A szoptatás tévhitei és valós hatásai: A hosszan tartó szoptatás következményei

Kétségbe ejtő lehet, amikor egy anya panaszkodik a szoptatás fáradtságáról, arról, hogy kiborítja, alig ehet valamit, nem kávézhat, nem ihat meg egy pohár bort sem, nem szedheti a gyógyszereit, és egyre rosszabbul van, megőrül a négy fal között. Ezek a terhek azonban sok esetben fölöslegesek, és nem kellene, hogy így legyen.

Tekintsük magunkat biológiai lénynek. Az evolúció nem tette volna ki az emlősöket ilyen kiszolgáltatott helyzetnek a szaporodás során. A szoptatás miatt szinte semmit nem kell megtagadni magunktól, és rengeteg tévhit kering azzal kapcsolatban, hogy mi káros és mi nem.

Táplálkozás és szoptatás: Mit ehet egy szoptató anya?

Gyakran hallani, hogy a szoptató anyáknak kerülniük kell bizonyos ételeket, mint például a "K-betűs" ételeket vagy a tejtermékeket. Ez azonban tévhit.

A "puffasztó" ételek és az anyatej

Az anya táplálékából csak bizonyos elemek jelennek meg az anyatejben, amit az anya emésztőrendszere lebont, az nem. Ilyenek például a rettegett K-betűs ételekben lévő puffasztó rostok. Az anyát felfújhatja a kelkáposzta, de ez nem jelenti azt, hogy a babában is puffadást okoz. A kelkáposzta puffadásért felelős rostjait az anya emésztőrendszerében élő jótékony baktériumok bontják le, akik gázokat termelnek. Ezek a gázok puffasztanak. A rostok nem jutnak át az anyatejbe, tehát a babában már nem zajlik le ez a folyamat.

Tejcukor-érzékenység és tejfogyasztás

A tejcukorérzékeny kisbaba édesanyja nyugodtan ihat tejet. A nyűgösséget számtalan dolog okozhatja, nem feltétlenül az anya táplálkozásában kell keresni a ludast! Akkor kell diétázni, ha a baba valamilyen ételintoleranciáját, allergiáját szeretné bizonyítani az orvos (eliminációs diéta), vagy ha ez már be is bizonyosodott.

A legutóbb megjelent csecsemőtáplálási protokoll így fogalmaz: „Az anyáknak a kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes táplálkozást kell javasolni.” Ha ez problémát okoz, érdemes gyermekgyógyász végzettségű szoptatási tanácsadóhoz fordulni.

Kávé, alkohol, gyógyszerek: Milyen megkötések vannak?

Kávéfogyasztás

Igen, rostos üdítőt is lehet fogyasztani, szénsavasat is, gyümölcsteát is, és kávét is. SŐT: alkoholt is! A kávénál annyi a kikötés, hogy észnél kell lenni, és reggel nyolc után nem jó tízkor is bedobni egyet, mert a baba szervezetében lassabban bomlik le a koffein. A legtöbb babát nem igazán hatja meg a koffein. Kutatások szerint ritkán előfordulhat, hogy nagyobb mennyiség után nehezebben aludtak el a babák. Kiemelnénk, hogy RITKÁN és NAGY MENNYISÉGTŐL, ami úgy 15-20 kávét jelenthet. 1-2-3 csésze kávé tehát nyugodtan lecsúszhat naponta, nem fogja befolyásolni a baba aktivitását. A koffeint a babák 3 hónapos korukig bontják nehezebben, utána ugyanolyan gyorsan dolgozzák fel, mint mi - innentől tehát pláne nyugodtan mehet a kávé, és ugyanez vonatkozik a kólára is.

Alkoholfogyasztás

Alkoholt is lehet időnként, egy-egy pohárral, nem kell sem előtte, sem utána fejni. A babára veszélyes alkoholszint a tejben akkor alakul ki, amikor az anya már annyira spicces, hogy a figyelem- és mozgáskoordinációs zavar veszélyezteti jobban a csecsemőt. A rendszeres, és/vagy a nagy mennyiségű alkohol fogyasztása tilos szoptatás alatt. A szervezet 2-3 óra alatt bont le 1 egység alkoholt. Ezt figyelembe véve néha 1-1 pohár bor például beleférhet, ha a következő szoptatásig van idő lebontani. Ha pedig a baba stabilan átalussza az éjszakát, és nem ébred szopizni, lelkiismeret-furdalás nélkül lazíthatunk kicsit. Tévhit, hogy egy-két pohár alkohol után le kell fejni a tejet; az alkohol ugyanúgy kiürül a tejből, mint a vérből.

