Az óvodai beszoktatás időtartama és sikere: minden, amit tudni érdemes

Az óvodai beszoktatás nagy próbatétel a gyermeknek és a szülőnek egyaránt. Rengeteg kérdés kavarog bennünk ilyentájt, amikor gyermekünk 3 éves lesz, ami teljesen természetes. Az óvoda az első nagy megmérettetés a család, szülők életében, ahol kiderül, hogy vajon jól teljesítettek-e eddig szülőségből.

Sokszor az óvoda az első olyan hely a gyermek életében, ahol először hagyjuk „egyedül”, idegen környezetben. A kisgyermek új környezethez való alkalmazkodását jelentősen megkönnyíti az apa vagy anya közreműködése a beszoktatás ideje alatt, ezért mindannyiunk számára nagyon fontos a szülő jelenléte ebben az időszakban.

Melyik óvodát válasszam és mennyi ideig tart a beszoktatás?

Az óvodapedagógusok szerint az óvodai beszoktatás időtartama nem egy vagy két hét, hanem az egész első év az óvodával való ismerkedésről szól. A beszoktatás menete és időtartama gyermekenként eltérő, az óvodapedagógus szakmai észrevételei alapján. Az első évben, amikor a kisgyerekek megbetegszenek és egy-két hétig otthon maradnak, szinte minden alkalommal elölről kell kezdeni az óvodai beszoktatást.

Azt valljuk, hogy az óvodai beszoktatás időtartama nem egy vagy két hét, hanem az egész első év az óvodával, a felnőttekkel, a társakkal való ismerkedésről szól. Lehet, hogy valakinek kevesebb, valakinek több időbe telik, de előbb-utóbb minden gyermek képes lesz rá. Vagyis: ha az óvodai beszoktatás nem zajlik le néhány hét alatt, azért ne csodálkozzunk... Nem is jó ezt így számokban kifejezni, hiszen a betegségek is közbeszólnak. Azt szokták mondani, ha egy gyerek egy hetet egyhuzamban nem jár végig az oviba, úgy esélytelen, hogy beszokásról beszéljünk. Tehát ha eltelik a beszoktatási idő (maximum fél év), akkor azért térjen vissza a régi önmagához!

Vannak óvodák, ahol hetekre is elhúzzák, más helyen csak néhány nap. Ha megtehetjük, válasszunk olyan ovit, ahol rövidre zárják a beszoktatás körüli kínlódást. Sem a gyereknek, sem a szülőnek nem jó, ha nincsenek keretek és fix pontok, amelyekhez igazodni lehet. Az intézményeknek különböző beszoktatási rendje lehet, érdemes még az óvodaválasztásnál tájékozódni erről.

Ha lehetséges úgy alakítsuk a munkába való visszatérés idejét, hogy az ne szeptember 1-re essen. Minél inkább a gyermekre tudunk hangolódni a beszoktatás ideje alatt, annál könnyebben sikerül neki büszke óvodássá válnia. A Köznevelési törvény lehetővé teszi, hogy szabad férőhely esetén év közben is biztosítsuk a kötelező óvodáztatást abban az esetben is, ha év közben a család kerületünkbe költözik és ezzel óvodát vált.

Mi befolyásolja a beszoktatás sikerességét?

A szülő ismeri gyermekét, hogy addig milyen volt. Másokkal hogyan kommunikált, akár más felnőttekkel, más gyerekekkel, a játszótéri viselkedése milyen volt. A szülő ismeri legjobban a gyereküket és ők tudják a legjobban, hogy mikor érzi jól magát, mikor felszabadult, mikor szorong vagy mikor bizonytalan még gyermekük. Ebből a szempontból sem lehet a gyerekeket összehasonlítani, mégis van egy-két olyan jellemző, ami a legtöbb gyereknél azt jelzi, hogy biztonságban érzi magát már óvodában is.

A szülői hozzáállás szerepe

Ahhoz, hogy jól vegyük az első nagyobb akadályt, érdemes elsőként a figyelmünket saját magunkra irányítani és megvizsgálni, hogy mi, szülők hogyan állunk az óvodakezdés témájához. Hogyan gondolunk mi az óvodára? Vannak saját emlékeink? Milyen érzések töltenek el, amikor első nap visszük óvodába a gyereket? Vagy amikor először hagyjuk ott egy-két órára az óvodában?

