Oltás utáni kiütések és egyéb bőrelváltozások 4 hónapos csecsemőknél: részletes útmutató szülőknek

A csecsemők bőre rendkívül érzékeny és éretlen, ami miatt számos bőrreakció és elváltozás jelentkezhet náluk, különösen az első hónapokban. Fontos szerepet játszik a hőszabályozásban és a fertőzésekkel szembeni védekezésben. Ebből az ellentmondásból zavar, betegség alakulhat ki, mivel az újszülött bőre vékonyabb, keskenyebb a szaruréteg, a hám- és a kötőszövet kapcsolata lazább, következésképp sokkal sérülékenyebb. A verejtékezés és a faggyúelválasztás csökkent, a mirigyek még nem fejlődtek ki teljesen.

Még az érett újszülött sem képes verítékezni élete első heteiben, így nem tudja testhőmérsékletét ilyen módon csökkenteni. A koraszülött csak 3-4 hetes korában képes izzadni. A verejtékmirigyek teljes érettségüket csak a csecsemő 7-8 hónapos korában érik el. Az egészséges, érett újszülött bőre puha, bársonyos, vörös színű, a bőr alatti zsírszövet jól fejlett. A koraszülött bőre vékony, feszes és élénkvörös színű, a bőr alatti zsírpárna még nem fejlődött ki.

Közvetlenül a szülés után az újszülöttet fehéres zsiradék borítja, a magzatmáz (vernix caseosa), ami levált hámsejtekből és zsírszerű anyagokból áll, védő szerepe van. Ez megkönnyíti a magzat áthaladását a szűk szülőcsatornán, és védőburok az enyhébb bőrfertőzések ellen az élet első napjaiban. Ezért egyes helyeken nem is távolítják el, hanem kivárják, míg a szülés után két, három nappal eltűnik.

Csecsemőkori bőrjelenségek és kiütések

A csecsemő- és kisgyermekkori kiütések jelentkezhetnek egyéb tünet nélkül, de járhatnak lázzal és/vagy viszketéssel is. Van, hogy mire orvoshoz jutunk, a kiütéseknek már nyoma sincs, ám sok esetben, egy későbbi időpontban a tünetek visszatérnek.

Fiziológiás bőrelváltozások

• Milia: Apró, 1-3 mm nagyságú, fehér vagy sárgás pöttyök a csecsemő arcán, főként az orr két oldalán, de a szemek körül is megjelenhetnek. A szájban is kialakulhat, ilyenkor Epstein gyöngy az orvosi neve. A milia a csecsemők 40-50 százalékánál előfordul, tüneteit az elzáródott pórusok okozzák. Ártalmatlan jelenségről van szó, néhány hét alatt magától elmúlik.
• Erythema toxicum: Újszülötteken, a 2-4. nap között - egyes esetekben már a szüléskor is látható - foltokban bőrpírral, bőrvörösséggel és hólyagos kiütésekkel jelentkezik. Jóindulatú betegség, az újszülöttek egy-két harmadát is érintheti. Tünetei főleg a törzsön, a háton és a fartájon figyelhetők meg.
• Csecsemőkori akne: Az apró, piros pöttyök a baba arcán 2-6 hetes kor között jelennek meg. Előfordulhat, hogy már a születés pillanatában is jelen vannak. Az arc és fejbőr mellett a tünetek jelentkezhetnek a mellkason és a hát felső részén is. A csecsemőkori akne néhány hét, vagy hónap alatt magától is elmúlik, ezalatt a bőrt gyengéden mossuk, ne dörzsöljük, tartsuk tisztán, kerüljük az olajos, zsíros krémek használatát.
• Bőrhámlás: A túlhordott csecsemőknél természetes jelenség a felületi bőrhámlás. A hámlás legkifejezettebb a csuklókon, a kezeken, a bokán, a lábakon. Ez a hámlás két hetes korra általában megszűnik.
• Tejkiütés: A csecsemő arcán, nyakán, mellkasa és háta felső részén jelentkező, általában 3-4 hetes korra tetőző bőrtünetek, melyeket apró, kiemelkedő, szórványos vagy összefolyó piros göbcsék jellemeznek. Oka az anyatejes táplálás során átkerülő anyai hormonok, illetve az újszülött éretlen bélrendszere, ami miatt tápszeres babáknál is megfigyelhető.

