Sok kisgyermekes édesanya álmodozik vállalkozás indításáról az otthon töltött évek alatt, mert rugalmasabb, mint az alkalmazotti lét, anyaként érthetően sokan vágynak erre. Azonban az alapos tervezés elengedhetetlen, hogy ne bukjon bele a kezdeti próbálkozásokba senki. Ebben a cikkben az EVA adózási mód, valamint a GYED és GYES melletti vállalkozás indításának főbb tudnivalóit vesszük sorra, különös tekintettel a járulékfizetési kötelezettségekre és a jogi keretekre.
Az Egyszerűsített Vállalkozói Adó (EVA) - Történet és Jelenlegi Helyzet
Az egyszerűsített vállalkozói adó (röviden: eva) a jövedelem- és nyereségadók egy fajtája volt Magyarországon. Az Eva-tv. 2002. évi XLIII. törvény vezette be, 2003. január 1-jétől. Az eva kiváltására 2013-ban létrehozták a kisadózó vállalkozások tételes adóját (régi kata), majd pedig a régi kata átalakításával, a jogosultak körének szűkítésével 2022. szeptember 1-jén létrejött az új kata. Az evát 2020-ban megszüntették.
Az EVA Múltbeli Adózási Időszakok:
- 2003. január 1. - 2006.
- 2006. szeptember 1. - 2009.
- 2010. január 1. - 2011.
- 2012. január 1. - 2019.
Az EVA Főbb Szabályai a Megszűnés Előtti Időszakban:
Egyéni Cég és Eva
Az Eva-tv. 2009. évi módosításának legfőbb indoka az egyéni vállalkozóról és az egyéni cégről szóló 2009. évi CXV. törvénnyel (Evtv.) való összhang megteremtése volt. Az Evtv. révén egy új vállalkozási forma, az egyéni cég került bevezetésre. Az egyéni cég a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, jogi személyiséggel nem rendelkezik, jogképes, jogokat szerezhet, és kötelezettségeket vállalhat. Egyéni cég az egyéni vállalkozói nyilvántartásban szereplő természetes személy által alapítható.
Adóalanyiság Feltételei és Megszűnése
Az eva-adóalanyiság további feltétele volt, hogy az egyéni cég éves szintre átszámított összes bevétele az adóévet megelőző második adóévben (üzleti évben) a 25 millió forintot nem haladta meg, valamint az adóévet megelőző adóévben (üzleti évben) ésszerűen várható éves szintre átszámított összes bevétele a 25 millió forintot nem haladja meg. A bevétel a számviteli törvény előírásainak megfelelően az eredménykimutatásban kimutatott árbevétel, bevétel vagy az eredménylevezetésben kimutatott adóköteles bevétel, növelve az ahhoz kapcsolódóan az Áfa-tv. előírásainak megfelelően áthárított általános forgalmi adóval. Nem folytathatott az evás egyéni cég a jövedéki adóról és a jövedéki termékek forgalmazásának különös szabályairól szóló törvény hatálya alá tartozó tevékenységet, és a vámjogszabályokban meghatározott közvetett képviselői tevékenységet, továbbá evás egyéni cég nem rendelkezhetett részesedéssel más jogi személyben, jogi személyiség nélküli gazdasági társaságban. Az adóalanyiság feltétele volt, hogy az adózó rendelkezzen belföldi pénzforgalmi bankszámlával.
Ha az evás egyéni vállalkozó egyéni céget alapított, az evaalanyisága megszűnt, és az új egyéni cég a társasági adó alanyává vált. Az egyéni cég tagja által egyéni vállalkozásában nyilvántartott immateriális javak, tárgyi eszközök nem pénzbeli hozzájárulásként az egyéni cégbe történő bevitele esetén az egyéni cég tagjának az Szja-tv. ingó vagyontárgy, vagy ingatlan, vagyoni értékű jog átruházásából származó jövedelemre vonatkozó szabályai szerint keletkezett adókötelezettsége.
