A koraszülött kisbaba: tudnivalók és a szülők szerepe a fejlődésben

Egy rendben lezajló várandósság esetén a 40. terhességi hét után világra jön a kisbaba, az esetek 7-8 százalékában viszont a tervezettnél korábban indul be a folyamat. Egy kisbabát akkor tekintünk koraszülöttnek, ha a várandósság 37. hete előtt jön világra születési korához viszonyítva normál testsúllyal. Szerencsére az esetek többségében (körülbelül 60 százalékban) mindössze 1-2 héttel korábban, a 34-36. hét között jönnek világra az apróságok. Fontos azonban, hogy ne keverjük a koraszülötteket a kis súlyú újszülöttekkel. Előbbi esetben a születés idő előtt történik meg, de a fejlettségi állapotnak megfelelő testsúllyal, míg utóbbi esetben a születés időre történik, ám a fejlődési folyamatok a méhen belül rekedtek meg. Ilyenkor általában fejlődési rendellenesség áll a háttérben.

November 17-én lilába borul az ország a koraszülöttekért. Megnyugtató, hogy a koraszülöttek kiváló szakellátásban részesülnek, szerencsére a koraszülött babák nagy része egészségesen kerül ki a kórházból.

A koraszülöttség kategóriái és a túlélési esélyek

A koraszülöttség különböző kategóriákra osztható a terhességi hét alapján:

• „Enyhén” koraszülöttnek tekintendők a 32-36. hét között világra jött apróságok.
• A 28-31. hét között érkezők alacsony gesztációs korúaknak számítanak.
• A 23-27. hét között születettek extrém koraszülöttek.

Az orvostudomány mai állása szerint a 24. hét tekinthető vízválasztónak. Amennyiben a magzat ebben az időben születik meg, körülbelül 40-50% esélye van az életben maradásra (ezekben az esetekben viszont még nagyon nagy a valószínűsége, hogy a magzat maradandó károsodást szenved el). A 25. hetet követően 70%-ot megközelítő a túlélés esélye, a 27. hetet követően pedig akár 90%-ra is nőhet ez az arány. A túlélési arány a születési testsúllyal arányosan változik - 1000 gramm alatt tekinthető kritikusnak a magzat állapota.

Mi okozhatja a koraszülést?

A koraszülésnek számos oka lehet, és gyakran nem tudni a pontos okot, hogy miért indult be hamarabb a szülés. Azonban az alábbi tényezők nagymértékben hozzájárulhatnak a kialakulásához:

• Rossz szociális viszonyok között élő, túl fiatal (18 év alatt) vagy túl idős (40 év felett) korban szülő nő.
• Anyai aktív és passzív dohányzás, alkoholfogyasztás, droghasználat.
• Abortuszok az előzményekben.
• Az anya krónikus betegsége.
• Az anya fertőzéses megbetegedése, különösen, ha a nemi szerveket érinti.
• Stressz, pszichés problémák túlzott megléte.
• Méhfejlődési rendellenességek, az anyaméh betegségei (például mióma - jóindulatú méhdaganat).
• A méhszáj rendellenessége.
• A méhlepény rosszul tapadása, hirtelen leválása.
• Ikerterhesség.
• Magzati betegség.

A felsorolt tényezők nem minden esetben vezetnek koraszüléshez, viszont nagymértékben hozzájárulhatnak a kialakulásához. Jól látható, hogy számos ok vezethet koraszüléshez, és ezek közül számos ok megelőzhető, ha gondosak és figyelmesek vagyunk.

A koraszülés előjelei és a teendők

A koraszülés előjele lehet, ha hüvelyi vérzés vagy váladékozás, alhasi vagy kismedencei nyomásérzés, hasmenéssel társuló menstruációs görcshöz hasonló fájdalom, rendszeres méhösszehúzódás vagy burokrepedés (a magzatvíz elfolyása) jelentkezik. A koraszülésre utaló jelek esetén azonnal értesíteni kell a kezelőorvost. A koraszülést esetenként megállíthatja gyógyszeres kezelés és pihenés, de sajnos nem mindig lehet befolyásolni.

Hogyan néznek ki a koraszülött babák?

A koraszülöttek kinézete nagymértékben eltér az érett babáknál megszokottól, különösen az extrém koraszülöttek esetében:

