Cikkünkben bemutatjuk, miért hasznos számunkra és a társadalom számára, ha idősebb korban is munkát vállalunk, valamint milyen keretek között lehet dolgozni nyugdíjasként. Bár a nyugdíjas korról legtöbbünknek a jól megérdemelt pihenés és a tengernyi szabadidő jut eszébe, ez az elképzelés sajnos távol áll a valóságtól.
Évről évre gyakoribbá válik a munkavállalás nyugdíjasként, melynek több oka is van. A fejlődő egészségügyi ellátásoknak és az egészségmegőrzés felértékelődésének hála az idősebb korosztály számos tagja olyan jó fizikai és szellemi állapotnak örvend, hogy tovább tud dolgozni, mint a korábbi generációk. Arról nem is beszélve, hogy elöregedő társadalmunkban egyre nagyobb szükség lesz a nyugdíjas korban lévő munkavállalókra. Napjainkban azonban még nem teljesen beolajozott folyamat hazánkban az idősek foglalkoztatása. Számos munkahelyen ódzkodnak a nyugdíjas korú munkavállalók alkalmazásától, a szakmai tapasztalat ellenére is.
Miért érdemes nyugdíjasként dolgozni?
A mai világban már semmi meglepő nincs abban, ha valaki a nyugdíjba vonulása után is aktív résztvevője a munkaerőpiacnak. Mivel sokan még 65 éves kor felett is erejük teljében érzik magukat, érthető, ha szeretnének aktívak maradni, amíg csak tehetik.
Anyagi biztonság és társadalmi szükségesség
Az egyik természetesen az anyagi biztonság. Az állami nyugdíjrendszer az elöregedő társadalom trendje miatt komoly problémával küzd. A szakértők előrejelzései szerint ez a probléma a jövőben még inkább fokozódik, így a mostani aktív generáció számára az öregségi nyugdíj már egyáltalán nem lesz elegendő a megszokott életszínvonal fenntartására. Sokan már jelenleg is rá vannak kényszerülve a munkavállalásra. De 10, 20, vagy akár 30 év múlva várhatóan még többen lesznek azok, akiknek a nyugdíjuk kiegészítéséhez tovább kell dolgozniuk.
Az egyéni anyagi kényszer mellett egy társadalmi tényező is meghatározó: egyre nagyobb méreteket ölt a munkaerőhiány. Emiatt nő az igény a munkavállalókra, a hiányt pedig a nyugdíjas dolgozók alkalmazása betöltheti.
Előnyök a munkáltatók számára
Számos érvet lehet felsorakoztatni amellett, hogy miért profitábilis a cégek számára, ha idősebb munkavállalókat is alkalmaznak. Azon nyugdíjasok alkalmazása, akik az adott területen több évtizednyi tapasztalattal rendelkeznek, nagyban növelheti a munka hatékonyságát. Az idősebb munkavállalók előnybe is kerülnek azokkal a fiatal munkavállalókkal szemben, akik csak az iskolában tanultakból építkezhetnek, és híján vannak még a gyakorlati tudásnak. Számos helyzetben például egy idősebb munkavállaló könnyebben, rutinosabban hoz döntést, hiszen támaszkodhat az évek alatt megszerzett szakértelmére. Emiatt akár remek mentora is lehet a lelkes, agilis, ám tapasztalatlan munkavállalóknak. Így olyasvalakitől tanulhatnak a fiatalok, aki már régóta az adott szakterületen mozog és rengeteg hasznos ismerettel rendelkezik.
Ezen felül a nyugdíjas dolgozók sokszor lojálisabbak a céghez, hiszen méltányolják azt, hogy a munkahelyük számít rájuk és megbecsüli őket. Ráadásul kevésbé „mobilisak”, így könnyebb őket maradásra bírni. A munkáltatók számára az sem mellékes szempont, hogy a jelenleg 65 év feletti korosztály tagjai számára még szigorúbb munkamorált oktattak. A vállalatok számára tehát több szempontból is előnyös, ha olyan embereket is alkalmaznak, akik nyugdíj mellett vállalnak munkát.
