Az újszülöttek bőre rendkívül érzékeny és számos különleges jellemzővel bír, amelyek eltérnek a felnőtt bőrétől. Fontos szerepet játszik a hőszabályozásban, a fertőzésekkel szembeni védelemben és a külvilághoz való alkalmazkodásban. Azonban éretlensége miatt fogékonyabb a különböző elváltozásokra, amelyek közül sok teljesen ártalmatlan, de vannak, amelyek orvosi figyelmet igényelnek.
Az újszülött bőre puha, bársonyos, és az érett babáknál vöröses színű, jól fejlett bőr alatti zsírszövettel. Ezzel szemben a koraszülöttek bőre vékony, feszes, élénkvörös, és a bőr alatti zsírpárna még nem fejlődött ki teljesen. Születéskor gyakran szürkés, faggyúszerű anyag, az úgynevezett vernix caseosa borítja a bőrt, amely levált hámsejtekből és zsírszerű anyagokból áll, védő szerepe van. Ez a magzatmáz megkönnyíti a magzat áthaladását a szűk szülőcsatornán, és az élet első napjaiban enyhébb bőrfertőzések ellen is védőburokként funkcionál.
Az újszülöttek bőre vékonyabb, a szaruréteg keskenyebb, a hám- és a kötőszövet kapcsolata lazább, következésképpen a bőr sokkal sérülékenyebb. A verítékezés és a faggyúelválasztás csökkent, mivel a mirigyek még nem fejlődtek ki teljesen. Még az érett újszülött sem képes verítékezni életének első heteiben, így nem tudja testhőmérsékletét ilyen módon csökkenteni. A koraszülött csak 3-4 hetes korában képes izzadni, és a verejtékmirigyek teljes érettségüket csak a csecsemő 7-8 hónapos korában érik el. A verejtékmirigyek kivezető nyílásai megduzzadnak, könnyen elzáródnak.
A fejletlen hőszabályozásnak köszönhetően az újszülött könnyen fázik, bőre márványos kék lehet. A bőrük kórokozókkal szembeni fogékonysága fokozott, mivel még nem alakult ki az úgynevezett "védőréteg". A bőrön keresztüli felszívódás fokozott, egyrészt mert az újszülött testsúlyához viszonyítva nagyobb a testfelszíne, másrészt vékonyabb a szaruréteg, vízdúsabb a bőr.
Vörös foltok és kiütések az újszülött homlokán és arcán
A csecsemők homlokán és arcán megjelenő vörös foltok és kiütések sok szülőt aggasztanak, azonban fontos tudni, hogy ezek többsége ártalmatlan és magától is elmúlik.
Tűzfoltok (Naevus Flammeus)
A tűzfoltok a bőr szintjében elhelyezkedő, veleszületett, kisebb-nagyobb felületű piros foltok, amelyek a kis erek ártalmatlan tágulatai. Síráskor, erőlködéskor valóban jobban látszanak, nyugalomban alig észrevehetőek. Ha a homlokon, szemhéjakon, szemöldöktájon vagy a tarkó közepén szimmetrikusan helyezkednek el, legtöbbször az első év végéig eltűnnek. Ha az értágulatok egyoldaliak, általában egy életen át megmaradnak, a korral színük mélyül, és felszínükön apró, vörös csomók jelenhetnek meg. A vörös foltok ér eredetű elváltozások, melyek rendszerint visszafejlődnek a csecsemők 2 éves korára. Ha a foltot megnyomjuk és kifehéredik, akkor az el fog tűnni 1 éves korára. Ez a jelenség nem tévesztendő össze a sárgasággal, amely komoly betegség.
Hemangiómák
A hemangiómák hibás fejlődésből eredő értágulatok, daganatszerű érburjánzások, amelyek artériát és vénát is tartalmazhatnak. Ezek a tumorszerű fejlődési rendellenességek alkotják a csecsemő-gyermekkori daganatok legnagyobb csoportját. Keletkezésük pontos oka nem ismeretes, valószínűleg genetikai és környezeti tényezők együttes hatása következtében jönnek létre. Leggyakoribbak az úgynevezett kapilláris hemangiómák, azon belül is a szederszerű hemangiómák, amelyek rózsaszín-pirosas színűek, rendszerint a bőr felszínéből kiemelkednek, méretük néhány millimétertől centiméterekig terjedhetnek. Leggyakrabban a fejen fordulnak elő, és többnyire már születéskor megvannak, vagy néhány héttel a születés után jelentkeznek.
