Az öröklés során számos jogi kérdés merülhet fel, különösen akkor, ha az elhunyt (örökhagyó) még életében ajándékozással rendelkezett vagyonáról. Fontos tisztában lenni azzal, hogy az örökhagyó halála után vagyonának rendeződése kétféle forgatókönyv szerint történhet: szabályos és érvényes végrendelet alapján, vagy ennek hiányában a törvényes öröklési rend szerint.
A hagyatéki eljárás során megállapítják, kik az elhunyt örökösei, milyen vagyonelemeket örökölhetnek és milyen öröklési sorrendben. Az eljárás célja, hogy ezek az ügyek jogvita nélkül rendeződjenek.
Hagyatéki tartozások és az örökös felelőssége
Előfordulhat, hogy az elhunyt adósságot is hagy maga után a vagyona mellett. A Polgári Törvénykönyv (Ptk.) szerint az örökös az örökhagyó tartozásaiért csak a hagyatékkal és annak hasznaival felel, tehát saját jövedelméből nem kell rendeznie a tartozást. Ez azt jelenti, hogy a hagyatéki tartozásokat az örökösnek ki kell egyenlítenie, ugyanakkor csak az örökölt vagyon erejéig felelős a kiegyenlítésért. Ha a követelés érvényesítésekor a hagyaték tárgyai vagy hasznai nincsenek az örökös birtokában, az örökös öröksége erejéig egyéb vagyonával is felel. Természetesen ekkor sem kell többet kifizetnie a hagyatéki tartozásokra, mint amilyen értékben örökölt.
A hagyatéki terhek sorrendje
A Ptk. szerint a hagyatéki terhek vagy tartozások az alábbiak:
- Az örökhagyó illő eltemettetésének a költségei.
- A hagyatéki eljárás költségei (pl. közjegyzői díjak, értékbecslő költségei).
- Az örökhagyó tartozásai (pl. fennálló bankkölcsön-tartozás értéke).
- A kötelesrész.
- A hagyomány és a meghagyás.
Ha nincs elegendő vagyon minden tartozás rendezésére, akkor az előrébb lévő csoportba tartozó követeléseket kell először rendezni. Például a temetési költség kifizetése megelőzi a hagyatéki eljárás költségeit. Az azonos csoportba sorolható hagyatéki tartozások esetén a követelések arányában mindenki kap valamennyit.
Az ajándékozás és a kötelesrész
A kötelesrész fogalma alapvető fontosságú az öröklési jogban. A kötelesrész az örökhagyó legközelebbi rokonainak és feleségének járó minimum részesedése az örökhagyó vagyonának terhére. A Ptk. a kötelesrészt kötelmi jogi igényként kezeli, amely az örökhagyó halálával keletkezik. A kötelesrészre jogosult tulajdonképpen hagyatéki hitelezőnek tekinthető, akinek kötelmi jogi jellegű és elsősorban pénzkövetelésre irányuló igénye támad az örökösökkel szemben.
Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát, továbbá szülőjét, ha ez a személy az öröklés megnyíltakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az lenne. A törvényes örökösök közül tehát csak a leszármazót, a házastársat és a szülőt illetheti meg kötelesrész.
Így értsd meg gyorsan a KOMBINATORIKÁT! ✅ Permutáció | Variáció | Kombináció
A kötelesrész alapja és mértéke
A kötelesrész alapja a hagyaték tiszta értéke, valamint az örökhagyó által élők között bárkinek juttatott adományok juttatáskori tiszta értéke. Az élők közötti ingyenes adomány leggyakoribb esete az ajándékozás, de ide tartozhat bármilyen más adomány, amelyért az örökhagyó nem kapott ellenszolgáltatást. A hagyaték tiszta értékének kiszámításánál a hagyományokat és a meghagyásokat nem szabad teherként figyelembe venni. A hagyaték tiszta értéke nem más, mint az örökhagyó vagyonában lévő pozitív vagyon (pénz, ingatlan, ingóságok stb.) és a hagyatéki tartozások különbözete. A kötelesrész mértéke az ennek alapján számolt örökség egyharmada.
Nem képezi a kötelesrész alapját:
- az az adomány, amelyet az örökhagyó a kötelesrészre való jogosultságot létrehozó kapcsolat keletkezését megelőzően juttatott. A házastárs vonatkozásában a köteles részre való jogosultságot az érvényes házasságkötés keletkezteti.
- a szokásos mértéket meg nem haladó ajándék (vagyontárgy, ingatlan) értéke.