Köldökcsonk körüli elváltozások

Születéskor a köldökzsinór fehéres, tömeges, kocsonyás anyag, ami száradni kezdve sötétebb lesz, majd megbarnul, elszürkül. Ez a folyamat néhány órán belül végbemegy. A csonk leesése után egy sebfelület marad hátra. Ezt a „köldöksebet tisztán és mindenekelőtt szárazon kell tartani. Ne érje fürdővíz, és vigyázzunk, hogy a pelenka se dörzsölje.

• Köldökcsonk gyulladása: Gennykeltő bacillusok okozta gyulladása a születés után néhány nappal fordulhat elő. A köldökcsonk nedvedzik, a környező bőr vörös, duzzadt. Ha a gennykeltő bacillusok a mélyebb rétegekbe is bejutnak, akkor általános, a szervezetet érintő gyulladásos tünetek jelentkeznek.
• Köldök granuloma: Egyszerű vadhús, az elváltozás gomba alakú alkjáról kapta a nevét, nem ritka elváltozás.

Oltás utáni reakciók

Mint minden gyógyszer esetében, a védőoltásoknak is vannak mellékhatásai. Ezek legtöbbje enyhe és rövid ideig tart (pl. fájdalom, bőrpír és duzzanat az oltás helyén, hőemelkedés, esetleg láz), és a tüneti kezelésen kívül rendszerint nem igényel tennivalót. A bőrgyógyászok vallják, hogy a bőr ablakot nyit a testünkben zajló folyamatokra, nem különösebben meglepő tehát, hogy az oltás utáni bőrreakciók túlnyomó többségében sincsen semmi aggasztó.

Oltás után az immunrendszer aktivizálódik, felkészül arra, hogy felismerje, majd semlegesítse a betolakodót. Dr. Esther Freeman, a bostoni Massachusetts General Hospital bőrgyógyásza szerint ezek a tünetek nagyon ritkák, ráadásul a legtöbbjük kezelés nélkül is problémamentesen elmúlik. Akadnak ugyanakkor olyanok, akiknél szteroidos, antihisztaminos vagy egyéb, bőrgyógyász által meghatározott készítménnyel történő kezelésre van szükség megszüntetésük érdekében.

• Helyi reakciók: Begyulladt, meleg és kipirult terület az oltás helyén. Ezek a tünetek általában maximum 24 óra alatt megszűnnek.
• BCG oltás utáni reakció: A BCG oltás után, amelyet a babák az újszülött osztályon megkapnak, 3-4 hét múlva kicsi vörös, néha kékes-vörös csomó keletkezik az oltás helyén, amely maximum 1 cm-nyi. Nemritkán előfordul, hogy ez a beolvadás-ürülés többször is lezajlik. Ez még nem jelent „túlreagálást”. Néha azonban nagyobb gennyedző fekély képződhet, a hónalji vagy nyaki nyirokcsomói is beolvadhatnak.
• MMR oltás utáni reakciók: A vakcina beadását követően 7-10 nappal hőemelkedést, kanyarószerű bőrkiütéseket és étvágytalanságot okozhat, hiszen a védőoltás kanyaró alkotórésze hatni kezd. Az oltást követő három hét múlva enyhe mumpsz jelentkezhet a gyermeknél, amint az MMR mumpsz része hatni kezd. Ezek a tünetek rendszerint maguktól is elmúlnak, de mindenképpen javasolt felkeresni ilyen esetben a házi gyermekorvost. Ritkán előfordul az MMR védőoltásra adott erőteljes reakció is. Hozzávetőleg 1000-ből 1 esetben lázgörcs alakulhat ki az oltás kanyaró része miatt. Az allergiás reakciók előfordulása nagyon ritka, fél millió védőoltásból egy eset.