Az első 3-5 hónapos korban növekednek, 6-12 hónapos kor között növekedésük általában stagnál, majd ezt követi fokozatos visszafejlődésük. Az esetek 80%-ában 3-5 éves korra spontán visszafejlődnek. Kezelésükben a „várni és megfigyelni” elv a helyes, és a visszafejlődés megfigyelésére diagram készítése is javasolt. A terápiás eljárások között szerepel a visszahúzódás meggyorsítására lézer vagy krio (fagyasztás) terápia, elsősorban kozmetikai szempontok miatt. A hemangiómák, ha „rossz” helyen találhatók (pl.: háton, állandó nyomásnak, irritációnak van kitéve) vérezhetnek, kifekélyesedhetnek.
Melegkiütés (Miliaria)
Fontos felismerni a melegkiütést, amely gyakoribb, mint gondolnánk. Láz, párás, meleg környezet hatására a mirigyek kivezető nyílásában a szaru megduzzad, és akadályozza a váladék elfolyását. Fentiek eredményeképpen vörös udvarú, néhány mm-es hólyagcsák keletkeznek, főként az újszülött arcán, hátán, esetleg fartáján, néha nagy számban. Kezdeti időszakban szellős ruházat, valamint a babaszoba túlfűtésének, túlpárásításának megszüntetése megoldja a problémát. A pici fehér vagy sárga fejű kiütések az újszülött életének első három hetében jelenhetnek meg az orrán és az arcán, azért keletkeznek, mert a csecsemő verejtékmirigyei még nem működnek rendesen. A kiütések nem viszketnek, és kb. 2-3 hónapos korra elmúlnak.
Újszülöttek csalánszerű kiütése (Erythema Toxicum Neonatorum)
Az újszülöttek csalánszerű kiütése a 2-4. életnapon kezdődik. Jellemzője foltos pír, közepén hólyagcsával. A kiütések száma változó, helyenként bolhacsípésszerűek a jelenségek. Az újszülött általános állapotát egyáltalán nem befolyásolja, csak időre születetteknél fordul elő, és néhány nap alatt magától is elmúlik. Enyhébb formában az újszülöttek harmadát, felét érinti.
Serdülőkorihoz hasonló pattanások (Acne Neonatorum)
A serdülőkorihoz hasonló pattanások előfordulhatnak az újszülöttek arcán, csaknem mindig fiúknál. Sárga, tűszúrásnyi pontok (faggyúmirigy túlműködés) lehetnek láthatóak az újszülött arcán.
Koszmó (Seborrhoeás Dermatitis)
Az elváltozás népies neve koszmó, amely lényegében hámló, gyulladt kiütés, amely a faggyútermelő területeken fordul elő leggyakrabban. Így a hajas fejbőrön, homloktájon, fül mögött. Általában 3-4 hetes korban jelentkezik és 4-5 hónapos korra magától megszűnik. Fellazító kenőcsös pakolás segíthet eltávolítani a felrakódásást. Az esti hajmosás után a fejbőrre olajos, vagy vazelines pakolást tegyünk. Majd vékony pamutsapkát adjunk a gyermekre, ezáltal megakadályozhatjuk az ágynemű szennyeződését, másrészt a puhítás is hatékonyabb lesz. Reggel a felpuhult felrakódásokat babakefével könnyebben eltávolíthatjuk. Szükség szerint a fent leírt pakolás megismételhetjük.
Hogyan kezeljük az ekcémát csecsemőknél és gyermekeknél: Bőrgyógyász orvos magyarázza el
Ekcéma (Atópiás Dermatitis)
Az ekcéma a bőrgyulladás egyik formája, amely száraz, hámló, vörös bőrrel, esetleg nedvedzéssel és erős viszketéssel jár. Leggyakrabban az arcra lokalizálódik, de kiterjedhet a könyök- és térdhajlat, a csukló, a boka és a nyak területére is. Ez öröklött hajlamon alapuló betegség, a családban rendszerint van valakinek ekcémája vagy egyéb allergiás megbetegedése. Az ekcémás gyermekek bőre fokozottan érzékeny számos környezeti allergénre. Sok külső és belső tényező is befolyásolja a betegség lefolyását, súlyosságát, de a mindennapi tüneteket is. Az esetek többségében az ekcéma a kor előrehaladtával fokozatosan javul, kisdedkorra általában a panaszok és tünetek jelentősen csökkennek. Mivel a panaszok hosszú ideig fennállhatnak, ezért legfontosabb, hogy a tüneteket minimálisra szorítsuk vissza.
Ekcéma kezelése
- A csecsemő fürdetése langyos vízben (kb. 30°C) rövid ideig történjen.
- A hagyományos szappan vagy babafürdetők tovább száríthatják a bőrt, ezért a fürdetés a gyógyszertárakban kapható fürdető krémmel, hidrofiles krémmel történjen.
- A fürdetés után a nedves bőrt puha, jó nedvszívó ruhával itassuk fel, sohase dörzsöljük a bőrt.
