Császármetszés: Tények, tévhitek és az újszülött sérüléseinek kockázata

Ma Magyarországon minden harmadik kismama császármetszéssel ad életet gyermekének, ami éves szinten körülbelül 37 000 anyát érint. Ez az arány magasnak számít, mivel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 15% körülire ítélte a valóban indokolt császármetszés arányát. Noha manapság a császár műtét egy rövid, rutin műtétnek számít, nem szabad elfelejteni, hogy egy nagy hasi műtét, aminek komoly orvosi indikációja van. Az utóbbi években hazánkban is megnőtt a hasi műtétes szülések száma. Az Országos Egészségbiztosítási Pénztár felmérései alapján elmondható, hogy az utóbbi 12 évben duplájára nőtt a császármetszések száma Magyarországon. Az adatokból az is látható, hogy óriási különbségek vannak az egyes megyék adatai között: van, ahol a szülések számához viszonyítva kiemelkedően sok, és van, ahol kiemelkedően kevés császármetszést végeznek évente.

A császármetszés a magzat megszületésének nem természetes úton, hanem a hasüreg és a méhfal műtéti megnyitásával történő lezajlása. Téves az a megközelítés, hogy ez a szülés könnyebb változata. Tudni kell, hogy mint minden műtétnek, a császármetszésnek is lehet kockázata, és azok adott esetben sokkal veszélyesebbek, súlyosabbak lehetnek a szülés szövődményeinél.

Mikor indokolt a császármetszés?

Császármetszés elvégzése két úton lehetséges: előre betervezett, úgynevezett programozott császármetszés előre tudott anyai vagy magzati indokkal és előkészített időpontban történhet. A másik lehetőség az életmentő és sürgősséggel végzendő császármetszés, amely a megindult vajúdás közben észlelt komplikáció miatt válhat szükségessé. Napjainkban gyakori a pusztán anyai kérésre előre eldöntött császármetszéses szülésbefejezés is, ám az esetek többségében valamilyen orvosi javallat áll a döntés mögött. Mivel a születendő magzatra a legveszélyesebb a hypoxia (oxigénhiány) lehetősége, ezért ennek elkerülése a legfontosabb cél, amikor a szülész-nőgyógyász a szülés módjáról dönt.

Anyai okok

• Szívbetegség (elsősorban szívelégtelenség)
• Bizonyos májbetegségek (pl. májzsugor, melyek zavarhatják a véralvadást)
• Tüdőbetegségek (csökken a légző felület, nem tudja a tüdő teljesíteni a szüléshez szükséges megnövekedett oxigénigényt)
• Mozgásszervi betegségek (pl. csípőficam, csípőfej elhalás vagy porckorong sérv)
• Komoly szemészeti probléma (a hagyományos szülés ronthat a szemek állapotán)
• Balesetek miatt
• Veleszületett testfelépítési problémák (pl. szűk medence)
• Méhen végzett előzetes műtét (pl. mióma műtét, előző császármetszés) - a méh megrepedésének veszélye miatt. Minél rövidebb idő telt el az előző műtét óta, annál nagyobb a veszély.

Magzati okok

• Minden olyan ok, ami a szülést lehetetlenné teszi (pl. túl nagy a magzat, medencevégű fekvés a méhben)
• A magzat oxigénellátását veszélyeztető állapot (pl. dohányzástól tönkrement lepény miatti rossz oxigénellátás)
• Rendellenességek a magzat elhelyezkedésével és beilleszkedésével
• Elhúzódó szülés
• A magzat folyamatosan ellenőrzött szívritmusában a fájások alatt és után lassulás következik be, ami a magzat méhen belüli állapotának romlására, oxigénellátottságának csökkenésére utal.
• Ikerterhesség
• Fejlődési rendellenesség
• Oxigénhiányos állapot a magzatnál
• Terhességi toxémia

