Amikor egy kisgyermek eléri azt a kort, hogy közösségbe kerüljön, a szülők fejében ezer kérdés kavarog, és az érzelmi felkészülés mellett a jogi útvesztőkben való eligazodás is komoly kihívást jelenthet. A családi fészek melegéből az első intézményi lépcsőfokig vezető út sokszor papírmunkával, határidőkkel és adminisztratív kötelezettségekkel van kikövezve, amit nem árt időben átlátni. A hazai szabályozás igyekszik védeni a gyermekek és a szülők érdekeit, de a rendszer működésének megértése elengedhetetlen ahhoz, hogy a felvételi folyamat zökkenőmentes legyen.
Bölcsődei ellátás
A bölcsőde Magyarországon nem kötelező intézmény, de a munkába visszatérő szülők számára az egyik legfontosabb segítség a mindennapokban. A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szabályozza, hogy ki és milyen feltételekkel veheti igénybe ezt az ellátási formát. A férőhelyek száma sajnos sok településen korlátozott, így a felvételi során bizonyos prioritási sorrend érvényesül. Nem mindenki tudja, de a törvény előírja, hogy bizonyos élethelyzetben lévő családokat előnyben kell részesíteni a rangsorolásnál.
Bölcsődei típusok és jellemzőik
2017. január 1-jétől az új bölcsődei rendszer 2 intézményi (bölcsőde, mini bölcsőde) és 2 szolgáltatási (családi bölcsőde, munkahelyi bölcsőde) formában biztosítja a gyermekek napközbeni ellátását. Mindegyik forma más-más finanszírozási és működési szabályrendszerrel bír, de a felvételi alapelvek nagyvonalakban megegyeznek.
Bölcsőde
A bölcsőde intézményes komplex szolgáltatás. Egy bölcsődei csoport működtetéséhez 2 fő kisgyermeknevelő és egy bölcsődei egységben - 1 vagy 2 csoport - 1 fő bölcsődei dajka alkalmazása szükséges. Egy bölcsődei csoportban legfeljebb 12 gyermek nevelhető, gondozható, kivéve, ha a bölcsődei csoportban valamennyi gyermek betöltötte a második életévét - ez esetben 14 gyermek -, valamint ha a bölcsődei csoportban sajátos nevelési igényű, illetve korai fejlesztésre, gondozásra jogosult gyermeket is ellátnak. Sajátos nevelési igényű gyermek bölcsődei ellátás keretében való nevelése, gondozása történhet a nem sajátos nevelési igényű gyermekekkel közös csoportban, vagy speciális bölcsődei csoportban.
Mini bölcsőde
A mini bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó intézmény, mely a bölcsőde intézményéhez képest kisebb létszámú csoportban, egyszerűbb személyi, tárgyi és működtetési feltételek mellett nyújt szakszerű gondozást és nevelést. Az új intézménytípus bevezetésével lehetőség nyílik arra, hogy amennyiben a településen legfeljebb 7 kisgyermek - ha valamennyi gyermek betöltötte a második életévét, akkor 8 fő - ellátására jelentkezik igény, abban az esetben egy, a bölcsődétől egyszerűbb létesítési és működtetési formát hozzon létre a települési önkormányzat. A mini bölcsődében csoportonként szükséges 1 fő kisgyermeknevelő és 1 fő bölcsődei dajka alkalmazása. A mini bölcsőde szervezetileg működhet óvoda mellett.
Munkahelyi bölcsőde
A munkahelyi bölcsőde olyan bölcsődei ellátást nyújtó szolgáltatás, melyet a foglalkoztató tart fenn elsősorban a nála dolgozó munkavállaló gyermekei részére. Munkahelyi bölcsődét a foglalkoztatón kívül a foglalkoztatóval kötött megállapodás alapján más fenntartó is fenntarthat. A szolgáltatás jellegű - nem intézményi keretek között működő - munkahelyi bölcsőde elsősorban a munkavégzés helyéül szolgáló épületben, a foglalkoztató tulajdonában álló ingatlanban, vagy a foglalkoztató által erre a célra bérelt ingatlanban működhet. Az ellátható gyermekek száma egy munkahelyi bölcsődei csoportban legfeljebb 7 fő lehet (ha minden gyermek betöltötte a második évét - 8 fő). Az ellátás biztosításához 1 fő szolgáltatást nyújtó személy vagy kisgyermeknevelő szükséges - a fenntartó döntése alapján -, amennyiben pedig ötnél több gyermek ellátása történik, szükséges plusz 1 fő segítő személy alkalmazása is, azonban az alkalmazás feltételeiben a fenntartó maga dönthet. A segítő személy munkaidejét a gyermekek napirendjéhez igazítva kell meghatározni. A munkahelyi bölcsődében több csoport is létrehozható.