- Az ekcémás bőr kezelésére széles körben elterjedtek a különböző szteroid tartalmú kenőcsök, melyeket csak orvosi utasításra és annak megfelelően alkalmazzunk. Bár gyorsan látványos javulás érhető el, de a szteroidtartalmú készítményeknek számos mellékhatásuk lehet.
- Az ekcéma egyik jellegzetes tünete a viszketés. A viszketés a csecsemő nyugalmát zavarhatja, nem tud pihenni, aludni, a sok vakarózástól ingerlékennyé válik. A viszketés vakarózást von maga után, amely tovább súlyosbíthatja a panaszokat. Az ekcéma kezelésében a viszketés csökkentése céljából antihisztamin hatású gyógyszereket használunk.
- Ekcémás csecsemők minél tovább kapjanak anyatejet, elválasztáskor tehéntejmentes tápszer adása javasolt. Az első életévekben a tejtermékek, a tojás fogyasztását korlátozzuk, bizonyos élelmiszerek - a csokoládé, az olajos magvak, a füstölt áruk - fogyasztását minimalizáljuk.
Egyéb bőrelváltozások és jelenségek újszülöttkorban
Köldökcsonk fertőzése
A csecsemő köldökcsonkja is elfertőződhet. Ilyenkor nedvezővé válik, a környező bőr vörös, duzzadt. A köldökcsonk gennykeltő bacillusok okozta gyulladása a születés után néhány nappal fordulhat elő. Ha a gennykeltő bacillusok a mélyebb rétegekbe is bejutnak, akkor általános, a szervezetet érintő gyulladásos tünetek jelentkeznek. A köldök granuloma (egyszerű vadhús) nem ritka elváltozás, és gombás eredetű fertőzéshez semmi köze sincs, az elváltozás gomba alakjáról kapta ezt a nevet.
Pelenkakiütés (Pelenkadermatitisz)
A pelenkás korszakban a pelenkázás egy zárt, nedves, meleg környezetet jelent a popsi bőrének. Ebben az életszakaszban könnyen kialakulhat pelenkakiütés, -pelenkadermatitisz - amely a csecsemőkor egyik jellemző bőrrendellenessége. A pelenkadermatitisz nevéből adódóan azon a területen fordul elő, ahol a bőr a pelenkával érintkezik. A leggyakrabban érintett helyek a popsi kidomborodó területei, a végbélnyílás környéke, kislányoknál a szeméremdomb, a nagyajkak, kisfiúknál a herezacskó. Az elváltozásra jellemző a bőrpír, a bőr vizenyőssége, az apró kiütések. Emellett a hajlatokban az összefekvő bőrfelületek is „kipállhatnak”. A pelenkadermatitisz a vizelet és a széklet együttes hatására alakul ki. Anyatejes csecsemőknél ritkán fordul elő pelenkadermatitisz, ami azzal magyarázható, hogy anyatejes babák székletének baktériumflórája kedvezőbb, a széklet pH-ja alacsonyabb, kevesebb enzimet tartalmaz. A tápszer és egyéb táplálék bevezetésekor a széklet baktériumflórája megváltozik, a széklet vegyhatása lúgos irányba tolódik el. Ezenkívül bármilyen megbetegedés vagy antibiotikus kezelés megváltoztathatja a bélflórát. A lazább, zöldes széklet a bélflóra megváltozására utal.
Pelenkakiütés kezelése
A pelenkás területen jelentkező irritáció, gyulladás kezelésében a bőr szárazon tartásának kulcsszerepe van. A pelenkát lazább székletürítések esetén nappal kb. két óránként cseréljük, éjszaka is legalább egyszer. Az ultramagos egyszer használatos pelenkák a legjobbak. Vizelet és/vagy széklet ürítés után langyos vízzel és semleges lemosóval kell megtisztogatni a baba popsiját, majd a nedvességet óvatosan és gondosan itassuk fel. Bőrvédő kenőcsökkel kiválóan csökkenthető a vizelet és széklet érintkezése a bőrrel. A popsi védelmére magas zsírtartalmú, víztaszító tulajdonságú kenőcs a legalkalmasabb, mely a pelenkacserék közötti időben is megvédi bőrt a nedvességtől, az irritációtól. Mivel a sérült, hámhiányos bőrterületről a gyógyszerhatóanyagok könnyen felszívódhatnak, a szervezetben felhalmozódhatnak, toxikussá válhatnak, ezért popsi ápolásra semleges kenőcsöket használjunk. Fontos, hogy tartalmazzon olyan hatóanyagokat, ami segíti a bőr regenerálódását, ugyanakkor nem károsítja a bőr normál felépítését sem. A paszta állagú kenőcsöket nehéz lemosni, és a dörzsölés további irritációnak teszi ki a bőrt, ezért pelenkadermatitisz esetén használatuk kerülendő. Amennyiben ezeket a szabályokat betartják, néhány napon belül javulás várható.
