Amikor megszületik egy gyermek, rengeteg vizsgálatnak vetik alá. Ezek egytől egyig fontos vizsgálatok, melyek során a primitív reflexeket és az elemi mozgásmintákat nézik. Ezek eredményéből lehet következtetni az idegrendszer érettségére és az izomtónus állapotára.
Mi az izomtónus?
Izomtónusnak az izmok passzív mozgatással szembeni ellenállását, feszítettségét nevezzük. Normál izomtónus esetén a passzív mozgatás során ellenállást tapasztalunk. Az izmaink akkor is tónusban vannak, ha nem használjuk őket. Ez amolyan készenléti állapot. Az izomtónus kulcsszerepet játszik többek között a testtartásban, de egyes szervek működésében is.
Hipotónia: az alacsony izomtónus
Ha túl alacsony az izomtónus, petyhüdt, laza az izomzat, hipotóniáról beszélünk. Hipotónia esetén a csecsemő izmai petyhüdtek, puha tészta tapintatúak. Az ilyen izom puha, petyhüdt, tészta tapintású. A hipotónia az izomtónus gyengeségét jelenti, de fontos, hogy nem azonos az izomgyengeséggel, amely az izomerő hiányát foglalja magában. A hipotónia önmagában nem betegség, hanem tünet. Több fokozata létezik, az egészen enyhétől az életet veszélyeztető állapotig (mozgásképtelenség, légzési nehézség, szív problémák) - ez már betegség. Jelentkezhet testszerte vagy csak egyes területeken. Leggyakrabban a vállöv és a törzs-nyak területe érintett. Ezekből kifolyólag az okozott problémák is széles skálán mozognak.
A hipotónia tünetei csecsemőknél
A hipotón babák izomzata jellemzően nagyon puha, petyhüdt, és testük hasonlóan reagál a mozgatásra, mint egy rongybaba: végtagjaik lógnak anélkül, hogy könyökben, térdben behajlanának, testük elernyed. Fejüket is nehezen tudják mozgatni, illetve általában véve nehezükre esik a mozgás. Hasra fektetve nem tudják felemelni magukat, emiatt csak fekszenek, „repülőznek”. A hipotón baba - az érintett területtől és súlyosságtól függően - küzdhet a szopizással (nem képes vákuumot képezni, túl lassan/sokáig szopik); nem szívesen fekszik hason, nem támasztja magát, gyakran „repülőzik”; nem tartja a fejét.
Később a kúszás, mászás és járás során is megjelenhetnek a problémák, hiszen a puha és erőtlen izom minimálisan vesz csak részt a mozgásban. Emiatt késlelteti a mozgásfejlődést, valamint kóros mozgásmintához vezethet. Az izomtónusos gyengeség az arc izmait is érintheti, ami szopási és később beszédproblémákhoz vezethet. Jellemző, hogy az érintett gyerekek késleltetve érnek el olyan fejlődési mérföldköveket, mint a felülés, mászás, séta, az első szavak kimondása és az önálló étkezés.
Az izomtónus értékelése tapasztalatot igényel. A hipotón baba lehet aluszékony. A feje gyakran elbillen, nehezen tudja megtartani. Hónaljánál megemelve szinte kicsúszik a kezünkből. Ha a hason fekvő babát megemeljük kezünket a has és mellkas alá helyezve, az egészséges csecsemő életkorától függően a törzs szintjéig, vagy még magasabbra emeli a fejét, míg a hipotóniás csecsemő erre nem képes. Az ilyen csecsemők általában nagyon nyugodtak, jól elvannak és nem túl motiváltak a mozgásra. Gyakran még a gyerekorvos és a védőnő is lustának könyveli el az ilyen eseteket.
A hipotónia okai
A hipotónia általában veleszületett probléma, és legtöbbször hamar felismerik. Többféle kiváltó ok állhat a hátterében, beleértve az izmok, illetve a mozgatóideg-végződések és izmok kapcsolatának rendellenességeit, valamint a centrális és perifériás, avagy környéki idegrendszer zavarait. A kiváltó ok sok esetben ismeretlen marad.
