Dr. Novák Hunor és a tejfehérje: Allergiák, érzékenységek és tévhitek

Dr. Novák Hunor, aki rendszeresen említi a valós, objektív, evidence-based adatok és kutatások fontosságát, segít rendszerezni a tejjel kapcsolatos információkat. A tejfehérje-allergia és a laktózintolerancia két gyakori probléma, amelyek sokakat érintenek, és fontos a tudományos alapokon nyugvó megközelítésük.

Tehéntej-fehérje allergia

A tehéntej-fehérje allergia csecsemőknél és kisdedeknél gyakoribb. Az édesanya által elfogyasztott tejben, tejtermékekben lévő tehéntej-fehérje kiválasztódik az anyatejbe, így ez a „tejallergiás”, szopó csecsemőnél panaszt okozhat. Ennek gyakorisága az 1-3 hónapos korú csecsemők között 2-5% közötti, és ők többnyire 1 éves korra kinövik.

Súlyos allergiás reakció alakulhat ki, ha tejfehérje allergiában szenvedő gyermekek véletlenül tejet tartalmazó ételt esznek, akár csak nyomokban is. Előfordult, hogy az intravénás szteroidkészítmény egyik formája, a Solu-Medrol 40 mg oldatába szennyezőanyagként tehéntejfehérje került a gyártás során, ami súlyosbította a gyermekek állapotát.

Laktóz intolerancia

A világ lakosságának 70%-a kisebb-nagyobb fokú laktózérzékenységben „szenved”, ennek evolúciós okai vannak. A laktáz enzim „evolúciós feladata” az anyatejben található laktóz lebontása. Mivel egy felnőtt már nem „szopik”, evolúciósan érthető, hogy a laktáz enzim szintje és aktivitása fokozatosan csökken az életkorral, de ebben jelentősek az egyéni különbségek (népcsoportok, genetika). A legtöbb gyereknél 5 éves korra már jelentősen lecsökken a laktáz szintje.

Ha a vékonybél-nyálkahártya kefeszegélyeiben nincs elég laktáz enzim, a laktóz nem bomlik glükózra és galaktózra, hanem a vastagbélbe kerülve a baktériumok általi kóros lebontás során rövid szénláncú zsírsav és hidrogén keletkezik. A tünetekért főleg a felszaporodó hidrogéngáz felelős, amely feszíti a beleket:

• köldök körüli vagy alhasban jelentkező hasfájás
• puffadás
• hányinger
• „bélkutyorgás”
• savanyú szagú, laza széklet vagy habos-vizes hasmenés
• tizenéveskortól kezdve hányás jelentkezhet laktózfogyasztást követően.

Csecsemőknél 2-3 hetes kor után csillapíthatatlan sírás, haspuffadás, hasfájás jelentkezhet alacsonyabb laktáz enzimszint esetén. A tünetek nagyban függnek az egyéni érzékenységtől és az aktuálisan elfogyasztott egyéb ételektől is. Sokszor tévesen irritábilis bél szindrómát diagnosztizálnak, miközben valójában laktózérzékenység áll a háttérben. Laktózmentes tej fogyasztásakor nincs panasz, de teljes, „normális” tej fogyasztásakor jelentkeznek a tünetek.

A laktóz intolerancia kimutatása

A laktóz intolerancia kimutatására a H2-teszt (szinonimák: hidrogén kilégzési teszt, laktóz intolerancia teszt, laktózfújás) a legjobb. A vizsgálat során 2 g/kg, de maximum 25 gramm mennyiségben laktózt kell meginni (fél liter tejben van ennyi laktóz), ezt követően 3 órán át körülbelül 30 percenként bele kell fújnunk egy készülékbe. Ha a vékonybélben nincs elég laktáz, a laktóz a vastagbélbe jut, ahol a baktériumok a cukrot „kórosan” bontják le, hidrogén képződik, majd ez a véráramba jut és kilélegezzük: 10 ppm alatt normális, 10-20 között kétes, 20 ppm felett pozitív eredményről beszélhetünk. Fontos, hogy a vizsgálat könnyen hamis, álpozitív eredményt is adhat, ezért nagyon fontos a szigorú diéta, szájhigiéniás előkészítés és bizonyos gyógyszerek, probiotikumok mellőzése.

A laktóz intolerancia típusai

Primer laktóz intolerancia

Ez a leggyakoribb, úgynevezett genetikai eredetű laktózérzékenység, ahol a laktáz enzim szintje fokozatosan csökken az életkorral.