Szüneteltetés és Értékhatár
2010-től az egyéni vállalkozó - így az evás egyéni vállalkozó is - egy hónaptól öt évig terjedő időtartamra szüneteltethette tevékenységét, anélkül hogy az adóalanyiságát elveszítené, ekkor nem kellett azt a szabályt alkalmazni, amely kimondja a folyamatos működést és a vállalkozói bevétel elszámolási kötelezettséget.
Az adóalanyiság választására jogosító értékhatár túllépése esetén az adóalanyiság megszűnésének időpontja az értékhatár meghaladásának napját követő nap volt, így az értékhatárt meghaladó összeg is egyértelműen evás bevételnek számított. Az adóalanyiság értékhatára - a 2009. évközi áfakulcsemeléssel összefüggésben - 25 millió helyett 26 millió forint volt a 2009. adóév vonatkozásában. Ennek a jövőben is jelentősége volt, ugyanis a 2010-2011. adóévre történő bejelentkezéskor a megemelt értékhatárt kellett figyelembe venni.
A bevételi nyilvántartást vezető adóalanynál a bevallás benyújtásának határideje az adóévet követő február 15-ről február 25-re módosult. Az adóalanyiság év közben történő megszűnésekor, a megszűnést követő 30. napon belül kellett bevallást adni.
A bevételi határ túllépése esetén bevezetésre került egy 50 százalékos evakulcs. A bevételnek a törvényi értékhatárt meghaladó része után ötven százalék mértékű adót kellett fizetni, amelynél nem az adóalap, hanem a bevétel összege volt az irányadó.
Közösségi Adószám és Áfa
Az evaalanynak 2010. január 1-jétől közösségi adószámot kellett igényelni Közösségen belüli szolgáltatásnyújtás és Közösségen belüli szolgáltatás igénybevétele esetén is, tehát valamennyi közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletnél. A közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyletről az adófizetési kötelezettség keletkezését követő hó 20. napjáig kellett bevallást benyújtani, és ezzel egyidejűleg kellett az ügylethez kapcsolódó általános forgalmi adót megfizetni. A közösségi adószámmal rendelkező evaalanynak a közösségi kereskedelemmel kapcsolatos ügyleteiről összesítő nyilatkozatot kellett benyújtania, havonta, az ügylet teljesítését követő hó 20. napjáig.
Vállalkozás GYED és GYES Mellett
A gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) folyósítása mellett egyéni vállalkozóként dolgozó személy a 18,5% társadalombiztosítási járulékot havonta legalább a minimálbérből, míg szakképzettséget igénylő tevékenységnél havonta legalább a garantált bérminimumból köteles megfizetni. A gyermeknevelési támogatás (GYET) folyósítása alatt a vállalkozónak nem kell megfizetnie az ún. minimális alapokból járulékot. Ha a vállalkozó „jövedelmet” vesz fel, akkor fizetnie kell a személyi jövedelemadó előleg alapot képező jövedelem figyelembevételével a társadalombiztosítási járulékot.
A TB törvény szempontjából a kismamák egy nagyon speciális helyzettel állnak szemben. Ugyanis hiába van valakinek főállású jogviszonya, oda a szülési szabadság (első 168 nap) után Magyarországon még nem szoktak a kismamák visszatérni a 8 órás főállásukba fizikailag, hanem többnyire fizetés nélküli szabadságot igényelnek, és ezáltal az egy passzív jogviszonnyá válik. A köznyelvben az emberek ezt hívják a „GYED” időszakának, ami mellett egyébként már szabadon lehet munkát végezni is, és az államtól igényelt pénzbeli ellátás is kapható párhuzamosan. A vállalkozás szempontjából a Tbj. 40. § (2) és (4) bekezdése alapján ebben az időszakban még nem vagyunk kötelezettek minimális járulékfizetésre.