Természetesen, ha a kórelőzményben védőoltás beadását követő anafilaxiás vagy más súlyos allergiás reakció szerepel, akkor az ellenjavallttá teszi az adott védőoltás további adagjainak beadását. Például, ha egy gyermeknél a lázas állapot epilepsziás rohamot provokál, annál az oltásokat kórházi körülmények között javasolt beadni, mivel ott be tudnak avatkozni, ha súlyos allergiás reakció lép fel. Ez szerencsére nagyon ritkán fordul elő.

A lehetséges mellékhatások ellenére fontos hangsúlyozni, hogy a különböző gyermekkori védőoltások az esetleges mellékhatásokkal együtt is sokkal biztonságosabbak, mint a betegségek. A vakcinák a modern idők egyik legsikeresebb orvosi vívmányai, a gyermekkorban beadandó védőoltással megelőzhető betegségek többsége már-már „ismeretlen” a mai szülők számára.

Gyakori bőrelváltozások és kiütések csecsemőknél

Pelenkakiütés (pelenkadermatitisz)

A pelenkás korszakban a pelenkázás egy zárt, nedves, meleg környezetet jelent a popsi bőrének. Ebben az életszakaszban könnyen kialakulhat pelenkakiütés, -pelenkadermatitisz - amely a csecsemőkor egyik jellemző bőrrendellenessége. A pelenkadermatitisz nevéből adódóan azon a területen fordul elő, ahol a bőr a pelenkával érintkezik. A leggyakrabban érintett helyek a popsi kidomborodó területei, a végbélnyílás környéke, kislányoknál a szeméremdomb, a nagyajkak, kisfiúknál a herezacskó. Az elváltozásra jellemző a bőrpír, a bőr vizenyőssége, az apró kiütések. Emellett a hajlatokban az összefekvő bőrfelületek is „kipállhatnak”.

A pelenkadermatitisz a vizelet és a széklet együttes hatására alakul ki. Anyatejes csecsemőknél ritkán fordul elő pelenkadermatitisz, ami azzal magyarázható, hogy anyatejes babák székletének baktériumflórája kedvezőbb, a széklet pH-ja alacsonyabb, kevesebb enzimet tartalmaz. A tápszer és egyéb táplálék bevezetésekor a széklet baktériumflórája megváltozik, a széklet vegyhatása lúgos irányba tolódik el. Ezenkívül bármilyen megbetegedés vagy antibiotikus kezelés megváltoztathatja a bélflórát. A lazább, zöldes széklet a bélflóra megváltozására utal.

A pelenkás területen jelentkező irritáció, gyulladás kezelésében a bőr szárazon tartásának kulcsszerepe van. A pelenkát lazább székletürítések esetén nappal kb. két óránként cseréljük, éjszaka is legalább egyszer. Az ultramagos egyszer használatos pelenkák a legjobbak. Vizelet és/vagy széklet ürítés után langyos vízzel és semleges lemosóval kell megtisztogatni a baba popsiját, majd a nedvességet óvatosan és gondosan itassuk fel. Bőrvédő kenőcsökkel kiválóan csökkenthető a vizelet és széklet érintkezése a bőrrel. A popsi védelmére magas zsírtartalmú, víztaszító tulajdonságú kenőcs a legalkalmasabb, mely a pelenkacserék közötti időben is megvédi bőrt a nedvességtől, az irritációtól.

Mivel a sérült, hámhiányos bőrterületről a gyógyszerhatóanyagok könnyen felszívódhatnak, a szervezetben felhalmozódhatnak, toxikussá válhatnak, ezért popsi ápolásra semleges kenőcsöket használjunk. Fontos, hogy tartalmazzon olyan hatóanyagokat, ami segíti a bőr regenerálódását, ugyanakkor nem károsítja a bőr normál felépítését sem. A paszta állagú kenőcsöket nehéz lemosni, és a dörzsölés további irritációnak teszi ki a bőrt, ezért pelenkadermatitisz esetén használatuk kerülendő. Amennyiben ezeket a szabályokat betartják, néhány napon belül javulás várható. Ha a terület pöttyössé, hólyagossá válik, és túlterjed a hajlatokra, gombás pelenkakiütésről beszélünk, ilyenkor a hámosító kezelést napi 2x gombaellenes szerrel kell kombinálni (pl. Canesten, Candibene).