Szekunder laktóz intolerancia

Vannak betegségek, amelyek következménye, tünete lehet a laktóz-intolerancia - ilyenkor beszélünk úgynevezett szekunder, azaz másodlagos laktóz intoleranciáról. Ilyenkor lenne elég laktáz enzim a szervezetben, ami a vékonybél nyálkahártyáinak kitüremkedéseiben lakik. De öt éves kor alatt gyakran ez a lakás megszűnik, ha a vékonybél nyálkahártyáját valamilyen gyulladás, kórokozó károsítja. Számos szaktekintély minden újonnan felfedezett laktóz intoleranciás gyermeknél javasolja a vékonybelet érintő alapbetegségekre (cöliákia, ételallergia, Giardia-fertőzés stb.) vonatkozó tájékozódó vizsgálat elvégzését, hogy kizárják a szekunder laktóz intoleranciát. Fontos ezeket a kiváltó betegségeket kizárnunk és nem beletörődnünk, hogy „laktózérzékeny” a gyerekünk, hiszen ilyen esetekben az alapbetegséget gyógyítva, kezelve a laktózintolerancia is megszűnik, gyógyítható!

Kiváltó okok:

• Gluténérzékenység (cöliákia), gyulladásos bélbetegség (Crohn), ételallergia (főként tejallergia): Ilyenkor a vékonybél nyálkahártyája sérül, és mivel a laktáz enzim a nyálkahártya kefeszegélyeiben foglalna helyet, ezáltal a laktóz lebontása is zavart szenved. Az alapbetegség gyógyulása, nyálkahártya-regenerálódása után még hónapokig lehet laktóz intolerancia, azaz a javulás csak lassan várható.
• Fertőzéses eredetű ok: Leginkább Giardia-fertőzés vagy más parazita okozza (de átmeneti, enyhe laktóz intolerancia lehet hasmenéses betegség után). A Giardia-fertőzés a laktózintolerancián túl krónikus fáradtságot, elődomborodó hast és felszívódási zavart, vashiányos anémiát is okozhat. A Giardia nevű apró kórokozó, protozoon a székletből mutatható ki: hiba azonban, ha egy negatív székletminta után kizárjuk a betegség lehetőségét, a Giardia ugyanis intermittálva ürül, fertőzött embernél 1 székletminta esetében csak 50%-ban mutatható ki, míg 3 különböző székletminta esetén már 90%-ban sikerül diagnosztizálni.
• Kontaminált vékonybél szindróma: A vékonybélben a baktériumok száma megnő, ebben a legfontosabb szerepet a bélmotilitászavar játssza (hajlamosító tényező a diabetes, Crohn-betegség). Gyermekeknél krónikus hasfájás oka is lehet. A vékonybélben elszaporodott baktériumok rendellenesen bontják a laktózt, az így képződő hidrogén pedig puffadást, feszülést és fájdalmat okoz a belekben, de hasmenés is jelentkezhet. Diagnózisában a vékonybél-tranzitidő meghatározása, a laktulóz hidrogén kilégzési teszt segíthet.

A tej és a laktózgyógyszerek

Messze a tejben és a fagyiban van a legtöbb laktóz. A fagyi magas zsír- és glükóztartalma miatt kevésbé okoz tüneteket, ezért érdemes lehet kipróbálni a fagyi fogyasztását - ne fosszuk meg gyermekünket tőle, ráadásul a kalciumtartalma miatt is hasznos! A sajtok (főként az érlelt, zsírosabb, kemény típusok) sokkal kevesebb laktózt tartalmaznak. Az élőflórát tartalmazó joghurtok többnyire jól tolerálhatók (endogén béta-galaktozidázt tartalmaznak).

Sok gyógyszer tartalmaz laktózt segédanyagként. Egy tabletta átlagosan körülbelül 20-100 mg laktózt tartalmaz segédanyagként, tehát nagyon kis mennyiségről beszélünk (1 deciliter tejben 5 gramm laktóz található, azaz 1 deciliter tejben körülbelül 50-250 tablettának megfelelő laktóz van). Egy kutatócsoport egy gondosan megtervezett vizsgálatot végzett: közel nyolcvan laktózérzékeny beteget két csoportra osztottak, egyik részük laktózmentes placébót, másik részük 400 mg laktózt tartalmazó tablettát vett be. Ezt követően egyrészt a szubjektív tünetek megjelenését figyelték, másrészt egy nagyon szenzitív, levegő-kilégzéses módszerrel (hidrogén(H2)-teszt) vizsgálták a bevitt laktóz rendellenes lebomlását. Az eredmények szerint a gyógyszerekben lévő laktóz mennyisége általában nem okoz panaszokat laktózérzékenyeknél.

