Katalin, polgári nevén Kate Middleton, az észak-londoni Paddington kerület St. Mary Kórházában adott életet gyermekeinek, amiért 2013-ban 10 000 fontot fizettek, 2015-ben pedig már 15 000 fontot. Ezért a pénzért azonban luxusszállodákat megszégyenítő ellátás járt. A kórház konyháján a legjobb séfek álltak készen arra, hogy a nap bármely szakában elkészítsenek bármilyen ételkülönlegességet, amelyet a hercegi kismama és férje éppen megkívánt. A gyermek hazatérte után sem maradt ágy és ruha nélkül.
Bár Magyarországon ilyen luxusszínvonalú állami szülészeti osztályok nincsenek, a magánkórházakban egyre többen választják a prémium ellátást. A szülési élmény meghatározó egy család életében, ezért nem meglepő, hogy a kismamák hajlandók befektetni a nyugalmat és biztonságot garantáló magánellátásba.
A csökkenő születésszám és a magánellátás térnyerése
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adatai szerint tavaly mindössze 77 500 gyermek született Magyarországon, ami 9,1 százalékos csökkenés az előző évhez képest. Budapesten is hasonló tendencia figyelhető meg, ahol az előzetes adatok szerint 14 590 újszülött jött világra. Ez az eddigi legalacsonyabb születésszám az 1949 óta vezetett statisztikák szerint.
A csökkenő születésszám mellett egy másik trend is megfigyelhető: egyre többen döntenek magánkórházban történő szülés mellett. Ennek egyik fő oka az állami egészségügy leterheltsége és a személyre szabottabb ellátás iránti igény - derült ki a Liv Duna Medical közleményéből. A várandós kismamák számára kiemelten fontos a modern környezet, a tapasztalt orvosi csapat és a magas színvonalú ellátás.
A Liv Duna Medical intézménye népszerű a kismamák körében Magyarországon. A budapesti kórház korszerű szülészeti osztállyal rendelkezik, ahol kiemelt figyelmet fordítanak az anya és a baba biztonságára. A családbarát szülőszobák, a fájdalomcsillapítás korszerű lehetőségei és a szülés utáni gondoskodás mind hozzájárulnak ahhoz, hogy egyre többen választják ezt az intézményt.
Az intézménynél 1 130 000 forint és 1 690 000 forint között biztosítanak szülési csomagokat a hazai és külföldi kismamáknak, amelyekhez nem csak családbarát szülőszobák, modern felszerelések, saját orvosi és szülésznői csapat, de teljes ellátás és dunai panorámás pihenőszoba is jár. A cég egyik legfőbb vonzereje, hogy a legújabb nemzetközi ajánlások alapján, a lehető legkevesebb orvosi beavatkozással támogatják a természetes szülést.
Az állami finanszírozás és a beavatkozások ösztönzése
A jelenlegi magyarországi állami finanszírozási rendszer számos problémát vet fel. Jelenleg olyan mértékű a kórházak alulfinanszírozottsága, hogy egy-egy intézmény sosem jut a munkájának megfelelő valós ellentételezéshez. Ez a helyzet egyrészt korrupciós nyomás alá helyezi a kórházakat, hogy lejelentsenek el nem végzett beavatkozásokat is, rosszabb esetben pedig anyagilag ösztönzi a felesleges műtéteket, amelyek erősen rontják az ellátás színvonalát.
Mikor az anya és a baba elhagyják a kórházat, a szülészeti napló alapján kitöltött fekvőbeteg-adatlapot a kórház pénzvisszatérítés céljából leadja a NEAK-nak (Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő, volt OEP), amely utalja a bekódolt szülés kódjának megfelelő mennyiségű pénzt a kórháznak. Elvileg mindenki jól járt: magas színvonalú ellátásban részesült az anya és a baba, munkájáért tisztességesen meg lett fizetve a kórház és a szakemberei - a gyakorlatban mégsem ez történik.
Mennyibe kerül egy szülés a társadalombiztosításnak?
Magyarországon az államtól egy kórház 113 ezer forintot kap egy egyszerű szülésért. A szüléseket tíz kategóriába lehet sorolni a fekvőbeteg-adatlap alapján, de már a legegyszerűbb, „sima” hüvelyi szülés is számos szakembert „foglalkoztat” a szülésznőtől és szülészorvostól kezdve a neonatológuson (csecsemőgyógyász) és a csecsemős nővéreken át a szoptatási szaktanácsadókig, továbbá tartalmazza az anya és az újszülött legalább 72 órán keresztül történő ellátásának díját. Nos, ez a komplex ellátás ma Magyarországon a kórház kasszájába 113 ezer forintot csenget.