A császármetszés melletti döntés néha komoly mérlegelést igényel. Abszolút indikáció, amikor beavatkozás nélkül nem születhet meg a gyermek. Relatív indikációnak nevezik azt a helyzetet, amikor a szülés ugyan megtörténhet, de számolni kell nagy valószínűséggel a magzat komoly károsodásával, esetleg elvesztésével. A felsoroltakon kívül olyan tényezők - elégtelen méhizom-tevékenység, korábbi császármetszések, ikerterhesség vagy koraszülés - is indokolttá tehetik a műtétet, amelyeknél még a szülés természetes úton történő befejezése is sikerrel járhat, ez azonban nem garantált.

Császármetszés tévhitek és valóság

Számos tévhit kering a császármetszésről, melyek gyakran befolyásolják a kismamák döntéseit és felkészülését. Lássunk néhányat a leggyakoribbak közül:

1. tévhit: Császármetszés után később indul be a tej.

Nem igaz! Teljesen mindegy a szoptatás szempontjából, hogy az édesanya természetes módon, hüvelyi úton szült, vagy császármetszéssel adott életet, maga a hormonális folyamat ugyanaz. Távozik a méhlepény, a tejtermelésért felelős hormonok megemelkednek, megtörténik a tejbelövellés, ez napokkal a szülés után várható. Fontos az első perctől a gyakori, helyes mellretétel a zéró szeparáció, sok-sok kontaktus a babával. Figyeljük a baba jelzéseit, hogy mikor szeretne cicire kerülni, ha cuppog, tátog, szemmozgásokat végez, rágja a kis öklét, máris lehet próbálkozni a mellre tétellel, nem kell megvárni azt sem, hogy sírdogál, sokkal előbb lehet cicit kínálni. Az első percekben, órákban már van kolosztrum, ami már a várandósság második felében elkezdett termelődni, tele van immunanyagokkal, nem hiába nevezik a baba első védőoltásának is, nagyon fontos, hogy megkapja a baba ezt az esszenciát. Az első napokban sem éhezik a baba, cseresznye nagyságú gyomrában pont elég az a pár csepp kolosztrum.

2. tévhit: Császármetszés után közvetlen nem lehetséges a bőrkontaktus.

Dehogynem! Magyarországon is már létező, egyre több helyen ismert, hogy közvetlen a kiemelés után a baba egyből mellkasra kerül, akár azonnal elkezdheti a cicizést is a műtőben. Érdemes tájékozódni, nőgyógyásszal konzultálni ez ügyben a kórházi protokollról. A bőr-bőr kontaktusnak számos pozitív hatása ismert, például az újszülött légzése, keringése, hőmérséklete, pulzusa gyorsabban stabilizálódik. Stresszhormon szintet is csökkenti, így a baba és az anya is könnyebben megnyugszik, ellazul. Bevett gyakorlat, hogy amíg a baba nem lehet az anyán, addig apán pihen szőr-bőr kontaktusban. Ez erősíti az apai szerepet, áthuzalozza az apai ösztönöket. Kisbaba hallja az apa szívverését és hangját, amitől szintén megnyugszik. Kisbabák sokat igénylik később is a testkontaktust, babusgatást, ez teljesen normális igényük.

3. tévhit: Nem kell készülni a császármetszésre.

Természetesen ez sem fedi a valóságot. A szülésre, a „nagy napra”, készülni kell, várandósgondozás alapja a szülésfelkészítés. Információt gyűjteni szükséges, hogy bizonyos helyzetekben tájékozott döntést lehessen hozni. Szülésfelkészítő leginkább természetes szülésről szól, ami így is van rendjén. Szó esik vajúdásról, fájdalomcsillapításról, apák szerepéről a jóslófájásoktól az aranyóráig és megannyi dologról, így természetesen a császármetszésről is hangzik el hasznos információ. Érdemes lehet tematikus tanfolyamra elmenni, szülésznővel konzultálni, könyvet olvasni, beszélni akár a saját édesanyánkkal a születésünkről. Szülésfelkészítés része még a babagondozás, elsősegély és a szoptatásra felkészítő tanfolyam is.