A következő táblázat összefoglalja a leggyakoribb bőrelváltozásokat és azok jellemzőit:
| Bőrelváltozás | Jellemzők | Megjelenési terület | Kezelés / Elmúlás |
|---|---|---|---|
| Tűzfolt | Piros foltok, erek tágulatai. Síráskor jobban látszik. | Homlok, szemhéj, tarkó | Többségében 1 éves korra eltűnik, kivéve az egyoldali értágulatokat. |
| Hemangióma | Rózsaszín-pirosas, kiemelkedő daganatszerű érburjánzások. | Leggyakrabban a fejen | 80%-ban 3-5 éves korra spontán visszafejlődik. Lézer/krio terápia. |
| Melegkiütés | Vörös udvarú hólyagcsák, láz, párás környezet hatására. | Arc, hát, fartájék | Szellős ruházat, szoba túlfűtésének megszüntetése. |
| Újszülöttek csalánszerű kiütése | Foltos pír, közepén hólyagcsával, bolhacsípésszerű. | Test szerte | Néhány nap alatt magától elmúlik. |
| Pattanások | Sárga, tűszúrásnyi pontok, serdülőkorihoz hasonló pattanások. | Arc | Általában elmúlnak. |
| Koszmó | Hámló, gyulladt kiütés, faggyútermelő területeken. | Hajas fejbőr, homlok, fül mögött | 4-5 hónapos korra magától megszűnik. Olajos pakolás. |
| Ekcéma | Száraz, hámló, vörös bőr, viszketés. Öröklött hajlam. | Arc, könyök-, térdhajlat, csukló, boka, nyak | Tüneti kezelés, bőrápolás, étrend. Orvosi felügyelet. |
Kék baba szindróma (Cianózis)
A kék baba szindróma olyan állapot, amellyel egyes babák születnek, vagy korai életszakaszban fejlődnek ki. Jellemzője a kék vagy lila árnyalatú általános bőrszín, az úgynevezett cianózis. A kékes árnyalat a legszembetűnőbb a vékony bőrfelületeken, például az ajkakon, a fülcimpákon és a körömágyakon. Ennek oka a szív, a tüdő vagy a vér rendellenességei. A baba kékes árnyalatot vesz fel a rosszul oxigénezett vér miatt. Normális esetben a vér a szívből a tüdőbe pumpálódik, ahol oxigént kap. Ha probléma van a szívvel, a tüdővel vagy a vérrel, előfordulhat, hogy a vér nem kap megfelelően oxigént. Emiatt a bőr kék színűvé válik. A kék baba szindróma veleszületett vagy környezeti problémák miatt fordulhat elő. Noha ritka veleszületett szívhiba, a Fallot-tetralógia (TOF) a kék baba szindróma elsődleges oka. Az állapot leggyakrabban 6 hónaposnál fiatalabb csecsemőknél fordul elő. A genetika okozza a legtöbb veleszületett szívhibát. Az egészségügyi szolgáltató fizikai vizsgálatokat és teszteket végez ennek az állapotnak a megerősítésére. A kezelések az okoktól függenek. A veleszületett kék baba szindróma nem megelőzhető. Annak ellenére, hogy a kék baba szindrómának nincs konkrét kezelése vagy megelőző módszere, az okok fejlett technológiával hatékonyan kezelhetők. Csökkentette a halálozási arányt. A cianózis a bőr elszíneződése a szervezetben az oxigénnel dúsított vér hiánya miatt, de a felnőtteket is érinti. Ez a vérerek alacsony hőmérséklet miatti szűkülése miatt fordulhat elő.
Mongolfólt (Congenital Dermal Melanocytosis)
A mongolfólt egy anyajegy féleség, azoknál fordul elő gyakrabban, akiknek sötétebben pigmentált a bőrük. Leggyakrabban az ágyék-keresztcsont tájon észlelhetők.
Tejeskávé foltok (Café-au-lait foltok)
A tejeskávé foltok általában alig észrevehetőek, néhány centiméter nagyságúak, egyenetlen körvonalúak, alig változnak.
BCG oltás utáni reakció
A BCG oltás után, amelyet a babák az újszülött osztályon megkapnak, 3-4 hét múlva kicsi vörös, néha kékes-vöröscsomó keletkezik az oltás helyén, amely max. 1cm-nyi. Nemritkán előfordul, hogy ez a beolvadás-ürülés többször is lezajlik. Ez még nem jelent „túlreagálást”. Néha azonban nagyobb gennyedző fekély képződhet, a hónalji vagy nyaki nyirokcsomói is beolvadhatnak.