozás. Ha a beteg meggyógyult, tehát minden probléma elhárult a terhesség útjából, de így sem sikerül teherbe esni, csak akkor következik a mesterséges megtermékenyítés.

Ha menopauza tüneteit észleled, ennek ellenére gyermeket szeretnél, konzultálnod kell a nőgyógyászoddal a lehetőségekről. A termékenységi vizsgálatok alkalmával ellenőrzik a termékenységet befolyásoló hormonok, például az anti-Müller-hormon (AMH) és a follikulus-stimuláló hormon (FSH) szintjét a szervezetedben. Teherbe eshetsz meddőségi kezelésekkel, például in vitro megtermékenyítéssel (IVF).

Amennyiben közvetett megtermékenyítésre kerül sor, alapvetően két lehetőség közül választhatunk. A méhen belüli megtermékenyítés az úgynevezett inszemináció, ami nagy előkészületeket, illetve a petefészek gyógyszeres stimulációját igényli. Részeként a szakorvos peteéréskor egy katéteren át spermiumokat juttat a méhbe a foganás reményében. Ennek sikertelensége esetén van szükség a lombik programra, ami szintén a petefészek stimulációjával indul, hogy a szervezet sok megtermékenyítésre alkalmas petesejtet termeljen. Ezt követően az orvos ezeket a petesejteket kiemeli, majd laboratóriumi körülmények között elvégzi a megtermékenyítést. Az így keletkező embriók kerülnek aztán vissza a méhbe, ahol optimális esetben több is növekedésnek, fejlődésnek indul. A posztmenopauza szakaszában már petesejt donorral hajtják végre az IVF folyamatát.

A lombikbébi eljárás 40 éves múltra tekint vissza, ez idő alatt nyolcmillió bébi született így világszerte, ám sok helyütt korlátozzák: Németországban például csak 25 és 40 év között lehet ebben részt venni. Svájcban nem fizeti az állami egészségbiztosító az eljárást, Ausztriában a menopauza beköszönte jelenti a beavatkozás időhatárát. Végül, de nem utolsó sorban fontos kiemelni, hogy néha más szakágak bevonására is szükség van azért, hogy a meddőség gyógyítható legyen.

Rekordot döntő időskorú anyák: A 70 évesen terhes nők esetei

Világszerte sok nő próbálkozik teherbe esni a termékeny évei alatt, és mindent megtesz azért, hogy természetes úton foganjon meg. Néha azonban a természet másként dönt - és a gyermekáldás akkor jön el, amikor már senki sem számít rá.

Maria de la Luz a helyi sajtónak számolt be a nagy hírről, miszerint 70 évesen 6 hónapos terhes. Hozzáteszik: az asszonynak eddig már hét gyermeke született, és az ultrahangvizsgálat szerint a nyolcadik gyereke kislány lesz. Mexikói orvosok csak több ultrahangos vizsgálat után merték biztosan kijelenteni, hogy egy hetvenéves nőnek bizony hamarosan kislánya születik. Három hónapja kezdett el gyanakodni arra, hogy terhes lehet. „Fájtak a lábaim, hánytam és szédültem. 10 ultrahangos vizsgálatot készítettek két különböző klinikán. Az orvosok nem hittek a szemüknek” - mondta az anyai örömök elé néző idős asszony. Július 18-ára van kiírva a szülészhez, és abban bízik, hogy a kora miatt császármetszéssel születhet meg majd a gyereke. Ha igaz a hír, ő lesz a világ legidősebb kismamája, megelőzve a spanyol Maria del Carment, aki 66 évesen adott életet egy ikerpárnak. Az asszony azt eddig nem árulta el, hogy kapott-e valamilyen kezelést, ami lehetővé tette a terhességet, de azt elmondta, hogy gyerekei nem örülnek az új testvér érkezésének. Szerintük anyjuk már túl öreg az „ilyen dolgokhoz”.

A Haryana tartományban élő Rajo Devi Lohan ma 79 éves és 9 éves leányát neveli, előtte 56 évnyi házasság során sem tudott teherbe esni. Végül in vitro fertilizációval, magyarul lombikbébi-eljárással sikerült. Az említett anya is mástól vásárolt petesejt segítségével esett teherbe, de a férje örökítő anyagával. Az ázsiai országban állítólag 20 ezer termékenységi klinika van, és nem mindenütt tartják be a helyi orvosi szervezet (Indian Council of Medical Research) ajánlását, amely 50 év felett nem javasolja a hasonló beavatkozásokat.

Az idősebb kori terhesség kockázatai és a szükséges odafigyelés

Fontos azonban tudni, hogy az idősebb kori terhesség komoly kockázatokat rejt mind az anya, mind a baba számára. Több kockázattal jár, ha idősebb korban vállalunk gyermeket. A 40 év feletti várandósság fokozott odafigyelést igényel mind az anya, mind a magzat egészsége szempontjából.