A tejfogyasztással kapcsolatos tévhitek és tudományos tények

Sokakban él az a mítosz, hogy az embereknek szüksége van tejre a kalcium miatt, még akkor is, ha a klinikai vizsgálatok azt mutatják, hogy a tejtermékekből megszerezhető kalciumnak csekély, vagy semmi haszna sincs. Dr. Novák Hunor és más szakértők a bizonyítékokon alapuló orvoslás fontosságára hívják fel a figyelmet, különösen a táplálkozástudományban, ahol a szakértői vélemény a legkevésbé megbízható információforrás.

Az alábbiakban a tudományos forrásokra hivatkozva cáfolunk meg néhány közhiedelmet:

1. Csont egészség és tejfogyasztás: A magas tejfogyasztás nemhogy javította volna a csont egészségét, valójában több csont és csípőtörést okozott. A köztudatban terjedő információkkal ellentétben a tehéntej valójában kivonja a kalciumot a csontokból. A szervezetünk felhasználja a tejből nyert kálciumot, illetve testünk saját kálciumraktárait, hogy a szervezetben keletkezett savakat semlegesítse és kiürítse onnan.

2. Rákkockázat: Különböző népcsoportokat vizsgáló, határokon átnyúló megfigyelési tanulmányokban megállapítást nyert az is, hogy a magasabb tejtermékfogyasztás szoros összefüggésben áll a prosztatarák kialakulásával. Megfigyeléses kohorszvizsgálatok azt találták, hogy a magas tejfogyasztáshoz a petefészekrák magasabb kockázata köthető.

3. 1-es típusú diabétesz: A tehéntejfehérje szerepet játszhat az 1. típusú diabétesz kiváltásában. Az 1-es típusú cukorbetegség kiváltójának gondolják, hogy az antitestek elpusztítják az inzulint termelő hasnyálmirigy sejteket.

4. Koleszterin: A tej egyetlen adagja akár 24 mg szívkárosító koleszterint is tartalmazhat. Azonban egyetlen növényi tej sem tartalmaz koleszterint.

5. Kazein és rák: A leginkább aggasztó eleme a tejnek a kazein, a tehéntejben megtalálható fehérje. Átfogó tanulmányok kimutatták, hogy a kazein stimulálja a rákos sejtek szaporodását, melyeket a The China Study is kifejt. Az IGF-1 megnövekedett szintjeit már számos rákos megbetegedéssel hozták összefüggésbe. A tehéntejből származó kazein ráadásul befolyásolhatja a vas és a D-vitamin felszívódását is az emésztőrendszerben.

6. Tej emésztése: A csecsemők és a gyermekek olyan enzimeket termelnek, amelyek laktózt bontanak le, azt a cukrot, mely az anyatejben és a tehéntejben is megtalálható. Azonban, mivel ez csak a gyermekkori fejlődést szolgálná, csak kevesek őrzik meg ezt a képességüket. A tejfehérje-allergia talán a világ leggyakrabban előforduló élelmiszerallergiája. A világ népességének nagy része nem képes megfelelően megemészteni a tejet.

Hasmenés kezelése gyermekeknél: Új megközelítések és tévhitek

Dr. Novák Hunor kiemeli, hogy a hasmenés kezelése során nem a hagyományokra, szokásokra, innen-onnan hallott információkra kell támaszkodni, hanem a bizonyítékon alapuló (evidence-based) orvoslásra, nemzetközi orvosszakmai csoportok ajánlásaira. Ez az összefoglaló az Európai Gyermekgasztroenterológiai, Hepatológiai és Táplálkozástudományi Társaság (ESPGHAN) szakmai útmutatójára, és a közel 6.000 orvos és kutató által szerkesztett UpToDate.com naprakész irányelveire épül.

A hasmenés okai és megelőzése

A hányás-hasmenés hátterében leggyakrabban vírus áll, de baktériumok is okozhatnak hasmenést (ilyenkor jellemzően vér és/vagy nyák van a székletben), illetve egyéb ritka kórokozók is állhatnak a háttérben. Középfülgyulladás, tüdőgyulladás és húgyúti fertőzés is tud hasmenést okozni, sőt: „vakbél”gyulladás (appendicitis, féregnyúlvány-gyulladás) esetén körülbelül 30%-ban jelentkezhet kis mennyiségű, nyákos, hasmenéses széklet. A fertőzés megelőzésében fontos a higiénia, kézmosás, de tünetmentes állapotú emberek is terjeszthetik a vírust, a fertőzésen átesettek pedig a tünetek megjelenése előtt és a gyógyulás után is megfertőzhetnek másokat! A nemzetközi szakirodalom javasolja a Rota elleni védőoltást - a Rotavírus az egyik legsúlyosabb hasmenést okozó vírus, a hasmenés miatt kórházba kerülő esetek nagy részét ez a vírus okozza.