Gyógyszerszedés

A gyógyszerek egy része fel sem szívódik, másik része felszívódik ugyan, de nem jelenik meg az anyatejben, sok gyógyszer hatóanyaga megjelenik ugyan az anyatejben, de olyan kis mennyiségben, hogy a babára nincs semmiféle hatással. Egyes gyógyszerek szedését csak koraszülött és újszülött babák esetében kell kerülni. Sok olyan gyógyszer van, ami nem szedhető ugyan, de hasonló hatású más hatóanyagot tartalmazó gyógyszerekkel helyettesíteni lehet.

Sem a depresszió, sem a pánikbetegség, sem a bakteriális fertőzés, sem az autoimmun betegség nem ok arra, hogy eleve kizárjuk a szoptatást. Léteznek rendszeresen frissített adatbázisok, vannak mindenki által elérhetők, és amelyekhez csak szakemberek férhetnek hozzá.

Nagyon gyakran felmerülő kérdés, hogy bizonyos gyógyszerek mellett lehet-e szoptatni. A betegtájékoztató sajnos nagyon gyakran félrevezető, mert a legtöbb gyógyszer esetében azt írja, hogy szoptatás mellett nem alkalmazható. Az igazság azonban az, hogy a gyógyszerek túlnyomó többsége nem veszélyes a babára anyatejen keresztül. Öngyógyítás helyett mindig kérjük ki a szoptatási tanácsadó vagy orvos tanácsát.

• Láz- és fájdalomcsillapítók: Lázasan is lehet szoptatni, ritka az a fertőző betegség, amivel az anyának ez nem megengedett. Az ibuprofén és metapyrin tartalmú gyógyszerek tiltólistásak, helyettük paracetamol tartalmú készítmények javasoltak. Kúraszerűen viszont egyik szedése sem ajánlott.
• Fogamzásgátló szedése: Hormontartalmú gyógyszerek szedése nem megengedett. Szoptatás alatt a fogamzásgátlók közül a hormonmentes módszerek alkalmazása javasolt.
• Antibiotikum szedése: Sok antibiotikum szedhető a gyermek veszélyeztetése nélkül, és folytatható mellette a szoptatás.

Orvosi kezelések

• Röntgen: A röntgensugárzás nem befolyásolja a szoptatást, mivel az anyatejben nincsenek olyan sejtek, amik a baba szervezetében tovább szaporodnának. Célszerű egy adag anyatejet lefejni és kiönteni a vizsgálat után, kivéve ha radioaktív anyagot juttatnak a szervezetbe.
• Véradás: Nem ajánlott a szoptatós anyáknak, mivel a szoptatás is megterheli a szervezetet, és akár vérszegénység is kialakulhat.
• Beavatkozások (érzéstelenítés, altatás): A helyi érzéstelenítés és az altatás sem befolyásolja a szoptatást. Ha az anya tiszta tudattal rendelkezik és képes mozogni, nyugodtan folytathatja a szoptatást.

Életmódbeli szokások és szoptatás

Nem kell behúzódni a „gyerekszobába”, a „szoptató fotelba”, nem szükséges hozzá különösebb tisztaság, sterilitás meg főleg nem. Praktikus öltözetben akár télen is meg lehet szoptatni egy babát szabadtéren úgy, hogy ne látsszon ki a mell, és ne fázzon senki. Lehet, hogy bizonyos esetekben némi kreativitás szükséges ehhez. Szoptatni bármikor lehet.

Sport és fogyókúra

Az örök kérdés, szabad-e fogyókúrázni a szoptatás alatt. Itt is a mértéken van a hangsúly és a kiegyensúlyozott étrenden, vagyis ne vonj meg magadtól semmilyen fontos tápanyagot, ügyelj a szénhidrát, fehérje, zsír egyensúlyra. Ha bizonytalan vagy, kikérheted szakember, dietetikus segítségét. Ne törekedj gyors súlyvesztésre, változatos étrend és rendszeres mozgás mellett heti fél kg fogyás nem befolyásolja a tejtermelést.