Minden gondolatunk és érzésünk - kimondatlanul is - sugárzik rólunk, a viselkedésünkből, a mimikánkból, hanglejtésünkből, stb. A gyerekek olyan antennákkal születnek, amelyek képesek kódolni a nemverbális kommunikációnk mögött meghúzódó érzéseket és gondolatokat és ennek megfelelően reagálnak az új helyzetre. Ha mi magunk szorongunk és félünk az óvodától, igazából nem szeretnénk még elszakadni a gyermekünktől, ezeket a félelmeket a gyermekünk is átveszi és csupán beteljesíti tudatalatti vágyunkat.

Amikor azt tapasztalja a gyermek, hogy anya és apa is arról beszél, hogy milyen csuda jó dolog volt óvodába járni és bárcsak ők is újra ovisok lehetnének, mert ott aztán lehetett ezt is, meg azt is csinálni, akkor talán ő is pozitív izgalommal várja majd az óvodát. Elsőként nekünk, szülőknek „nem szabad” szoronganunk, mert a gyermek tudat alatt is átveszi ezeket a feszültségeket, ránk hangolódik. Amennyiben mi magunk meg vagyunk győződve arról, hogy a gyerek a legjobb helyen lesz, akkor ő is így fogja érezni. Bízzunk benne és saját magunkban, hogy ügyesen fogjuk venni ezt az „akadályt” is, hiszen már mennyi mindent megoldottunk az elmúlt 3 év alatt.

Bármennyire is nehéz az anya vagy a családtag részéről az elválás, mégis azt kérjük, hogy magatartásuk ezekben a helyzetekben is sugározzon nyugalmat, biztonságot, szeretetet! Rendkívül fontos, hogy a későbbiekben a reggeli elválás során ne úgy szökjön el a szülő, amikor éppen a gyermek nem veszi észre. Ajánljuk, hogy legyen egy rövid rituáléjuk a búcsúzkodásra, melyet előre megbeszélnek a gyermekkel, pl. 4 puszi és integetés után elválnak. Röviden, határozottan, de szeretettel búcsúzzanak el tőle. Ne menj el úgy, hogy nem köszöntél el tőle. Röviden, határozottan, de szeretettel búcsúzz el tőle. Bármi történik, ne fordulj vissza utána, hogy megvigasztald. Még ha nehéz is megtenni, gondolj arra, hogy fontos, hogy lásson elmenni és előbb-utóbb megtanulja, hogy ez azt is jelenti, visszajössz érte.

Az óvodapedagógus és a gyermek kapcsolata

A beszoktatási időszak meghatározza a gyermekek óvodához való érzelmi kötődését, ebben a folyamatban kiemelt figyelemmel, türelemmel, megértéssel segítjük a gyermekeket. Az óvónők nagyon sokat segíthetnek, hogy az óvodai beszoktatás gördülékenyen menjen. Beszélgess velük, kérdezz bátran! Óriási tapasztalatuk és számtalan jó ötletük van, hogy éppen a ti esetetekben mi lenne hasznos.

Az óvodai beszoktatás nem egyszerű feladat, hiszen az óvónőknek is meg kell találniuk a kulcsot a különböző környezetből érkező, különböző személyiségű gyerekekhez. Az óvodai beszoktatás tehát "összeszokás" minden gyerek és az óvónők számára is. A jó óvónő tudja, hogy először a szülőt kell megnyugtatni, hogy jó helyen, biztonságban lesz a gyermeke. Amint ki lehet mondani, hogy nem könnyű feladat ez a szülő számára sem, máris könnyebbé válik. A jó óvónő már első pillanatra felméri, milyen személyiségtípusba tartozik egy gyerek, és az óvodai beszoktatás menetét, módját, idejét is ehhez tudja igazítani.

