Az Emma Egyesület és a K-Monitor felmérést indított, hogy térképre helyezze a magyar nők szülésélményeit. Az ígyszültem.hu oldalon már több ezer nő számolt be a magyarországi szülészeteken szerzett tapasztalatairól.
A hálapénz és az ellátás határainak elmosódása
Magyarországon elmosódtak az állami és a magánellátás határai, ha szülészetről van szó. Sokan a hálapénz intézményét tartják a megújulás legnagyobb akadályának. Az egyesület 2018 októbere óta foglalkozik a szülészeti ellátáson belül a fizetett hálapénz jelenségével, a romániai Funky Citizens szervezettel és a magyar Emma Egyesülettel együttműködve. A hálapénzre a hétköznapi korrupció egyik formájaként tekintenek, és céljuk, hogy minél alaposabban feltérképezzék a szülészeti ellátásra gyakorolt hatásait.
Kremmer Sarolta szerint a közfinanszírozású kórházakban évek óta elmosódtak az állami és magánellátás határai, ha a terhesgondozásról, szülésről van szó: „szinte kimondatlan szabállyá vált, hogy a szülés után az orvosnak, sőt, a szülésznőnek, esetleg a csecsemős nővéreknek is jár a boríték.”
Egységes protokollok hiánya és a transzparencia problémája
Probléma továbbá, hogy nem egységesek a kórházi szülészeti protokollok, és egyáltalán nem átlátható a rendszer. A jelenlegi modellben a kiszámíthatatlanságot az is fokozza, hogy kórházról kórházra más az ellátás menete, és a szakember szerint egyelőre úgy tűnik, hogy a tavaly kihirdetett családbarát szülészeti irányelv sem hozott még változást ezen a téren.
- „Például, amíg egy kórházban támogatják a vajúdás alatti evést-ivást, szabad mozgást, előfordulhat, hogy néhány kilométerrel arrébb ilyesmire nincs lehetőség.”
- „Ugyanígy, valahol lehet vízben szülni, máshol csak dekorációs elem a kád.”
- „Van, ahol rutinszerű a gátmetszés először szülő nők esetében, máshol pedig a gátvédelem az alap.”
Napestig lehetne sorolni az ilyen példákat, a helyzetet tovább nehezíti, hogy az intézményeken belül orvosról orvosra is változik az átlagos ellátás menete. Az eddig beérkezett válaszok alapján további problémának látják a transzparencia teljes hiányát is: ahogy az egyes kórházak protokollja sem ismert, úgy a szülészeti adatokat sem ismerhetik meg az anyák, azaz a tájékozódásban kizárólag a környezetükben már szült nők beszámolóira és az intézmények szakembereire támaszkodhatnak. Az igyszultem.hu éppen ezeket szeretné láthatóvá tenni.
A koronavírus hatása a szülésélményekre
A 2020 tavaszán induló koronavírus fenekestül felforgatta az életünk: különösen igaz ez azokra a nőkre, akik a járványügyi korlátozások közepette szülték meg kisbabáikat. Sokan szembesültek azzal, hogy a várandósság alatt elképzelt körülmények nem valósulnak meg a szülés idején: a fogadott orvos, szülésznő jelenléte a legtöbb kórházban nem volt lehetséges, nem egy intézményben pedig a támogatást, biztonságot jelentő kísérők, apák jelenléte sem volt megengedett.
Szülés COVID idején
A szülési fájdalom és a módosult tudatállapot
Ez a téma, szinte sehol nem kapja meg azt a figyelmet amit megérdemelne, pedig a harmonikus, jó szülés alapfeltétele, hogy kialakuljon a szülő nőben a módosult tudatállapot. A szülési fájdalom egy rendkívül érdekes, és nagyon ismeretlen terület. Fájdalom ami jó mederbe terelve a szülő nő szolgálatába állítható. Az ember számtalan módon megtapasztalja az életében, hogy ami fáj az beteg, azzal valamit tenni kell, ott a fájdalmat csillapítani kell. Tény, hogy ez az általános, és az életben leggyakoribb tapasztalat, azonban ez nem minden esetben abszolút törvény.