Az okok között meg kell említeni a szülés körüli oxigénhiányt, illetve a terhesség alatt, illetve a szülés során vagy a születést követően kialakult idegrendszeri zavarokat (pl. agyvérzés, agyi keringési zavarok). Izomtónusos gyengeséget okozhatnak különféle súlyos fertőzések és számos örökletes betegség is (pl. Down-kór, Williams-szindróma, Prader-Willi-szindróma). Ritka, de igen súlyos örökletes betegség a spinális izomatrófia (SMA), ami az idegsejtek pusztulásával jár és fokozatos izomgyengeséget, sorvadást okoz az izmokban. Előfordul, hogy a hipotóniát valamilyen táplálkozási probléma okozza. A koraszülött gyermekek esetében nagyobb az izomtónusos gyengeség kialakulásának kockázata. Szintén gyakori a hipotónia sérült, agykárosodott gyermekeknél is.
Csecsemőkori görcsök felismerése: Gyermekorvos tippjei | AAP #KérdezdAGyermekorvost
Izomtónus-eloszlási zavarok
Amikor az izomtónus eloszlása nem megfelelő - azaz egyes izmok túl feszesek, mások pedig túl lazák, vagy a test két oldala között különbség van -, akkor izomtónus-eloszlási zavarról beszélünk. Sajnos - ahogy az életben minden más is - ez sem fekete-fehér. Gyakran előfordul, hogy egy gyermeknél bizonyos izomcsoportok hipotónok, míg más izmok feszesek.
Hipertónia: a feszes izomzat
Ha az ellenállás túl nagy, akkor feszes (spasztikus) izomzatról beszélünk. Ilyenkor az egyes izomcsoportok ellazulás közben is megrövidült, feszes helyzetben maradnak. Az izmok nem tudnak pihenni. Ez az állapot állandósulhat, ezzel nagy fájdalmat okozva a csecsemőnek. Jellemzően az összegömbölyödött tartásért felelős izmok esetében fordul elő feszesség, például a nyak területén és a gerinc melletti izmokban.
A csecsemő ferdén tartja a fejét, vagy csak egy irányba hajlandó fordítani. Szoptatásnál problémák adódnak (pl. csak egy irányba fordulva tud szopni), vagy az arc aszimmetriája jelentkezik. Feltűnő lehet még a nyak rövidsége és a folyamatosan felhúzott vállak. Hason fekve már egészen kicsi korban emeli és tartja a fejét. Ilyenkor a szülők nagyon örülnek, hogy milyen ügyes a babájuk. Valójában csak 3 hónapos kor körül alakul ki a stabil fejtartás. Sőt, a 90°-os fejemelés általában 4-5 hónapos korra tehető. Ilyenkor már a legtöbb csecsemő hason fekvésben a tenyerén támaszkodik.
A túl feszes izomzat ugyanúgy problémát okozhat a mozgásfejlődés során, mint a hipotónia. Általában megkésett mozgásfejlődés jelentkezik (kivéve a korai fejemelés). Természetesen itt is vannak fokozatok. Ebben az esetben a legnagyobb gondot a fájdalom okozza.
Diagnózis és kezelés
Ha a szülőben felmerül a hipotónia gyanúja a gyermek által mutatott tünetek alapján, elsőként a védőnővel és a gyermekorvossal kell konzultálni azokról. Fontos megemlíteni, hogy az izomtónus egyénenként nagyon változó lehet, így szakembert igényel annak eldöntése, hogy kóros mértékű gyengeségről van-e szó. A kezelés feltétele mindkét esetben a pontos diagnózis felállítása, melyben legfontosabb a gyermek neurológiai vizsgálata. Ha kétséged támad, bátran keress fel szakembert (gyógytornász, neurológus). Minél korábban elkezdett habilitációval, neurohabilitációval sokkal jobb eredményt lehet elérni, mert csecsemőkorban az agy és az izomzat is könnyebben alakítható.
