A magyarországi szakorvosképzés rendszere az elmúlt évek során többször átalakult, reflektálva a szakmák fejlődésére, átalakulására, valamint az európai uniós irányelveknek való megfelelésre. Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképesítés megszerzéséről szóló jogszabályok, mint például a 22/2012. (IX.14.) EMMI rendelet, részletesen szabályozzák a képzés menetét, a követelményeket és a vizsgáztatás rendjét.
A Szakképzés Rendszerének Fejlődése
A hagyományos, évtizedeken át működő régi szakorvosképzésben a friss diplomás orvos munkába állt, képzése munkahelyén történt, munkahelyi vezetője irányítása mellett. Ez a rendszer biztosította a gyakorlati tapasztalat megszerzését, de hiányoztak a standardizált képzési programok és a központi ellenőrzés.
1999-től az új típusú szakképzési rendszer első időszakában a törzsképzési időszak központi gyakornoki rendszerben történt. A jelöltek rendszerbevételi vizsgán vettek részt, és az itt kialakult sorrend alapján kerültek be a szakképzésbe, a meghatározott szakmánkénti keretszámok erejéig. Ez a modell már egy strukturáltabb belépést biztosított a szakképzésbe.
A rendszer 2010-től ismét megváltozott. A központi gyakornoki rendszer mindössze a háziorvostan és az egyetemek oktatói utánpótlásának képzésére maradt fenn. Eltérésként a jelöltek nem csak a törzsképzési, hanem a teljes szakképzési időszakra a minisztérium által biztosított keretből kapták bérüket, és a szakképzés teljes időtartama alatt az egyetem alkalmazásában álltak. Ez a változás a képzés stabilitását és a jelöltek anyagi biztonságát célozta.
A következő jelentős változás 2015. július 1-ével lépett hatályba. Ebben a rendszerben a szakképzésben részt vevő jelölttel az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) létesít közalkalmazotti jogviszonyt. A jelöltek számára egy elsődleges képzőhely kerül megjelölésre, aki - a közalkalmazotti jogviszony létesítésére és megszüntetésére, az illetmény és a munkakör megállapítására, valamint a munkarend meghatározására irányuló jogkörök kivételével - a munkáltatói jogkör gyakorlója lesz.
A legújabb átalakítást a 28/2022. (VIII.25.) BM rendelettel módosított 22/2012. (IX.14.) EMMI rendelet hozta. Azok a rezidensek, akik 2022. szeptember 1. után léptek a képzésbe, vagy szakmát váltottak, már az új szabályok szerint képezik magukat.
Az Orvosi Szakképzés Szerkezete és Követelményei
Az orvosi szakképzés az egészségügyi miniszter által meghatározott időtartamú, munkavégzésre irányuló jogviszonyban eltöltött törzsképzési és szakgyakorlati időből áll. A törzsképzés minden orvosi szakma esetében egységesen 24 hónap, gyógyszerészek esetén 12 hónap.
A képzés kizárólag akkreditált szakképzőhelyen történhet, melyek akkreditációját az egyetemek végzik. A szakképzési grémiumok feladatai közé tartozik a jelöltek szakképzési előrehaladásának nyomon követése, a képzési tervek meghatározása és módosítása, valamint a szakvizsgára bocsátáshoz szükséges igazolások kiállítása.
A szakorvosi alap és a szakfogorvosi alap szakképesítések szintekre tagoltak, az egyes szintek között a jelöltek részvizsgát tesznek. A kompetenciák elsajátítása az alábbi szinteken történik:
- I. szint: az adott tevékenységet, beavatkozást a jelölt saját indikáció alapján, önállóan végzi.
- II. szint: az adott tevékenységet, beavatkozást a jelölt saját indikáció alapján, önállóan, szakorvosi, illetve szakfogorvosi szupervízió mellett végzi; a szupervízió keretében a jelölt a végzett tevékenységről utólag - sürgős esetben haladéktalanul - tájékoztatja a szakorvost, illetve szakfogorvost.
- III. szint: az adott tevékenységet, beavatkozást a jelölt szakorvosi, illetve szakfogorvosi indikációra, szakorvossal, illetve szakfogorvossal történt kötelező, előzetes megbeszélés alapján, önállóan végzi.
- IV. szint: az adott tevékenységet, beavatkozást a jelölt szakorvos, illetve szakfogorvos személyes irányítása alapján, a szakorvos, illetve szakfogorvos utasítása szerint végzi.
- V. szint: az adott tevékenységet, beavatkozást a jelölt a szakorvos, illetve szakfogorvos személyes irányítása alapján, vele együtt végzi.
A szakorvosjelölt tevékenységét rendszeresen, de legkésőbb az egyes részvizsgákra és a szakvizsgára bocsátást megelőzően, írásban és szóban is értékelni kell. Az értékelést a szakorvosjelölt felügyeletét ellátó tutor végzi. Az egyetemek együttesen határozzák meg az értékelés módszertanát és az alapjául szolgáló dokumentumok körét, melyeket az OKFŐ a honlapján közzétesz.
Részvizsgák és Szakvizsgák
A részvizsgák szervezése, lebonyolítása és nyilvántartása az egyetemek feladata. Az egyetemek a részvizsgák lebonyolítását a szakképzési grémiumok bevonásával végzik. A jelölt teljesítményét a részvizsgán a Részvizsga Bizottság háromfokozatú értékeléssel látja el:
- „kiválóan megfelelt” minősítést kap a jelölt, amennyiben a részvizsgán legalább 85%-ot ér el.
- „megfelelt” minősítést kap a jelölt, amennyiben a részvizsgán 70-84% között teljesít.
