Kimaradt menzesz utáni peteérés: mítoszok és valóság

Az ovuláció az a folyamat, amikor minden menstruációs ciklus során egyszer a hormonális változások hatására a petefészekből kiszabadul egy petesejt. Csak akkor tud teherbe esni, ha egy spermium megtermékenyít egy petesejtet. A petesejteket a petefészkek tartalmazzák. A petesejtet csak legfeljebb 24 órával az ovuláció után lehet megtermékenyíteni. Míg egy petesejt csupán 24 óráig él, a spermiumok akár öt napig is képesek aktívak maradni. A „termékenységi ablak” teljes időtartama, tekintve a petesejt és a spermium együttes élettartamát, nagyjából hat nap. A legtermékenyebb napok egy ciklus során, amikor a legvalószínűbb, hogy teherbe eshet védekezés nélküli szexuális együttlét esetén, az ovuláció napja és az azt megelőző nap - ez a termékenységi csúcs két napja. A megelőző néhány napban is magas a termékenység, és lehetőség van teherbe esni.

Mi a normális menstruációs ciklus?

A nagykönyvben az van írva, és így is tanítják az iskolában, hogy a nők menstruációs ciklusa 28 napos. Az életben azonban nem ennyire menetrendszerű és atombiztos a menzeszünk, nagyon sok minden befolyásolhatja, hogy megérkezik-e a havi vérzés. Minden nőnél és minden alkalommal más a menstruációs ciklus hossza, de általában 23 és 35 nap között van. Ha valakinek 21 és 35 nap között rendszeres időközönként megjelenik a menzesze, azt normálisnak tekintjük, egy-két nap eltérés nem számít. Az ovuláció általában 12-16 nappal a következő menstruáció előtt történik. Sok nő úgy gondolja, hogy a 14. napon van ovulációja, de ez csak egy átlag. A legtöbb nő valójában a menstruációs ciklus egy másik napján ovulál, és ez ciklusonként is változhat. Fontos, hogy a menzeszt onnantól számoljuk, amikor valóban megjön a vérzés.

A női ciklus szakaszai a következők:

1. Menstruáció
2. Peteérés (follicularis szakasz)
3. Ovuláció
4. Luteális szakasz

A tüszőfázis (follikuláris szakasz) a menstruáció első napjával kezdődik. A menstruáció végén, a méhnyálkahártya felső rétegének leválását követően az ösztrogén hormon hatására a méh újra megkezdi a felkészülést egy megtermékenyített petesejt beágyazódására. Ekkor a nyálkahártya megvastagszik, megtelik tápanyagokkal és kialakul egy ún. „petesejtágy”. Mindeközben a petefészekben megérnek a szunnyadó tüszők, amelyek egy-egy petesejtet foglalnak magukba. A fázis hossza egyénenként eltérő lehet; 28 napos ciklus esetén körülbelül 14 napig, hosszú ciklus esetén azonban 21 napig is tarthat, majd az ovulációval (peteérés) egyidőben ér véget. Az ovuláció a ciklus második felében megy végbe - jellemzően annak 14. napján, 11-16 nappal a következő menstruáció előtt. Ilyenkor az egyik tüsző megreped és kiszabadul belőle egy érett petesejt, amely a petefészekből a méhbe vándorol a petevezetéken keresztül. A teljes fázis általában három-négy napig tart, de a termékeny napok száma hat: az ovuláció napja, plusz az azt megelőző 5 nap. Amennyiben a spermiumok ez idő alatt elérik a petevezetéket, megtermékenyítésre kerülhet sor. Az ovuláció végével megkezdődik a luteális fázis, mely a menstruáció első napjáig tart. Lényege, hogy a szervezet felkészítse magát a következő ciklusra. Ennek során a megrepedt tüszők helyén kialakult sárgatest progeszteront termel, mely előkészíti a méhnyálkahártyát a megtermékenyített petesejt befogadására. A menstruáció akkor következik be, ha nem történik megtermékenyítés. Ilyenkor a nem megtermékenyült petesejt egy napon belül még a petevezetékben feloldódik. Ennek során a méhnyálkahártya felső rétegei, az előkészített petesejtágy szükségtelenné válnak, leválnak, majd vérzés kíséretében a hüvelyen keresztül távoznak a szervezetből. Ezzel új ciklus kezdődik.

Peteérés a kimaradt menzesz után 14 nappal: lehetséges?