Terápiás lehetőségek
A fejlesztés célja, hogy segítsenek a kicsi normális izomtónusának kialakításában, s így elősegítsék normális fejlődését. Vannak ugyan olyan gyermekek, akik saját maguk megküzdenek ezzel a problémával, de előfordulhat, hogy a te babádnak mozgásfejlesztésre, manuálterápiára lesz szüksége. A hipotóniás baba fejlesztését mindenképpen szakértő gyógytornászra kell bízni, aki a gyermek gyógytorna speciális technikájával készteti munkára a pici izmait. Vannak speciális gyógytornász technikák (ilyen például a Dévény Anna nevével fémjelzett torna) és szenzoros gyógytornai technikák is. Fontos, hogy szakember derítse fel, hogy pontosan milyen ok húzódik meg a hipotónia mögött, és ennek megfelelően válasszon terápiát a gyermek számára.
A kezelés alapját mindig a hipotóniát kiváltó tényező kezelése jelenti, amennyiben ez lehetséges. Ezenkívül szükség lehet gyógytornára a motoros képességek és a testi erő fejlesztése céljából, beszédterápiára a légzési, beszéd- és nyelési nehézségek kezelésére, valamint a táplálkozás támogatására alultápláltság, alacsony testsúly esetén. Csecsemőkorban az agy és az izomzat még könnyen alakítható, így az időben megkezdett fejlesztő terápia révén a hipotón gyerekek akár hamar be is hozhatják a kortársaikkal szembeni lemaradásukat.
Katona módszer
A gyógytornász speciális technikákkal kezeli az újszülöttet. Ezek közül az egyik a Katona módszer. A módszer főként, de nem kizárólag az oxigénhiány miatt károsodott csecsemők kezelésére alkalmas. Lényege, hogy a minden csecsemővel veleszületetten jelen lévő, ún. komplex elemi mozgásmintákat (mászás, ülésbe húzódzkodás, ülésbe emelkedés, kúszás, stb.) napi rendszerességgel kiváltjuk a fiatal csecsemőben. A mozgás kiváltását az agy „serkentésével” érjük el azáltal, hogy a csecsemőt különböző gravitációs helyzetekbe hozzuk, ami aktiválja az agy azon részét, ahol ezek az elemi mozgásminták tárolva vannak. Az agyból kifutó „parancs” hatására létrejön a mozgásminta, a végrehajtott mozgásról pedig visszajut az agyba az információ. A mozgásminták kiváltása igen egyszerű, ezért a szülőknek minden nehézség nélkül megtaníthatók, ezúton biztosítható a feladatok napi rendszerességgel történő végeztetése, ami a siker alapvető feltétele. Emellett a szülő tevékeny részese lehet a terápiának. Ezek a napi rendszerességgel végrehajtott, az emberi mozgásra jellemző mozdulatsorozatok képesek az agy által közvetített kóros izomtónust, mozgásszervezést normalizálni.
Bobath terápia
A Bobath egy nemzetközi szinten is elismert hatékony terápia, melyet a hipotóniás gyermekek fejlesztésére is alkalmaznak. A terápia célja a normális mozgásminták kialakítása és a kóros mozgásminták gátlása. A Bobath terápia magában foglalja a gyógytornász által irányított gyakorlatokat, melyek segítenek az izomerő és a koordináció javításában. Hetente több alkalommal végzett Bobath torna segíthet a gyermek állapotának javításában.
Gyermekgyógytorna
A gyermekgyógytorna foglalkozáson a gyógytornász átnézi mozgásait, ízületi szögeinek a tartományát, talpán való terhelését, gerincét, testtartását, ülését…stb. A hipotón gyermekeknél, amíg a növekedés tart, célszerű a gyermekgyógytornászt időnként (évente) felkeresni, még akkor is, ha a szülő számára nincs nagyon feltűnő eltérés. A gyermekgyógygyógytornász felkeresése különösen javasolt addig, amíg a mozgásfejlődés, testtartás kialakul (kb. 18 éves korig).