Az egyéni jólét és egészség
Számos kutatás bebizonyította már, hogy az egyén számára is kiemelten hasznos, ha dolgozik, vagyis aktívan tartja magát idősebb éveiben is. Egyrészt a munkahelyek tökéletesen alkalmasak a társas kapcsolatok kialakítására és ápolására. Sok nyugdíjas kerül ugyanis abban a helyzetbe, hogy a gyermekei, unokái távol laknak tőle, nem él már a párja sem, emiatt a mindennapokban szinte teljesen elszigetelődik a külvilágtól.
Másrészt a munka a fizikai és mentális egészségre is jó hatással van; ha ugyanis rendszeresen végzünk szellemi munkát, azzal jelentősen késleltethetjük a fizikai és mentális leépülést is. A munka célokat ad számunkra. Márpedig egy ember csak akkor élhet teljes és boldog életet, ha vannak céljai. A nyugdíjba vonulásunk után pedig sokan úgy gondolhatjuk, hogy már túl vagyunk életünk lényegi részén, így innentől kezdve nincs más dolgunk, mint sodródni az árral, és tervek, álmok nélkül tölteni hátralévő napjainkat. Ha nincsenek céljaink, akkor az életünk sivár és üres lesz, ami depresszióhoz vezethet. Ha viszont tevékenyen, munkával töltjük a napjainkat, akkor mindig lesznek kihívások, megoldandó feladatok és célok, amelyekért küzdhetünk. A beteljesülésük pedig elégedettséggel tölthet el minket.
Nem utolsó érv a munkavállalás mellett nyugdíjasként, hogy a fizetésünkkel megteremthetjük az anyagi biztonságot és könnyebben fenntarthatjuk az aktív időszakunk alatt megszokott életszínvonalat. Ha pedig rendelkezünk nyugdíj-megtakarítással, akkor nyugdíjba vonulás után nem kell rögtön hozzányúlnunk a félretett pénzhez, hanem tovább gyarapíthatjuk.
A LEGJOBB nyugdíjas tanácsok nyugdíjasoktól + TÖBB SZÓRAKOZÁS!
Nyugdíjas munkavállalás formái és szabályai
Szerencsére napjainkra már a döntéshozók is felismerték a nyugdíjrendszer problémájának súlyosságát, ezért több ponton is változtattak a korábbi jogszabályokon. A kormány az elmúlt években jelentősen átalakította a nyugdíj melletti munkát érintő szabályokat, ez pedig rendkívül kedvező lehetőségeket teremt a nyugdíjasok számára. 2020. július 1-jén változtak a nyugdíj melletti munka és a korhatár előtti ellátás melletti munka szabályai, ami azóta is könnyítést jelent a nyugdíjasok számára.
A jelenleg hatályos jogszabályok szerint nyugdíjas munkavállalónak minősül az, aki öregségi nyugdíjkorhatárt betöltötte és a szolgálati ideje alapján nyugellátásra jogosult. Az új szabályok szerint háromféle munkavállalás lehetséges: az (1.) öregségi nyugdíj melletti munka illetve a nyugdíjkorhatár előtti ellátottak által végzett munka megbízási szerződés alapján; (2.) a munkáltató szerződést köt egy nyugdíjas szövetkezettel, illetve a (3.) nyugdíjassal kötött munkaviszony.
Versenyszféra és közszféra
Ha nyugdíjasként a versenyszférában szeretnénk dolgozni, erre minden lehetőségünk megvan, ráadásul korlátozások sincsenek. 2026-ban így a nyugdíj mellett bármilyen engedélyezett jogviszonyban (vagyis nem csak a Munka Törvénykönyve szerint szabályozott munkaviszonyban) végzett munkával szerzett jövedelem mentesül minden járulékfizetési kötelezettség alól. Nyugdíjas munkavállalóként ráadásul olyan előnyös helyzetben vagyunk, hogy járulékmentességet is élvezhetünk. A keresetkorlátozás 2026-ban a versenyszférára továbbra sem vonatkozik, vagyis korlátlanul lehet keresőtevékenységet végezni az öregségi nyugdíj mellett.