A szülésnek tíz kódja van, egy szüléshez a kórháznak csak egy kódot szabad választania. Van hüvelyi és császáros szülés. Hüvelyi szülésen belül az első kategória az úgynevezett „sima”. Ez attól sima, hogy vagy beavatkozásmentesen zajlik, vagy pedig nem kódolható (nem kódolandó) beavatkozásokat rejt, ilyen például a beöntés, a borotválás, a szülésindítás, az oxitocinos gyorsítás vagy a gátmetszés.
Van két specifikus beavatkozás, melyeknek külön kódjuk van: az epidurális érzéstelenítéssel történő, illetve a műtéttel végződő hüvelyi szülés. És van továbbá egy nagyon ritkán használt kód a nem pontosan definiálható „nagy rizikójú” szülésre. Ennek az öt kódnak van a „kóros várandósság utáni” párja (ez a várandósok 1-2 százalékát érinti csupán), így jön ki a tíz kód.
A szülészeti ellátás és a hálapénz eltűnése Magyarországon
Az otthonszülés finanszírozása
Mivel Magyarországon az otthonszülést nem támogatja a TB egyetlen fillérrel sem - pedig minden alacsony rizikójú, TB-t fizető várandósoknak törvény adta joga otthon szülni -, így az otthonszülést kísérő szülésznők, azaz a bábák szociális indíttatásból jobbára mindig a piaci ár alatt dolgoztak és dolgoznak. Az otthonszülés kísérésére 2011-ben 150 ezer forintot számlázott az első, licenszet kapott szolgáltató, ez mai áron nagyjából 188 ezer forint. Bár jelenleg egyetlen otthonszülést kísérő cégnek sem találhatóak meg a tarifái a weben (egyénre szabott ajánlatokkal dolgoznak), de 200-350 ezer forint körüli összeget kérnek egy szülésért és a hozzá tartozó egyéb szolgáltatásokért.
A császármetszés aránya és a finanszírozás
A térítési táblázatból látszik, hogy egy szülés után maximálisan 723 ezer forint járhat (kóros várandósság utáni nagy rizikójú szülés esetén). A térítési rendszer a császármetszés elvégzését anyagilag ösztönzi a kórházak számára, miközben a szakmai irányelvek az alacsony kockázatú várandósság esetében a hüvelyi szülést preferálják. A WHO (Egészségügyi Világszervezet) ajánlása szerint az indokolt császármetszések aránya az összes szülés legfeljebb 10-15 százaléka. Jelenleg a magyar gyermekek 42 százaléka születik császármetszéssel - ha ezt a problémát komolyan venné az egészségügy, legalábbis meg kellene szüntetni azt a helyzetet, hogy a kórház anyagilag ellenérdekelt a beavatkozásmentes szülések kísérésében.
Valóban léteznek kórházak ma Magyarországon, ahol senki nem szülhet „simán”? A finanszírozási rendszer mellett 2021-ig még a hálapénzes rendszer is a beavatkozásokat, sőt, a minél nagyobb beavatkozásokat ösztönözte. A zsebbe kapható térítés tavaly hivatalosan ugyan megszűnt, de ez még nagyobb nyomást helyez az alulfinanszírozott kórházakra, hogy a központi büdzséből harapjanak ki minél nagyobb szeletet. A magas rizikójú várandósok egy jó része például olyan kórházba megy szülni, ahol koraszülött-ellátó osztály is működik (PIC-központ), így az ilyen intézményekben várhatóan magasabb a beavatkozások aránya is. A császármetszéseket illetően senki nem vetette fel a háttérbeszélgetések során, hogy rosszul jelentenék le az adatokat, ami valószínűleg azt jelzi, hogy a császármetszés esetében a finanszírozási rendszer a valós helyzetet tükrözi, ugyanakkor vélhetően sok esetben a felesleges beavatkozást ösztönzi.
Fölösleges beavatkozások és bevétel-optimalizálás
Sok szakember állítja, hogy a beavatkozásokkal történő hüvelyi szülés kategóriáinak magasabb térítése is ösztönözheti a fölösleges beavatkozásokat, de ezekben a kategóriákban valószínűbb a kísértés a puszta bekódolásra. Beavatkozásoknál különösen a „műtét” szó értelmezésének van tág tere a szülészeti vagy a kontrolling osztály számára a bevétel maximalizálása érdekében, de a „kóros várandósságra” sem létezik mindenki által elfogadott definíció és kritériumrendszer.