Koszmó

Az elváltozás népies neve koszmó, amely lényegében hámló, gyulladt kiütés, amely a faggyútermelő területeken fordul elő leggyakrabban. Így a hajas fejbőrön, homloktájon, fül mögött. Általában 3-4 hetes korban jelentkezik és 4-5 hónapos korra magától megszűnik. Fellazító kenőcsös pakolás segíthet eltávolítani a felrakódásást. Az esti hajmosás után a fejbőrre olajos vagy vazelines pakolást tegyünk. Majd vékony pamutsapkát adjunk a gyermekre, ezáltal megakadályozhatjuk az ágynemű szennyeződését, másrészt a puhítás is hatékonyabb lesz. Reggel a felpuhult felrakódásokat babakefével könnyebben eltávolíthatjuk. Szükség szerint a fent leírt pakolás megismételhető. Ha piros és gyulladt, túlterjed a hajas fejbőrön, inkább seborrheás dermatitisről beszélünk, amire gyulladáscsökkentő krém szükséges.

Ekcéma (atópiás dermatitisz)

Az ekcéma a bőrgyulladás egyik formája, amely száraz, hámló, vörös bőrrel, esetleg nedvedzéssel és erős viszketéssel jár. Leggyakrabban az arcra lokalizálódik, de kiterjedhet a könyök- és térdhajlat, a csukló, a boka és a nyak területére is. Ez öröklött hajlamon alapuló betegség. A családban rendszerint van valakinek ekcémája vagy egyéb allergiás megbetegedése. Az ekcémás gyermekek bőre fokozottan érzékeny, számos környezeti allergénre. Sok külső és belső tényező is befolyásolja a betegség lefolyását, súlyosságát, de a mindennapi tüneteket is. Az esetek többségében az ekcéma a kor előrehaladtával fokozatosan javul. Kisdedkorra általában a panaszok, a tünetek jelentősen csökkennek.

Mivel a panaszok hosszú ideig fennállhatnak, ezért legfontosabb, hogy a tüneteket minimálisra szorítsuk vissza. Bizonyos rendszabályok betartása ebben sok segítséget nyújthat. A csecsemő fürdetése langyos vízben (kb. 30°C) rövid ideig történjen. A hagyományos szappan vagy babafürdetők tovább száríthatják a bőrt, ezért a fürdetés a gyógyszertárakban kapható fürdető krémmel, hidrofil krémmel történjen. A fürdetés után a nedves bőrt puha, jó nedvszívó ruhával itassuk fel, sohase dörzsöljük a bőrt. Az ekcémás bőr kezelésére széles körben elterjedtek a különböző szteroid tartalmú kenőcsök. Ezeket csak orvosi utasításra, annak megfelelően alkalmazzuk. Bár gyorsan látványos javulás érhető el, de a szteroidtartalmú készítményeknek számos mellékhatásuk lehet.

Az ekcéma egyik jellegzetes tünete a viszketés. A viszketés a csecsemő nyugalmát zavarhatja, nem tud pihenni, aludni, a sok vakarózástól ingerlékennyé válik. A viszketés vakarózást von maga után, amely tovább súlyosbíthatja a panaszokat. Az ekcéma kezelésében a viszketés csökkentése céljából úgynevezett antihisztamin hatású gyógyszereket használunk. Ekcémás csecsemők minél tovább kapjanak anyatejet, elválasztáskor tehéntejmentes tápszer adása javasolt. Az első életévekben a tejtermékek, a tojás fogyasztását korlátozzuk, bizonyos élelmiszerek - a csokoládé, az olajos magvak, a füstölt áruk - fogyasztását minimalizáljuk.