Az elméleti valószínűség fennáll, hiszen ha valakinél nem sokkal a menstruáció után következik be a peteérés, és a peteérés körüli napokban intim együttlét is történik, akkor bekövetkezhet a terhesség. Minél rövidebb idő telik el a legutóbbi menstruáció és a következő peteérés (ovuláció) között, annál nagyobb annak valószínűsége, hogy közvetlenül a menstruáció után létrejön a terhesség. Egy 2019-ben publikált vizsgálatban ovulációfigyelő mobilalkalmazások adatait elemezték 225 ezer menstruációs ciklusra vonatkozóan, és azt állapították meg, hogy a peteérés előtti hetedik naptól a peteérés után néhány napig a legnagyobb a teherbe esés valószínűsége. A nők többségénél a peteérés a menstruációs ciklus 14. napja körül, de mindenképpen a 20. nap előtt következik be. Ahogy az előbb láttuk, a peteérés előtt hét nappal történt intim együttlét már terhességet eredményezhet, és akinél az átlagosnál tovább tart a menstruáció, annál könnyen előfordulhat, hogy a teherbe esés szempontjából kritikus első napok egybeesnek a menstruáció utolsó napjaival, azaz igen, a menstruáció alatt vagy közvetlenül utána is teherbe lehet esni. Azt azért hangsúlyozni kell, hogy ennek valószínűsége viszonylag kicsi - de nem nulla.

Mi befolyásolhatja a menstruációs ciklust és a peteérést?

A ciklusod megváltozásának számos oka lehet. Az okok között szerepelhet terhesség, bizonyos diéták, fogamzásgátló tabletták szedése, stressz vagy akár szervi rendellenesség is. Emellett a drasztikus fogyás vagy hízás is alakítja a ciklusunkat: a testzsírszázalékunk változása is jelentős hatással van a hormonháztartásunkra, ezáltal pedig a menstruációnkra is. Mindezeken túl életkori sajátosság is lehet a menzesz késése. Ha a petesejt nem termékenyül meg, a méh lelöki a nyálkahártyát (a petesejt elvész vele együtt), és elkezdődik a menstruáció. Ha nem jön meg, mindenkinek az első gondolata a terhesség - ám amikor a tesztek negatívak, adódik a kérdés: miért késik? Mi számít normálisnak, és mit jelezhet a késés vagy kimaradás?

Elmaradt peteérés

Alapvetően akkor beszélünk elmaradt peteérésről, ha a finoman összehangolt folyamat valamelyik fázisának akadályozottsága miatt a pete nem érik meg és nem szabadul ki a petefészkéből. Nem lehetetlen, hogy valakinek egy hónapban elmarad a peteérése, majd a következőben ismét normálisan ovulál. Előfordulhat, hogy észre sem vesszük az elmaradt peteérést, mert a menstruáció továbbra is normális, de az is megtörténhet, hogy a menstruáció leáll. Emellett ovulációs teszttel is tetten érhető a kimaradás. A rendszertelen menstruáció annak a jele is lehet, hogy esetleg nem történik állandó peteérés. Amennyiben az elmaradt peteérés krónikus, akkor beszélünk terméketlenségről.

Az elmaradt peteérés okai:

• PCOS (Policisztás Ovárium Szindróma): Ez az egyik leggyakoribb oka az elmaradó peteérésnek. Ilyenkor a hormonok nem képesek összehangolt működésre. Számos további tünete is lehet, mint például a petefészekben létrejövő kis ciszták, elhízás, zsírosodó bőr, depresszió, valamint nem kívánt arcszőrzet. Súlyos esetekben meddőséget is okozhat.
• Korai menopauza: Akkor beszélünk róla, ha a petefészek működése 40 éves kor előtt leáll, a peteérés és menstruáció megszűnik.
• Menopauza: A változókor közeledtével is megnövekedhet a peteérés nélküli hónapok száma, hiszen a petefészek működése csökken, a hormonszintek csökkennek.
• Egyéb betegségek: A cukorbetegség, a kontrollálatlan magas vércukorszint, pajzsmirigyzavar vagy ösztrogéndominancia is befolyásolhatja a peteérést.
• Életmód: A stressz (főként a ciklus első időszakában jelentkező stresszhatás), a hirtelen súlyveszteség vagy kórosan alacsony testsúly, a kiegyensúlyozatlan táplálkozás és a túlzottan megterhelő testedzés is vezethet az ovuláció hiányához.

Az elmaradt peteérés tünetei:

• Éjszakai izzadás, hőhullámok
• Menstruációs rendellenességek (eltolódás, ritka, elmaradó, szokatlanul erős vagy gyenge menstruáció)
• Csökkenő libidó, hüvelyszárazság
• Ingadozó hangulat, ingerlékenység és szorongás
• Külsőleg észlelhető tünetek: hirtelen súlygyarapodás, hajhullás, vagy szokatlan helyeken (arc, has) észlelt szőrnövekedés
• Teherbeesési nehézségek

Mit tehetünk, ha késik vagy kimarad a menstruáció?