• Méret: Általában kicsi (testhosszuk 50 cm alatt marad), de teltek, fejük kicsit nagy a testükhöz viszonyítva.
• Koponya: Kutacsaik nagyok, tátongóak, koponyájuk puha.
• Fül: Fülkagylóik a fejhez lapulnak, általában puhák, a fülkagylók porcosodása még nem fejeződött be.
• Bőr: Bőrük rózsaszín vagy vörös, magzatmáz és apró kis "magzati szőrök" borítják testüket. A bőrük alatt a zsírszövet még nem vagy alig fejlődött ki, ezért bőrük vékony. A bőr alatti kötőszövet víztartalma nagyobb, így a bőrük fényes.
• Végtagok: A tenyereken, talpakon elhelyezkedő barázdák vagy nem alakultak ki, vagy fejletlenek. Körmeik nem érik el az ujjbegyek végét.
• Egyéb jegyek: Köldökük kissé lentebb helyezkedik el, mellbimbóik laposak.
• Izomzat: Izomzatuk általában kissé tónustalan, mint kis békák fekszenek az ágyban.
• Nem szervek: Fiúknál a herék még nincsenek a herezacskóban, kislányoknál pedig a szeméremajkak tátongóak.
• Viselkedés: Általában az ébrenlét és alvás ritmusa nem alakul ki náluk, az éhséget gyakran nem jelzik, éber állapotban sem túl aktívak. Ugyanakkor ingerlékenyek is lehetnek. Hangjuk inkább nyöszörgő.

A koraszülött babák fejlődése és speciális szükségletei

Az idő előtti születés túlélési esélyeit nagyban meghatározza, hogy milyen fázisban vannak a különböző szervrendszerek és az egyes működési folyamatok a koraszülött magzatnál. A magzatok az anyaméhben meghatározott menetrend szerint fejlődnek. Nagyjából a 40. hétre alakul ki minden szervrendszerük és áll működésre készen minden testi folyamatuk a születés utáni élet megkezdéséhez. Amennyiben tehát a születés a 40. hét előtt következik be, a koraszülött még nem áll készen teljes mértékben erre a rá váró kihívásokra. Esélyei ilyenkor nagyban függenek attól, hogy melyik fázisban tartott a fejlődése, amikor a koraszülés megtörtént.

Éretlen szervek és rendszerek

A tüdő, az idegrendszer, az emésztőszervek, a vese és a máj különösen érintettek. Ha ezek nem elég érettek, hajlamosak lehetnek a megbetegedésre. A kicsi kezdetleges immunrendszere pedig annyira gyenge még, hogy a betegségek mellett a fertőzésekkel szemben is képtelen védekezni, a túl korai születés miatt ugyanis szervezetének fejlődéséből kiesik az a szakasz, amely során a különböző kórokozókkal szembeni ellenanyagokat megkapja az anyától a méhlepényen keresztül. Erre a magzati fejlődés utolsó heteiben kerül sor.

• Légzés és keringés: A légzés és keringés szabályozása még éretlen, így ezek kezdetben állandó monitorozást igényelnek. A még nem teljesen kialakult légzőközpont és tüdő miatt légzésleállás (apnoe) alakulhat ki. Gyakran gépi lélegeztetést igényelnek.
• Idegrendszer: Az idegrendszer fejletlensége számos folyamatot befolyásol. A 32. terhességi hét előtt született magzatok körében gyakori az agyvérzés is, kifejezetten akkor, ha bizonyos komplikációk miatt történt meg az idő előtti születés, vagy légzészavar állt elő a születéskor. Az agyvérzés helye és nagysága határozza meg, mennyire komoly komplikációkkal kell számolni: ez nemcsak fejlődési rendellenességeket, hanem akár halált is jelenthet.
• Emésztés és táplálkozás: A nem megfelelő fejlettségű száj- és garatmozgató agyi folyamatok elégtelen nyelő- és szopómozgást eredményeznek, aminek táplálkozási és emésztési problémák kialakulása lehet az eredménye. Az újszülöttkori reflexek még nem alakultak ki náluk, így a szopóreflex sem, ezért etetésük kezdetben nehézséget okoz. A nagyon éretlen újszülöttek vénán, majd a szondán keresztüli táplálásra szorulnak. Mivel az anyatej a legjobb táplálék a koraszülött babáknak, az anyuka teje teljesen más összetételű, mint más, időre szülő anyukáké. Magasabb a fehérjetartalma, több immunanyag van benne.
• Hőszabályozás: Hőszabályozásuk labilis, ezért inkubátorban, megfelelő hőmérsékletet kell nekik biztosítani. Még egy érett csecsemő számára is nehézkes a környezet hőmérsékletének változásaihoz való gyors alkalmazkodás, egy koraszülött így fokozottan ki van téve a kihűlés veszélyének.
• Bőrvédelem: A koraszülöttek bőre nagymértékben eltér az érett babáknál megszokottól. Emellett a színe sötétebb rózsaszín, mivel a vénák, kisebb erek rajzolata jól áttűnik. Mindezek miatt a vízvesztéstől, lehűléstől jobban kell őket óvni megszületésük után.

Kórházi ellátás és utógondozás

Amíg az élet kezdetén az éretlen szervezet szorul támogatásra, addig a kórházakban működő PIC (Perinatális Intenzív Centrum) osztályon látják el a kicsiket. A 1000 gramm alatti koraszülöttek átlagosan több hónapig szorulnak kórházi ápolásra, míg a 2000 gramm feletti babák esetében hetekkel kell számolni. Ezt követően is fontos még a szoros orvosi nyomon követés, hogy a későbbi növekedéshez, fejlődéshez és tanuláshoz szükséges biológiai akadályokat leküzdhessék a gyermekek.