4. tévhit: Nem kell a császáros sebet kezelni.

Kiemelkedően fontos a császáros seb kezelése, tisztán tartása az optimális gyógyulás érdekében. Csak a tiszta seb gyógyul! Az első napokban, hetekben a legnagyobb a fertőzés veszélye, így nagymértékben fontos, hogy semmilyen kórokozó, baktérium, vagy szennyeződés ne jusson a seb közelébe. Hatékony sebkezelés lenne a legmegfelelőbb, ami megakadályozza a kórokozók szaporodását, így is segítve a gyógyulást. Egyénileg is változhat, hogy milyen ütemben gyógyul, regenerálódik a seb, de a megfelelő sebkezelők használata mindenkinek ajánlott. Barátkozzunk a sebbel!

5. tévhit: Nem lehet hüvelyi úton szülni császármetszés után.

A jó hír az, hogy nem kell lemondani a hüvelyi szülésről császármetszés után. Egyes statisztikák szerint, azok az anyák, akik megkísérlik a császár utáni hüvelyi szülést (VBAC), 60-70%-osan sikerrel is járnak. VBAC esetén a rettegett szövődménynek számít a hegszétválás, ami szerencsére eléggé ritka. Kórházanként is változó, hogy a szakszemélyzet mennyire támogató ebben. Kismama egy teljesen kompetens személy, aki úgy tud jó döntést hozni, legyen szó bármiről is, hogy hiteles információt kap.

Császármetszés során előforduló újszülött sérülések

Az amerikai civilszervezet adatai szerint császármetszés során leggyakrabban a babák arcán, fején, fülén és hátán okozhatnak sérüléseket az orvosi eszközök. Az esély például sürgősségi műtét, rendellenes fekvés esetén fokozott, ahogy tapasztalatlan sebész/rezidens közreműködése közben is. Egyes vizsgálatok azt mutatták, a császármetszés során bekövetkezett sérülések előfordulása 1,5-1,9%, míg más kutatások szerint ez az arány akár 6% is lehet. Magyarországon ritkán olvasunk hasonló esetekről, külföldről azonban olykor hozzánk is elérnek császármetszés során elkövetett műhibák hírei. A hazai, császáros beleegyező nyilatkozatok jó részében még nem sorolják fel a rizikók között a fentieket, de egyre több helyen már szerepel, hogy a has felnyitása közben megsérülhet az újszülött.

Dobóczy-Veres Andrea nyilvános posztjában arról ír, hogy harmadik gyermeke születésekor, magzatvízszivárgás miatt, császármetszésre került sor. A műtét során egy nagyjából 1,2 centiméteres vágás keletkezett a kislány arcán. Míg néhányan arra az álláspontra helyezkedtek, hogy ez nem akkora ügy, meglepően sokan számoltak be saját személyes tapasztalatról is, ahol babáknak a lábát, karját vagy fülét vágták meg császármetszés közben. Egy budapesti plasztikai sebész napokon belül felvette a családdal a kapcsolatot, s díjmentesen vállalta a kicsi ellátását. Dr. Novoth Béla, egy esztétikai és gyermekklinika orvosa rámutatott, hogy előre lehetetlen megjósolni, mennyire fog meglátszani később a heg, de valószínűleg nem fog eltűnni magától. Legkorábban 6 hónapos korban elvégezhető a lézeres kezelés.

