Szinte mindenki látott már matrjoskát: egy fából készült figura egy másikat foglal magában, amiben egy továbbit rejtő baba van. A figura neve, a matrjoska szó szerint annyit tesz, kicsi anya, de értelmezhető az orosz női név, a Matrjona becézett változataként is. A Matrjoska a latin „mater” (anya), illetve a „matrona” (családanya) szóból alakult ki. Az orosz matrioskák a termékenységet, az anyaságot és az örök életet szimbolizálják.
Az első matrjoska egyik alkotója a milliomos Szavva Ivanovics Mamontov játékmanufaktúrájának dolgozója volt. Mamontov ismert mecénás volt, aki szívén viselte az orosz kultúra felemelését, rengeteg művészt patronált, folklórkutatókat alkalmazott, sőt a mesékből megismert tündérkastélyokból épített is a birtokán, az Abracevó kolónián egyet. Az első sorozat nyolc darabból állt: a legkülső egy anyát ábrázolt népviseletben, kezében egy kakassal. A belső babák az ő fiú- és lánygyerekeit jelenítették meg, legbelül pedig egy bébi rejtőzött.
Az orosz fészkelő babák első készletét egy Vaszilij Zvjozdocskin nevű asztalos készítette, és egy művész, Szergej Maljutyin festette ki. 1890-ben készültek el. Zvjozdocskin fából akart babát készíteni, benne rejtett játékokkal. Megtervezett egy fából készült fejkendős parasztlányt, hagyományos orosz viseletbe öltözve. A matrjoska nevet adta neki, ami annyit tesz, hogy „kis matróna”.
Az első orosz formavilágot idéző matrjoska mintája egy Honsú szigetéről származó Fukurokudzsut ábrázoló 5 részből álló baba volt, amit egy orosz kereskedő hozott ajándékba feleségének. Ezt a babát látta a kereskedő abramcevói nyaralójában Szergej Maljutyin, aki megkérte Vaszilij Zvjozdocskint a szomszédos Moszkvától 73 kilométerre fekvő Szergijev Poszadban lakó ismert játékkészítőt, hogy készítsen ilyen egymásba helyezhető babákat, aki feltehetően 1890-ben készítette el művét. Az első ismert díszítést maga Szergej Maljutyin festőművész készítette.
A matrjoskát hagyományosan citrusfából, nyírfából, nyárfából vagy ébenfából készítik. A fákat kora tavasszal, általában áprilisban vágják ki, amíg még nedvdúsak. A kivágott rönköket megtisztítják a kéregtől, majd két évig szabad levegőn hagyják. Először általában a legkisebb, nem szétszedhető baba elkészítésével kezdik a munkát. Miután elkészült a baba teste, megtisztítják és enyvvel kezelik a felületet, majd megtervezik a mintát, és festik. Leggyakrabban pipacs, tulipán, rózsa és harangvirág-motívumok kerülnek a babákra.
A matrjoska az orosz népművészet részévé vált. A hagyományos alakok (női alak, orosz népviseletben) mellett a kezdetektől fogva készültek ismert személyeket ábrázoló matrjoskák. Eleinte cárok, udvari előkelőségek, művészek (például Rimszkij-Korszakov) arcképei díszítették a babákat, az 1980-as évektől kezdve pedig megjelentek az aktuális politikusok parodizált képmásai is.
A matrjoska jellegzetes orosz festett fajáték, amely egymásba rakott, egyre kisebb, kettészedhető babákból áll. Általában öt vagy több darabból áll, de 1913-ban elkészítettek egy 42 darabos, 1970-ben pedig egy 72 darabos, 2004-ben egy 75 darabos változatot is.
A matrjoskák térhódításának újabb jelentős állomásának tekinthető, hogy az alap koncepciótól - az egymásba rakható babáktól- elszakadva a motívum megjelenik a különféle világmárkás divatcikkeken és használati tárgyakon is. Az orosz VOGUE 10. születésnapjára ismert dizájnereket kért fel új „matrjoska ruhák” tervezésére. Estée Lauder a Beautiful elnevezésű parfümjét krémformába álmodta meg, és egy matrjoska babába rejtette.
Az oroszok számára nagy jelentősége van, ha matrjoskát ajándékoznak. Amikor valaki ajándékba kapja az egyik ilyen babát, fel kell nyitnia az első matrioshkát, és kívánságot kell tennie. Miután teljesült, kinyithatja a második babát, és újabb új kívánságot tehet. Amint az összes matrioska kinyitásra került, annak, aki megkapta ezt az ajándékot, be kell mutatnia egy leszármazottjának, mint szimbólumot, hogy a fészekből repül.
Ázsiától Oroszországig: A Matrjoska babák története
A matrjoskák eredetét a téma kutatói többféleképpen is magyarázzák. Egyesek szerint az első babákat az orosz-japán háborút követően a japán fogságból visszatérő orosz hadifoglyok hozták magukkal. Mások szerint az első hasonló babákat 1890-ben Japánban készítették a szerencse hét istennőjét jelképezve vele.
Oroszországban több matrjoska-múzeum is található. A Szovjetunió idején a kormány a szovjet internacionalizmust akarta megtestesíteni a matrioskákban, és ezeken a babákon különböző nemzetiségek, például fehérorosz, ukrán, orosz stb. voltak képviselve.
A matrjoska az egyik első dolog, amire az emberek asszociálnak, ha Oroszországról van szó. A klasszikus orosz játéknak tartott, kettészedhető, egymásba rakható festett babák ősei Japánból származnak. Eredetileg hét szerencsehozó istenséget lehetett egymásba illeszteni a megfelelő nagysági sorrendben (legkívül Fukurokudzsut, a boldogság és hosszú élet istene).
A matrjoska név az orosz Matrjona női név becézett változata, ami a századforduló környékén népszerű volt az orosz parasztok körében. A név a latin eredetű „mater”, azaz „anya”, illetve „matrona” (családanya) szóból származik. A matrjoskák a termékenységet, az anyaságot és az örök életet szimbolizálják.
A matrjoskák töretlen népszerűségének alapja valószínűleg az, hogy tág, - szinte végtelen - teret adnak az emberi kreativitásnak. A nyugati világban babuska babáknak is nevezik őket, az eredeti matrjoska helyett. Bár a babuska kifejezés is Oroszországhoz kapcsolódik, a mögötte álló név teljesen más jelentéssel bír. A babuska jelentése nagymama vagy nénike.