Ez nem azt jelenti, hogy a lassabban megnyíló gyerekek esetében az óvodai beszoktatás anyukával együtt töltött ideje megnyúlik - hanem csak azt, hogy nem támaszt "elvárást" a gyerekkel szemben, hogy ekkorra vagy akkorra már meg kell szoknia az óvodát. Sokszor épp az óvónő inti türelemre a szülőt, hiszen mégiscsak több óvodai beszoktatás van már a háta mögött... A pedagógusok jelzései, tájékoztatása szerint támogassák gyermeküket a napirend eseményeinek követésében, segítsék gyermeküket a tevékenységekben. Nélkülözhetetlen, hogy fogadjuk el a pedagógus tanácsait, aki kívülről látja a lehetséges megoldásokat a beszoktatás sikeressége érdekében.

Nem szereti meg az óvodát, ha az óvó nénit se szereti: ez nagyon szorosan összefügg. Tehát az óvónő személye lesz az, aki teljes biztonságot ad neki. Ha megvan az őszinte kommunikáció a szülő és az óvónő, illetve a gyermek és az óvónő között, akkor ez nem fog bekövetkezni. Ha mégis elhúzódott folyamatról van szó, akkor külső szakember, például pszichológus tud az óvónőnek segíteni a szülővel való kommunikációban.

Fokozatos beszoktatás és együttműködés

A fokozatos beszoktatási módszer lényege, hogy az óvodai tartózkodás idejét növeljük. Ez az idő a gyermek viselkedésétől, közérzetétől függően rugalmasan növelhető vagy csökkenthető. Az anyás beszoktatás lényege, hogy a gyermek az édesanyjával vagy más családtaggal érkezik, vele marad egész délelőtt, és minden tevékenységben közösen vesznek részt. Az első héttől a gyermekhez igazodva fokozatosan emeljük az óvodában eltöltött óraszámot. Célunk, péntekig elérni, hogy reggelitől ebédig már önállóan legyen itt a gyermek. Ha a délelőttöket már önállóan tölti nálunk a kisgyermek, akkor megpróbálkozunk az altatással.

A befogadási időszak elején (kb. 2026. augusztus 24-31-ig terjedő 6 napban az óvodára hangolódás jegyében szülős beszoktatást szervezünk. Ezeken az ismerkedős alkalmakon a szülő tudatos jelenléte elvárt és meghatározó. Ez azt jelenti, hogy a szülő a gyermekével közösen ismerkedik az óvodával, a pedagógusokkal. Fontos, hogy amikor csak lehet interakcióba kerüljenek a csoporthoz tartozó felnőttekkel. A tagóvoda által megadott időintervallumokban egymást váltva, kisebb létszámú csoportokban szervezzük az óvodába való látogatásokat.

Kérjük a szülőktől, hogy tevékenyen vegyenek részt a gyermekkel közösen az óvodai környezet felfedezésében. Figyeljék a pedagógusok jelzéseit arra vonatkozóan, hogy a gyermekek és a zsúfoltság elkerülése érdekében egyszerre mennyien tartózkodnak a csoportszobában. Kiváló lehetőség ilyenkor az öltöző és a mosdó felfedezése, használata. Az ismerkedős napokon a szülő (nagyszülő) jelenléte biztonságot ad a gyermekeknek az új környezet elfogadásához, közben ők is megismerik az óvoda belső életét, a gyerekek napirendjét, tevékenységeit, szokásokat. Mi is ismerkedünk a családokkal, meghallgatjuk a legfontosabb információkat a gyerekről, válaszolunk a felmerülő kérdésekre. A beszélgetések és családlátogatások során közelebb kerülhetünk hozzájuk.

Minden helyzetben elengedhetetlen az együttműködés, az összehangolódás a családokkal, de talán ebben az időszakban a legfontosabb erőforrás megbízni egymásban és segíteni egymást. Egy gyermekre és szülőjére koncentráltabb, több figyelem jut az óvoda dolgozói részéről. Javasoljuk a fokozatosságot az óvodában töltött időre vonatkozóan, fokozatosan emelve az időtartamon, természetesen a gyermekük igényeihez alkalmazkodva.

Az év közben érkezőknek is lehetőséget adunk az ismerkedésre, fokozatos beszoktatásra. Alkalmazkodunk a gyermekek szokásaihoz (napközbeni cumizás, étkezési szokások…stb.), ezzel is megkönnyítve számukra az óvodában való tartózkodást. A tagóvodák meghatározhatnak egy ajánlott időszakot, de szükség esetén a gyermek érdekét nézve a pedagógusok dönthetnek másképp is a szülővel együttműködve.