Bár ijesztő lehet, ha nem jön meg a menstruációnk, de nem kell rögtön a legrosszabra gondolni. Bármikor késik vagy kimarad a vérzés, az első dolgunk az legyen, ha volt szexuális kapcsolatunk férfival, hogy veszünk kettő különböző terhességi tesztet. Ha a teszt negatív, akkor várni kell pár napot, és el kell végezni a másik tesztet is - ha az negatív, és nincsen semmilyen más tünet, például alhasi fájdalom, akkor érdemes várni. Ha két menstruáció is kimarad egymás után, akkor érdemes felkeresni a szakorvost, hogy vizsgáljon ki minket. Ha valakinek rendszeresen vannak menzeszei, aztán egymás után három hónapig nem jelentkezik, azt másodlagos vérzéskimaradásnak nevezik, és mindenféleképpen ki kell vizsgálni. Gyógyszeres beavatkozásra ekkor lehet szükség.

Orvosi vizsgálatok és kezelések

Az elmaradt peteérés tünetei van, hogy enyhíthetők, de mindenképpen fontos kivizsgáltatni azokat, kimondottan abban az esetben, ha az ember éppen családalapítás előtt áll. Az orvos általában a hormonszint vizsgálatát (különös tekintettel a progeszteronszintre) vérvétellel méri, valamint ultrahangos vizsgálattal ellenőrzi a petefészkek és a méhnyálkahártya állapotát. Bizonyos antitestek jelenlétét is kimutathatja vérvizsgálat.

A számos lehetséges ok miatt különféle kezelések ajánlottak, ám minden esetben fontos, hogy hallgassunk az orvos által előírt szabályokra! A PCOS kezelése személyre szabottan, orvos által, valamint az orvos javaslatainak betartásával történik. Előfordulhat, hogy gyógyszeres kezelést írnak elő - a hormonszintet növelő gyógyszerek elősegíthetik a tüszőérést. Az injekciós kezelések is gyakran felmerülnek - a hCG, FS, valamint GnRH injekciók elősegítik a peteérés előfordulását. Amennyiben kimondottan a családalapítás a cél, a teherbeesés alternatív módja lehet az IVF (közismertebb nevén lombikbébi) módszer. Ez az eljárás azoknál alkalmazható, akik több mint egy éve nem tapasztaltak ovulációt. Az eljárás során a petesejteket manuálisan kivonják ki a petefészkekből, majd megtermékenyítik és beültetik azokat a méhbe.

Életmódbeli változtatások

Ahogy korábban is írtuk, a kezelés nagy mértékben függ a kiváltó októl, de gyakran életmódbeli változtatásokkal is érhető el pozitív eredmény. A stresszkezelés, a helyes táplálkozás és a mérsékelt fizikai aktivitás is arra ösztönözheti a szervezetet, hogy helyreállítsa a hormonális egyensúlyhiányt. Ha a peteérés elmaradásának oka az egyén testsúlya, az egészséges testsúlyhoz való visszatérés és annak megőrzése segíthet az egészséges ovuláció visszaállításában. Az ovuláció támogatásában étrend-kiegészítők is segítségedre lehetnek, úgymint: mio-inozitol, folát, Q10 koenzim és N-acetil-cisztein.

Megfelelő táplálkozás a gyermekáldás érdekében

A kellően megválogatott ételekkel és étrend-kiegészítőkkel nem csupán szervezetünket készíthetjük elő a sikeres várandósságra, de elősegíthetjük a peteérést, valamint a termékenységet is. Elsőként nézzük, melyek a tiltólistások, ha a cél a teherbeesés:

• magas glikémiás indexű ételek,
• transzzsírokat tartalmazó ételek,
• higanyban gazdag tengeri halak,
• édesítőszerekkel, cukorral dúsított italok,
• mesterséges anyagokat - ízfokozókat, színezékeket - tartalmazó élelmiszerek.

Ezek egyrészt megemelhetik a vércukorszintet, gyulladást válthatnak ki, valamint megváltoztathatják a hormonháztartás működését, ami a menstruációs ciklus zavarához, vagy akár az ovuláció elmaradásához is vezethet. A termékenység növelése érdekében érdemes továbbá kerülnünk a szóját tartalmazó ételeket. A szójában ugyanis fitoösztrogén található, ami negatívan hat a hormonháztartása. Általánosságban elmondható, hogy a nyers vagy párolt zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonák, alacsony zsírtartalmú, feldolgozatlan húsok és a magas zsírtartalmú tejtermékek, növényi olajok, valamint az omega-3 zsírsavakban, vasban, folsavban gazdag élelmiszerek fogyasztása ajánlott a várandósságra készülve. A kevesebb állati fehérje bevitel nem csupán a nők esetén növeli a teherbeesés esélyét. A férfiak nemzőképességére is igen jótékony hatással bír, mivel a spermiumok minősége jobbá válhat egy ilyen típusú étrend következtében. A szervezet fehérjeigényét érdemes növényi fehérjével pótolni, melyek közül a legjobb források a hüvelyesek - elsősorban a bab, a csicseriborsó és a lencse.