- „nem felelt meg” minősítést kap a jelölt, amennyiben a részvizsgán 70% alatti eredményt ér el.
Sikertelen részvizsga esetén azt meg kell ismételni. Sikertelen gyakorlati vizsga esetén az adott vizsgarész megismétlésére a jelölt további hat hónap, sikertelen elméleti vizsga esetén három hónap gyakorlat után jelentkezhet.
A szakvizsgára az Nemzeti Vizsgabizottságnál (NVB) kell jelentkezni, mellékelve a jelentkezési lapot, a vizsgadíj befizetését igazoló dokumentumot, valamint az abszolutóriumot. Az NVB gondoskodik a szakvizsga bizottság tagjainak felkéréséről, a vizsgajegyzőkönyvek elkészítéséről, és a sikeres vizsgát követően a szakvizsga bizonyítványok kiállításáról.
Ügyeleti Feladatellátás a Szakképzés Során
A szakorvos jelölt ügyeleti ellátásba a választott szakmájának megfelelő szakterületen a választott szakmában eltöltött legalább 3 hónap gyakorlatot követően, tutora javaslata alapján, szakorvos személyes felügyelete mellett vonható be. Amennyiben az ügyeleti feladatellátás megkezdéséhez részvizsga előírására került sor, a részvizsga sikeres teljesítését követően, telefonos elérhetőség melletti felügyelet vagy behívásos rendszer keretében megvalósított felügyelet mellett is bevonható.
Szakorvos jelölt ügyeleti ellátásba a választott szakmájától eltérő szakterületen is beosztható, amennyiben teljesítette a következő gyakorlatokat:
- legalább 2 hónap sürgősségi betegellátó osztályon töltött gyakorlat,
- legalább 1 hónap intenzív terápiás osztályon töltött gyakorlat,
- legalább 2 hét mentő gyakorlat teljesítését vagy mentőtiszt III. befejezett képzés igazolását,
- a választott szakmájának megfelelő szakterületen eltöltött legalább 3 hónap gyakorlat igazolását.
A szakorvos jelölt felügyeletét a szakképzés teljes időtartama alatt biztosítani kell az intenzív osztályon (progresszivitás második szintjétől), a traumatológiai osztályon (progresszivitás második szintjétől) és a perinatális intenzív centrumokban.
Az Orvosi Szakképesítések Fajtái
Az egészségügyi felsőfokú szakirányú szakképzés keretében megszerezhető szakképesítéseket mellékletek tartalmazzák. Szakorvosi szakképesítést általános orvosi oklevéllel rendelkező orvosok, valamint bizonyos esetekben szakfogorvosi oklevéllel rendelkezők szerezhetnek. Szakfogorvosi szakképesítést fogorvosi oklevéllel rendelkezők szerezhetnek, de kivételes esetekben általános orvosi végzettséggel rendelkezők is szerezhettek korábban szakfogorvosi szakképesítést.
Szakgyógyszerészi szakképesítést gyógyszerészi oklevéllel rendelkezők szerezhetnek. Szakpszichológus szakképesítést egyetemi vagy mesterképzési szakon megszerzett pszichológia vagy egészségpszichológia szakképzettséggel rendelkezők szerezhetnek.
Az egészségügyi felsőoktatás fejlesztésének fontos stratégiai eleme volt a szakorvosképzés új, eurokonform rendszerének bevezetése, melynek alapvető specifikuma, hogy valamennyi képzőhelyen a Szakmai Kollégiumok által előírt minimum követelményrendszer valósuljon meg.
Pszichológus szakképzés
A Pécsi Tudományegyetem 2001-től klinikai mentálhigiéniai felnőtt szakpszichológia és klinikai mentálhigiéniai gyermek- és ifjúsági szakpszichológia szakirányok önálló megvalósítására teljes körű (elméleti és gyakorlati) képzésre jogosult. Az integrált egyetemi struktúra lehetővé tette, hogy a pszichológusok graduális képzését folytató Bölcsészettudományi Kar (BTK) és az Általános Orvostudományi Kar (ÁOK) az orvostudományi és egészségtudományi szakterületeket képviselve megállapodást kössön a közös szakképzés lefolytatása érdekében.
A Szakképzési Grémiumi Rendszer
A szakképzés vonatkozásában a szakképzési grémiumok felsorolását, az egyes szakképzési grémiumokhoz tartozó alap szakképesítéseket, valamint az egyes szakképzési grémiumok legkisebb létszámát a 4. melléklet tartalmazza. Ráépített szakképzések esetében önálló szakképzési grémium létrehozásáról vagy az adott szakképesítéshez tartozó feladatoknak valamely alap szakképesítéshez történő rendeléséről az egyetemek a helyi képzési adottságoknak megfelelően jogosultak dönteni.
A szakképzési grémiumok elnökből és legalább 2 fő tagból állnak. Összetételüket úgy kell kialakítani, hogy tagjainak legalább egyharmada az egészségügyi szolgáltatók érdekképviseletét ellátó, a miniszter által meghatározott szakmai szervezet által támogatott szakorvos legyen, valamint a szakképzési grémiumok tagja a szakirány régiós, ennek hiányában országos vezető rezidense.
A vezető rezidenseket az OKFŐ a rezidensek érdekképviseletét ellátó szakmai szervezetek javaslatára pályázati úton választja ki legalább 2 éves időtartamra. A vezető rezidens feladatai közé tartozik a régióba tartozó szakorvosjelöltekkel való folyamatos kapcsolattartás, a képzőhelyekkel és a szakképzési központokkal való kapcsolattartás segítése, a szakképzési grémium munkájában történő részvétel és a grémiumvezető által rábízott feladatok elvégzése.
tags: #orvos #szakkepzes #szules #beszamitas