Családi bölcsőde
A családi bölcsődében is 20 hetes korától 3 éves koráig nevelhető, gondozható a kisgyermek. A családi bölcsőde a szolgáltatás jellegéből adódóan az intézményi ellátásoktól sokkal egyszerűbben, gyorsabban kialakítható - akár a szolgáltatást nyújtó saját otthonában, vagy más erre a célra kialakított helyiségben. Családi bölcsődében legfeljebb 5 gyermek nevelhető, gondozható, kivéve, ha a bölcsődei szolgáltatást nyújtó személy mellett segítő személyt is alkalmaznak - ebben az esetben a meghatározott létszámon felül még 2 gyermek ellátása biztosítható. A családi bölcsődében két munkakör létesíthető, a szolgáltatást nyújtó személy egy 100 órás tanfolyam keretében szerezheti meg a szolgáltatás nyújtására jogosító tanúsítványt, vagy a kisgyermeknevelő munkakör, amelynek képesítési előírásait jogszabály határozta meg.
Bölcsődei felvétel és díjak
Érdemes tisztában lenni azzal, hogy a bölcsődei jelentkezés általában folyamatos az év során, de a legtöbb helyen a nevelési év kezdetére, azaz szeptember elsejére hirdetnek meg fő felvételi időszakot. Amennyiben a gyermek év közben tölti be a megfelelő kort, és van szabad férőhely, bármikor csatlakozhat a csoporthoz. Sok önkormányzat pontrendszert alkalmaz a bölcsődei felvételik során, hogy objektív módon tudják elbírálni a jelentkezéseket. Ebben a rendszerben pontot érhet a szülők munkaviszonya, a családban nevelt gyermekek száma, vagy akár a lakóhely közelsége is. A munkáltatói igazolás az egyik legkritikusabb dokumentum ebben a folyamatban, amely bizonyítja, hogy a szülő ténylegesen munkába áll. Ha valaki még keresi az állását, de már van befogadó nyilatkozata egy jövőbeli munkáltatótól, azt is érdemes csatolni. A szociális rászorultság igazolása érzékeny téma, de a méltányosság elve alapján az intézményvezetőnek mérlegelési jogköre van bizonyos esetekben. Ha a családban tartós beteg vagy fogyatékkal élő személy él, az szintén többletpontot jelenthet.
A jogszabályban meghatározottak alapján a bölcsődei ellátásért és a gyermekétkeztetésért térítési díjat kell fizetni. A bölcsődében és a mini bölcsődében a fenntartó döntésétől függ, hogy a gondozásra megállapít-e térítési díjat vagy kizárólag a gyermekétkeztetésért kell fizetni. A jogszabály lehetővé teszi, hogy a szülő (térítési díjra kötelezett) vállalhatja a mindenkori intézményi térítési díjjal azonos személyi térítési díj megfizetését, vagy a mindenkori intézményi térítési díj és a számára megállapítható személyi térítési díj különbözete egy részének a megfizetését. Garanciális szabály, hogy az intézményi térítési díj jelenti a maximumot, tehát ennél magasabb összegben nem állapítható meg a személyi térítési díj.
A bölcsődei, mini bölcsődei személyi térítési díj összege étkezéssel együtt nem haladhatja meg a család egy főre eső nettó jövedelmének a 25%-át, étkezés nélkül a 20%-át, munkahelyi bölcsőde és családi bölcsőde esetén az 50%-át.
Mentesség a gondozási díj megfizetése alól:
- rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermekek,
- három- vagy többgyermekes családok gyermekei,
- tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermekek,
- átmeneti gondozásban lévő, ideiglenes hatállyal nevelőszülőnél, vagy gyermekotthonban elhelyezett, nevelésbe vett gyermekek,
- védelembe vett gyermekek.
A kedvezményezetti körön kívül eső családok esetében jövedelemarányosan állapítják meg a személyi térítési díjat, tehát a szabályozás figyelemmel van a szülők jövedelmi helyzetére.
A bölcsődei gondozás személyi térítési díját - a fenntartó eltérő döntése hiányában - abban az esetben is teljes hónapra kell megállapítani, ha a gyermek az ellátást a hónap nem minden napján veszi igénybe. Ez azt jelenti, hogy a megállapított és a kötelezett által előre befizetett személyi térítési díjból a gyermek hiányzása esetén nem jár vissza a különbözet, kivéve, ha a fenntartó eltérően rendelkezik.