A korbetöltött nyugdíjasok foglalkoztatását a versenyszférában semmi sem tiltja vagy korlátozza. Annyit dolgozhatnak és kereshetnek, amennyit csak tudnak. A keresetük járulékmentes, vagyis nem kell fizetniük a 18,5% mértékű társadalombiztosítási hozzájárulást, miközben a foglalkoztató is mentesül a nyugdíjas keresete után a 15,5% szociális hozzájárulási adó és az 1,5% szakképzési hozzájárulás alól. Így változatlan bruttó keresetet feltételezve a nyugdíjas munkavállaló nettó keresete 18,5%-kal magasabb, míg a foglalkoztató bérköltsége 17%-kal kevesebb lehet. A koronavírus miatti veszélyhelyzetben ez speciális bérmegállapodásra is lehetőséget adhat a nyugdíjas munkavállaló és a foglalkoztató között, ami a nyugdíjas munkavállalók felvételére vagy megtartására ösztönözheti a munkáltatókat.
Ha viszont a közszférában dolgozunk, akkor más feltételekkel találkozunk. A közszolgálati típusú jogviszonyban munkát vállalóknak ugyanis nem jár a nyugellátás mindaddig, amíg a közszférában tevékenykednek. Ezen a területen tehát választanunk kell, hogy vagy dolgozunk tovább, vagy abbahagyjuk a munkát és nyugdíjba vonulunk. Amint viszont a jogviszonyunk megszűnik, kérvényezhetjük a nyugdíj folyósítását. De kire is vonatkozik pontosan ez a jogszabály? Többek között a közalkalmazottak, rendőrségi és honvédségi dolgozók, köztisztviselők, bírók, ügyészek körére.
A közszférában dolgozó nyugdíjasok esetében is érvényben marad a keresetkorlátozás: ha nyugdíj mellett közszolgálati munkaviszonyt létesítenek, a nyugdíj folyósítását az adott időszakra fel kell függeszteni. Ez azt jelenti, hogy közszolgálati jogviszony mellett a nyugdíj folyósítása szünetel, a munkavégzés időtartamára nyugdíj nem jár. Korlátozásra csupán akkor kell számítani, ha valaki nyugdíjasként vagy korhatár előtti ellátottként a közszférában szeretne tovább dolgozni. A közszférában 2026-ban a nyugdíj melletti munkára keresetkorlátozás vonatkozik, ami azt jelenti, hogy a munkaviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától a jogviszony megszűnése hónapjának utolsó napjáig szüneteltetni kell a nyugdíj folyósítását. Ha a nyugdíjas a közszférában létesít jogviszonyt, a nyugdíj folyósítását a jogviszony létesítésének hónapját követő hónap első napjától szüneteltetni kell.
Adózási szabályok
A munkáltatók és a nyugdíjasok számára egyaránt rendkívül kedvező változás lépett életbe 2019. január 1-től. Eszerint a nyugdíjas munkavállaló keresetét kizárólag 15 százalékos személyi jövedelemadó terheli 2026-ban, így ezen felül a munkáltatónak nem kell semmilyen egyéb járulékot fizetnie. Vagyis 100.00 forintos bruttó bér esetén 2026-ban a nyugdíjas foglalkoztatott nettó bére 85 ezer forint lesz. A társadalombiztosítási szabályok átalakítása értelmében, amely 2020. július 1-jétől lépett életbe, a tb-járulék 18,5%-os mértékűvé vált. Ugyanakkor a nyugdíjas munkavállalók mentesülnek ennek fizetése alól, így a munkáltatónak a nyugdíjas alkalmazottak után 2026-ban is kizárólag a 15 százalékos SZJA-t kell levonni.
