A mezőgazdasági őstermelők körében gyakran felmerülő kérdés, hogy az egyes pénzbeli ellátások mellett végezhető-e gazdálkodó tevékenység, illetve, hogy ezek az ellátások milyen viszonyban állnak az őstermelői tevékenységből származó bevétellel, és milyen módon befolyásolják az őstermelői biztosítási jogviszonyt. A Társadalombiztosítási Levelek 2015. július 28-án megjelent (282. számú) tájékoztatója részletesen foglalkozik ezzel a témával.
A biztosítás az annak alapját képező jogviszony kezdetétől, annak megszűnéséig áll fenn. A megbízás alapján személyesen munkát végző biztosítása az említett időszakon belül akkor is fennáll, ha táppénzben, baleseti táppénzben, csecsemőgondozási díjban, gyermekgondozási díjban, gyermekgondozási segélyben, gyermeknevelési támogatásban, ápolási díjban részesül, amennyiben az ellátások folyósítását közvetlenül megelőző napon biztosított volt. Amikor megbízási szerződés alapján a biztosítási kötelezettsége megállapítható, a jövedelme után pénzbeli egészségbiztosítási járulék fizetésére kötelezett.
Csecsemőgondozási díj (CSED) és gyermekgondozási díj (GYED) jogosultság őstermelőként
Bár őstermelőként biztosított a kismama, azonban a táppénzre való jogosultság másik feltétele a pénzbeli egészségbiztosítási járulékfizetési kötelezettség. Tekintettel arra, hogy pénzbeli egészségbiztosítási járulékot nem fizet, keresőképtelensége esetén táppénzre nem jogosult.
Csecsemőgondozási díjra és GYED-re ebben a jogviszonyban akkor lesz jogosult, ha rendelkezik a szülést megelőző két éven belül 365 napi biztosításban töltött idővel. A 365 napi előzetes biztosításban töltött időbe be kell számítani:
- a korábbi biztosítási időkön túl, a biztosítás megszűnését követő baleseti táppénz, csecsemőgondozási díj (terhességi-gyermekágyi segély) gyermekgondozási díj (kivéve az Eb-tv. 42/E. §-a alapján megállapított gyermekgondozási díj) folyósításának az idejét,
- a közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali tagozatán folytatott tanulmányok idejéből 180 napot,
- a rehabilitációs járadék, a rehabilitációs ellátás folyósításának az idejét.
Ha a jogosultsági feltételekkel rendelkezik a kismama, jogosult csecsemőgondozási díjra.
CSED és GYED összegének megállapítása őstermelők esetében
A csecsemőgondozási díj alapjának megállapítása során az Eb-tv. 42. §-ában foglaltakat kell alkalmazni. Mivel a kismamának nincs pénzbeli egészségbiztosítási járulékalapot képező jövedelme, ezért ebben az esetben szerződés szerinti havi jövedelemként az Eb-tv. 5/C. §-ának be) pontja szerint a jogosultsága kezdőnapján érvényes minimálbért kell alapul venni.
A gyermekgondozási díj összegét az Eb-tv. 42/D §-ában foglaltak alapján kell megállapítani, és szerződés szerinti jövedelemként itt is a jogosultság kezdőnapján érvényes minimálbért kell alapul venni.
A GYED összege jövedelemarányos, felső korlátot határoz meg. A GYED összegének kiszámítása a jogosult szülő jövedelme alapján történik, ami a naptári napi alap 70 százaléka, de legfeljebb havonta a mindenkori minimálbér kétszeresének 70 százaléka. A GYED alapját a kapott bruttó bér alkotja, pontosabban a jogosultság kezdőnapjától visszafelé számított 3. hónap utolsó napját megelőző 180 (de legalább 120) napnyi jövedelme. A jövedelem kiszámítását csak a jogosultság kezdőnapját megelőző év első napjáig lehet visszamenőleg elvégezni.
Hogy minden könnyebb legyen, érdemes GYED kalkulátort vagy olyan programot használni, amelyik a GYED-el kapcsolatos számításokat is egyszerűen és gyorsan elvégzi helyettünk. A WTBÉR bérszámfejtő szoftvere jelentősen megkönnyíti a mindennapokat.
Regisztrációs adó kalkulátor használata 1 percben
Keresőtevékenység CSED és GYED mellett
Felhívjuk a figyelmét, hogy nem jár a CSED a szülési szabadságnak arra a tartamára, amelyre a biztosított teljes keresetét megkapja, ha bármilyen jogviszonyban keresőtevékenységet folytat. A hatályos rendelkezések alapján nem jár CSED a biztosítottnak, ha bármilyen jogviszonyban - ide nem értve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt - keresőtevékenységet folytat. Felhívjuk a figyelmet, hogy nem jár a gyermekgondozási díj az anyának, ha a gyermeke egyéves kora előtt keresőtevékenységet folytat.
Azonban lényegesen egyszerűbb a helyzet akkor, ha a nem biztosított őstermelőről van szó (például, az érintett az őstermelői tevékenysége mellett munkaviszonyban is áll, vagy egyéni vállalkozó), hiszen ebben az esetben őstermelőként nem áll fenn a biztosítás, ami azt is jelenti, hogy az őstermelői tevékenység a csed tekintetében nem minősül keresőtevékenységnek. Vagyis az teljesen szabadon folytatható.