Nincs definíciója a patológiás vagy a veszélyeztetett várandósságnak. Hány elhízott, magas vérnyomással élő, vagy cukorbeteg kismama van? Van olyan kórház, ahol a betegbiztonságra hivatkoznak a „kóros” címke osztogatásakor. A kóros állapotok egy részét nem lehet előre látni. Hiába folyik akár mintaszerűen egy várandósság 10-12 kg súlygyarapodással, szülésnél kialakulhatnak veszélyes helyzetek, kóros állapotok. Önmagában a túlsúly is lehet kóros. Nagyon sok szülésnél lehet patológia az, ha például változik a lepény működése, vagy ha a magzat szívhangja esik.
Van szülészet, ahol szeretik obszerválni, megfigyelni a nőket, a gyakori vizsgálatokkal mind a szövődmények, mind a perek számát csökkenteni lehet. Az obszervált nőket többször haza lehet engedni, de érdemes behívni őket akár 2-3 naponta ultrahangra, mert az a biztonságos.
A valóság a kórházakban
Az alábbi elemzés az állami kórházak 2018, 2019 és 2020 évekre vonatkozó térítési adatain alapul, melyet a NEAK bocsátott rendelkezésünkre. Az adatbázist elérhetővé tettük az opendata.hu oldalon. 2020. Az elmúlt három év (2018-2020) aggregált adatai alapján a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórházban és a Debreceni Egyetem Kenézy Gyula Kórházában senki nem szült beavatkozásmentes módon, a Zala Megyei Szent Rafael Kórházban pedig a nők mindössze 1 százaléka. 12 500 szülésről, anyáról van szó.
Ezekkel együtt összesen nyolc olyan kórház van, ahol kevesebb nő szül „sima” hüvelyi úton, mint „hüvelyi úton műtéttel”, és akkor a császármetszési arányokat még nem is néztük. Hogy nálunk több a műtétes, mint a sima hüvelyi szülés, az nem szorul magyarázatra, mert nemcsak a fogós meg a vákuumos szülés számít műtétesnek. Műtétnek számít a hüvely bármilyen sérülésének ellátása vagy a gátmetszés. A cervix ruptúra is (repedés a méhszájon), vagy a méhűri betapintás is műtétnek számít, akár kézzel, akár műszerrel történik. Ezek sokszor részét képezik a normál hüvelyi szülés ellátásának.
Annyi bizonyos viszont, hogy számos beavatkozás történik, hiszen a felmérések szerint az anyák elenyészően kevés százaléka szül beavatkozásmentesen. Mindennek az alapja, hogy az orvosok félnek a perektől. Legyen műtét, mert ha túl vagyunk rajta hamar, akkor biztosan nem lesz a szülésből orvosi per. Van olyan kolléga, aki ebből a megfontolásból nem is vállal hüvelyi szülést.
Mint írtuk, ha egyszerű hüvelyi szülést jelent le, azért a kórház mindössze 113 ezer forintot kap. Ha viszont epidurális érzéstelenítést is kap a szülő nő - bár annak van anyagköltsége is -, akkor 15 ezer forinttal több lesz a kórház bevétele. Nevük elhallgatását kérő szakértők szerint ma Magyarországon a fogós vagy vákuumos szülések aránya sehol nem haladja meg a 2-3 százalékot. Műtétes szülésnél, amely „eredetileg” pusztán ezt a két beavatkozást jelöli, a bevétel 25 ezer forinttal lesz több, azaz a kórház az adott beavatkozásra 22 százalékos bevétel-növekedést ér el mindössze azáltal, hogy a 673A helyett a 674A kódot üti a fekvőbeteg-finanszírozási lapra. Elég nagy az anyagi nyomás a kórházakon, hogy 25 ezer forintot keressenek egyetlen betű melléütésével.
„Nem csak a fogós vagy vákuumos műtéti befejezés számít műtétnek, hanem a műszeres beavatkozás is. Mi minden szülés után Bumm-kanalas méhkiürítést csinálunk, hogy az anya ne vérezzen, és hogy ne legyen később lázas. Fél perc alatt mindenkinek kitakarítjuk a méhét egy küret-kanállal, nem lesz utána láz vagy lázas érzés. Azért kódoljuk ezt is műtéti befejezésnek, mert így egy picivel több kódot kapunk. A TVK (teljesítményvolumen korlát) fölött végzett munka megnehezíti a kórháznak a pénzszerzést, így minden kis dolgot lekódolunk, hogy kapjon a kórház egy kis támogatást pluszban. Ezen felül normális szülésnél az átlagosnál gyakrabban végzünk epiziotómiát (gátmetszést). Az az elvünk, hogy inkább egy szabályos repedés, mint egy szabálytalan ruptúra (repedés).”