A kiegészítő tevékenyéget folytató személy, nem biztosított ezért, ha munkát vállal, akkor nem kell megfizetnie a 18,5 százalékos tb-járulékot, és foglalkoztatója is mentesül a nyugdíjas keresete után a 13 százalékos szociális hozzájárulási adó alól. Nyugdíjasként nem lehet a kata alanya, mert azt csak azok az egyéni vállalkozók választhatják, akik főállásban végzik vállalkozói tevékenységüket. Viszont, ha vállalkozói szja-t alkalmaz vagy átalányadózást választ a nyugdíjas egyéni vállalkozó, akkor tb-járulékot és szociális hozzájárulási adót sem kell fizetnie. Kivételt jelent az osztalékalap utáni szocho, amit az adófizetési felső határig kell megfizetni. A kiegészítő tevékenységet folytató társas vállalkozó sem kötelezett 18,5 százalékos társadalombiztosítási járulék fizetésére. Ha a nyugdíjas osztalékot kap, az adófizetési felső határig szochót kell fizetnie utána. Fontos azt is megemlíteni, hogy aki nyugdíj mellett dolgozik 2026-ban a versenyszférában, annak a 10%-os nyugdíjjárulékot sem kell megfizetnie, így viszont nem jogosult a fél százalékos nyugdíjemelésre. Azonban a járulékkedvezmény sokkal jelentősebb ennél a csekély összegnél.
Szabadság és táppénz
2026-ban a nyugdíjas munkavállalók szabadságra való jogosultsága eltérhet az aktív munkavállalókétól. Bár a nyugdíjasok foglalkoztatása járulékmentes, az ebből fakadó előnyök mellett a szabadság és a táppénz kiszámításakor speciális szabályok érvényesek. A munkaviszonyban álló nyugdíjasokra az Mt. szerinti betegszabadság-szabályok vonatkoznak (évente legfeljebb 15 munkanap, 70%-os távolléti díj). A nyugdíjas munkavállalók esetében a szabadság és betegszabadság külön előírások alapján működik. A Munka Törvénykönyve értelmében a nyugdíjasoknak is jár az éves rendes szabadság, amely az alapszabadságból és az életkor alapján megállapított pótszabadságból áll. Az alapszabadság 20 munkanap, amely az életkor előrehaladtával további napokkal egészül ki. Betegség esetén a nyugdíjasok legfeljebb 15 munkanap betegszabadságot vehetnek igénybe évente (70%-os távolléti díj). A szabadság és betegszabadság igénylésekor a nyugdíjas munkavállalók ugyanazokat a folyamatokat követik, mint az aktív korú dolgozók. Ez magában foglalja az orvosi igazolások benyújtását és a szabadságok előzetes egyeztetését is.
Nyugdíjemelés
A nyugdíjas munkavállalók foglalkoztatása nem befolyásolja a nyugdíjemelést vagy a 13. havi nyugdíjra való jogosultságot. Bizonyos esetekben a nyugdíj folyósítása szüneteltethető, ha a nyugdíjas munkavállaló ezt önként kéri annak érdekében, hogy a későbbiekben magasabb összegű ellátásra legyen jogosult. Mivel a nyugdíj melletti kereset járulékmentes, nyugdíjnövelésre nem keletkezik jogosultság a versenyszférás foglalkoztatásból. Azonban, akik az öregségi nyugdíj mellett tovább dolgoznak, fél százalékos nyugdíjemelést igényelhetnek, amelyet a nyugdíjfolyósítótól kell kérvényezni.
Speciális esetek és lehetőségek
Korhatár előtti ellátás
A korhatár előtti ellátottak köre azokat érinti, akik a kormány intézkedései miatt az utolsó pillanatban nyugdíjba már nem vonulhattak, de úgynevezett korhatár előtti ellátásra jogosultak (mely jelenleg szinte csak nevében különbözik az öregségi nyugdíjtól). Más szabály vonatkozik 2026-ban a korhatár előtti ellátásban részesülő személyekre. Ők évente a tárgyév első napján érvényes kötelező legkisebb munkabér havi összegének tizennyolcszorosát meg nem haladó összeghatárig vállalhatnak a nyugellátás mellett munkát. A jövedelemhatár 2026-ban 5.234.400 forint (a 290.800 forintos minimálbér tizennyolcszorosa). Nagyon szigorú következményekre számíthat az a korhatár előtti ellátott, aki feketén dolgozik a nyugellátása mellett. Ha kiderül, hogy nem jelentette be az adóhatóság felé a keresőtevékenységét, akkor a nyugdíjfolyósító megszünteti a számára addig járó nyugellátás kifizetését. A korhatár előtti ellátásban részesülő egyéni vagy társas vállalkozók sem számítanak kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak, így ők is a vállalkozókra irányadó szabályok szerint teljesítik tb-járulék és szocho fizetési kötelezettségüket.