Tehát aki átalányadózó egyéni vállalkozást működtet, az ebben a szituációban csak az átalányban megállapított adóköteles jövedelme után kell, hogy megfizesse az SZJA-t, a TB járulékot és szociális hozzájárulási adót is. Természetesen a jövedelem számítása függ az egyéni vállalkozó tevékenységétől, vagyis hogy melyik költséghányadba tartozik, és figyelembe kell venni a 2022. január 1-jétől érvényes adómentes keretet is, ami a minimálbér hatszorosában van meghatározva. Tehát ilyen szempontból a „GYED időszaka” alatt még teljesen úgy működünk, mint főállás mellett, azaz csak az adómentes rész felett kell megfizetnünk a jövedelmünkre a 46,5%-os adóterhet.
Járulékfizetés GYES alatt
A jelenlegi TB szabályozás viszont a „GYED időszak” letelte után a „GYES ideje” alatt vállalkozókat (általában a gyermek 2 és 3 éves kora közötti egy év) már igencsak negatívan érinti. Ugyanis ha a kismama a tevékenységét személyesen folytatja, akkor már meg kell fizetni a minimális járulékokat a vállalkozásban. Ez a garantált bérminimumból számítva az átalányadózókra vonatkozóan 2023-ban havonta 98.183 Ft. Itt felmerülhet jogosan az a kérdés, hogy viszont ha nem folytatja személyesen valaki a tevékenységét, akkor mentesülhet-e ez alól?
A GYES folyósításának tartama alatt viszont csak akkor nem kell a minimumkötelezettségnek eleget tenni, amennyiben a vállalkozói tevékenységét személyesen nem folytatja. Hogy mit értünk a vállalkozó személyes munkavégzése alatt, nincs meghatározva. Arra vonatkozóan, hogy az egyéni vállalkozó helyett más látja el a vállalkozói feladatokat, köthető szerződés, és ez a szerződés igazolja, hogy az egyéni vállalkozó nem folytat személyesen tevékenységet, és a feladatait helyette ki fogja ellátni. Mindezek alapján javasolt, hogy olyan szerződés kerüljön megkötésre, amely tartalmazza, hogy az egyéni vállalkozó a gyermeknevelési támogatás (GYET) és a gyermekgondozást segítő ellátás (GYES) folyósítása alatt semmilyen személyes tevékenységet nem végez, beleértve a számla kiállítást is. Ezen szerződéssel igazolható, hogy az egyéni vállalkozó helyett a szerződésben foglalt személy folytatja a keresőtevékenységet.
Különleges Szabályok Katásoknak GYED/GYES Mellett
Az előző két esethez képest a katások speciális helyzetben vannak, hiszen rájuk nem a Tbj. vonatkozik, hanem a saját törvényük. Mivel a szülési szabadság első 168 napja után a főállásából már fizetés nélküli szabadságon van egy kismama, így előáll az a szituáció (akár a régi KATA, akár az új KATA szabályait nézzük), hogy a kismamák lehetnek főállású kisadózók, és havi 50.000 Ft közteher (+ iparűzési adó) befizetése mellett vállalkozhatnak. Ez régen is így volt, és a régi katában sem lehettek másodállásúak (25e Ft-osak).
A KATA esetében is igaz az, hogyha a kismama a tevékenységét személyesen nem folytatja, akkor tud mentesülni az adó megfizetése alól. Ezt mindig adott hónapot követő hó 12-ig kell bejelenteni a ’T101E jelű nyomtatványon.
A Főállás és a Vállalkozás Összehasonlítása Gyermekvállalás Esetén
Ha valaki gyorsan tervez következő babát, akkor egy jól fizető főállásból jobban megéri újra elmenni babázni - igénybe véve a kedvezményszabály adta lehetőséget -, mint egy minimálbéres vagy katás vállalkozásból. Viszont azt érdemes tudni, hogy aki 50 ezer katát fizet, annak az ellátási alapja mindössze havi 108 ezer Ft jelenleg, a 75 ezer Ft-os katásoké pedig 179 ezer Ft, ami idén már szintén nem éri el a minimálbért sem.
