Csecsemőtáplálás: mit és mennyit eszik egy baba 5 perc alatt?

A csecsemők táplálása az egészséges növekedés és fejlődés alapja. Az életkornak megfelelő táplálék biztosítása minőségileg és mennyiségileg is kulcsfontosságú. Az optimális táplálás szerepet játszik a megfelelő súlygyarapodásban, az immunrendszer érésében, a mozgás fejlődésében, valamint az értelmi és érzelmi élet alakulásában.

Az ideális táplálási módok és mennyiségek

A csecsemőtáplálás legideálisabb módja a kizárólagos szoptatás, amelyet a csecsemő 6 hónapos koráig folytatni kell. Ezt követően fokozatos hozzátáplálás mellett legalább 12 hónapos korig, igény szerint akár 2 éves korig is ajánlott az anyatejes táplálás. Ha az anyatej mennyisége elégtelen, tápszert kell adni, melynek egyszeri mennyisége 150-200-250 ml, napi 5 etetéssel.

Az újszülött 24 órás szükséges folyadékmennyiségét a súlya határozza meg. Ha egyszerűbb módszerrel szeretnénk számolni, akkor három óránkénti etetés esetén egy érett baba egyen kb. annyi milit, ahány napos, az első héten. Ez az érték nem szigorú, ha gyakrabban eszik a baba, kevesebb is lehet a mennyiség.

Fontos tisztázni, hogy itt elsősorban az elfogyasztott folyadék mennyiségéről van szó. Egy néhány napos újszülött, ha nem jut elég folyadékhoz, nagyon könnyen kiszárad. Ennek jele, hogy a vizelet mennyisége lecsökken, vagyis nincs jó mennyiségű vizelet minden pelenkában 2-3 óránként, és a pelenka nem „nehéz”. Nagyon helyesen nem javasolják az újszülöttes anyukáknak a tápszeres táplálást, nincs is rá szükség, ha a baba eleget eszik. Sok esetben azonban a szoptatás nehézségekbe ütközik, és a tápszeres pótlásra szükség van a megfelelő folyadékpótláshoz.

Energiaigény és tápanyagok

A szükséges energiamennyiség életkor szerint a következőképpen alakul:

• 1-3 hónapos korban: 100-120 kcal/kg/nap
• 3-6 hónapos korban: 90-110 kcal/kg/nap
• 6-9 hónapos korban: 80-100 kcal/kg/nap
• 9-12 hónapos korban: 80-100 kcal/kg/nap

A bevitt energia 50-60 százaléka szénhidrát (15-20 g/kg/nap), 25-40 százaléka zsír (3-4 g/kg/nap) és 10-15 százaléka komplett fehérje (2,0-2,5 g/kg/nap).

Szénhidrátok, zsírok, fehérjék

• Szénhidrátok: Energiabiztosítás, az agy és idegrendszer fejlődése, a normál bélflóra kialakítása, a kötőszövetek felépítése.
• Zsírok: Energiaforrások, a zsíroldékony vitaminok felszívódásában, az étvágy szabályozásában, a sejtmembránok felépítésében fontosak.
• Fehérjék: Feladatuk az enzimek, hormonok, immunglobulinok, transzportfehérjék biztosítása. Az állati eredetű fehérjék tartalmazzák azokat az esszenciális aminosavakat, amelyek elengedhetetlenek a növekedéshez és fejlődéshez. Ezeket a növényi eredetűek nem tartalmazzák, így a vegetarianizmus nem engedhető meg csecsemő- és kisgyermekkorban.

Vitaminok és ásványi anyagok

A vitaminok szerepe a fejlődésben rendkívül összetett.

• Zsírban oldódó vitaminok:
  • A-vitamin: Fontos a látásban, szöveti differenciálódásban. Hiányában szürkületi vakság, túladagolása esetén hányás léphet fel.
  • D-vitamin: Szerepe a kalciumháztartás szabályozása. Hiánya angolkórt, túladagolása étvágytalanságot, lázat, hányást okozhat.
  • E-vitamin: Antioxidáns, hiányában izomgyengeség jelentkezhet.
  • K-vitamin: Fontos szerepet játszik a véralvadásban, hiánya esetén vérzés lehetséges.
• Vízben oldódó vitaminok (B-vitaminok):
  • B1-vitamin (tiamin): Szerepe a szénhidrát anyagcserében van, hiányában beri-beri lép fel.
  • B2-vitamin (riboflavin): Szintén a szénhidrát anyagcserében fontos, hiánya nyelv- és szájgyulladást okoz.
  • B3-vitamin (niacin): Jelentős a DNS szintézisben, elégtelen fogyasztása bőrbetegségeket von maga után.
  • B5-vitamin (pantoténsav): A koenzim A része, hiánya során izomgyengeség jelentkezhet.
  • B6-vitamin (piridoxin): A glikogén, zsír és hormon anyagcsere szereplője, hiányában csecsemőkori görcsök, bőrgyulladás lehetséges.
  • B12-vitamin (kobalamin): A vörösvértestek érésében és a központi idegrendszer anyagcseréjében szerepel, hiánya hasmenést, gyengeséget, anorexiát okoz.
• Folsav: A DNS szintézisben kiemelt szerepet érdemel, hiányos bevitel esetén velőcsőzáródási rendellenesség a következmény.
• Biotin: A zsír és szénhidrát anyagcserében fontos.
• C-vitamin: Antioxidáns, skorbut jelentkezhet hiánya esetén.