Nők 40 éves kedvezményes nyugdíja
Ha a nők kedvezményes nyugdíjában részesülő hölgy szeretne dolgozni az ellátása mellett, akkor a munkával szerzett keresete tekintetében 2020. július 1-jétől megszűnt az éves összeghatár kereseti korlátozása, vagyis az érintett hölgy is annyit kereshet a versenyszférában, amennyit csak tud. A nők kedvezményes nyugdíja - amely egyébként saját jogú teljes öregségi nyugdíj - mellett szerzett kereset is természetesen járulékmentes.
Rokkantsági és rehabilitációs ellátás
A rokkantsági vagy a rehabilitációs ellátás mellett időbeli és pénzbeli korlátozás nélkül lehet kereső tevékenységet folytatni a versenyszférában és a közszférában egyaránt. A rokkantsági ellátásban részesülőnek nincs ezzel kapcsolatos bejelentési kötelezettsége, a rehabilitációs ellátásban részesülőnek csak a keresőtevékenység kezdetét, illetve megszűnését kell 10 napon belül bejelentenie a rehabilitációs hatóságnak. A rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő egyéni vagy társas vállalkozó nem számít kiegészítő tevékenységet folytató vállalkozónak. A rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásban részesülő személy, ha munkát vállal, akkor meg kell fizetnie a 18,5 százalékos tb-járulékot. A megváltozott munkaképességű személynek érdemes ezt a tényt leendő munkáltatójának jelezni. A munkáltató ugyanis adókedvezményt vehet igénybe a szochóból, illetve csökkentheti a rehabilitációs hozzájárulási kötelezettségét, ha megváltozott munkaképességű munkavállalót foglalkoztat. A megváltozott munkaképességű egyéni és társas vállalkozó esetében is érvényesíthető adókedvezmény a szochóból, ha az előírt feltételek teljesülnek. Meghatározott esetekben a rokkantsági ellátásban vagy rehabilitációs ellátásban részesülő nem választhatja a katát.
Nyugdíjas szövetkezetek
Ha egyedül nehézkes a munkakeresés, akkor érdemes nyugdíjas szövetkezeten keresztül próbálkozni. Ezen szövetkezetek valójában időskorúak társas vállalkozásai, céljuk pedig az, hogy segítsék a még aktív nyugdíjasokat a munkaerőpiacra való visszatérésben, valamint a cégek számára is leegyszerűsítsék a nyugdíjas munkavállalókkal kapcsolatos adminisztrációt és adózást. Munkakeresőként csupán annyi a dolgunk, hogy csatlakozzunk egy számunkra szimpatikus KNYSZ-hez, és böngésszünk az állásajánlatok között.
A KNYSZ tagság egyik előnye, hogy egyszerűbb munkát találni. Egy másik pozitív hozadéka, hogy mivel a szövetkezeten keresztül történik a szerződéskötés és a bejelentés, biztosak lehetünk benne, hogy a munkaadónk nem fog „trükközni” például azzal, hogy feketén alkalmaz, vagy vállalhatatlan feltételeket köt ki a munkaszerződésben. De vajon miért éri meg a cégeknek szövetkezeten keresztül nyugdíjas munkavállalókat felvenni? A szövetkezet ugyanis minden hónapban kiállít egy számlát a munkavállaló ledolgozott óráiról a munkaadónak, amit egyszerűen, költségként lehet elkönyvelni. Ezáltal a cégnek nem kell foglalkoznia a bérszámfejtéssel, az adóigazolások kiállításával, a munkaviszony be- és kijelentésével, valamint a szerződéskötéssel, hiszen a dolgozók nem munkaviszonyban, hanem szövetkezeti jogviszonyban állnak. A szövetkezetek keretein belül fellelhető munkák a leggyakrabban a kereskedelmi vagy a termelői szektorba tartoznak, hiszen ezek azok az ágazatok, ahol biztosítható a rugalmas, csökkentett óraszámú munkavégzés. Bár hivatalos statisztikák nem készültek, de a becslések szerint 2017-ben, a szövetkezeti forma bevezetését követően körülbelül 80 ezer fő vállalt munkát ily módon. 2020-ban pedig a számuk már meghaladta a 123 ezret.