Gyermekgondozási támogatás alapjai
Bölcsődei étkezés
A gyermekétkeztetés olyan természetbeni ellátás, amely meghatározott feltételek fennállása esetén ingyenesen vehető igénybe. Ingyenes intézményi gyermekétkeztetésre jogosult azon bölcsődei, mini bölcsődei ellátásban részesülő gyermek, aki:
- rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül (a gyermeket gondozó családban az egy főre jutó havi jövedelem nem haladja meg a szociális vetítési alap összegének 225%-át, egyedülálló szülő, illetve tartósan beteg, súlyosan fogyatékos gyermek esetében pedig 245%-át),
- tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, vagy olyan családban él, amelyben tartósan beteg, vagy fogyatékos gyermeket nevelnek,
- három vagy több gyermeket nevelő családban él,
- családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladja meg a kötelező legkisebb munkabér nettó összegének 130%-át,
- nevelésbe vett gyermek.
A bölcsődében, mini bölcsődében a beíratott kisgyermek 60-70%-a ingyenes intézményi gyermekétkeztetésben részesül. Az étkezés minőségét és összetételét szigorú közegészségügyi előírások szabályozzák, az úgynevezett menza-rendelet. Ennek célja az egészséges táplálkozás biztosítása, a só- és cukorbevitel csökkentése. Amennyiben a család anyagi helyzete hirtelen megváltozik, érdemes rendkívüli települési támogatást kérni az önkormányzattól, amely segíthet a költségek fedezésében. A szociális háló célja, hogy egyetlen gyermek se maradjon ki az ellátásból vagy az étkezésből anyagi okok miatt.
Óvodai ellátás
A bölcsődével ellentétben az óvoda Magyarországon hároméves kortól kötelező. Ez azt jelenti, hogy abban az évben, amelyben a gyermek augusztus 31-ig betölti a harmadik életévét, szeptembertől legalább napi négy órát óvodai nevelésben kell részesülnie. A szülő kötelessége, hogy gyermekét beírassa az óvodába a meghirdetett időpontban, amely általában április-május környékén van. A beiratkozás elmaradása szabálysértési eljárást vonhat maga után, hacsak a család nem kérvényezte a felmentést. Minden gyermeknek alanyi joga van ahhoz, hogy a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti körzetes óvodába felvételt nyerjen. Az önkormányzatok kötelesek biztosítani a férőhelyet minden körzetükbe tartozó gyermek számára. Bár létezik a szabad intézményválasztás joga, ez a gyakorlatban korlátokba ütközhet. Egy óvoda csak akkor vehet fel körzeten kívüli gyermeket, ha maradt szabad férőhelye a körzetes gyerekek elhelyezése után.
Az óvodai felvétel és beiratkozás
Az óvodai beiratkozásra a tárgyév április 20-a és május 20-a között kerül sor. A fenntartó az óvodai beiratkozás idejéről, az óvodai jogviszony létesítésével összefüggő eljárásról a beiratkozás első határnapját megelőzően legalább harminc nappal közleményt vagy hirdetményt tesz közzé a saját honlapján, vagy az óvoda honlapján, ennek hiányában a helyben szokásos módon. Tájékoztatja az óvoda működésének helye szerinti települési önkormányzatot, amennyiben a fenntartó nem települési önkormányzat.
A beiratkozáskor be kell mutatni a gyermek nevére kiállított személyi azonosítót és lakcímet igazoló hatósági igazolványt, továbbá a szülő személyi azonosító és lakcímet igazoló hatósági igazolványát. A jelentkezéskor a lakcímkártya a legfontosabb dokumentum, amely igazolja a körzetes jogosultságot. Érdemes figyelni arra, hogy a tartózkodási hely is érvényes jogalap lehet a felvételhez, ha a gyermek ténylegesen ott él.
Ha a szülő, ha azt az óvodai beiratkozás napján - az elektronikus elérhetőségének megadásával - kérte, elektronikus úton értesítést kap arról, hogy a gyermeke óvodai felvételt nyert vagy felvétele elutasításra került.
Felmentés a kötelező óvodai nevelés alól
Vannak esetek, amikor a gyermek még nem érett az óvodai közösségre, vagy a szülő egyéb okból szeretné otthon tartani. A törvény lehetőséget ad arra, hogy a felmentést kérjék a kötelező óvodai részvétel alól legfeljebb annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti. A döntést a kormányhivatal hozza meg, figyelembe véve a gyermek fejlődését és a családi körülményeket.
Az új előírások szerint a szülő a kérelmét tárgyév április 15-éig nyújthatja be a gyermek lakóhelye szerinti járási hivatalhoz. A hivatal a gyermek jogos érdekét szem előtt tartva, annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti, felmentheti az óvodai foglalkozáson való részvétel alól, ha a gyermek családi körülményei, sajátos helyzete indokolják. Az eddigi ötödik életév helyett csak a negyedik életéve betöltéséig adható számára a szülő kérésére felmentés. Ha a védőnő vagy az óvodavezető úgy ítéli meg, hogy a gyermeknek fejlődési szempontból szüksége van a közösségre, a felmentést elutasíthatják.