Gondoljunk a kibújó fogacskákra, amik nagyon kellemetlenek, fájdalmasak tudnak lenni, de mégsem betegség van mögöttük. Vagy a növekvő csontokra ami szintén egy örömteli kívánatos esemény, mégis kellemetlen, fájdalmas élmény gyermekkorban. Ugyanez mondható el a rosszullét érzésére is. Van úgy, hogy valaki rosszul érzi magát, valami kellemetlen érzése van, mégse beteg. És fordítva is, beteg és még sincs rosszul. Tehát a rosszullét sem minden esetben egyenlő a betegséggel. A terhesség és a szülés pont egy ilyen állapot. A kismamának időnként fájdalmai lehetnek, időnként rosszul, kellemetlenül érezheti magát, mégsem beteg. Nagyon fontos minden kismama számára, hogy úgy gondoljon saját várandósságára, hogy az egy valóban MÁS állapot, de nem betegség!
A szülés intimitása és a biztonság fontossága
A szülések kórházakba vitele nagy előrelépést jelentett az emberiség számára, hiszen sokkal alacsonyabb szülés körüli halálozást lehetett elérni. Azonban nagyon nagy árat fizettek, és fizetnek napjainkban is az asszonyok. A szülés egy annyira intim, bizonyos értelemben titkos esemény, ami teljes diszkréciót, nyugalmat, meghittséget kíván. Vannak akik a szexuális együttlét intimitásához hasonlítják, és úgy gondolom, nagyon találó a hasonlat. Ahogyan a legtöbb ember képtelen lenne más előtt intim együttlétben lenni társával, ugyanígy a szülést is rendkívül sok, sokszor apró, vagy annak tűnő esemény meg tudja zavarni. A kórház ehhez még hozzáteszi azt a hangulatot ami sajnos még a szülészeteken is sokszor érezhető, hogy itt betegek vannak...
A jó szülés feltételei megteremthetők kórházi körülmények között is, és otthoni körülmények között is. Más-más igényeink vannak az élet minden területén, így a szülésben is. Ami egyikünket megnyugtat az a másikunkat meg elbizonytalanít. A legfontosabb, hogy a szülő nő érezze biztonságban magát. A biztonság, és bizalom megteremtésében egyikünknek az otthon melege, másikunknak a kórházi háttér a döntő. Általánosságban elmondható, hogy a nők csendes, zaj mentes, meleg, kellemes látványt nyújtó környezetbe, kevés fénnyel megvilágított helyen érzik magukat készen a szülésre.
A módosult tudatállapot szerepe a szülésben
Megfigyelték, hogy extrém körülmények között ahol az adrenalin szint nagymértékben megemelkedik, például háború esetén a szülés folyamata leáll, esetenként bármilyen meglepő még vissza is fordulhat. Az oldott hangulatban a szülőnő könnyebben ellazul, könnyebben tud befelé Önmagára és a születendő babára koncentrálni, ebben a laza természetes állapotban, a szülőnő a fájások hatására fokozatosan egy mámoros, ködös, a világtól kissé elszakadt állapotba kerül ahol a tér, és az idő elvész. A szülőnő ilyenkor sokkal érzékenyebb a szagokra, hangokra, igényei hirtelen változók lehetnek, hangulata hullámzó lehet.
Ebben az állapotban a szervezet lényegesen több endogén ópiátot tud termelni ennek hatására a fájdalomérzet csökken, a módosult tudatállapot pedig fokozódik. A módosult tudatállapotra jellemző, hogy a szülőnő ösztönösen viselkedik, befelé fordul a külvilág távolba vész, légzése jellegzetessé válik, hangokat ad ki, amik nem feltétlen kiáltások, sikítások, hanem általában mélyről feltörő torokhangok. Ezek a kezdeti jelek a szülés folyamán észlelhetők, ilyenkor kell támogatni a kismamát. Legtöbbször ilyenkor a csend, kevés mozgás, esetlegesen masszázs, egy támaszt nyújtó kéz többet ér minden biztató szónál.
A szülőnő ilyenkor képes ellazulni az összehúzódások ellenére, és képes átengedni testét, lelkét a szülés/születés elementáris erejének. Ez az ön átadás azt eredményezi, hogy a szülés ilyenkor egy jó ütemben zajlik, beavatkozásra éppen ezért legtöbbször nincs is szükség. A módosult tudatállapota a szülésre is kedvezően hat, de az utána lévő időszakot is nagyon pozitívan befolyásolja. Úgy gondolom a számtalan előny érthetővé teszi, hogy miért tartom ezt olyan fontosnak, hiszen ez a "csodaszer" mindenki számára elérhető, mindenki ki tudja használni a szervezete által nyújtott leghatásosabb "fájdalomcsillapítót", ha tisztázza önmaga előtt, és megtalálja a várandóssága alatt, hogy számára mik azok az ideális körülmények, kik azok az ideális személyek akik ennek elérésében segítik.