Csecsemőkori görcsök felismerése: Gyermekorvos tippjei | AAP #KérdezdAGyermekorvost
Hordozás hipotóniás babáknál
A helyes beállítások egyik alappillére a szabad légutak biztosítása. Ha a csecsemő feje inog, nehéz feszesre húzni a kendőt, különösen egy kezdő anyukának. Természetesen nem kell lemondani a hordozásról ebben az esetben sem, de mindenképpen konzultálni kell a kezelőorvossal és egy speciális hordozási tanácsadóval. A formázott hordozók esetében feltétel a fejtartás megléte. A háton hordozás során (szintén formázott hordozóban) pedig kiemelten fontos, hogy a törzstartása is stabil legyen a gyermeknek.
Táplálkozási nehézségek és kezelésük
Mivel az izomtónusos gyengeség a szoptatást is befolyásolhatja, így érdemes néhány dologra odafigyelni ezeknél a babáknál. Ha babád aluszékony, finom keltegetéssel gyengéden ébreszd fel! Ügyelj arra, hogy 8-12 alkalommal szopjon 24 óra alatt. A hipotóniás baba szoptatását az ún. békapózban (kenguru pozíció) ajánlott végezni.
Az evés és a beszéd az arcizmok kontrollált és finom mozgásán alapszik. Ehhez azonban elengedhetetlen a normál izomtónus, és az arc izmainak a megfelelő izomerejére, mozgástartományára, sebességére, koordinációjára és disszociációjára (a szájüregi struktúrák pl. ajkak, nyelv) van szükség. Ha egy gyermek hipotón, akkor az első nehézség, amivel szembesülhetünk a hozzátáplálás során, az a stabil és optimális pozíció felvétele. A hipotón gyermekek fej- és törzskontrollja kevésbé erős, emiatt nehezebb megtartaniuk a fejüket vagy később egy ülő helyzetet (jellemzően a felülés is később jelenik meg).
A hipotónia továbbá kihathat az orál-motoros készségekre is, ezen belül főként az állkapocs, az ajkak és a nyelv mozgásaira. A gyenge állkapcsok nyitott szájtartást eredményeznek, amely akár gyenge nyálkontrollhoz (nyálfolyáshoz) is vezethet. A hipotón gyermekek az ajkaikat nehezebben tudják összezárni, emiatt a szívószálból vagy a pohárból történő ivás nehezített lehet, megtanulása több időt és gyakorlást igényelhet. Gyakran már szoptatási nehézségek is felléphetnek. Ivás során a folyadék kontrollálásával is adódhatnak nehézségeik, amely megmutatkozhat a folyadék kicsorgásában, köhögés és félrenyelés formájában is. A nyelv gyengesége pedig kihathat az étel, a falat szájtéren belüli irányítására. A fent említett problémák hatékonyan kezelhetők az orál-motoros készségek fejlesztésével. Mint bármilyen fejlesztés esetén itt is a gyermek jelenlegi készségeire alapozunk, azokból indulunk ki.
| Probléma | Hipotóniás tünet | Kezelési javaslat |
|---|---|---|
| Szoptatás | Nem képes vákuumot képezni, túl lassan/sokáig szopik, aluszékony | Békapóz (kenguru pozíció), finom keltegetés, 8-12 szopás/24 óra |
| Fejtartás | Nehezen tartja a fejét, inog a feje, leejti a fejét | Gyógytorna (pl. Katona, Bobath), speciális hordozási tanácsadás |
| Mozgásfejlődés | Később forog, kúszik, mászik, ül fel, áll fel, jár, "repülőzik" hason fekve | Korai fejlesztés, gyógytorna, manuálterápia |
| Arcizmok | Szopási és beszédproblémák, nyitott szájtartás, nyálfolyás, nehezített ivás | Orál-motoros készségek fejlesztése, beszédterápia |
| Testtartás | Laza ízületek, csámpásság, W-ülés, gyakori elesés | Gyógytorna, aktív gyermekgyógytorna, ortopédiai konzultáció |