A sportolás nem tilos, sőt! Néhány szempontot figyelembe véve a mozgás nem fogja rossz irányba befolyásolni a tejtermelődést, és csak a pozitív hatásait érezheted. Természetes szülés után 6 hét pihenés javasolt, míg császármetszés esetén 3 hónap, hogy a szervezet regenerálódni tudjon, de ez egyénenként eltérhet. Mielőtt elkezded az aktívabb sportot, várd meg a 6 hetes/3 hónapos kontrollt és kérd ki orvosod véleményét.

Mire figyelj sportolásnál szoptatás alatt?

• Fokozatosság: Ne terheld túl magad, mert az a tej csökkenéséhez, elapadásához is vezethet.
• Folyadékbevitel: Pótold az elvesztett folyadékot edzés közben és után.
• Időzítés: Célszerű az edzést szoptatás után végezni.
• Ruházat: Viselj kényelmes sportmelltartót.
• Kerüld a mellizomgyakorlatokat: Főleg az első időszakban, hogy a mell becsomósodását vagy gyulladását kizárjuk.

Egyéb életmódbeli tevékenységek

• Szolárium: Mértékletesen használható, fényvédelemre ügyelve.
• Hajfestés és kozmetikumok: A hajfestékekben lévő káros anyagok szoptatás alatt nem jelentenek rizikót, de a baba illatokra való érzékenysége miatt érdemes natúr kozmetikumokat választani.
• Uszoda, élővíz: Kerüld a nagyon hideg vizet, mert az csökkentheti a tejtermelést.
• Szauna: Jó hatással van a tejtermelésre, de figyelj a folyadékpótlásra.
• Dohányzás: Kerülendő, mivel a nikotin átjut a tejbe és káros hatással lehet a baba fejlődésére.

A szoptatás élettani és pszichológiai hatásai

Az anyatejnek a kisbabák növekedésére és fejlődésére gyakorolt pozitív hatását széles körben elfogadják. Mindazonáltal a szoptatás több, mint egyszerűen tápanyagok biztosítása, magának a mellen való szopásnak is van hatása az anyára és a gyermekre.

Hormonális hatások

A szoptatás a kisbabákat megnyugtatja, fájdalmukat csillapítja, amit bizonyít a csökkent szívritmus, csökkent anyagcsere és a fájdalomészlelés csökkent képessége szopás közben. Az intim társas interakció hatására az oxitocin nevű anti-stressz hormon szabadul fel.

Az oxitocin az anyára is hatással van. A szoptatás alatti oxitocinfelszabadulás hatására lövell ki a tej a mell myoepitheliális sejtjeinek közreműködésével, és ezáltal lehetővé válik, hogy a kisbaba tejhez jusson; hat az anya központi idegrendszerére is fiziológiai és viselkedéses változásokat idézve elő. Az oxitocinról tudjuk, hogy egyes emlősöknél az anyai viselkedés megjelenésében alapvető szerepet játszik, és bár a kutatások még ritkásak ezen a téren, van rá bizonyíték, hogy emberben is van szerepe az anyai szeretet fejlődésében.

A prolaktin az agyalapi mirigyből szabadul fel mellbimbóingerlés hatására, mint például ami a szoptatásnál megvalósul. A prolaktin a tejtermelésben játszik szerepet, és feltételezik, hogy a központi idegrendszerre is hatva elősegíti az anyai viselkedést.

A kolecisztokinin a kisbabákban szabadul fel a szopás hatására, de a szoptatás alatt az anya bélrendszerében is termelődik. A kolecisztokininről feltételezik, hogy elősegíti az anyai viselkedést, és - akárcsak a kisbabákra - az anyákra is ellazító és fájdalomcsillapító hatással van.

Bizonyítékok vannak rá, hogy a szoptatás hormonális és egyéb hatásai befolyásolják az anya fiziológiáját és viselkedését. A szoptató anyák vérnyomása alacsonyabb, és kevésbé reagálnak az emocionális és fizikai stresszre, mint a nemszoptató anyák, illetve „relaxációs válasz” mutatható ki az agyukban szoptatás közben. A szoptató anyáknak a kisbabáik felé mutatott megnövekedett válaszkészsége lehet a fentebb leírt hormonális hatások eredménye, de a szoptatással együttjáró szoros testkontaktussal is kapcsolatba hozható.