Melegkiütés

Bármelyik évszakban előfordulhat, ha túlöltöztetjük a kicsit, melegkiütések jelennek meg a bőrén. Az apró kiütések, viszkető dudorok megjelenése ijesztő lehet, azonban teljesen ártalmatlanok. Oka, hogy láz, párás, meleg környezet hatására a verejtékmirigyek kivezető nyílásában a szaru megduzzad és akadályozza a váladék elfolyását. Ennek eredményeként a nyak, tarkó, mellkas területén és a hajlatokban jelentkező, apró pöttyös bőrtünet, ami olykor viszket is. A legfontosabb, hogy a gyermek öltözete laza legyen, és a bőre az érintett területen szellőzhessen. Kezelése csak tüneti, szellős pamut ruházat, vizes lemosás, kínzó viszketés esetén antihisztamin (pl. Cetirizin, Fenistil csepp).

Egyéb gyakori bőrtünetek

• Mongolfolt: Egy anyajegy féleség, azoknál fordul elő gyakrabban, akiknek sötétebben pigmentált a bőrük. Leggyakrabban az ágyék-keresztcsont tájékon észlelhetők. Barnás, szürkés foltok formájában tűnnek fel.
• Tejeskávé foltok: Általában alig észrevehetőek, néhány centiméter nagyságúak, egyenetlen körvonalúak, alig változnak. Amennyiben 5-nél több látható, a leírtaknál nagyobbak, vagy számuk szaporodik, orvosi vizsgálat szükséges, egyebekben teendő nincs velük.
• Tűzfoltok (kapilláris hemangiómák): A bőr szintjében elhelyezkedő, veleszületett, kisebb-nagyobb felületű piros foltok, a kis erek ártalmatlan tágulatai. Síráskor, erőlködéskor valóban jobban látszanak, nyugalomban alig észrevehetőek. Ha a homlokon, szemhéjakon, szemöldöktájon vagy a tarkó közepén szimmetrikusan helyezkednek el, legtöbbször az első év végéig eltűnnek. Ha az értágulatok egyoldaliak, általában egy életen át megmaradnak, a korral színük mélyül és felszínűkön apró, vörös csomók jelenhetnek meg.
• Karotin okozta bőrelszíneződés: Azok a csecsemők, akik sok sárgarépát, sütőtököt fogyasztanak, bőrük - tenyerük, talpuk - sárgásan elszíneződhet. A zöldségekben található karotin pirosas-sárgára festi meg a bőrt.

Kórokozók okozta fertőzések és kiütések

A gyermekkori kiütések egy része fertőző megbetegedésekből ered. Ezek az állapotok jól elkülöníthetők az egyéb okokból jelentkező kiütésektől. Az alábbi táblázat összefoglalja a leggyakoribb fertőző betegségeket és azok bőrtüneteit:

Mikor forduljunk orvoshoz?

Nagyon nehéz kérdés, hogy mikor javasolt mentőt hívni, ezt általában a szülők jól fel tudják mérni: a gyorsan és hirtelen kialakuló légzési nehézség, szájnyálkahártya duzzanat, zavart állapot, nagyon magas láz ilyen állapotnak számít. Ha súlyos kísérő tünet (pl. légzészavar, vagy egyéb súlyos állapot) nem áll fenn, nem szükséges mindenképpen orvoshoz fordulni. Javasolt a tüneti terápia folytatása, de mindezek ellenére érdemes telefonon felhívni házi gyermekorvosunkat, és tájékoztatni őt a gyermek állapotáról. Amennyiben az otthoni gyógyszeres kezelés hatástalan, nem javulnak a panaszok, mindenképpen javasolt szakemberhez fordulni, aki meg tudja állapítani a tünetek súlyosságát, és javaslatot tesz a kezelésre, esetleg a kórházi ellátásra.

tags: #oltas #utani #kiutesek #4 #honapos