A rutin méhkiürítés ellentétes a WHO-ajánlásokkal, valamint a családbarát szülészeti irányelv 27. ajánlásával, amely szerint „a születést követő első órában nem ajánlott rutinvizsgálatok és -beavatkozások végzése”, a rutin gátmetszést pedig a 7. ajánlás is ellenzi.
Kórházak és az átlagos bevételek
A bevételsorrend alján a legkevesebb beavatkozással dolgozó és legalacsonyabb császármetszés-mutatóval rendelkező két kórház áll: a magas minőségű ellátást nyújtó kazincbarcikai kórház és a budapesti Szent Imre Kórház egy szülés után átlagosan 149 ezer forintot kap.
Három kórház van, ahol kiugró arányban jelentenek epidurális érzéstelenítéssel kísért szüléseket: a Szent Margit Kórház Budapesten, a Pécsi Tudományegyetem Klinikai Központja és a Magyar Honvédség Egészségügyi Központja Budapesten: náluk 30, 28 és 23 százalékos az ilyen szülések aránya, míg minden más kórház esetében ez 10 százalék alatt marad. Bruzák Noémi / MTI
A Szent Margit Kórház szülészeti osztályának vezetője nem kívánta kommentálni a kiugró adatukat, a pécsi kórház osztályvezetőjét nem sikerült elérni, Dr. Demeter János, a Honvédkórház szülészeti osztályának vezetője viszont a következővel indokolta ennek a beavatkozásnak a magas arányszámát:
„A Honvédkórház szülészet-nőgyógyászati osztály és koraszülött intenzív centruma 3-as progresszivitású ellátást biztosít. Az osztály terheltsége kimagasló, az ország több kórházából is ide irányítják a speciális gondozást igénylő kismamákat. Ebből adódóan az osztályon az esetek jóval több mint felénél problémás, terhes patológiás szüléseket, koraszüléseket vezetnek le a szakemberek. Az eddigi kutatási eredmények bizonyítják, hogy azoknak a babáknak jobb a keringésük és jobbak az élettani mutatóik, akik epidurális érzéstelenítés segítségével jöttek a világra. Elsősorban az újszülött kímélése érdekében tette a Honvédkórház elérhetővé minden édesanyának az epidurális érzéstelenítést. Másodsorban azért, mert helyes használattal az anyák kismedencei izmai jól ellazulnak, de fájásgyengeséget mégsem okoz, tehát az anyának is jó, és csak harmadsorban szól az ajánlás fájdalomcsillapítás céljából.”
Vagy a műtétek elvégzésében, vagy a bevétel-optimalizálásban az aggregált adatok alapján a Debreceni Kenézy Gyula Kórház jeleskedik: az általuk gondozott szülések 73 százaléka műtéti úton fejeződik be, a többi pedig császármetszés, így a Kenézy kórháznak átlagosan 251 346 forint jár egy szülés után. Ezzel az országban a második legnagyobb átlagos bevételt tudhatja a magáénak.
A „hüvelyi szülés műtéttel” kategóriában második helyen áll, a bevétel-maximalizálási listát viszont toronymagasan vezeti a dunaújvárosi Szent Pantaleon Kórház, ahol 68 százalék a műtétes szülések aránya, ráadásul a várandósságok fele kórosként van elkönyvelve, miközben a kóros várandósságok aránya országosan mindössze 2 százalék. E kórház esetében különösen feltűnő, hogy a finanszírozási rendszer - vagy annak egyfajta értelmezése - kifejezetten ösztönzi a fölösleges beavatkozásokat, melyeket a hatályos családbarát irányelv ellenez. A várandósok felének egy teljes hónapig tartó fekvőbeteg-ellátása ellentétes a családbarát irányelv 11. ajánlásával, amely szerint „a várandós kórházi felvételére lehetőleg csak megindult szülés esetén kerüljön sor, amennyiben élettanitól való eltérést nem tapasztalunk”. A várandósok felét kórosként kezelni azt jelenti a kórháznak anyagilag, hogy szülésenként átlagosan 403 ezer forintot kapnak, ami majdnem háromszorosa a legkevesebb beavatkozást végző kórházak átlagos bevételének.
tags: #legdragabb #szuleszeti #osztaly