A kötődés kialakulása

A szoptatás az anya és a gyerek közti gyakori és szoros testközelséggel jár, és egyes kutatók azt találták, hogy a szoptató anyák jobban keresik a gyermekeik közelségét. A szoptatás az anya és a gyerek közötti bőr-bőrkontaktussal jár, ami egyaránt fokozza az anya vágyát arra, hogy a kisbabájával legyen, és az érzékenységét is a baba iránt. A kutatások szerint minél többet vannak együtt anya és kisbaba, annál inkább mutat az anya válaszkész gondoskodást, és annál biztosabban kötődik a gyermek.

Az örökbefogadott gyermekek szoptatásáról korábban úgy beszéltek, mint olyan valamiről, ami kedves dolog, de nincs szignifikáns előnye. Azonban a pszichológiai és viselkedéses kutatási bizonyítékok alátámasztják, hogy a szoptatás jelentős szerepet játszhat az anya és gyermek közötti kötődési kapcsolat kialakulásában. Ahogy az idézett esettanulmányok illusztrálják, örökbefogadás esetén, különösen ha a gyermek korábban elhanyagolást vagy bántalmazást élt át, a szoptatás hatása jelentékeny lehet.

A szoptatás azáltal segítheti a kötődés kialakulását, hogy biztosítja a rendszeres, intim interakciót az anya és a gyerek között, a szoptatás nyugtató, ellazító és fájdalomcsillapító hatását a gyerekre, és a stresszoldó és anyai érzékenységet fokozó hatást az anyára nézve. Az örökbefogadó szoptatás előnyeit taglaló részekből egységesen hiányzik annak részletezése, hogy hogyan is segíti a szoptatás a gyermeket vagy az anyát. Ez a helyzet megváltoztatható, amikor bizonyítékokat sorakoztat föl arra nézvést, hogy a szoptatás meghatározó szerepet játszhat az anya-gyerek kapcsolat elősegítésében örökbefogadás esetén.

A szoptatás hatása az örökbefogadott gyermekekre

Ahhoz, hogy megértsük, milyen hatása lehet a szoptatásnak az örökbefogadott gyerekekre, meg kell vizsgálnunk az örökbeadott gyerekek élményeit. Az örökbefogadott gyerekek mind átélték a vérszerinti anyjuk elvesztését. Sokan intézményekbe vagy kórházba kerültek, átélhettek bántalmazást vagy elhanyagolást, vagy többszörös gondozóváltást. Ezek az élmények mind befolyásolhatják azt, hogy a gyermek mennyire lesz képes bízni az örökbefogadó anyában és mennyire tud majd egészséges kapcsolatot kialakítani vele.

Az örökbeadás egyetemlegesen veszteségélménnyel jár. A kisbabák megszületéskor felismerik anyjukat. Az anya alhasára helyezett egészséges újszülött megszületés után felkúszik a mellhez, amit annak ismerős illata után talál meg, ráharap a mellre és szopni kezd. Az újszülöttek az anyjukkal együtt szeretnek maradni, és ha megszűnik a bőrkontaktus, az újraegyesülésre való felhívásként specifikus szeparációs vészhívást/vészsírást hallatnak. Az anyától való szeparáció stresszállapotot okoz a kisbabákban, és minden örökbeadott gyerek átélte a szülőanyja elvesztését.

Egyes szakemberek úgy gondolják, hogy ez a veszteség még akkor is meggátolja a későbbi kapcsolatok fejlődését, ha a szülőanya helyébe gyorsan belép egy másik gondozó. Egyes gyerekeknél nincs sima átmenet a szülőanyjuk szerető gondoskodásából az örökbefogadó szülők szerető gondoskodásába: ezek azok a gyerekek, akik a legveszélyeztetettebbek a kapcsolati nehézségek szempontjából, és ők profitálhatnak a legtöbbet a szoptatásból.