A LEGJOBB nyugdíjas tanácsok nyugdíjasoktól + TÖBB SZÓRAKOZÁS!
Nyugdíj és kisbaba: Nagyszülői GYED és egyéb lehetőségek
Gyakran felvetődő kérdés a gyermeket vállaló szülők körében, hogy a kisbaba születése után milyen támogatásokra lehetnek jogosultak a gyermekük után, melyikük veheti igénybe ezeket és milyen hatással van mindez a munkavállalásukra. Az alábbiakban, az ebben való eligazodáshoz igyekszünk segítséget nyújtani a gyermek után járó ellátásokon keresztül.
Csecsemőgondozási díj (CSED)
A csecsemőgondozási díjra alapvetően csak az édesanya jogosult, az édesapa csak egyedi esetekben veheti igénybe ezt a támogatási formát (pl. az anya egészségügyi okból kikerül a háztartásból). Az anyát 24 hét szülési szabadság illeti meg, a csecsemőgondozási díj pedig a szülési szabadságnak megfelelő időtartamra jár. A CSED mellett a gyermek három hónapos koráig nem lehet dolgozni. Ha az ellátásra jogosult a gyermek születését követő 90 nap alatt bármilyen jogviszonyban - kivéve a nevelőszülői foglalkoztatási jogviszonyt - keresőtevékenységet végez, nem jár részére a csecsemőgondozási díj. 2025. július 1-től a CSED Extra intézkedésnek köszönhetően az édesanya, a gyermeke születése utáni harmadik hónapot (90 napot) követően a CSED csökkentett összegű, 100% helyett 70%-os mértékű megtartása mellett vállalhat munkát.
Gyermekgondozási díj (GYED) és nagyszülői GYED
A gyermekgondozási díjat a CSED-del ellentétben már a szülők választása szerint az édesanya és az édesapa is igénybe veheti. A GYED mellett korlátlanul végezhető keresőtevékenység, a jogosult a teljes keresete mellett megkapja a megállapított GYED összegét is. A diplomás GYED és a nevelőszülői GYED esetén a gyermek születését követő 169. naptól lehet munkát vállalni.
A nagyszülői GYED jogosultsági feltétele, hogy az anya és az apa is (az egyedülálló szülő esetén a gyermeket gondozó szülő) kereső tevékenységet végezzen. A folyósítás alatt a nagyszülő viszont nem dolgozhat, kivéve, ha a munkavégzés kizárólag az otthonában történik. A támogatás a legfiatalabb gyermek 3. életévének betöltésétől a 8. életévének betöltéséig jár.
A nyugdíjba vonulás fogalma és a köznevelési foglalkoztatás
Nap mint nap kapok olyan szakértői kérdéseket, amelyek a „nyugdíjba vonulás” kérdésével, a nyugdíj melletti óvodai, iskolai munkavégzés lehetőségével, a nyugdíj melletti vezetői megbízással és egyéb fontos problémákkal foglalkoznak. Általában azt tapasztalom, hogy a kérdezők nagy része úgy gondolja, hogy a „nyugdíjba vonulás” és a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony megszűnése szorosan összefüggenek egymással. Rövidebben és pontatlanabbul fogalmazva sokan úgy vélik, hogy amikor a nyugdíj igénylése mellett döntenek, akkor meg kell szüntetni pedagógusi vagy nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő munkakörben fennálló köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyukat.
Először azt a fontos kérdést kell tisztáznunk, hogy mit jelent a „nyugdíjba vonulás” fogalma. A régi időkből maradt ránk ez a kifejezés, amikor is az érintett elérte a nyugdíjkorhatárt, a munkáltató megszüntette a jogviszonyát, majd megérkezett számlájára az első öregségi nyugdíj. A „nyugdíjba vonulás” kifejezés helyett használjuk inkább a „jogosultságot szerzett az öregségi nyugdíjra” körülményesebb, de pontosabb kifejezést. Az öregségi nyugdíjra való jogosultságot - a Társadalombiztosítási nyugellátásról szóló 1997. évi LXXXI. törvény (a továbbiakban Tny.) 18. §-ában foglalt feltételek szerint - a nyugdíjkorhatár betöltésével és a szükséges szolgálati idővel egyidejűleg szerzi meg az érintett. Ha az érintett betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt vagy rendelkezik a nők 40 éves jogosultsági idejével és az öregségi nyugdíjra való jogosultság egyéb feltételeivel, akkor nem feltétlenül kell kérnie a nyugdíj megállapítását és folyósítását annak ellenére, hogy erre megvan a lehetősége.