Gyakori problémák és megoldásaik

Betegségek és pszichoszomatikus tünetek

Előfordulhat, hogy a kisgyerek megbetegszik az óvodai beszoktatás alatt. Többnyire pszichoszomatikus eredetű betegségről vagy tünetekről beszélhetünk ilyenkor (pl. szobatiszta volt már és újra bepisil, hirtelen lázas lesz, de nincs más egyéb tünete, székrekedés, nagyobb mértékű szorongás, fejfájás, stb.). A biztonságosan kötődő gyermekek az óvodai beszoktatás időszakában érzelmileg instabillá válnak, hiszen el kell szakadniuk a biztonságot jelentő forrástól (szülők), ami lelkileg megterhelő számukra.

Ez a fajta "lelki legyengülés" vezethet aztán a testi legyengüléshez is, így könnyebben elkapják a különböző betegségeket. Kettős támadás is indul ilyenkor a kicsik szervezete ellen, hiszen azok a gyerekek, akik előtte nem jártak közösségbe, csak az otthoni baktérium-flórával kötöttek eddig ismeretséget. Az új helyen új bacik környékezik meg őket. Általában az első évben a gyerek „megbarátkozik” az új betolakodókkal és immunrendszere évről évre erősödik. Viszont vannak olyan gyerekek, akik nem csak az első évben, de végig a 3 év alatt sokat hiányoznak betegség miatt az óvodából.

Ekkor érdemes feltenni magunknak a kérdést, hogy: Vajon miért lesz olyan gyakran beteg a gyerek? Lehet, hogy valami miatt nem szeret óvodába járni? Esetleg szorong valamitől? A tartósan megváltozott viselkedés lehet az egyik ilyen jel. A komolyabb szintű, pszichoszomatikus tünetek már azt mutatják, hogy még hosszabb időre visszatekintő probléma van, amivel nem foglalkoztunk. Mindenekelőtt tudni kell, hogy mindig mutatnak meglepetéseket a gyerekek, tehát lesz kiismerhetetlen része a személyiségüknek.

Éjszakai rémálmok és szorongás

Sokszor tapasztalhatjuk, hogy az óvodai beszoktatás első hete simán ment, de a második héten már kisebb-nagyobb problémák jelentkeznek. A gyermek életében bekövetkező változás olyan élményeket, érzelmeket hoz magával, amellyel nem minden kisgyereknek könnyű megküzdeni. Ezeket többnyire éjszaka, alvás közben dolgozza fel az agyunk, amelyek álmok formájában nyilvánulnak meg. Nem ritka jelenség ilyenkor, hogy a gyermek az éjszaka közepén felriad vagy hangosan beszél álmában. A gyötrő rémálmokat belső feszültség, szorongás, feldolgozatlan élmények váltják ki.

Hogyan segíthetünk gyermekünk szorongásának oldásában az óvodai beszoktatás alatt? Ovi után beszélgessünk gyermekünkkel, de ne kérdezzünk túl sokat. Hagyjuk, hogy ő irányítsa a beszélgetést, mi csak forduljunk felé teljes figyelmünkkel és röviden („ühüm, értem, nahát!, hm) adjuk tudtára, hogy megértjük őt. Fogadjuk el és nevezzük meg az érzéseit. A gyermek nem tudja megmondani, hogy éppen szomorú, csalódott, dühös vagy zavarban van. Azáltal, hogy segítünk neki az érzések megnevezésében és el is fogadjuk őt az aktuális érzelmeivel együtt, a legnagyobb jót tesszük vele: azt tapasztalja meg, hogy megértik, feltétel nélkül elfogadják és szeretik. Később felnőttként pontosan fogja tudni, hogy mit érez, ezért jobban tud majd az érzéseiről beszélni és azokat kifejezni.