- az örökhagyó halálát megelőzően - 10 évnél korábban juttatott ingyenes adomány értéke sem.
A kötelesrész kielégítésére szolgál mindaz, amit a jogosult a hagyatékból bármely címen kap, továbbá amit az örökhagyótól ingyenesen kapott, feltéve, hogy azt a kötelesrész alapjához hozzá kell számítani (betudás).
Póthagyatéki eljárás és a kötelesrész igénylése
Amennyiben az örökhagyó még életében elajándékozza vagyonát, és ezzel lecsökkenti vagy kiüresíti a hagyatékot, a kötelesrészre jogosultak igényt érvényesíthetnek. Fontos tudni, hogy 10 éven belül elajándékozott ingatlan kötelesrész igénylésére jogosíthatja fel a törvényes örököst. Az igényt a póthagyatéki eljárás indítása keretében terjesztheti elő, ha az alap hagyatéki eljárásban az ajándékozás tényéről és az elajándékozott ingatlanról nem volt tudomása.
A kötelesrész nem jár automatikusan, hanem nyilatkozatot kell tennie a jogosultnak, amennyiben igényt tart rá. A kötelesrész kiadása történhet természetben - amennyiben ez volt az örökhagyó végakarata - vagy pénzben.
Kizárás és kitagadás a végrendeletben
A Ptk. lehetőséget ad az örökhagyónak arra, hogy a kötelesrészből a jogosult leszármazót kizárja. Ez a kitagadás intézménye, amely bizonyos feltételek fennállta mellett, végintézkedésben tehető meg. Kitagadni kizárólag a végrendelkezésben, és a törvény által felsorolt ok megjelölésével lehet. Például nagykorú leszármazót az örökhagyó kitagadhatja a vele szemben tanúsított durva hálátlanság miatt is. A szülőt pedig az örökhagyó a sérelmére elkövetett olyan magatartás miatt is kitagadhatja, amely a szülői felügyeleti jog megszüntetésére ad alapot.
Fontos kiemelni azonban, hogy ha és amennyiben a kitagadás alapjául szolgáló okot az örökhagyó megbocsátja, majd később olyan végrendeletet ír, amelyben az örököst mégis kitagadja, a kitagadás érvénytelen.
Az öröklési illeték
2013. január 1-jétől örökléssel történő vagyonszerzésekhez kapcsolódóan összesen két illetékkulcs irányadó; egy általános mérték, valamint a lakástulajdon szerzéséhez kapcsolódó kedvezményes mérték.
| Vagyon típus | Illetékmérték |
|---|---|
| Általános | 18% |
| Lakástulajdon, valamint lakástulajdonhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog | 9% |
Nem kell öröklési illetéket fizetni az örökhagyó egyenes ági rokona (ideértve az örökbefogadáson alapuló rokoni kapcsolatot is) és túlélő házastársa által megszerzett örökrész után. A takarékbetét örökléssel, ajándékozással történő megszerzése esetén érvényesülő illetékmentesség 2013. január 1. napjával megszűnt.
A hagyatéki eljárás menete és jogi képviselet
A hagyatéki eljárásokat a 2010. évi XXXVIII. törvény szabályozza. Ez alapján a közjegyző az elhunyt halottnak nyilvánítását követően rendezi annak hátrahagyott javainak jogszerű átszállását. Az eljárás lefolytatására főszabály szerint az örökhagyó lakóhelye szerinti közjegyző jogosult.
A hagyatéki tárgyaláson a közjegyző ismerteti a hagyatéki leltárt, az öröklési rendet, ha van, kihirdeti a végrendeletet, tájékoztatást ad a jogi kérdésekben, felkéri a feleket a dokumentumok bemutatására, majd a felek meghallgatását követően, nyilatkozataikat is figyelembe véve a hagyaték átadására vonatkozó végzést hoz. A hagyatéki végzés eljárásjogi sérelemre hivatkozva 15 napon belül a közjegyzőnél megtámadható.
A hagyatéki eljárás során meghatalmazhatja ügyvédjét, hogy eljárjon Ön helyett. Meghatalmazott kizárólag hozzátartozó vagy ügyvéd/ügyvédi iroda lehet. Érdemes a meghatalmazással egy időben - akár ugyanazon okiratban - nyilatkozni arra vonatkozóan is, hogy az örökös törvényes örökrészére igényt tart, vagy arról, illetve annak egy - pontosan meghatározott - részéről "lemond", tehát örökrészét átruházza, ajándékba adja.
tags: #orokresz #elajandekozasa #eseten #hagyateki #teher