Az állami szerv döntése ellen bírósági jogorvoslatot lehet igénybe venni. A közigazgatási pert a döntés közlésétől számított tizenöt napon belül lehet megindítani. Fontos eleme a szabályozásnak, hogy a felmentést engedélyező szerv döntését a bíróság nem változtathatja meg.
Gyermekgondozási támogatás alapjai
Sajátos nevelési igényű gyermekek ellátása
A magyar oktatási rendszerben kiemelt figyelmet kell fordítani a sajátos nevelési igényű (SNI) gyermekekre. Ha egy kisgyermek szakértői véleménnyel rendelkezik, amely SNI státuszt állapít meg, a szülőknek joguk van olyan intézményt választani, amely rendelkezik a megfelelő személyi és tárgyi feltételekkel az integrált neveléshez. Fontos tudni, hogy az SNI-s gyermekek esetében a létszám számításánál egy gyermek kettő vagy három főnek számíthat, ami befolyásolja a csoportlétszámokat. Ezért is fontos a szakértői vélemény időben történő bemutatása, hogy az óvoda felkészülhessen a fogadására. A szülőnek joga van részt venni a szakértői vizsgálatokon és betekinteni minden olyan dokumentumba, amely a gyermekével kapcsolatos. Az egyéni fejlesztési terv elkészítése az óvoda és a gyógypedagógus feladata, de a szülővel való szoros együttműködés elengedhetetlen. Amennyiben a szülő úgy érzi, hogy gyermeke nem kapja meg a szükséges fejlesztést vagy hátrányos megkülönböztetés éri az állapota miatt, panasszal élhet az oktatási jogok biztosánál.
Jogorvoslati lehetőségek
Nem minden felvételi végződik pozitív döntéssel, de a szülőknek nem szabad beletörődniük az elutasításba, ha úgy érzik, jogsérelem érte őket. Minden intézményi döntés ellen van lehetőség jogorvoslatra a határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül. A fellebbezésben pontosan meg kell jelölni, hogy milyen jogszabálysértésre vagy méltányolható okra hivatkozva kérik a döntés felülvizsgálatát. Érdemes csatolni minden olyan plusz igazolást, amely a jelentkezéskor esetleg kimaradt, de fontos lehet a mérlegelésnél. Sok esetben a fellebbezés sikeres lehet, ha például kiderül, hogy adminisztratív hiba történt a pontok számításánál, vagy ha időközben felszabadult egy férőhely. A transzparencia jegyében a szülő betekinthet a felvételi jegyzőkönyvbe is, hogy lássa, gyermeke hol helyezkedett el a rangsorban. Ha a fenntartó is elutasító döntést hoz, végső esetben a bírósághoz lehet fordulni, bár ez a folyamat hosszadalmas és ritkán vezet gyors eredményre az óvodakezdésig.
Gyakran ismételt kérdések
Mikor kell legkésőbb beíratni a gyereket az óvodába?
Az óvodai beiratkozás időpontját az önkormányzatok határozzák meg, de általában minden év április 20-a és május 20-a között zajlik. Fontos figyelni a helyi hirdetményeket, mert a határidő elmulasztása jogvesztő lehet a választott intézmény tekintetében. A kötelező óvodáztatást abban az évben kell megkezdeni, amikor a gyermek augusztus 31-ig betölti a 3. életévét.
Kötelező-e felvenni a gyereket a körzetes óvodába, ha még nem szobatiszta?
Igen, a körzetes óvoda nem tagadhatja meg a felvételt a szobatisztaság hiánya miatt. Bár a pedagógiai gyakorlat preferálja a szobatisztaságot, ez nem jogszabályi feltétele az óvodai nevelés megkezdésének.
Visszautasíthatják a bölcsődei jelentkezést, ha nem dolgozik mindkét szülő?
Mivel a bölcsődei férőhelyek száma véges, az intézmények pontrendszert alkalmaznak, ahol a szülők munkaviszonya általában magas pontszámot ér. Ha nagy a túljelentkezés, előfordulhat, hogy csak a dolgozó szülők gyermekei kerülnek be.
Mi a teendő, ha nem vettek fel minket egyik óvodába sem?
Ilyen eset gyakorlatilag nem fordulhat elő a körzetes rendszer miatt. Ha a választott óvodák elutasítják a jelentkezést, az önkormányzatnak kötelezően ki kell jelölnie egy olyan intézményt a településen, ahol van szabad férőhely.
Lehet-e kérni a kötelező óvoda elhalasztását?
Igen, a szülő kérvényezheti a felmentést a kötelező óvodai nevelés alól annak az évnek az augusztus 31. napjáig, amelyben a gyermek a negyedik életévét betölti. A kérelmet a kormányhivatalhoz kell benyújtani április 15-ig.
tags: #ovodakoteles #gyermek #bolcsodei #ellatasa