Ha már nagyon unjátok a sok beszédet, vegyetek elő papírt és ceruzát. Rajzoljatok közösen - ez is egy módja a kommunikációnak és a feszültség levezetésének. Válasszatok egy-egy színt és alkossatok úgy együtt valamit, hogy egyszer az egyikőtök rajzol valamit, majd a másik folytatja. Általában vicces rajzok születnek így, amelyeken jót lehet együtt nevetni. Süssétek meg együtt a kedvenc sütijét! Igen, több idő lesz, a konyha is úszni fog, de most nem ez a lényeg, mert sokkal fontosabb történik közben a gyermekeddel és köztetek. Az együtt töltött minőségi idő során gyermeked fontosnak érzi magát, új készségeket sajátít el és így önbizalma is növekszik. A kapcsolatotok pedig tovább bimbódzik.

Menjetek ki a szabadba és fogócskázzatok, röptessetek papírsárkányt vagy fussatok versenyt. A friss levegő átmossa a lelkünket is, az elalvással garantáltan nem lesz gond utána. Félhomályban fürdés után egy finom babaolajjal masszírozd meg az egész testét. Az érintés gyógyít. Közben akár dúdolhatsz is neki.

8 tipp a zökkenőmentes óvodai beszoktatáshoz

1. A 3. születésnap körül, ill. egy-két hónappal az óvoda megkezdése előtt érdemes már elkezdeni beszélgetni gyermekünkkel arról, hogy ő bizony már nemsokára óvodás lesz! Mekkora kiváltság ez!
2. Sétáljatok többször a leendő óvoda felé. Figyeljétek meg a gyerekeket hogyan játszanak az udvaron. Ha lehetőség van rá, menjetek be az épületbe egy-két csoportba bekukucskálni, a szekrényeket, kis mosdókat és az egyéb érdekességeket szemügyre venni.
3. Kezdjetek el otthon is kialakítani az óvodaihoz hasonló napirendet (ha eddig még nem tettétek).
4. Beszéljétek meg előre, hogy mikor és ki fog érte menni. A mikort egy eseményhez kössétek (ebéd előtt, alvás után, stb.), mert a gyerekeknek ebben az életkorban még nincs olyan időérzékük, mint a felnőtteknek. Nem tudnak különbséget tenni 3 óra vagy 3 nap között. Minden jelen idejű számukra, a jövőképük pedig még nem alakult ki. Ezért is lehet olyan nehéz a biztonságot jelentő mindenségtől (szülők) elszakadni akár csak rövid időre is.
5. Ne legyen más nagy változás a kisgyermek életében (költözés, új délutáni külön foglalkozások, pl. sport) az óvodakezdés időszakában.
6. Olvassatok óvodáról szóló könyveket.
7. Bőven szánj időt az óvodai beszoktatásra. Hangolódj rá gyermekedre, bízz benne és engedd el, hogy a saját útját járhassa!
8. Az óvodai szokások gyakorlásával érzelmileg biztos közeget tudunk biztosítani, amivel megelőzhetjük a későbbi adaptációs nehézségeket.

Az óvodai beszoktatás sikermutatói

Amikor beteg, és hosszú napokat otthon tölt, akkor utána alig várja, hogy újra mehessen oviba. Amikor valódi kapcsolat alakul ki az óvónő és a gyermek között. Ennek egy szép példája, amikor a gyerek otthon rajzot készít az óvó néninek vagy más módon kifejezi, hogy gondol rá, fontos neki. Amikor már egy kicsit csintalankodik az óvodában. Azt jelenti, hogy biztonságban érzi magát és kezd feloldódni. Amikor már szinte alig akar búcsúzkodni, a kíváncsiság hajtja a csoportszoba felé. Amikor mélyen alszik éjszakánként. Elsősorban az a gyerek fogja magát érzelmileg biztonságban érezni magát az óvodában, aki a szülei rezdüléseiből is azt érzi, hogy minden rendben van, így kerek a világ. Tehát ne feledjük, az óvodai beszoktatás sikeressége nagymértékben rajtunk is múlik!