Fontos Tudnivalók és Tanácsok Vállalkozó Édesanyáknak
Tervezés és Információgyűjtés
Az első és legfontosabb az alapos tervezés, aminek az alapja az információ gyűjtés, ez pedig utána kéz a kézben jár az élethosszig tartó tanulással. Fontos tudni már az elején, hogy vállalkozni sokkal nehezebb, mint alkalmazottnak lenni, és erre sokan nincsenek felkészülve. Arról nem is beszélve, hogy a magyar jogszabályi környezet a közel 60 adónemével nem az egyszerűségéről híres.
A rendszer ráadásul annyira felelőtlen, hogy bárkinek bármikor adnak adószámot bármire (akár egyéni vállalkozásról, akár cégről van szó), de nem kap senki egy paksamétát induláskor a kezébe, hogy mégis milyen teendői lennének vállalkozóként, vagy milyen elvárásokat támaszt a jogalkotó vele szemben. Ezt mindenkinek egyedül kellene kikutatnia a sok-sok jogszabály közül. Az adózás és pénzügyek mellett minden vállalkozónak értenie kellene a marketinghez, értékesítéshez, logisztikához, vezetéshez, munkaügyhöz, programozáshoz és még sorolhatnánk, hogy hányféle területhez. Szóval bármibe is kezdünk, előtte tanuljunk, tanuljunk, tanuljunk! Ezt üzennénk minden édesanyának, aki vállalkozást szeretne indítani.
Konzultáció és Döntéshozatal
Minden konzultáción az első kérdés, hogy jelenleg milyen jogviszonya van valakinek, és hogy mivel szeretne foglalkozni. Ez a kettő adja a gerincét utána a vállalkozási forma, majd pedig ahhoz az adózási mód kiválasztásának. És a legvégén természetesen mindig eljutunk az ÁFA és alanyi mentesség kérdéséig is, de ott is számos dolog függvénye (pl. bevétel, költségek, tevékenység, van-e külföldi eladás vagy beszerzés?, kik a vevőink? stb…), hogy épp kinek mi a jobb. Tehát a legfontosabb, hogy mindig az adott élethelyzetből és a rövidtávú tervekinkből kell kiindulni, és ehhez mérten tudjuk meghozni az éppen legjobb döntést.
Könyvelő Vagy Saját Adminisztráció?
Kormányzati oldalról 10 éve mást se hallunk, mint hogy „katásoknak nem kell könyvelő”, ami az egész kérdéskör kiindulópontját jelenti. Bizonyos egyszerűbb adónemek (ez kb. csak a katára igaz egyébként) adminisztrációja is egyszerűsített, amihez nem feltétlenül kell havi díjas megoldásban könyvelőt megbízni. Viszont akkor is célszerű hozzáértő szakember segítségét igénybe venni időnként. Főként az elején, a vállalkozás elindításakor tud rengeteg időt, energiát és pénzt spórolni számunkra. Illetve későbbiekben eseti jelleggel tanácsadói keretek között is érdemes felkeresnünk, ha van néhány kérdésünk, vagy szeretnénk segítséget kapni 1-1 adminisztrációs teendő pontos elvégzéséhez akár év közben, akár év végén. Ezt a megoldást is kizárólag csak azoknak szoktam javasolni, akik számára nem nyűg az adminisztráció, akiknek van erre idejük, akik szeretik a számokat, akiket nem ráz a hideg már egy számla kiállításától is, és nem utolsó sorban láttak már ÁNYK-t belülről (NAV nyomtatványkitöltő programja), mert mondjuk évekig saját maguk készítették az SZJA bevallásukat benne.
tags: #egyszerusitett #vallakozoi #ado #gyed