Az ásványi anyagok közül kiemelten fontos a vas a vérképzésben, a jód a pajzsmirigyhormon termelésben, a fluor a fogzománc képződésében, a szelénium pedig antioxidáns.

Hozzátáplálás és az életkornak megfelelő étrend

Az elválasztás során a baba egyre több idegen fehérjével találkozik. Minél éretlenebb a gyomor- és bélrendszerének nyálkahártyája, annál nagyobb annak a valószínűsége, hogy táplálékallergia alakul ki nála. Ezért is javasolt, hogy a hozzátáplálást anyatejes etetés mellett 6 hónapos kor után kell elkezdeni. A mennyiséget és az étkezések gyakoriságát fokozatosan kell emelni. 3-4 napig csak egy újdonságot próbáljanak adni a babának, hiszen számára eddig teljesen ismeretlen, új ízeket kóstol. Ha nem ízlik, akkor nem szabad erőltetni, mert ez a későbbiekben gondot okozhat a többi étel elfogadtatásában. Ha az elválasztás a cél, akkor 2-4 hét alatt kell kiváltani egy szopást.

A kisbaba számára változatos étrendet kell biztosítani, hogy minden tápanyaghoz egyformán hozzájusson.

Az életkornak megfelelő étrend részletesebben:

1. 0-4 hónapos kor között: Anyatej vagy tápszer etetése szükséges.
2. 4-6 hónap: Tápszer mellett már adható rizs, vastartalmú cereáliák (búza, árpa, rozs, zab). A glutén tartalmú ételeket 7 hónap előtt fokozatosan mindenképp be kell vezetni, mivel csökkenti a lisztérzékenység, a cukorbetegség kockázatát. Anyatejes táplálás esetén továbbra is elegendő csak a tejet adni a babának.
   • Állag: Ha a pürés hozzátáplálást választod, az első falatok folyékony méz állagúak legyenek. Természetesen, ha többet szeretne enni, még tartja a száját, láthatóan kívánja az ételt, adhatsz többet is.
   • Gyakoriság: Naponta 1-2 alkalommal.
3. 5-7 hónap: Zöldségek, főzelékfélék, gyümölcsök minden édesítés, ízesítés nélkül. Ezek bevezetése csökkenti az édességekre való igényt, segít kialakítani a helyes táplálkozási szokásokat. Anyatejes vagy tápszeres etetések között gyümölcslé, majd gyümölcspép (40-50 g) adható.
   • Állag: Lassan itt az idő, hogy a tiszta püré állagú étele darabosabb püré legyen. Ha eddig szitán törted át az ételeit, törd át most is a püré legnagyobb részét, de hagyj meg egy kis adagot.
   • Mennyiség: Ha még csak kiegészíted az étkezést, akkor 3-5 evőkanál, ha már szeretnél kiváltani étkezést, akkor annyit amennyivel a baba jóllakik.
4. 6-8 hónap: Joghurt, túró, tojássárgája, darabolt hús, száraz kenyér adása ajánlott (fehérje, vitamin, vas bevitel növelése, emellett segíti a rágás tanulását).
   • Állag: Ha a babád jól reagált az első kisebb darabokra, próbálkozhatsz sűrűbb, darabosabb ételekkel. Ha a puhább ételeket, mint például a banánt vagy a krumplit innentől lehetőleg ne turmixoljuk, hanem villával törjük össze számára, azzal szintén a nagyobb darabokkal ismerkedhet.
   • Mennyiség: Kb. 180-250 ml.
   • Új íz bevezetése továbbra is a délelőtti időpontban történjen.
5. 8-10 hónap: Főtt, darabos zöldség, falatméretű hús (baromfi, hal), hetente egyszer hüvelyesek. Főzelékfélék közül burgonya, répa, borsó, paraj, karfiol, tök, cékla adható. Gyakori, hogy a 8-9 hónapos vagy annál idősebb babák úgy döntenek, hogy mindent maguk akarnak csinálni. Vannak babák, akik nem fogadják el a kanalat, vagy maguk szeretnének kanalazni.
6. 9-12 hónap: Már próbál önállóan enni. Továbbra is zöldségek, gyümölcsök, búzafélék, kenyér, sajtok fogyaszthatók.
   • Állag: 10 hónapos korára a baba készen áll a kicsit felnőttesebb fogásokra. Kínálj neki egyszerűbb tésztaszószokat babáknak való tésztával, melyet apróra vágsz. A rizst például ebben a korban már nem szükséges áttörni vagy turmixolni. Mostanra már a családnak főzött jó néhány ételből ehet a baba kisebb nagyobb változtatással, de minden, fulladásveszélyt jelentő hozzávalót törj át, vagy kicsit darabolj fel. Ha eddig még nem nyúlt az ételek után, most vezesd be a kézzel ehető falatokat. Olyan ételekkel próbálkozz, amik könnyen szétomlanak a szájában, például az általad készített babapiskóta, vagy puha gyümölcsök.
7. 1 éves: Már tojásos ételeket is ehet, valamint ihat kakaót.
8. 1 éves kor után: Már a család vegyes kosztját fogyaszthatja.
9. 2 éves kor végére: Általában önállóan eszik.