Fontos tudnivalók és gyakorlati tanácsok

• Az Egyesített Óvoda házirendjében kérjük, hogy lehetőleg 8 óráig, de legkésőbb 9 óráig érkezzenek be az óvodába a gyermekek, a folyamatos reggeliztetés is ez idő alatt zajlik. Javasoljuk, hogy 10 óránál többet ne tartózkodjon bent a gyermekük, mert az már megterhelő lehet számára.
• A gyermekek optimális fejlődése, idegrendszeri érése csak akkor lehet zavartalan, ha a napjaik egy meghatározott napirend szerint zajlanak és kellő mennyiségű és minőségű alvást biztosítunk számukra mind napközben, mind éjszaka. A rendszeres, kiegyensúlyozott délutáni alvás hozzájárul a minőségi éjszakai alváshoz, napközben pedig elkerülhetők a túlfáradásból adódó hiszti-rohamok és a nyűgösség.
• Akinek a gyermeke cumizik, ne most az óvoda ürügyén akarja leszoktatni róla, mert ezzel csak megnehezíti a helyzetet, hiszen csak most van igazán szükség a megnyugtató, otthonra emlékeztető dolgokra: kedvenc játék, takaró, pelenka, rongyi stb. Ezek átsegítik a gyerekeket a kezdeti nehézségeken. Vannak olyan gyerekek, akik napközben is ragaszkodnak a cumihoz. A szülőkkel együttműködve idővel csökkenteni szeretnénk a cumival töltött időszakot, de ezt sohasem erőszakosan vagy hirtelen tesszük.
• Az óvodapedagógusaink türelemmel és elfogadással tudják kezelni az egészséges gyerekek érési ritmusa közötti természetes különbségeket, és a beszokási időszak során az esetek nagy többségében spontán megoldódik a WC-re szoktatás. Vagyis, hacsak nincs valami szervi vagy idegrendszeri eltérés, a legtöbb gyerek a közösség hatására hetek alatt szobatisztává válik.
• Tény, hogy ha a gyermek az óvodai foglalkozásról távol marad, mulasztását igazolnia kell. A beteg gyermek, az orvos által meghatározott időszakban nem látogathatja az óvodát. Azt, hogy a gyermek ismét egészséges és látogathatja az intézményt, orvosnak kell igazolnia. Amennyiben nem betegség miatt van távol a gyermek (családi program, egyéb), a csoportos óvodapedagógusnál legkésőbb a hiányzást megelőző napon jelezni kell írásban a távolmaradás időpontját.
• A Budapest Főváros XIII. Kerületi Önkormányzat ingyenes biztosítja minden óvodás gyermek számára a mindennapos fogyasztáshoz a gyümölcsöt és zöldséget.

Készségek, amelyek segíthetnek a beszoktatásban

Ebben a korban a gyerekek többségének arra van szüksége, hogy az önállóságuknak teret adjunk.

• Orrfújás: Nem csak akkor kerül elő, amikor beteg a gyermek, hanem amikor elsírja magát valamiért: - pl. elvették a játékát, vagy éppen hiányzik az anyukája, apukája. Érdemes az orrfújás technikáján túl azt is gyakorolni, hogy a gyerek fogja a zsebkendőt, és ne a szülő, és ő is dobja ki a szemetesbe.
• Valamennyire önálló étkezés: Fontos, hogy gyakorolják, megtanulják a kanállal történő étkezést, illetve, hogy a kenyeret, zsemlét, kiflit stb. harapni kell, mert nincs széttépkedve falatkákra. Étkezés közben az asztalnál kell maradni, az asztal felé fordulva kell enni.
• Öltözködés: Minél több ruhadarabot tudnak a gyermekek egyedül le-és felvenni, annál könnyebb dolguk lesz.
• Ruhák és játékok helye: Ha megszokják, hogy otthon is, az előszobafogason az ő kabátjuknak, cipőjüknek saját helye van, könnyebben megtanulják ezt az óvodában is.
• Kommunikáció a sírás helyett: A szülők többsége már egy ijedt pillantásból, vagy kézmozdulatból is tudja, ha valami probléma van és tud rá reagálni. Sokat segít az együttműködésben, ha a gyermekek meg tudják fogalmazni, mi a gond. Pl.: Ne csak nyújtózzanak a polcon levő játék felé, hanem szóljanak, hogy adjuk oda, ne csak a kezünkbe adják a pólójukat, hanem kérjenek meg, hogy fordítsuk ki, vagy segítsünk felvenni.

tags: #ovodai #beszoktatas #idotartama