A császármetszés lebonyolítása

A műtét technikai része sokat változott az elmúlt évtizedekben. A régebben 60-70 perces műtétből szövődménymentes esetben 15-20 perc lett, és sokkal kisebb megterhelést is jelent a kismama részére. Az úgynevezett programozott császármetszés a terhesség betöltött 39. hetében történik, megfelelő kivizsgálás és műtéti előkészítés után. Az előkészületek előnye, hogy a műtéti szövődmények megelőzhetők vagy kevésbé valószínű, hogy bekövetkeznek, mint egy akut műtétnél. A programozott beavatkozás ágyéki, keresztcsonti vezetéses érzéstelenítésben végezhető, az anya mindvégig fennálló kapcsolattartó képességével. Ezzel szemben a sürgősségi császármetszést légcsőtubusos mély altatásban végzik.

Így zajlik a műtét

1. A hasfal fertőtlenítése után a has bőrén a behatolás köldök alatti alsó középső metszéssel, vagy a fanszőrzet feletti bőrön ívelt harántmetszéssel történhet. A Joel Cohen nevéhez fűződő „bikinimetszés” egy vízszintes vágás, amit a szeméremcsont felett ejt meg az orvos, és ez a leginkább használatos módszer.
2. A külső bemetszést követően az orvos nem használ szikét az izmok és a hashártya szétválasztásakor, az eszközt a méhen ejtendő apró bemetszésnél veszi elő újra.
3. A méhfalon ejtett bemetszéssel megnyílik a méhüreg. A bemetszést a szülész két kezének ujjaival 10-12 centiméternyire tompán széthúzza, elkerülve így a fal nagyobb ereinek esetleges átmetszését és a vérzést.
4. A nyíláson enyhén görbített ujjakkal az elöl fekvő rész (legtöbbször a koponya) és a mellső méhfal mentén mélybe nyúlva kibillenti, aláfogja és kihúzza a magzatot a méhseben át. Ezt követően általában kézzel emelik ki a magzatot.
5. Köldök csat felhelyezése és a köldökzsinór átvágása után a szülész átadja a babát a csecsemőgondozó személynek.
6. Amikor kint van a baba, eltávolítják a méhlepényt is, mindent leellenőriznek odabent, és összevarrják a méhen ejtett bemetszést.
7. Ha utóvérzés nem észlelhető, rétegesen zárja előbb a hasfalat, majd a bőrt varrattal, esetleg kapoccsal is. A seb váladékozhat, ennek elvezetése szükséges lehet, így egy dréncsövet tehetnek a hasba, amit hamar, egy nap elteltével kivesznek.

A műtétet követően az első és a legfontosabb az anya mobilizációja. Az újszülött az ágyszélen ülő vagy ágyon fekvő anyának már nyugodtan kezébe adható. A műtét után mihamarabb (rendszerint másnap), ahogy az érzéstelenítés fajtája megengedi, fel kell kelni és mozogni kell, pl. sétálni a folyosón. A mobilizációt követően igen hamar teljes értékűen tudja a friss édesanya ellátni gyermekét. Különösebb kímélet nem szükséges, a babát az anya nyugodtan emelgetheti.

Jogi szempontok és a császármetszés

Van egy ok, ami a mai világban egyre jobban előtérbe kerül, és ez az orvoslás jogi környezete. Eszerint ugyanis, ha a betegnél egészségkárosodás lép fel, minden további nélkül beperelheti a szolgáltatót, és extrém magas kártérítésre is ítélheti. Ennek elkerülése is igen fontos szerepet játszik a döntésekben, ugyanis az orvosok jellemzően minimális kockázatot sem mernek felvállalni az előre nem látható szövődményi helyzetek miatt. Igen élénk - jogi és etikai - vita folyik arról is, hogy pusztán anyai kérésre elvégezhető-e a császármetszés. A hatályos jogszabály szerint akkor végezhető el a műtét, ha a hüvelyi úton történő szülés kockázata nagyobb vagy közel azonos. Azaz amennyiben orvosi szempontok alapján kockázatosabb a császármetszés elvégzése és a hagyományos szülésnél minimális a kockázat, az anya kérésére sem végezhető el.

tags: #orranal #megvagtak #a #kisgyereket #csaszar #kozben