Petróczi Gábor tanügyigazgatási szakértő előadásában rámutatott, hogy ma már számos lehetőség nyílik a nyugdíjas munkavállalók további foglalkoztatására. A nyugdíjba vonulás fogalma ma már nem azonos a munkaviszony automatikus megszűnésével. Előadónk hangsúlyozta, hogy a nyugdíjas státusz megállapítása és a jogviszony lezárása különvált, így az öregségi nyugdíj megállapítása nem jelenti azt, hogy a munkavállalónak távoznia kell a munkahelyéről. Különösen a köznevelési és szociális intézményekben nincs akadálya a nyugdíj melletti további foglalkoztatásnak, ahol a munkavállaló egyszerre kaphat illetményt és nyugdíjat is. A Pedagógusok Új Életpályájáról szóló törvény (Púétv.) egyértelmű kritériumokat határoz meg: nyugdíjasnak minősül az, aki betöltötte az öregségi nyugdíjkorhatárt és rendelkezik legalább 20 év szolgálati idővel. Emellett azok is ebbe a körbe tartoznak, akik a nők 40 program keretében vagy más különleges feltételek alapján kaptak végleges öregségi nyugdíj-megállapítást, még akkor is, ha életkoruk szerint nem érték el a nyugdíjkorhatárt.
Foglalkoztatás a köznevelésben
A Púétv. 49. § (1) bekezdése szerint a munkáltató rendes felmentéssel megszüntetheti a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyt arra alapozva, hogy az érintett nyugdíjas. Ugyanakkor fel kell arra hívnunk a figyelmet, hogy a nyugdíjas felmentése a munkáltató számára csak lehetőség, de nem kötelezettség, azaz a köznevelési intézményekben minden további nélkül lehetőség van a nyugdíjasok - akár az öregségi nyugdíj folyósítása melletti - további foglalkoztatására. Ha a jogosult személy úgy dönt, hogy kéri az öregségi nyugdíj megállapítását és folyósítását, akkor tovább foglalkoztatása esetén az öregségi nyugdíj mellett jogosult az illetményére is.
A nyugdíjfolyósító szerv nem szünetelteti az öregségi nyugdíj folyósítását, ha a Tny. 83/C. § (1) bekezdésében meghatározott, közalkalmazotti, kormánytisztviselői, állami szolgálati, egészségügyi szolgálati, rendvédelmi igazgatási szolgálati, honvédelmi igazgatási szolgálati, bírói, igazságügyi alkalmazotti, ügyészségi szolgálati, valamint közszolgálati jogviszony nem áll fenn. Akinél idén a nyugdíj folyósítása a korábbi szabályozás miatt szünetelt, azt úgy kell tekinteni, mintha legalább egy napra öregségi nyugdíjat kapott volna. Egyszerűsödnek a nyugdíj melletti továbbfoglalkoztatás szabályai az egészségügyi és az egészségügyben dolgozóknál is.
Felmentés és végkielégítés
Jó, ha tudjuk, hogy a felmondás és a végkielégítés esetén is más szabályok irányadóak a nyugdíjas munkavállalóknál. A Munka Törvénykönyve szerint ugyanis alapesetben a felmondást határozott és határozatlan idejű munkaviszony esetén is indokolni kell. Ezen felül, aki nyugdíj melletti munkát vállal, annak nem jár végkielégítés sem. Hiszen ennek a juttatásnak az a célja, hogy a dolgozó a stabil jövedelem megszűnése után se kerüljön anyagi krízishelyzetbe, amíg nem talál másik állást.