A termékenységet támogató étrend-kiegészítők közül egyértelműen kiemelkedik a méhpempő, amely 60-70 százalékban vizet, 9-18 százalékban fehérjéket és aminosavakat, 11 százalékban cukrokat, 4-8 százalékban zsírsavakat, továbbá rengeteg mikrotápanyagot tartalmaz. A méhpempő annyira komplex anyag, hogy jelenleg 150 biológiailag aktív összetevője ismert. Számos, az emberi szervezetre kifejtett pozitív hatása mellett, a teherbeesés esélyét is növeli: segít helyreállítani a felborult hormonháztartást, hozzájárul a rendszeres menstruációs ciklushoz, elősegíti a méhnyálkahártya megvastagodását, serkentőleg hat a luteinizáló hormonokra, így támogatva a peteérést. Viszont a méhpempő, a többi természetes alapú étrend-kiegészítőhöz hasonlóan, csak rendszeres szedés mellett fejti ki jótékony hatását.

Az ovuláció felismerése

Az ovuláció időpontjának meghatározása az egyik legegyszerűbb lépés a termékenység megértése felé. Sok nő állítja, hogy szúró fájdalmat érez az ovulációkor, de sokan nem éreznek semmit, és az ovulációnak nincs más fizikai jele.

Az ovuláció jelei

A peteérés jelei érzékelhetőek és kitapasztalhatóak. Figyeljünk a testünk jelzéseire!

• Alhasi fájdalom: A peteérés napja környékén a legtöbb nő úgynevezett középidős, szúrós alhasi fájdalmat érez. Ezt nem igazán lehet összetéveszteni a menstruációs görcsökkel, a rendszeres ciklus ismeretének birtokában pedig az időpontja is árulkodó lehet.
• Ovulációs vérzés: Ezt már sokkal kevesebben tapasztalják, de épp olyan megbízható jele annak, hogy elérkezett a peteérés ideje. Ez a 24-48 órán át tartó pecsételő vérzés a ciklus közepén jelentkezhet, az ovuláció napján, vagy közvetlenül előtte/utána. Oka a megemelkedett ösztrogén szint, mely közvetlenül a peteérés ideje után visszaesik.
• Megváltozott méhnyakváladék: A hüvelyváladék, vagyis a méhnyaknyák sűrűbb és több lesz a megnövekedett progeszteronszint miatt. Egy cikluson belül a cervix-nyák lehet ragacsos, krémes állagú, vízszerű és hasonlíthat a nyers tojásfehérjére is. Ezeket a váladék típusokat, épp ebben a sorrendben tapasztalja meg minden nő a legtermékenyebb napokig bezárólag.
• Ébredési alaphőmérséklet emelkedése: A megfelelő peteérés, majd ovuláció után progeszteronszint-emelkedés történik, amitől körülbelül fél fokkal feljebb mehet a testhőmérsékletünk. Közvetlenül az ovulációt megelőzően a testhő alacsonyabbá válik, majd a petesejt kiszabadulásakor hirtelen megemelkedik.

Peteérés kiszámítása

Több módszer is létezik a peteérés kiszámítására:

1. Naptármódszer: Rendszeres és kiszámítható menstruációs ciklus esetén a legkézenfekvőbb megoldás, hogy kiszámítsuk mikor van peteérés - a naptár módszer. Az előző néhány ciklus alapján egy naptár használatával be tudjuk jelölni, hogy melyik napra várható az ovuláció - a menstruáció első napjától számított 14. nap környéke.
2. Ovulációs teszt: A drogériákban, gyógyszertárakban és webshopokban kapható ovulációs teszt is alkalmas arra, hogy megállapítsuk mikor van peteérés. Ezek a vizeletben lévő luteinizáló hormon (LH) koncentrációját vizsgálják, és egy bizonyos érték felett jelzik, ha bekövetkezett a peteérés napja. A hagyományos LH-tesztekkel egy-két nappal az ovuláció előtt lehet meghatározni annak napját.
3. Ébredési alaphőmérséklet mérése: Ehhez a módszerhez egy teljes cikluson át, minden nap, ugyanabban az időben kell megmérni az alaphőmérsékletünket. Fontos, hogy az értékeket gondosan jegyezzük fel, hiszen közvetlenül az ovulációt megelőzően a testhő alacsonyabbá válik, majd a petesejt kiszabadulásakor hirtelen megemelkedik.
4. Cervix-nyák változásai: A méhnyaknyák állagából és színéből is lehet következtetni arra, hogy mikor érkezett el a peteérés ideje, mivel termelődését a hormonszint változásai befolyásolják.

tags: #kimaradt #egy #menzesz #es #azutan #14