Mivel minden baba más, egyéni szükségletei vannak. A koraszülött babák éretlenségükből adódóan a külvilághoz nehezebben alkalmazkodnak, amely aztán több betegség kialakulásának a veszélyével járhat. Minél nagyobb az eltérés a valós születés és a kiírt időpont között, annál kisebb esélye van a babának arra, hogy teljesen egészségessé váljon a szervezete, ráadásul a korai születésből adódó egyéb sérülések és kialakuló rendellenességek tovább nehezítik a helyzetet. Sok esetben csak évekkel később derül ki, hogy maradandó károsodás érte az újszülöttet. Éppen ezért a koraszülött gyerekek fejlődését hosszabb távon nyomon kell követni, hogy a jelentkező eltéréseket még időben kezelni lehessen.

A korrigált életkor és a fejlődési mérföldkövek

A korrigált életkor elterjedt fogalom a koraszülött gyermekek fejlődésének a nyomon követésében. Így például egy naptár szerinti egy éves gyermek, ha 8 héttel hamarabb született, akkor az ő fejlődési kora 10 hónap, és ez esetben nem várjuk még el azt tőle, hogy önállóan, vagy kapaszkodva járjon, de azt igen, hogy másszon és kapaszkodva felálljon. Bár a mozgásfejlődés mérföldköveinek megjelenése látványosan követhető a csecsemők fejlődése során, a koraszülött babák esetében mégis inkább a figyelem szervezése, az alvás-ébrenlét, az indulatok szabályozása okozza a legtöbb nehézséget. Nehéz szelektálni az ingerek között, ezért nehéz a babának a figyelmét egy dolog felé irányítani. Nehéz az érzetek között különbséget tennie, így kevésbé tudja, mikor éhes, mikor álmos, és ezt kevésbé tudja finoman, pontosan jelezni a környezete felé. Alvás közben olyan fontos biokémiai folyamatok zajlanak szervezetében, amelyek a növekedését, gyarapodását, idegrendszeri érését támogatják.

A szülők szerepe a koraszülött baba gondozásában

A koraszülött gyermek speciális igényei miatt az újszülött intenzív osztályra kerül. Itt a kórházi dolgozók minden tőlük telhetőt elkövetnek a baba fejlődése érdekében, ám az Ön szerepe is fontos ebben a folyamatban. A koraszülötteknek, mint minden babának a legjobb helyük a szüleik karjaiban van. A bőrrel való érintkezés, a testkontaktus bizonyítottan pozitív hatással van a fejlődésre, például a pulzus stabilitásának kialakulására és a testhőmérséklet kiegyenlítésére. Az érintés nemcsak a babáknak jó, hanem a szülőket is megnyugtatja.

Mit tehet Ön szülőként?

• Információgyűjtés: Tudjon meg a lehető legtöbbet gyermeke állapotáról. Ossza meg észrevételeit, ha bármilyen változást tapasztal gyermeke állapotában!
• Kérdezés: Kérdezzen bátran az egészségügyi személyzettől! Tegyen fel minden olyan kérdést, ami felmerül Önben! Semmi sem butaság vagy lényegtelen, ha a gyermekéről van szó!
• Gondozás: Készüljön fel a baba otthoni gondozására. Amint a pici jobban van, a szülők egyre gyakrabban vehetik ki a részüket a mindennapi teendőkben, például pelenkázhatnak, etethetnek és lehetőségük van megteremteni a testi közelséget.
• Testkontaktus: Tartsák! Hordozzák! A babáknak, így a koraszülött kisbabáknak még inkább szükségük van a biztonságra. Elemi szükséglet az evésen alváson túl az ölben, ringatva biztonságban lenni szükséglete. A kisbaba számára ezt leginkább a szeretett gondozói képesek megadni.
• Kommunikáció: Már méhen belül hallják a babák szeretteik hangját, képesek őket a megszületésük után ezer közül is felismerni. Anya, apa, testvér hangját ismerik és megnyugtatja őket! Az éneklés, dúdolás a legnagyobb bajban is gyógyírt jelenthet. Biztonságosabban érzik magukat, ha beszélnek hozzájuk, elmondják nekik, mi fog történni velük, mert ez a szívükhöz szól.
• Lelki támogatás: Gondoljon önmagára is! Pihenjen sokat! Fogadja el a saját érzelmeit! Fogadja el mások segítségét! Vezethet naplót! Feljegyezhet mindent a gyermek fejlődéséről, az Ön gondolatairól, érzéseiről. Kereshet sorstársakat! Csatlakozhat koraszülöttek szüleit támogató klubhoz.

tags: #orokke #kisbaba #marad