Folyadékpótlás

Folyadékpótlásra adható szénsavmentes víz, hársfatea, kamillatea, limonádé és frissen facsart gyümölcslevek.

Súlygyarapodás és etetési rutin

Minden első gyermekes szülő legnagyobb aggodalma, hogy vajon eleget eszik-e a csecsemő? A legtöbb újszülött veszít a testtömegéből a kórházban töltött napok alatt. Ez a súlyveszteség teljesen normális, ha nem haladja meg a 10%-ot. Jól táplálható, egy hétnél idősebb babák esetén a heti súlygyarapodást érdemes nézni a jól tápláltság ellenőrzésére. Az első hónapban kb. 700 gramm, majd a 2. hónaptól az 5. hónapig havonta 500 gramm, a 6. hónaptól a súlygyarapodás mértéke csökken, majd a 2. félévben már csak 300 gramm az átlagos súlygyarapodás.

Ez egy általános, „tankönyvi” szabály, a legtöbb csecsemő nem ilyen ütemben fejlődik. Van, aki az első hónapban 1 kg-ot, van, aki éppen csak a minimumot hízza meg. Ez is az átlagos súllyal született babákra igaz. Általános tapasztalat, hogy - főleg az első gyermekes családok - nehezen fogadják el, ha a védőnő azt mondja, valószínűleg nem elég az anyatej. Ha keveset hízik a csecsemő, próbaszopást javaslunk, ami azt jelenti, hogy megmérjük a babát szopás előtt, és - ugyanabban a ruhában - szopás után is. A 2 mérés különbsége adja a szopott mennyiséget, azaz kb. egy étkezésre kb. 50-80 ml-t.

Sok anyuka eteti mérleg szerint a babáját és aggódik azon, hogy szerinte nem eszik papírforma szerint, kevesebbet eszik, többet eszik, vagy nem minden étkezésnél eszik ugyanannyit. Szerintem mérlegelésre addig van szükség, ameddig még nincs rutinod a szoptatásban és nem ismered a babát, nem tudod megállapítani, vajon eleget evett-e. 3 hónapos korára már ismered a babát, tudod, mikor jókedvű, elégedett.

Ha minden evés előtt és után méred a babát, akkor tudnod kell, hogy reggel általában sokkal többet eszik a baba, mint estefelé. Reggel és délelőtt fogynak a legnagyobb adagok, ebédre valamivel kevesebb, délután még kevesebb, este pedig egészen kevés, ugyanis a tej ilyenkor laktatóbb és zsírosabb. A mell változásai is ezt a folyamatot követik, ezért van, hogy estére kevésbé telt a mell. Hivatalosan egy újszülöttnek testsúlykilogrammonként 150 grammot kéne ennie naponta. Ez azonban az életkor előrehaladtával csökken, hiszen a baba is hízik! Tehát egy 7 kilós 3-4 hónaposnak elvileg 100-120 grammot kell ennie testsúlykilogrammonként, tehát kb. 700-750 ml-t. Fél éves korban kb. 700-900 ml.

Ahogy a baba egyre önállóbbá válik, élvezi, ha sok különféle színű és állagú ételt szedegethet fel a tányérjáról a püré mellett. Ne feledd, teljesen normális ha a babának vannak étvágytalan napjai is. Lehet, hogy fogzik, fáradt, melege van, vagy nyaraltok, és ezek mind befolyásolhatják az étvágyát. Külön-külön is kínálhatod az ételt, ha a baba úgy könnyebben megeszi. „A babák annyira különbözőek, hogy minden normális,” szoktuk mondani, úgyhogy hallgass az ösztöneidre és a babád étvágyára. Az egész lényege, hogy pozitív élmény legyen a babának és neked is. Az viszont tény, hogy az anyatejről szilárd ételre váltani hosszú tanulási folyamat a babának, amit a saját tempójában, kis lépésekben haladva érdemes végigcsinálni.

tags: #csecsemo #5 #perceken #eszik