Lényeges, hogy önmagában az, hogy az őstermelő - a családi gazdaság tagja - bevételre tesz szert a családi gazdaságból, még nem jelent személyes munkavégzést, mivel a személyes munkavégzés és a bevétel realizálásának az ideje jelentősen elválhat egymástól, mint például az ősszel betakarított termés tavasszal történő értékesítése.
2025. július 1-jétől változik a szabályozás, amelynek köszönhetően a fenti szabályozás enyhül. A mezőgazdasági őstermelőnek nem kell járulékot fizetni arra az időtartamra, amely alatt gyermekgondozást segítő ellátásban részesül - kivéve, ha a gyermekgondozást segítő ellátás időtartama alatt őstermelői tevékenységét személyesen folytatja.
A GYET-ben részesülő személy kereső tevékenységet heti harminc órát meg nem haladó időtartamban folytathat, vagy időkorlátozás nélkül, ha a munkavégzés kizárólag az otthonában történik. Nem jogosult GYOD-ra a szülő, ha keresőtevékenységet folytat és munkaideje - az otthon történő munkavégzés kivételével - a napi 4 órát meghaladja.
GYED extra és a nagyszülői GYED
A GYED ma már nemcsak anyáknak, hanem akár apáknak is elérhető, népszerű konstrukció. A GYED extra magában foglalja az összes változtatást és aktualitást, ami a gyermekgondozási díjjal kapcsolatos. A GYED extra kifejezés egyfajta szleng. A törvény nem használja. Ettől függetlenül az egész, komplex konstrukciót értjük alatta, annak minden újabb változtatásával együtt. Az egyik fontos újítás a testvér GYED és GYES elterjedése. Megjelent az ún. van lehetőség továbbá arra is, hogy a még aktív dolgozó nagyszülő GYED-re pályázzon, melyet nagyszülői GYED-nek nevezünk. Ehhez az kell, hogy a GYED-re jogosult szülő a gyermeket saját háztartásában nevelje, és csak átmeneti, napközbeni időszakra kerüljön hozzá a gyermek.
A GYED igényléséhez a szülőnek vagy csecsemőgondozási díjra jogosult szülőnek a gyermek születését megelőző két évben 365 napon át biztosított személynek kell lennie. Ha az igénylő több biztosítási jogviszonnyal rendelkezik, a jogosultságot mindegyik jogviszonyban külön-külön vizsgálják meg, és az egyes jogviszonyokban töltött időt számolják el. Fontos megjegyezni, hogy a jogosultsághoz szükséges előzetes 365 nap biztosítási idő nem feltétlenül kell, hogy folyamatos legyen. Számításba vehetőek olyan időszakok is, mint az EGT-tagállamban szerzett biztosítás, a baleseti táppénz ideje, a tanulmányok alatt eltöltött idő, a rehabilitációs ellátás időtartama, illetve egyéb speciális esetek.
A GYED-et alapvetően nem kell külön igényelni, ha a szülő, aki eddig is kapta a GYED-et - általában az anya -, visszatér a munkába. Mind az anya, mind az apa lehetőséget kap tehát arra, hogy GYED-re menjen. Amennyiben csak az egyik szülő jogosult a GYED-re, akkor egyszerű a döntés, és ő veszi igénybe a támogatást. A GYED extra lehetősége miatt már lehetséges dolgozni GYED mellett, ezért pénzügyi szempontból ésszerű lenne a magasabb jövedelemmel rendelkező szülőnek választania a GYED-re történő átlépést. Ez lehet akár a férfi is, például a foglalkozási preferenciák és társadalmi elvárások miatt. Ha az anya marad otthon a kisgyermekkel, míg az apa dolgozik és igénybe veszi a GYED-et, az anya valószínűleg biztosítás nélkül marad. Ennek lehetnek kockázatai. Nemcsak az egészségügyi szolgáltatási járulékot kell külön fizetnie, hanem később sem jogosult más támogatásokra. Például, ha a család következő gyermeket tervez, az anya nem tudja majd igénybe venni a CSED-et.
Amikor előnyös lehet, az például az a helyzet, amikor az anya nem jogosult a támogatásra, az apa viszont igen. Annak ellenére, hogy az anya jövedelme igen alacsony, az apa lényegesen magasabb összegű GYED-et kaphat. Az apa GYED-et ugyanúgy kell igényelni, mint a „szokásos” GYED-et, írásban, az „igénybejelentés gyermekgondozási díjra” nevű nyomtatványon, két példányban a foglalkoztatónál. Az álláskeresési támogatásban részesülők a munkaügyi központnál nyújthatják be az ellátás iránti kérelmüket.
A gyermekgondozási díjról történő lemondáshoz szintúgy kérelmet szükséges benyújtani. Ennek tartalmaznia kell a kérelmező adatait (családi és utónév, születéskori név, születési hely, időpont, TAJ-szám), valamint a gyermekek nevét, születési helyét és idejét, TAJ-számát, akik után a folyósítás járt. Bele kell írni továbbá az időpontot, amikortól lemondani kívánjuk a támogatást.
tags: #ostermelo #gyed #jogosultsaga