Az örökbefogadott gyermekek különböző környezeti háttérrel érkezhetnek, ami hatással van a kötődésükre és fejlődésükre:

• Intézeti nevelés: Sok örökbefogadott gyermek intézetben nevelkedett, ahol gyakran korlátozott az egyéni figyelem és a stabil gondozói kapcsolat.
• Hosszú távú kórházi kezelés: Azok a gyermekek, akik hosszú időt töltöttek kórházban, szülői vagy gondozói gondoskodás nélkül, érzelmi deprivációt élhetnek át.
• Nevelőszülői rendszer: A bántalmazott vagy elhanyagolt gyermekek gyakran több nevelőszülőt is megjárnak, ami nehezíti a biztos kötődés kialakulását.

Az örökbefogadás előtti élmények meghatározzák az anya-gyerek kapcsolat fejlődését az örökbefogadás után, mert a korábbi kapcsolatok hatnak a gyereknek a kapcsolatok működéséről kialakított belső modelljére. A kapcsolati traumákat átélt gyerekeknek az egész életre kiható nehézségeik lehetnek az empátia, a másokkal szembeni bizalom és az intim kapcsolatok kialakítása terén.

A szoptatás egészségügyi előnyei

Az egész világon elismerik a szoptatás által képviselt értéket a csecsemők és kisgyerekek normális növekedésében és fejlődésében. Azt is egyre többen felismerik és elismerik, hogy örökbefogadó anyák is képesek lehetnek szoptatni a gyermekeiket, és hogy az egészségügyi személyzetnek támogatnia kell ezirányú döntésüket.

Betegségek megelőzése

Koraszülöttek és az anyatej

A koraszülöttek bélrendszerének baktérium összetétele változatos, ami ideális a számukra. Az anyatejjel táplált koraszülöttek bélrendszerében a baktériumok száma fokozatosan emelkedik. Ha a baktériumokat illetően nincs változatosság, akkor egyetlen baktérium fajta túlságosan elszaporodhat, ami betegséghez vezet.

A koraszülöttek számára az anyatej magasabb koncentrációban szolgáltatja az ellenálló képességet elősegítő fehérjéket (Ig A, Laktoferrin, Lizozim), ami hozzájárul a bélhámsejtek hatékony passzív védelméhez. Koraszülöttek egy-egy csoportját felerősített anyatejjel és koraszülöttek számára készült tápszerrel tápláltak. A felerősített anyatejjel tápláltakat hamarabb haza lehetett engedni a kórházból. Ebben a csoportban lényegesen kevesebb volt a bélelhalás és a késői kezdetű vérmérgezés.

A kórházban ápolt szopós csecsemő számára lehetővé téve az anya folyamatos jelenlétét és biztosítva a szoptatást vagy egy a fejésre kijelölt helyet, szoptatást elősegítő alternatív táplálási módot, valamint a szülőkkel való foglalkozás és oktatás lehetőségét, kedvező hatást tapasztaltak a gyógyulás és az azt követő egészségi állapot tekintetében. Az anyákat bátorítani kell, hogy megvalósítsák és fenntartsák a szoptatást a kórházi ápolás alatt is.

A szoptatás hatása a fejlődésre

• Értelmi és érzékszervi fejlődés: 20 vizsgálat áttekintő tanulmányozása alapján megállapítható volt, hogy értelmi, érzékszervi szempontból a szoptatott csecsemők jobb teljesítményt értek el, mint a mesterségesen táplált társaik. A kétféle táplálási mód közötti különbség az alacsony születési súlyú gyermekek esetében volt a legnagyobb.
• Látásélesség: A látásélesség a dokozahexoénsavval és arahidonsavval kiegészített tápszert fogyasztók körében jobb volt, mint az átlagos csoportban, de a legjobb eredményt a szoptatott gyermekek érték el a legtöbb korcsoportban.
• Mozgás- és nyelvfejlődés, érzelmi zavarok: 19 korán, 1 nap-3 hónapos kor között elválasztott csecsemőnél megtorpanást tapasztaltak mozgás és nyelvfejlődésben, valamint érzelmi zavarokat is mutattak. Az anyák a csecsemő elválasztásra adott reakciójára való válaszul képesek voltak újra elkezdeni a szoptatást.

tags: #oralis #fuggoseg #az #elnyujtott #szoptatas #kovetkezmenye