Folyadékpótlás és diéta

A legmagasabb szintű tudományos bizonyítékok igazolják: speciális, ionokat meghatározott mennyiségben tartalmazó oldattal kell pótolni a gyermek folyadékigényét, ez az orális rehidráló folyadék (ORF), oral rehidration solution (ORS). Hazánkban a speciális rehidráló folyadékokat megvehetjük kész italként vagy ionokat, sókat tartalmazó porok formájában a gyógyszertárban, utóbbiakat vízben kell feloldani. A klasszikus húsleves, cukros tea, üdítő, kóla stb. nagyfokú itatása legtöbbször ront a helyzeten, fokozhatja a hasmenést, nem pótolja megfelelő mértékben az ionokat, ezért használatuk egyértelműen NEM AJÁNLOTT.

Régen volt, hogy 24 órán át éheztették a gyermeket - ma a legnagyobb szakmai szervezetek azt mondják, hogy körülbelül 5 óra alatt pótoljuk a folyadékveszteséget, majd utána kezdjük el a gyermek táplálását olyan ételekkel, amiket egyébként is szokott enni, nem kell fél napot sem koplaltatni, kínozni a gyermeket! Fontos, hogy mielőbb a szokásos táplálékát kapja a gyermek, mert ez segíti elő a bélnyálkahártya mielőbbi gyógyulását, regenerálódását. A gyermek azt eheti, amit kíván, nem szükséges ropin, kekszen, rizsen és répán élni - az étkezést nem kell korlátozni, a gyermek ehet főtt ételt is, húst, zöldséget, gyümölcsöt és joghurtot is, ihat némi tejet is, így gyógyul meg hamarabb! Szigorú tejmentes, laktózmentes diéta indokolatlan az esetek többségében, viszont a vizsgálatok szerint jelentős, súlyos hasmenés esetén a laktózmentes diéta gyorsíthatja a gyógyulást, ezt tehát masszívabb hasmenés esetén szem előtt kell tartani.

Gyógyszerek és probiotikumok hasmenés esetén

Nem javasolt a nagyon népszerű, loperamidot tartalmazó gyógyszer (motilitásgátló, „hasfogó”), az aktív szén, PREbiotikum, az adsztringens bizmut, attapulgit, kaolin-pectin, folsav, glutamin, szója, tannát-zselatin stb. használata gyermekeknél. Amit érdemes használni: a legfontosabb a dioszmektit, ezen kívül egyes probiotikumok használhatóak. Ezek bizonyítottan csökkentik a tüneteket, gyorsítják a gyógyulást, érdemi mellékhatásuk pedig nincs, általában a tünetek enyhüléséig vagy maximum 7 napig kell adni.

Néhány készítmény van, ami a klinikai vizsgálatok szerint igazoltan hatásos, a többi probiotikum hatása kérdéses, jó eséllyel teljesen haszontalan, átverés.

• Enterol 250 mg: Betöltött két hónapos életkortól: napi 1-2 tasak/kapszula Enterol 250 mg javasolt. Az Enterol egy Saccharomyces boulardii nevű élesztőgombát tartalmaz, messze a legtöbb tudományos bizonyíték ennek a hatását támasztja alá hasmenés esetén. Nemrég megváltozott a szakmai ajánlás, így már csecsemőknek is adható.
• Biogaia: 0 hónapos kortól: napi 1×5 csepp Biogaia - ennek hatását szintén sok vizsgálat igazolja, különösen csecsemők esetén.
• Hidrasec: Receptköteles, hatóanyaga a racecadotril, amely gátolja a víz és ionok bélbe történő kiválasztását, enyhíti a hasmenést. Három kiszerelésben elérhető (10 és 30 mg-os por, 100 mg-os tabl.) 3 hónapos kor felett adható, dózisa napi 3 x 1,5 mg/kg, a gyermek súlya alapján kell nagyjából kiválasztani a kívánt gyógyszerformát, mennyiséget. Székrekedést nem okoz.

Nagyon magas láz, súlyos véres/nyákos hasmenés esetén, 3 hónapos kor alatt lázas hasmenésnél, továbbá egyéb rizikófaktorok esetén szükséges lehet antibiotikum adása. A Salmonella okozta hasmenés antibiotikumos kezelése csak az alábbi esetekben javasolt: 3 hónapos kor alatt, immundeficiencia, léphiány, szteroid/immunszupresszív terápia, gyulladásos bélbetegség, achlorhydria (gyomorsavhiány) esetén. Campylobacter okozta hasmenés kezelése dysentériás, súlyos lázas, véres hasmenéses formában szükséges, és csak akkor kellően hatásos, ha az antibiotikum adását a hasmenés kezdetét követő 3 napon belül elkezdjük (javasolt gyógyszer: azithromycin 10 mg/kg/nap 3 napig).

tags: #novak #hunor #tejfeherje