• A 40 év feletti várandósság során gyakrabban alakul ki terhességi magas vérnyomás.
• A gesztációs diabétesz kialakulásának esélye ebben az életkorban magasabb.
• A várandós nő életkorának előrehaladtával növekszik bizonyos kromoszóma-rendellenességek előfordulásának valószínűsége.
• A változókori terhességeknél gyakrabban fordul elő koraszülés.
• Az életkor előrehaladtával emelkedik a spontán vetélés kockázata is.

Fontos hangsúlyozni, hogy ezek a kockázatok megfelelő orvosi felügyelet mellett jól kezelhetők. A rendszeres kontrollvizsgálatok, a javasolt szűrések elvégzése és az egészséges életmód nagyban hozzájárul a sikeres várandósság kihordásához. Életkortól függetlenül, ha gyanítod, hogy terhes lehetsz, keresd fel a nőgyógyász szakorvost, annak érdekében, hogy megbizonyosodj az állapotodról.

A változókori terhesség jeleit gyakran nehéz felismerni, mivel hasonlíthatnak a klimax tüneteihez. A kérdés azért különösen fontos, mert ebben az életkorban könnyen összetéveszthetők a terhesség korai jelei a klimax tüneteivel. Emlők érzékenysége: A mellek feszülése, érzékenysége mind a klimaxnak, mind a terhességnek lehet jele. Fontos kiemelni, hogy a terhességi teszt ebben az életkorban is megbízható eredményt ad.

Azonnali orvosi segítségre utaló vészjelek:

• Ha hirtelen jelentkező, intenzív alhasi fájdalmat vagy erős görcsöket tapasztal, különösen ha ez vérzéssel társul, azonnal forduljon orvoshoz.
• Az élénkpiros vérzés, különösen ha erőssége meghaladja a normál menstruációs vérzést vagy ha vérrögök is távoznak, azonnali kivizsgálást igényel.
• A makacs fejfájás és a látási problémák (homályos látás, villogó foltok) a terhességi magas vérnyomás vagy praeeklampszia jelei lehetnek.
• Ha azt észleli, hogy a baba szokásos mozgásmintája megváltozik, vagy hosszabb ideig nem érez mozgást, ne várjon az orvosi vizsgálattal.
• A 38°C feletti testhőmérséklet veszélyes lehet a magzat fejlődésére.
• Az arc vagy a kezek hirtelen feldagadása, különösen ha gyors súlygyarapodással jár együtt, a praeeklampszia jele lehet.

Bármelyik fenti tünet észlelése esetén azonnal keresse fel a legközelebbi szülészeti osztályt.

Fogamzásgátlás a változókorban: Egy gyakori tévedés

A klimax sokak számára egyet jelent a terméketlenséggel, ezért úgy gondolják, ekkor már nincs is szükség fogamzásgátlásra. Igen ám, de a menopauzának ez csupán az utolsó állomása, a posztmenopauza. Addig azonban lehet peteérés, tehát megtermékenyítés is - főleg a premenopauza fázisában -, így nagyon fontos ekkor is gondoskodni megfelelő fogamzásgátlásról. A fogamzásgátlás kérdése különösen fontos ebben az időszakban, hiszen sokan tévesen azt hiszik, már nem kell védekezniük.

Az általános szabály szerint a fogamzásgátlást a menopauza biztos beálltáig, vagyis az utolsó vérzést követően még minimum 12 hónapig folytatni kell. A változókor természetes életszakasz, amely azonban nem jelenti azt, hogy a teherbeesés lehetősége megszűnt volna.

Az érettebb nők is ugyanolyan lehetőségek közül választhatnak, mint a fiatalabbak, ám a magasabb trombózisveszély miatt az idősebbeknek már nem nagyon ajánlják a magasabb hormontartalmú és a két komponensű készítményeket. Éppen ezért már 40-45 éves kor körül érdemes más módszert választani a fogamzásgátló tabletták helyett. A fogamzásgátló tabletták szedését a második szakaszban a nagyobb trombózisrizikó miatt már nem ajánlja a legtöbb nőgyógyász. Az idősebbek előszeretettel teszik le a voksukat a spirál mellett, hiszen ez fizikai akadály képez a megtermékenyítésnek. A hormontartalmú változatok még nagyobb biztonságot eredményeznek, ráadásul a vérzészavarokra is megoldást jelenthetnek. A spermicid - vagyis spermaölő - szerek egyre elterjedtebbek manapság, és kúp vagy hüvelykrém formájában használhatóak. Ha kérdése van a témával kapcsolatban, forduljon bizalommal nőgyógyászához.

tags: #70 #evesen #teherbe #esett