A Púétv. 52. § (7) rendelkezései alapján a munkáltató legalább a felmentési idő felére köteles a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót mentesíteni a munkavégzés alól. A munkavégzés alól a köznevelési foglalkoztatotti jogviszonyban állót - a mentesítési idő legalább felének megfelelő időtartamban - a kívánságának mérlegelésével kell mentesíteni a gyermekek, a tanulók érdekeire való tekintettel, a tanítási év, nevelési év feladataira figyelemmel. A felmentési idő lejáratáig a munkában töltött idő terhére ki kell adni az érintett számára járó időarányos szabadságot. Amennyiben ez nem történt meg, a munkáltatónak a köznevelési jogviszony megszűnése napján a Púétv. 52. § (8) bekezdésben meghatározott mértékű távolléti díjat kell fizetnie.
Az elmúlt évtizedek gyakorlatában sokszor okozott problémát, hogy a pedagógusok vagy más foglalkoztatottak kérték jogviszonyuk felmentéssel történő megszüntetését, a felmentési idő megállapítását, majd a felmentési idő lejáratát követően újra jogviszonyt létesítettek a munkáltatóval. Ennek a látszólag irracionális döntésnek többnyire az az oka, hogy 35 éves jogosultsági idő betöltése esetén a jogviszony megszüntetésekor az érintett jogosulttá vált a 40 éves jubileumi jutalomra, amelyet a jogviszony megszűnése napján kellett kifizetni számára még akkor is, ha a szóban forgó napig az időtartam nem érte el a 40 évet. Az azonban problémát okozott - elsősorban persze a munkáltató számára - hogy a kolléga a munkavégzés alóli mentesítésének négy hónapja alatt nem dolgozhatott, és ismételt munkavégzésére csak a felmentési idő lejáratát követően lehetett számítani. Ezt a problémát igyekszik megoldani a Púétv. 2024. január 1-jén hatályba lépő 52. § (8) bekezdése. Ez a rendelkezés lehetővé teszi, hogy ha a köznevelési foglalkoztatotti jogviszony felmentéssel történő megszüntetésére a 49. § (2) bekezdésben meghatározott okból (nők 40 éves jogosultsági ideje) kerül sor, és a felek írásban megállapodnak, akkor a munkavégzés alóli mentesítés helyett a foglalkoztatott a felmentési idő alatt is munkát végezhet, és a jogviszony megszűnése után 30 napon belül, de akár a következő napon új jogviszonyt létesíthet.
Vezetői megbízás nyugdíjas korban
További gyakori kérdés az, hogy a nyugdíjassá minősülés hogyan érinti a szóban forgó személy folyamatban lévő vagy jövőbeni vezetői megbízását. A nevelési-oktatási intézményben fennálló igazgatói/főigazgatói megbízáshoz - a 401/2023. (VIII.30.) Korm. rendelet 26. § (1) bekezdésének d) szakasza alapján - nélkülözhetetlen, hogy az érintett a nevelési-oktatási intézményben pedagógus-munkakörben határozatlan időre, teljes munkaidőre szóló kinevezés keretében vagy a megbízással egyidejűleg pedagógus-munkakörben történő, határozatlan időre teljes munkaidőre szóló kinevezéssel jogviszonyban álljon. Mivel a foglalkoztatás egyéb körülményeire vonatkozóan a jogszabályok nem tartalmaznak szabályozást, semmi akadálya nincs annak, hogy a nyugdíjasnak minősülő köznevelési foglalkoztatott vezetői feladatokat lásson el. Tehát az öregségi nyugdíjkorhatárt elérő köznevelési foglalkoztatottak vagy a nők negyvenéves jogosultsági feltételeit teljesítő nők esetében nem szükséges a vezetői megbízás visszavonása, vezetői megbízásuk annak lejáratáig megmaradhat. Annak sincs akadálya, hogy a nyugdíjasnak minősülő személy - előző vezetői megbízásának lejáratát követően - újabb vezetői megbízást kapjon. Önmagában a nyugdíjassá minősülés nem képez alapot a vezetői megbízás visszavonására sem. A munkáltatónak arra azonban természetesen van lehetősége, hogy a vezetői feladatokat ellátó köznevelési foglalkoztatott jogviszonyát annak nyugdíjasnak minősülésére való tekintettel felmentéssel megszüntesse.